Budapesti Közlöny, 1885. május (19. évfolyam, 99-123. szám)

1885-05-30 / 122. szám

Budapest, 1885. 122. szám. Szombat, május 30. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS I­P. SZERKESZTŐSÉGI IRODA I IV. kerület, hatvani­ utcza 7. szám I. emelet, 8. ajtó. Kiadó-hivatal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület, Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva: Egész évre............................20 frt Félévre . ............................10 » Negyedévre..............................5 » Egy teljes lap éra 30 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hivatalos hir­detések díjjal előlegesen beküldendők ; még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is bekül­dendő. •faár­..­... . m­­,zt.: Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és több­szöri hirdetésért 13 kr minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Hirdetmény. A budapesti II. ker. főreáliskolánál üre­sedésbe jött rendes vegytani tanszék betöltése czéljából f. évi május hó 14-én 18,209. sz. a. kelt vallás- és közoktatásügyi miniszeri rendelettel ki­irt s a Budapesti Közlöny­ f. évi 116. számában közzétett pályázat akként módosíttatott, hogy a a pályázat alatti tanszékkel a vegytannak mint fő­ s a természetrajznak avagy a természettannak mint mellék­tárgynak tanítása lesz egybekötve. Kelt Budapesten, 1885. évi május hó 20-án. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministeriumtól. A m. kir. belügyminister megengedte, hogy Aradmegye kisjenői szolgabirói járásában levő Si­­monyi-falva néven nevezett telepitvény, mely báró Simonyi Lajosnak Vadász és Bélzerind köz­ségek határabeli birtokaiból eladott és egymással összefüggő egészet képező földterületen keletke­zett , Simonyi-falva néven nagyközségi szervezettel önálló községgé alakulhasson. A N.-Szt.-Miklós város területén az 1884: XVII. t.-cz. 122. §-a értelmében létesített ipartestület alapszabályai, a földművelés-, ipar- és kereskede­lemügyi m. kir. ministerium által, f. évi 27,138. sz. alatt, a jóváhagyási záradékkal elláttattak. A Perjám­os város területén az 1884: XVII. t.-cz. 122. §. értelmében létesített ipartestület alap­szabályai, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium által, f. évi 27,219. sz. alatt, a jóváhagyási záradékkal elláttattak. Az ingatlanra vonatkozó s törvény szerint ér­vénytelen zálogszerződésnél a zálogtárgynak a törvényes kamatmértéket meghaladó évi hasznai a kölcsöntőke lerovására betudhatók-e ? (7562. és 8161 /P. 1884. számokhoz.) Határozat: Az 1877: VIII. t.-cz.-ben megszabott mértéken felül kikötött és megfizetett kamatok, habár azok a most idézett törvény hatályba lépte után jártak is le, és sem jogérvényes ítélettel, sem peregyessé­gileg eleve megállapítva nincsenek, az adósnak a perben tett beszámítási kifogása következtében a kölcsöntőke törlesztésére rendszerint be nem szá­míthatók. Az ingatlanra vonatkozó 8 törvény szerint ér­vénytelen zálogszerződésnél a zálogtárgynak a törvényes kamatmértéket meghaladó évi hasznai a kölcsöntőke lerovására be nem tudhatók. Indokok: Az 1877 : VIH. t.-cz. 5. §-ának első bekezdése szerint az ezen törvényben megszabott mértéken felül kikötött és megfizetett kamatoknak visszafize­tése nem követelhető. Az ezen szakasz második és harmadik bekezdé­seiben, az előre levont kamatok tekintetében tett azon intézkedés, hogy a félévet meghaladó időre vagy az ezen törvényben meghatározott mértéken felül bármely időtartamra előre levont kamatok a tőkéből levont összegnek tekintetnek, a mint kivételes intézkedés csak megerősíti az első kikez­désben foglalt szabályt. De ezen törvény intézkedéseinek, különösen pe­dig a 3. és 4. §§-nak egybevetéséből kitűnik, hogy a törvényhozás a 80­0-nál magasabb mértékben kikötött kamatokra nézve csak a bírói segélyt kí­vánta megtagadni. Ezekből folyólag, miután kétséget nem szenved az, hogy a törvényben megszabott mértéken felül kikötött, de önkéntesen megfizetett kamatoknak visszafizetése nem követelhető, a visszafizetés és beszámítás közti különbség pedig a fenforgó kér­dés eldöntésére lényeges befolyással nincs; önként következik, hogy az ily önkéntesen megfizetett ka­matok a tőkébe be sem számíthatók. Hasonlókép nem képezheti beszámítás tárgyát azon évi haszon sem, melyet a hitelező a jogér­vénytelen zálogszerződés következtében biztalá­­sába került zálogtárgyból húzott; mert vagyon­jogi szempontból az, hogy a törvényes mértéken túl kikötött és megfizetett kamat pénzben vagy egyéb értékben lett szolgáltatva, különbséget nem tesz; minthogy mindaddig, míg a jogérvénytelen zálogszerződés következményei megszüntetése vé­gett annak semmisnek nyilvánítása nem kéretik, az ennek alapján elvett vagyoni előny is a kikötött és már megfizetett kamattal egy tekintet alá esik. Ezeknél fogva, s különösen annak is tekin­tetbe vételével, hogy az 1883: XXV. t.-cz. meg­szabta azon módot és eljárást, mely mellett az uzsorás kamat miatt vagyoni hátrányt szenvedő adós magának elégtételt szerezhet; ezen külön­leges eljárásra vonatkozó határozmányok azon­ban az 1883. évi XXV. t.-czikk 12. §-ában felté­telezett eset kivételével a polgári bíróságoknál al­kalmazást nem nyerhetnek, ki kellettt mondani, hogy a törvényben megszabott mértéken felül kikötött és megfizetett kamatok, ha azok az 1877. évi VIII. t.-cz. hatályba lépte után jártak is le, a kölcsöntőke törlesztésére rendszerint be nem szá­míthatók, és hogy a törvénytelen elzálogositási ügyleteknél, a zálog tárgynak a törvényes kamatmértéket meg­haladó évi hasznai a kölcsöntőke lerovására be nem tudhatók. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosz­tályainak 1885. évi április hó 14-én tartott tel­jes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi május hó 15-én tartott teljes ülésben. 35. szám. Az elárverezett ingatlan vételárának felosztá­sánál a végrehajtási és árverési kérvény költsége: a jelzálogos hitelezők előtt előnyös tételkép so­­rozhatók-e? (3321/P. 1883. és 7014/P. 1884. szá­mokhoz.) Határozat: Az elárverett ingatlan vételárának felosztásá­nál a végrehajtási és árverési kérvény költségei előnyös tételkép nem sorozhatók. Indokok: Tekintve, hogy az 1881: LX. t.-cz. 189. §-ában tüzetesen felsorolva vannak azon tételek, melyek az elárverezett ingatlan vételárából a jelzálogos hitelezők előtt mint előnyösök kielégítendők, s ezek között sem a végrehajtási, sem az árverési kérvény költségei felemlítve nincsenek; ennélfogva ki kellett mondani, hogy a végrehaj­tási és árverési kérvény költségei előnyös tételkép nem sorozhatók. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosz­tályainak 1885. évi április hó 14-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi május hó 15-én tartott teljes ülésben. 36. szám. Oly esetben, midőn az életbiztosítási dij nem évi, hanem rövidebb (féléves, évnegyedes vagy hó­napos) időszakokban fizetendő, tartozik-e a bizto­sított, ki magát az egész első évre eső dij fizeté­sére kötelezte, az első év folyamán lejárt vissza­térő díjrészleteket megfizetni? (10441/P. 1884. 109., 705. és 805./V. 1884. számokhoz.) Határozat: Oly esetben, midőn az életbiztosítási dij nem évi, hanem rövidebb (féléves, évnegyedes vagy hó-A Brassó város területén létesített kenyérsütő­­ipartársulat alapszabályai, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium által, f. évi 27.890. szám alatt, a jóváhagyási záradékkal ellát­tattak. NEMHIVATALOS RÉSZ. A királyi Curia Döntvényei. (Polgári ügyekben.) 34. szám. Az 1877. évi VIII. t.-czikkben megszabott mér­téken felül kikötött és már megfizetett kamatok, ha azok a most idézett törvény hatályba lépte után jártak le, és sem jogérvényes ítélettel, sem peregyességileg eleve megállapítva nincsenek, adósnak a perben tett beszámítási kifogása követ­keztében a kölcsöntőke törlesztésére beszámí­­tandók-e ? Lapunk mai számához egy ír »Hivatalos Értesítő« van csatolva.

Next