Budapesti Közlöny, 1885. május (19. évfolyam, 99-123. szám)
1885-05-30 / 122. szám
Budapest, 1885. 122. szám. Szombat, május 30. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS IP. SZERKESZTŐSÉGI IRODA I IV. kerület, hatvani utcza 7. szám I. emelet, 8. ajtó. Kiadó-hivatal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület, Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva: Egész évre............................20 frt Félévre . ............................10 » Negyedévre..............................5 » Egy teljes lap éra 30 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hivatalos hirdetések díjjal előlegesen beküldendők ; még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is beküldendő. •faár..... . m,zt.: Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és többszöri hirdetésért 13 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Hirdetmény. A budapesti II. ker. főreáliskolánál üresedésbe jött rendes vegytani tanszék betöltése czéljából f. évi május hó 14-én 18,209. sz. a. kelt vallás- és közoktatásügyi miniszeri rendelettel kiirt s a Budapesti Közlöny f. évi 116. számában közzétett pályázat akként módosíttatott, hogy a a pályázat alatti tanszékkel a vegytannak mint fő s a természetrajznak avagy a természettannak mint melléktárgynak tanítása lesz egybekötve. Kelt Budapesten, 1885. évi május hó 20-án. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministeriumtól. A m. kir. belügyminister megengedte, hogy Aradmegye kisjenői szolgabirói járásában levő Simonyi-falva néven nevezett telepitvény, mely báró Simonyi Lajosnak Vadász és Bélzerind községek határabeli birtokaiból eladott és egymással összefüggő egészet képező földterületen keletkezett , Simonyi-falva néven nagyközségi szervezettel önálló községgé alakulhasson. A N.-Szt.-Miklós város területén az 1884: XVII. t.-cz. 122. §-a értelmében létesített ipartestület alapszabályai, a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium által, f. évi 27,138. sz. alatt, a jóváhagyási záradékkal elláttattak. A Perjámos város területén az 1884: XVII. t.-cz. 122. §. értelmében létesített ipartestület alapszabályai, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium által, f. évi 27,219. sz. alatt, a jóváhagyási záradékkal elláttattak. Az ingatlanra vonatkozó s törvény szerint érvénytelen zálogszerződésnél a zálogtárgynak a törvényes kamatmértéket meghaladó évi hasznai a kölcsöntőke lerovására betudhatók-e ? (7562. és 8161 /P. 1884. számokhoz.) Határozat: Az 1877: VIII. t.-cz.-ben megszabott mértéken felül kikötött és megfizetett kamatok, habár azok a most idézett törvény hatályba lépte után jártak is le, és sem jogérvényes ítélettel, sem peregyességileg eleve megállapítva nincsenek, az adósnak a perben tett beszámítási kifogása következtében a kölcsöntőke törlesztésére rendszerint be nem számíthatók. Az ingatlanra vonatkozó 8 törvény szerint érvénytelen zálogszerződésnél a zálogtárgynak a törvényes kamatmértéket meghaladó évi hasznai a kölcsöntőke lerovására be nem tudhatók. Indokok: Az 1877 : VIH. t.-cz. 5. §-ának első bekezdése szerint az ezen törvényben megszabott mértéken felül kikötött és megfizetett kamatoknak visszafizetése nem követelhető. Az ezen szakasz második és harmadik bekezdéseiben, az előre levont kamatok tekintetében tett azon intézkedés, hogy a félévet meghaladó időre vagy az ezen törvényben meghatározott mértéken felül bármely időtartamra előre levont kamatok a tőkéből levont összegnek tekintetnek, a mint kivételes intézkedés csak megerősíti az első kikezdésben foglalt szabályt. De ezen törvény intézkedéseinek, különösen pedig a 3. és 4. §§-nak egybevetéséből kitűnik, hogy a törvényhozás a 800-nál magasabb mértékben kikötött kamatokra nézve csak a bírói segélyt kívánta megtagadni. Ezekből folyólag, miután kétséget nem szenved az, hogy a törvényben megszabott mértéken felül kikötött, de önkéntesen megfizetett kamatoknak visszafizetése nem követelhető, a visszafizetés és beszámítás közti különbség pedig a fenforgó kérdés eldöntésére lényeges befolyással nincs; önként következik, hogy az ily önkéntesen megfizetett kamatok a tőkébe be sem számíthatók. Hasonlókép nem képezheti beszámítás tárgyát azon évi haszon sem, melyet a hitelező a jogérvénytelen zálogszerződés következtében biztalásába került zálogtárgyból húzott; mert vagyonjogi szempontból az, hogy a törvényes mértéken túl kikötött és megfizetett kamat pénzben vagy egyéb értékben lett szolgáltatva, különbséget nem tesz; minthogy mindaddig, míg a jogérvénytelen zálogszerződés következményei megszüntetése végett annak semmisnek nyilvánítása nem kéretik, az ennek alapján elvett vagyoni előny is a kikötött és már megfizetett kamattal egy tekintet alá esik. Ezeknél fogva, s különösen annak is tekintetbe vételével, hogy az 1883: XXV. t.-cz. megszabta azon módot és eljárást, mely mellett az uzsorás kamat miatt vagyoni hátrányt szenvedő adós magának elégtételt szerezhet; ezen különleges eljárásra vonatkozó határozmányok azonban az 1883. évi XXV. t.-czikk 12. §-ában feltételezett eset kivételével a polgári bíróságoknál alkalmazást nem nyerhetnek, ki kellettt mondani, hogy a törvényben megszabott mértéken felül kikötött és megfizetett kamatok, ha azok az 1877. évi VIII. t.-cz. hatályba lépte után jártak is le, a kölcsöntőke törlesztésére rendszerint be nem számíthatók, és hogy a törvénytelen elzálogositási ügyleteknél, a zálog tárgynak a törvényes kamatmértéket meghaladó évi hasznai a kölcsöntőke lerovására be nem tudhatók. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1885. évi április hó 14-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi május hó 15-én tartott teljes ülésben. 35. szám. Az elárverezett ingatlan vételárának felosztásánál a végrehajtási és árverési kérvény költsége: a jelzálogos hitelezők előtt előnyös tételkép sorozhatók-e? (3321/P. 1883. és 7014/P. 1884. számokhoz.) Határozat: Az elárverett ingatlan vételárának felosztásánál a végrehajtási és árverési kérvény költségei előnyös tételkép nem sorozhatók. Indokok: Tekintve, hogy az 1881: LX. t.-cz. 189. §-ában tüzetesen felsorolva vannak azon tételek, melyek az elárverezett ingatlan vételárából a jelzálogos hitelezők előtt mint előnyösök kielégítendők, s ezek között sem a végrehajtási, sem az árverési kérvény költségei felemlítve nincsenek; ennélfogva ki kellett mondani, hogy a végrehajtási és árverési kérvény költségei előnyös tételkép nem sorozhatók. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1885. évi április hó 14-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi május hó 15-én tartott teljes ülésben. 36. szám. Oly esetben, midőn az életbiztosítási dij nem évi, hanem rövidebb (féléves, évnegyedes vagy hónapos) időszakokban fizetendő, tartozik-e a biztosított, ki magát az egész első évre eső dij fizetésére kötelezte, az első év folyamán lejárt visszatérő díjrészleteket megfizetni? (10441/P. 1884. 109., 705. és 805./V. 1884. számokhoz.) Határozat: Oly esetben, midőn az életbiztosítási dij nem évi, hanem rövidebb (féléves, évnegyedes vagy hó-A Brassó város területén létesített kenyérsütőipartársulat alapszabályai, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium által, f. évi 27.890. szám alatt, a jóváhagyási záradékkal elláttattak. NEMHIVATALOS RÉSZ. A királyi Curia Döntvényei. (Polgári ügyekben.) 34. szám. Az 1877. évi VIII. t.-czikkben megszabott mértéken felül kikötött és már megfizetett kamatok, ha azok a most idézett törvény hatályba lépte után jártak le, és sem jogérvényes ítélettel, sem peregyességileg eleve megállapítva nincsenek, adósnak a perben tett beszámítási kifogása következtében a kölcsöntőke törlesztésére beszámítandók-e ? Lapunk mai számához egy ír »Hivatalos Értesítő« van csatolva.