Budapesti Közlöny, 1885. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1885-01-16 / 12. szám
Budapest, 1885. 12. szám Péntek, január 10. BUDAPESTI HÍVA KÖZLÖNY. LAP. SZERKESZTŐSÉGI IRODA I IV. kerület, hatvani utca V. L emelet, 8. ajtó. Kiadó-hivatal : Ferencziek tere, Athenaaum-épül«. Előfizetési Árak : naponkénti («.tál val, helyben házhoz hordva. Egész évre . . . . . 20 írt Félévre ....... 100 Negyedévre ...... 5 » Egy teljes lap ára 90 Ser. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő*4 -be iktatandó hivatalos hirdetések díjjal előlegesen beküldendők , még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—SOO-szóig 9 frt és Így tovább. Azonfelül minden egyszeri beiktatás után SO kr. bélyegdij és esedékes nyugtai bélyeg is beküldendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitaor egyasari hirdetésért 18 kr, kétszeri 18 kr, és többszöri hirdetésért 13 kr minden beiktatásnál A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Igazságügyi magyar ministerem előterjesztésére. Vértesi Sándor curiai birót ugyanoda tanácselnökké nevezem ki. Kelt Budapesten, 1885. évi január hó 11-én. Ferencz József, s. k. Dr. Pauler Tivadar, s. k. Ő császári és Apostoli királyi Felsége, f. évi január hó 6-án kelt legfelső elhatározásával, Ptak Lajosnak, az osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási társulat hajózási igazgatójának, a III-ad oszt. vaskorona-rendet díjmentesen legk. adományozni méltóztatott Az 1880. évi XXXI. t.-cz. 1. §-a, és Ó császári és Apostoli királyi Felségének Budapesten, 1885. évi január hó 2-án kelt legfelső elhatározása alapján, a mezőtur-turkevei helyi érdekű vasút építésére és üzletére, a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister által, a következő Engedély-okmány adatik ki. (Folytatása és vége.) 12. §. Az engedélyezett vaspályavonal mentén szükséges vaspálya-üzleti távirda-vezetékeknek a pálya indóházain és esetleg őrházain alkalmazandó utolsó elszigetelőig, esetleg a forgatható védjelzőkészülékekig való kiépítését, a részletekre nézve az engedélyessel megállapítandó egyezmény alapján, a m. kir. távirdaigazgatás hajtatja végre. Kötelezve van ennélfogva az engedélyes a m. kir. távirdaigazgatást a távirdaépitkezés elrendezése és a fent jelzett egyezmény megállapítása végett oly idejekorán megkeresni, hogy ennek a távirda-építkezésekhez szükséges anyagok beszerzésére és a távirdaépítkezéseknek a pálya megnyitásáig leendő elkészítésére elég ideje maradjon. Engedélyes köteles megengedni, hogy a felállítandó távirdavezeték oszlopai a pálya saját birtokán és területén állíttassanak fel, anélkül, hogy az engedélyes az elfoglalt területért jelenben vagy jövőben kártalanítást követelhetne. A távirdaoszlopok helyei, valamint a távirdavezeték más megerősítési pontjai az engedélyes és a m. kir. távirdaigazgatás illető építési közegei által, egyetértőleg és úgy állapítandók meg, hogy azok miatt sem a vasúti üzlet, sem az üzleti személyzet biztonsága veszélyeztetve ne legyen. Engedélyes köteles azon esetben, ha az üzleti távirda-vezetékekkel egyidejűleg állami távirdavezeték nem építtetnék, a távirda-oszlopok és más távirda-építési anyagok összes árát s az összes távirda-építési költségeket; azon esetben pedig, ha egyidejűleg állami távirdavezeték is építtetnék — az üzleti vezetékek építésére fordított aránylagos részét a m. kir. távirdaigazgatásnak megtéríteni. Mindkét esetben kötelezve van az engedélyes a m. kir. távirdaigazgatás kivonatára az előbbi pontban megnevezett távirda-épitkezésekhez szükséges összegeket az utólagos elszámolásig kamat nélkül előlegezni, és a távirdaoszlopokat s a többi összes távirdaépítési anyagokat az építendő pálya mentén a m. kir. távirdaigazgatás által meghatározandó módon és időben, a már lerakott vasútvágányon saját költségén szétosztani. Az üzleti vezetékek átadásakor az engedélyes számlájára épített üzleti vezetékek összes leltári állománya az engedélyes birtokába megy át. Jogában áll azonban a m. kir. távirda-igazgatásnak a vaspálya mentén fennálló oszlopokra bármikor államtávirda-vezetékeket alkalmazni, és ekkor a távirdaoszlopok, az állam költségen való fentartásának kötelezettsége mellett, a m. kir. távirdaigazgatás ingyen tulajdonába mennek át. A vasutüzleti távirda-vezetékeket az engedélyes a m. kir. távirdaigazgatás szokott ellenőrködése mellett kizárólag csak azon sürgönyzésekre használhatják, melyek a vasúti üzlet czéljaiból az igazgatóság és alárendelt közegei vagy az utóbbiak által egymás között váltaznak. Jogosítva van azonban a m. kir. távirda-igazgatás, a pályaigazgatósággal egyetértve, ezen üzleti vezetékeknek, amennyire az üzleti forgalom megengedi, úgy állami, mint magánsürgönyök továbbítására illő ellenőrzés mellett használását kívánni s elrendelni. Ez esetben azonban a használat módja és a távirás dijának az engedélyes s a m. kir. távirdaigazgatás közti megosztása, külön egyezmény által fog szabályoztatni. Hasonlóan külön egyezményben állapíttatnak meg az engedélyes s a m. kir. távirdaigazgatás közt azon feltételek is, melyek a vaspálya mellett felépített távirda vezetékek felügyeletét, fentartását s az azokon netalán későbben a vaspályaigazgatóság kivonatára eszközlendő változtatásokat vagy áthelyezéseket s általában mindazon távirdai ügyeket illetik, melyek a fentebbi pontok által még nem szabályozvák. 13. §. A menet- és szállítási dijak az engedélyezett pálya számára a következő határok közt szabatnak meg. A) Legmagasabb árszabási tétel személy- és kilométerenkint: az I. osztályban 5. o. é. az ezüstben, a II. » 3. » » » » Az I. osztályú kocsik az első rendű pályákon használt másodoszt. kocsikhoz hasonlóul szereltethetnek fel. A II. kocsiosztály részére pedig oly kocsik alkalmaztathatnak, milyenek a többi pályákon a IV. osztályra nézve előirvák. Azonban padokkal látandók el. Úti podgyásznál az egész jegyenkint 25 kilogrammot meghaladó súlytöbblet 10 kilogramnyi súlytételekre, a gyorsáru pedig 5 kilogramnyi súlytételekre felfelé, kikerekítendő. Minden 10 kgr podgyász-túlsúlyért kilométerenkint 0,4 kr., 100 kilgr. gyorsáruért pedig kilométerenként 4,8 kr számíttatik ezüstben. B) Az áruk szállítására nézve legmagasabb árszabási tételként 100 kilogram és kilométerenkint, és pedig az első darabáru-osztályban l.o kr, a második mérsékelt darabáru-osztályban O.so, és a terjedelmes áruk után l.so kr állapíttatik meg ezüstben. A kőszén, só, tűzi- és épületfa, trágya, kő, és tégla után, ha teljes kocsirakományokban szállíttatnak, 100 kilogram és kilométerenkint mint legmagasabb árszabási tétel, 0,52 krajczár számíttatik ezüstben. A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árukra nézve a mérsékelt darabáru-osztály fentebbi tétele szolgál maximális díjtételként. Az áruk osztályozása és a többi szállítási határozmányok tekintetében, valamint a mellékilletékek (ide értve a kezelési illetékeket is) s végül a hullák, hintók, élőállatok, különvonatok stb. viteldíjai tekintetében is a m. kir. államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók. Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme 3 egymást követő éven át a befektetési tőke 7°/0-át meghaladja, jogában álland a kormánynak, a díjszabásokat az engedélyes meghallgatása mellett, megfelelőleg leszállítani. Azon esetre, ha a törvényhozás a viteldíjakat az összes vasutakra nézve szabályozná, e szabályozás ezen vasútra is érvényes leend. 14. §. Az engedélyesnek megengedtetik, hogy a szedendő vitel- és fuvardíjakat belföldi ezüstpénzben számítsa olyképen, hogy az álkelet tekintetbe vételével járó illetékeket országos értékben tartozik elfogadni. 15. §. A 13. §. értelmében meghatározott árszabások az engedélyes által időközben leszállíthatók, egészben vagy csak a tárgyak egyes nemeire, az egész vonal hosszában vagy csak a pálya egyes vonalszakaszaira, egyik vagy mind a két irányban, minden szállítási távolságra egyenlően vagy növekvésük esetére nagyobb mérvben. Lapunk mai számához egy ír »Hivatalos Értesítő« van csatolva.