Budapesti Közlöny, 1884. december (18. évfolyam, 279-301. szám)
1884-12-03 / 280. szám
280. szám. Szerda, deczember 3. Budapest, 1884. HIVATALOS KÖZLÖNY. LAP. Előfizetési Árak : naponkintt postai szérkiUdést, 10 helyben házhoz hordva Egész évre . . . ... 20 frt Félévre...............................10 » Negyedévre ...... 50 Egy teljes lap éra Sokr. Szerkesztéség«iroda IV. kerület, hatvani-utcza 1f. ossámi emelet, 8. ajtó. Kiadóhivatal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalon Értesítődbe iktatandó hivatalos hirdetések díjjal előlegesen beküldendők , még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100* 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 8 frt és így tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 80 kr. bélyegdij és esedékes nyugtabélyeg is beküldendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 18 kr, kétszeri 16 kr, és többszöri hirdetésért 13 kr mindeni buktatásnál A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. A császári és Apostoli királyi Felsége legk. kinevezni méltóztatott: — i. évi deczember hó 1-ével — tart. főorvosokká, a következő tart. segédorvosokat: dr. Fialkowski Bélát, a 40. sz. gy.ezredben; dr. Demjanovics Emilt, a budapesti 16. számú helyőrs. kórháznál; dr. Prus Jánost, a lembergi 14. sz. helyőrségi kórháznál; dr. Schaitter Ignáczot, a 4. számú dzsidás-ezredben; dr. Zwillinger Hugót, a bécsi 1. sz. helyőrs. kórháznál ; dr. Marikovszky Istvánt, a 25. sz. gy.-ezredben; dr. Sinkovits Aurélt, a budapesti 17. sz. helyőrs. kórháznál; a következő tartalékos segédorvos-helyetteseket: dr. Frauendorfer Joachimot, a badeni 3. sz. helyőrs. kórháznál, dr. Pesendorfer Emilt, a linzi 4. sz. helyőrségi kórháztól, a 14. sz. gy.ezredhez; dr. Fuchs Ödönt, a linczi 4. sz. helyőrs. kórháztól, — a bécsi 2. számúhoz; a következő tártál. 1. oszt. kat. orvos-növendékeket : dr. Peters Hubertét, a gráczi 7. sz. helyőrs. kórháznál ; dr. Würz Richardot, az olmützi 6. sz. helyőrs. kórháznál; dr. Krása Sámuelt, a prágai 11. sz. helyőrségi kórháznál; dr. Blotnicki Tódort, a krakói 15. sz. helyőrs. kórháztól, — a 11. sz. dzsidás-ezredhez; dr. Mannaberg Gyulát, a budapesti 16. számú helyőrségi kórháztól, — a budapesti 17. számúhoz; dr. Pincherle Vilmost, a trieszti 9. sz. helyőrs. kórháztól — a bécsi 1. számúhoz; dr. Puskás Józsefet, a ragusai 24. sz. helyőrs. kórháznál; tart. segédorvosokká, a következő tart. 1. oszt. kát. orvos-növendékeket : dr. Ambró Zoltánt, a brünni 5. sz. helyőrs. kórháztól, — a 3. sz. dragonyos-ezredhez; dr. Zoldy Jánost, a budapesti 16. sz. helyőrs. kórháztól, — a 12. sz. huszárezredhez; dr. Markovic Gyulát, a brünni 5. sz. helyőrs. kórháztól, — a bécsi 2. számuhoz; dr. Thomán Miklóst, a lembergi 14. sz. helyőrs. kórháznál; dr. Rácz Kálmán tart. 2. oszt. kát. orvos-növendéket, a trieszti 9. sz. helyőrs. kórháztól, az 52. sz. gy.ezredhez; segédorvossá: dr. Lukasievicz Wladimir jelenleg szolgáló 2. oszt. kat. orvos-növendéket, a bécsi 2. sz. helyőrs. kórháznál; azután: Horcicka Jaroszlavot, az összes gyógytudományok tudorát, jelenleg egészségügyi segédet a prágai cs. kir. helytartóságnál, — ideiglenes korvett-orvossá, végül adományozni: Hammel ferencz nyug. 1. oszt. kat. gyógyszerészeti tisztnek, a czimzetes kát. gyógyszer-gondnoki jelleget díjmentesen, és Wiedemann József karmesternek a 42. sz. gy.ezredben, hosszú és kötelességhű szolgálata elismeréséül az arany érdemkeresztet. A m. kir. pénzügyminister, Schöffmann Imre és Szenti Bálint I. oszt. pénzügyi fogalmazókat II. oszt. pénzügyi titkárokká, és Kascsák János fogalmazó-gyakornokot II. oszt. pénzügyi fogalmazóvá nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister, ifj. Lőcs Rezső pénzügyi fogalmazó-gyakornokot, a Krassó-Szörénymegye területén működő kir. adófelügyelő mellé ideiglenes minőségben II. oszt. pénzügyi fogalmazóvá nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister, Szombath György fogalmazó-gyakornokot II. oszt. pénzügyi fogalmazóvá nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister, Grynaeus Géza temesi kir. járásbirósági aljegyzőt a kisszebeni kir. járásbirósághoz helyezte át. Jelenik Sándor tatai illetőségű budapesti lakos saját, valamint Hermina kiskorú leánya vezetéknevének »Jámbor«-ra kért átváltoztatása, folyó évi 65,189. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Polják Gyula tállyai illetőségű budapesti lakos vezetéknevének » Zempléni«-re kért átváltoztatása, folyó évi 65,190. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Koller István romonyai illetőségű ugyanottani lakos saját, valamint István kiskorú fia vezetéknevének »Vida«-ne kért átváltoztatása, évi 65,239. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett A m. kir. pénzügyminister, f. évi 48,150. sz. alat a következő rendeletet intézte valamennyi kir. adófelügyelőhöz, a keresetadóról szóló 1875: XXIX. t.-cz. 37. §-ának értelmezése tárgyában. Tapasztaltatván, hogy fióküzletekkel, fiókintézetekkel vagy raktárakkal bíró belföldi vállalatok keresetadójának az 1875: XXIX. t.-cz. 37. §. alapján eszközlendő kivovásánál, a most említett törvényszakasz második és harmadik bekezdésében foglalt határozmányok alkalmazása körül eltérő nézetek merülnek fel s ennek következtében egyes közegek részéről különböző eljárás követetik, tájékozásul s a törvény helyes és egyöntetű alkalmazásának biztosítása tekintetéből a következők jelentetnek ki: Az imént idézett 37. §. második bekezdése szerint oly vállalatok, melyek azon községen kívül, hol üzletük központi igazgatósága van, más községekben, de a magyar állam területén belül tartanak fiók-üzletet, fiók-intézetet vagy raktárt, a fővállalat székhelyén adóznak, ha a fiók-üzletek, fiókintézetek és raktárak a fővállalattal oly szoros összeköttetésben vannak, hogy azokat önálló üzleteknek tekinteni nem lehet. Ily esetekben tehát, mint már magából az idézett törvényszövegből s nevezetesen az abban előforduló ezen kifejezésből: »adóznak« elég világosan kivehető, de a szóban levő 37. §. első bekezdéséből is, hol a keresetadó kivetésének helye állapíttatik meg, kitűnik, — a fióktelepek adója egészben a fővállalat székhelyén állapítandó meg és írandó elő s ebből kifolyólag a megfelelő községi pótadó is ugyanott rovandó ki. Ha azonban a kapocs, mely a fővállalat és fióküzlet közt létezik, csak arra szorítkozik, hogy mindkettőjüknek közös igazgatóságuk van : a fővállalat és a fióküzlet külön-külön rovatnak meg kereset adóval azon községben, amelyben léteznek. Ily esetekben tehát, a közös igazgatás alatt álló fővállalat és fióküzlet a törvény által egészen önálló üzleteknek tekintetvén, a fővállalat és a fióküzlet adója külön-külön állapítandó meg és írandó elő azon községben, amelyben léteznék. Ha a vállalat székhelye nem ugyanaz, mely az igazgatóságé, az üzletadó 20 °0-a az igazgatóság székhelyén, a fenmaradó 80 % pedig, mely nem az igazgatóság székhelyén létező vállalat nyereményére esik, a vállalat székhelyén iratik elő. Ily esetben a keresetadót a vállalat igazgatóságának székhelyén működő adókivető bizottság állapítja meg. A törvénynek szó szerinti szövegében most idézett rendelkezése, mint ennek a fentebb tárgyalt rendelkezésekkel való egybevetéséből is kitetszik, csak azon esetekre vonatkozik, midőn egy üzlettulajdonos egy vagy több helyen is bitt üzleti vál- Lapuunk mai számához egy ír »Hivatalos Értesítő« van csatolva.