Budapesti Közlöny, 1884. december (18. évfolyam, 279-301. szám)

1884-12-03 / 280. szám

280. szám. Szerda, deczem­ber 3. Budapest, 1884. HIVATALOS KÖZLÖNY. LAP. Előfizetési Árak : naponkintt postai szérkiUdé­st, 10 helyben házhoz hordva­­ Egész évre . . . ... 20 frt Félévre...............................10 » Negyedévre ...... 50 Egy teljes lap éra So­kr. Szerkesztéség«iroda­­ IV. kerület, hatvani-utcza 1f. ossám­i emelet, 8. ajtó. Kiadó­hivatal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalon Értesítődbe iktatandó hivatalos hir­detések díjjal előlegesen beküldendők , még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100­* 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 8 frt és így tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 80 kr. bélyegdij és esedékes nyugtabélyeg is bekül­dendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 18 kr, kétszeri 16 kr, és több­szöri hirdetésért 13 kr mindeni buk­­tatásnál A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. A császári és Apostoli királyi Felsége legk. kinevezni méltóztatott: — i. évi deczember hó 1-ével — tart. főorvosokká, a következő tart. segédorvosokat: dr. Fialkowski Bélát, a 40. sz. gy.­ezredben; dr. Demjanovics Emilt, a budapesti 16. számú helyőrs. kórháznál; dr. Prus Jánost, a lembergi 14. sz. helyőrségi kórháznál; dr. Schaitter Ignáczot, a 4. számú dzsidás-ez­­redben; dr. Zwillinger Hugót, a bécsi 1. sz. helyőrs. kór­háznál ; dr. Marikovszky Istvánt, a 25. sz. gy.-ezredben; dr. Sinkovits Aurélt, a budapesti 17. sz. helyőrs. kórháznál; a következő tartalékos segédorvos-helyet­­teseket: dr. Frauendorfer Joachimot, a badeni 3. sz. helyőrs. kórháznál, dr. Pesendorfer Emilt, a linzi 4. sz. helyőrségi kórháztól,­­ a 14. sz. gy.­ezredhez; dr. Fuchs Ödönt, a linczi 4. sz. helyőrs. kórház­tól, — a bécsi 2. számúhoz; a következő tártál. 1. oszt. kat. orvos-nö­vendékeket : dr. Peters Huber­tét, a gráczi 7. sz. helyőrs. kór­háznál ; dr. Würz Richardot, az olmützi 6. sz. hely­őrs. kórháznál; dr. Krása Sámuelt, a prágai 11. sz. helyőrségi kórháznál; dr. Blotnicki Tódort, a krakói 15. sz. helyőrs. kórháztól, — a 11. sz. dzsidás-ezredhez; dr. Mannaberg Gyulát, a budapesti 16. számú helyőrségi kórháztól, — a budapesti 17. számúhoz; dr. Pincherle Vilmost, a trieszti 9. sz. helyőrs. kórháztól — a bécsi 1. számúhoz; dr. Puskás Józsefet, a ragusai 24. sz. helyőrs. kórháznál; tart. segédorvosokká, a következő tart. 1. oszt. kát. orvos-növen­dékeket : dr. Ambró Zoltánt, a brünni 5. sz. helyőrs. kór­háztól, — a 3. sz. dragonyos-ezredhez; dr. Zoldy Jánost, a budapesti 16. sz. helyőrs. kórháztól, — a 12. sz. huszárezredhez; dr. Markovic Gyulát, a brünni 5. sz. helyőrs. kórháztól, — a bécsi 2. számuhoz; dr. Thomán Miklóst, a lembergi 14. sz. helyőrs. kórháznál; dr. Rácz Kálmán tart. 2. oszt. kát. orvos-növen­déket, a trieszti 9. sz. helyőrs. kórháztól,­­ az 52. sz. gy.­ezredhez; segédorvossá: dr. Lukasievicz Wladimir jelenleg szolgáló 2. oszt. kat. orvos-növendéket, a bécsi 2. sz. helyőrs. kórháznál; azután: Horcicka Jaroszlavot, az összes gyógytudomá­­nyok tudorát, jelenleg egészségügyi segédet a prá­gai cs. kir. helytartóságnál, — ideiglenes kor­­vett-orvossá, végül adományozni: Hammel ferencz nyug. 1. oszt. kat. gyógyszeré­szeti tisztnek, a czimzetes kát. gyógyszer-gond­noki jelleget díjmentesen, és Wiedemann József karmesternek a 42. sz. gy.­­ezredben, hosszú és kötelességhű szolgálata elis­meréséül az arany érdemkeresztet. A m. kir. pénzügyminister, Schöffmann Imre és Szenti Bálint I. oszt. pénzügyi fogalmazókat II. oszt. pénzügyi titkárokká, és Kascsák János fo­galmazó-gyakornokot II. oszt. pénzügyi fogalma­zóvá nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister, ifj. Lőcs Rezső pénz­ügyi fogalmazó-gyakornokot, a Krassó-Szörény­­megye területén működő kir. adófelügyelő mellé ideiglenes minőségben II. oszt. pénzügyi fogalma­zóvá nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister, Szombath György fogalmazó-gyakornokot II. oszt. pénzügyi fogal­mazóvá nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister, Grynaeus Géza temesi kir. járásbirósági aljegyzőt a kisszebeni kir. járásbirósághoz helyezte át. Jelenik Sándor tatai illetőségű budapesti lakos saját, valamint Hermina kiskorú leánya ve­zetéknevének »Jámbor«-ra kért átváltoztatása, folyó évi 65,189. számú belügyministeriumi ren­delettel megengedtetett. P­o­lj­á­k Gyula tállyai illetőségű budapesti lakos vezetéknevének » Zempléni«-re kért át­változtatása, folyó évi 65,190. számú belügymi­nisteriumi rendelettel megengedtetett. Koller István romonyai illetőségű ugyan­ottani lakos saját, valamint István kiskorú fia ve­zetéknevének »Vida«-ne kért átváltoztatása,­­ évi 65,239. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett A m. kir. pénzügyminister, f. évi 48,150. sz. alat a következő rendeletet intézte valamennyi kir. adó­­felügyelőhöz, a keresetadóról szóló 1875: XXIX. t.-cz. 37. §-ának értelmezése tárgyában. Tapasztaltatván, hogy fióküzletekkel, fiókinté­zetekkel vagy raktárakkal bíró belföldi vállalatok keresetadójának az 1875: XXIX. t.-cz. 37. §. alapján eszközlendő kivovásánál, a most említett törvényszakasz második és harmadik bekezdésé­ben foglalt határozmányok alkalmazása körül el­térő nézetek merülnek fel s ennek következtében egyes közegek részéről különböző eljárás követe­tik, tájékozásul s a törvény helyes és egyöntetű al­kalmazásának biztosítása tekintetéből a követke­zők jelentetnek ki: Az imént idézett 37. §. második bekezdése sze­rint oly vállalatok, melyek azon községen kívül, hol üzletük központi igazgatósága van, más köz­ségekben, de a magyar állam területén belül tar­tanak fiók-üzletet, fiók-intézetet vagy raktárt, a fővállalat székhelyén adóznak, ha a fiók-üzletek, fiókintézetek és raktárak a fővállalattal oly szoros összeköttetésben vannak, hogy azokat önálló üzle­teknek tekinteni nem lehet. Ily esetekben tehát, mint már magából az idé­zett törvényszövegből s nevezetesen az abban elő­forduló ezen kifejezésből: »adóznak« elég világo­san kivehető, de a szóban levő 37. §. első bekezdé­séből is, hol a kereset­adó kivetésének helye álla­­píttatik meg, kitűnik, — a fióktelepek adója egész­ben a fővállalat székhelyén állapítandó meg és írandó elő s ebből kifolyólag a megfelelő községi pótadó is ugyanott rovandó ki. Ha azonban a kapocs, mely a fővállalat és fiók­üzlet közt létezik, csak arra szorítkozik, hogy mindkettőjüknek közös igazgatóságuk van : a fő­vállalat és a fióküzlet külön-külön rovatnak meg kereset­ adóval azon községben, a­melyben léteznek. Ily esetekben tehát, a közös igazgatás alatt álló fővállalat és fióküzlet a törvény által egészen ön­álló üzleteknek tekintetvén, a fő­vállalat és a fiók­üzlet adója külön-külön állapítandó meg és írandó elő azon községben, a­melyben léteznék. Ha a vállalat székhelye nem ugyanaz, mely az igazgatóságé, az üzlet­adó 20 °­0-a az igazgatóság székhelyén, a fenmaradó 80 % pedig, mely nem az igazgatóság székhelyén létező vállalat nyere­ményére esik, a vállalat székhelyén iratik elő. Ily esetben a kereset­adót a vállalat igazgatósá­gának székhelyén működő adókivető bizottság ál­lapítja meg. A törvénynek szó szerinti szövegében most idé­zett rendelkezése, mint ennek a fentebb tárgyalt rendelkezésekkel való egybevetéséből is kitetszik, csak azon esetekre vonatkozik, midőn egy üzlet­­tulajdonos egy vagy több helyen is bitt üzleti vál- Lapuunk mai számához egy ír »Hivatalos Értesítő« van csatolva.

Next