Budapesti Közlöny, 1885. november (19. évfolyam, 250-274. szám)

1885-11-08 / 256. szám

pesti V. ker. kir. járásbirósági birnokokat ne­vezte ki. A m. kir. igazságügyminister, Sinay Gusztáv kun­ szent-miklósi kir. járásbirósági írnokot a bu­dapesti VII. ker. kir. járásbírósághoz helyezte át. A vallás- és közoktatásügyi m kir. minister, Bene József halmii állami felső-népiskolai gazda­sági szaktanítót, jelen állásában végleg meg­erősítette. Dr.Pollák Rezső l.honvéd-huszár-ezredbeli sza­badságolt állományú főhadnagynak, a m. kir. hon­védség kötelékéből kérelmezett kilépés«^'^. véd­­kötelezettség teljesítése után, viselt tiszti rend­fokozatának megtartása nélkül, — 1885-ik évi de­­czember 31-ével — megengedtetett. Domokos József nagy-szebeni 21-ik számú hon­­védzászlóaljbeli szabadságolt állományú hadnagy­nak, a m. kir. honvédség kötelékéből kérelmezett kilépése, a védkötelezettség teljesítése után, viselt tiszti rendfokozatának megtartása nélkül, megen­gedtetett. Hoffmann Lajos budai 63-ik honvéd-zászlóalj­­beli szabadságolt állományú hadnagynak, a m. kir­­honvédség kötelékéből kérelmezett kilépése, a védkötelezettség teljesítése után, viselt tiszti rend­fokozatának megtartása nélkül, megengedtetett. A pozsonyi m. kir. pénzügyigazgatóság, Gidu­­lacher Károly V. oszt. adótisztet a pozsonyi m. kir. adóhivatalhoz IV. oszt. adótisztté nevezte ki. A pozsonyi m. kir. pénzügyigazgatóság, Simkó János adóhivatali gyakornokot, a szeniczi m. kir. adóhivatalhoz VI. oszt. adótisztté nevezte ki. A szegedi m. kir. pénzügyigazgatóság, Lösehardt Nándor vámgyakornok-jelöltet vámgyakornokká nevezte ki. Koch Izidor János nagy-kanizsai illetőségű ugyanottani lakos, és K­o­c­h Adolf nagy-kanizsai illetőségű budapesti lakos saját, valamint Tivadar nevű kiskorú fia vezetéknevének a Kormos*-ra kért átváltoztatása, I. évi 57.374. számú belügyminis­­teriumi rendelettel megengedtetett. Schüm­peck Kálmán sásdi illetőségű ugyan­ottani lakos saját, valamint Miklós és Aladár kis­korú gyermekei vezetéknevének »Surányi-ra kért átváltoztatása, f. évi 57,762. számú belügy­­ministeriumi rendelettel megengedtetett. A m. kir. belügy­minister, f. évi 54,731. szám alatt a következő kör rendeletét bocsátotta ki. A fogászat gyakorlása iránt 1871. évi augusztus hó 1-én 18.644. szám alatt a földmivelés-, ipar­és kereskedelemügyi m. kir. ministeriummal egyetértőleg kibocsátott itteni szabályrendelet 4. pontja, az 1884. évi XVII. t.-czikkbe iktatott ipar­törvény folytán megváltozott viszonyokhoz képest, a fenti ministeriummal történt újabb megállapodás szerint, a következőképen módosíttatik: » 4. §. A ki mesterséges fogak vagy fogsorok készítésével szándékozik foglalkozni, tartozik ebbeli szándékát az ipartörvény végrehajtása iránt a föld­mivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minis­ter által 1884. évi augusztus hó 26-án 39,266. sz. alatt kiadott átalános rendelet 1. §-a értelmében, az illetékes iparhatóságnak bejelenteni és az ott előirt kellékeket igazolni. Az iparigazolvány kiszolgál­t földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, egyetértőleg a m. kir. pénzügyminis­­terrel, » The oak extract company a londoni társulat­nak Zsupanyi községben levő csersavkivonat-gyára részére, az 1881. évi XLIV. t.-czikkben biztosított állami kedvezményeket megadta. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, f. évi 58,476. sz. alatt kelt rendeleté­vel megengedte, hogy Krassó-Szörény megye te­rületéhez tartozó Dognácska községben a csütör­töki napra engedélyezve levő hetivásár ezentúl pén­teki napon tartassák meg. A dévai beteg- és temetkezési segélyző egylet alapszabályai, a m. kir. belügyministerium által, f. évi 53,257. szám alatt, a bemutatási záradékkal el­láttattak. Az ujpécsi férfi- dalegylet alapszabályai, a m. kir. belügyministerium által, f. évi 57,964. sz. alatt, a bemutatási záradékkal elláttattak. A gömörmegyei magyar közművelődési egye­sület alapszabályai, a m. kir. belügyministerium által, f. évi 58.033. szám alatt, a bemutatási záradékkal elláttattak. A budapesti festők által alakított »Dalkoszoru« czimü egylet alapszabályai, a m. kir. belügyminis­terium által, f. évi 58.035. sz. alatt, a bemu­tatási záradékkal elláttattak. Szeben megyei Dolmány községben f. évi no­vember hó 1-én postahivatal lépett életbe, mely összeköttetését az Újegyház-Nagyszeben közt na­ponta közlekedő kocsi-küldöncz-postajárat útján nyeri, kézbesítési kerületét pedig: Dolmány, Her­­mány, Szászújfalu és Veresmart községek képezik. Ezen postahivatal fel van hatalmazva levél- és kocsipostai küldemények, továbbá 300 írtig ter­jedő postautalványok, utánvételek és postai meg­bízások felvételére, kézbesítésére, illetőleg ki- és befizetésére. F. évi november hó 6-án sopron megyei Félszer­­falu községben kir. postahivatal lépett életbe, mely levél- és 5 kilogramm súlyt meg nem haladó kocsipostai küldemények felvétele, továbbítása illetve kézbesítésével fog foglalkozni; összeköt­tetését a Félszerfalu és Vulkapordány közt be­rendezett naponkint kétszeri gyalog­járat által nyert s kézbesítési körét Félszerfalu község és czukorgyár képezi. Szatmármegyei Gebe községben f. évi­­november hó 15-én újonnan felállított postahivatal lép életbe, melynek kézbesítési körét csupán a nevezett köz­ség képezi, s összeköttetését a nyírbátor-máté­­szalkai posta­vonalon fekvő nyírmedgyesi postahi­vatallal naponta közlekedő gyalogpostajáratok ál­tal fogja nyerni. A­ tatására nézve ezen rendelet 5. §-a az irányadó, az iparigazolvány ezen rendelet 10. §-a értelmében az E.) iparlajstromban vezetendő.« A legelői említett 1871. évi 18.644. szám alatt kelt szabályrendelet egyéb pontjai változatlanul meghagyatnak. Erről a törvényhatóságot tudomás és kellő mi­heztartás végett értesítem. Kelt Budapesten, 1885. évi október hó 27-én. Tisza, s. k. Az egri ügyvédi kamara részéről ezennel köz­hírré tétetik, hogy sikkasztás miatt vád alá helye­zett Szabó Sándor egri ügyvéd az 1874 : XXXIV. t.-cz. 10. §-a a) pontja alapján, az ellene folya­matba tett bűnper jogérvényes elintézéséig, az ügyvédség gyakorlásától fölfüggesztetett; továbbá hogy Polereczky Alajos ügyvéd székhelyét Gyön­gyösről a kamara területén belül Egerbe tette át; végül, hogy S.­Szentpéterről Egerbe átköltözkö­dött Galambos László ügyvéd e kamara lajstro­mába felvétetett. A kassai ügyvédi kamara részéről ezennel köz­hírré tétetik, miszerint Kossuth Samu szerencsi ügyvéd elhalálozása következtében a kamara lajs­t­­romából kitöröltetett, s irodája részére Kossuth Sándor szerencsi ügyvéd neveztetett ki gondnokul. A szabadkai ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy dr. Flesch Miksa zentai ügy­véd a kamara lajstromába folytatólag felvétetett. A szabadkai ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Orsay Vilmos szabadkai ügyvéd a kamara lajstromába folytatólag felvétetett. A brassói ügyvédi kamara részéről ezennel köz­hírré tétetik, hogy Leményi Miklós jogtudor bras­sói ügyvéd, a kamara lajstromába felvétetett. A brassói ügyvédi kamara részéről ezennel köz­hírré tétetik, hogy Román János fogarasi ügyvéd elhalálozása folytán a kamara lajstromából kite­­rültetett, s irodája részére a halaszthatlan teendők teljesítésére dr. Micu András fogarasi ügyvéd ne­veztetett ki gondnokul. NEMHIV­AT­ALOS RÉSZ. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, az országos mintarajztanoda és rajztanár-képezdénél a f. tanévre Szántó János, Hosszú Lajos, Szalay Jenő, Molnár Gyula, Rottmund Radó, Schmidt Antal, Csolnoky Károly és Bencze Zsigmondnak fejenként 300 frt rajztanár-jelölti ösztöndíjat enge­délyezett. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, a gör. kel. egyházi czélokra a f. évre törvényhozási­­lag megszavazott javadalomból, az erdélyi gör. kel. román főegyházmegyei lelkészek és egyház­­községek segélyezésére szolgáló összegből: Ádám Jákob magyar-teleki, és Major György oláh-andrás­­falvi gör. kel. román lelkészeknek 100—100 fo­rint állam­segélyt engedélyezett. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, a gör. kel. egyházi czélokra a f. évre törvényhozá­­silag megszavazott javadalomból, az erdélyi gör. kel. román főegyházmegyei lelkészek és egyház­­községek segélyezésére szolgáló összegből, a ma­­gyar-feleki gör. kel. román hitközségnek templom­­kijavításra és felszerelésre 200 frtnyi államsegélyt engedélyezett. Pályázat. Az 1885/6. tanév kezdetéből egy gróf Löwenburg­­féle tápintézeti kézi ösztöndíj egyenként 300 írttal ürült meg, a melyekre magyar nemes származású ifjak is igényt tarthatnak. Ezen ösztöndíjak, melyeket csakis az alapitó levélben előszabott kellékekkel bíró pályázók nyer­hetnek el, a nyilvános gymnasiumot vagy reálta­nodát látogató tanulóknak adományoztatnak, a ma­gasabb tanintézetekbe történendő átlépés alkal-

Next