Budapesti Közlöny, 1886. április (20. évfolyam, 74-98. szám)

1886-04-13 / 84. szám

Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar miniszerem előterjesztésére, Kis­­faludi Lipthay István ministeri tanácsosi czimmel és jelleggel fölruházott osztály­­tanácsost valóságos ministeri tanácsossá; haraszti Bernolák Sándor és Mihalovich János osztálytanácsosi czimmel és jeleggel, továbbá kvassói és brogyáni Kvassay Ede osztály­tanácsosi czimmel fölruházott minis­teri titkárokat valóságos osztálytanácso­sokká; Szász Róbert, Balogh Vilmos, Biró Tamás és Jamnitzky Jenő ministeri titkári czimmel és jeleggel fölruházott ministeri fogalmazókat, továbbá gróf Batthyány Tivadart, a fiumei uszóművek kapitányát, valamint dr. Lederer Sándor ministeri fogalmazót, valóságos ministeri titkárokká kinevezem; Székely Gyula ministeri fogal­mazónak pedig a ministeri titkári czimet adományozom. Kelt Bécsben, 1886. évi április hó 7-én. Ferencz József, s. k. Gr. Széchényi Pál, s. k. Vallás- és közoktatásügyi magyar minis­zerem előterjesztésére, dr. Kanyurszky Györgyöt, a keleti nyelvek nyilvános rend­kívüli tanárát a budapesti tudomány-egye­tem hittani karán, a rendszeresített illet­ményekkel nyilvános rendes tanárrá ki­nevezem. Kelt Bécsben, 1886. évi márczius 31-én. Ferencz József, s. k. Trefort Ágoston, s. k. Vallás- és közoktatásügyi magyar minis­terem előterjesztésére megengedem, hogy a a kolozsvári Ferencz­ József-tudományegye­tem jogi karán a pandektajog számára külön tanszék létesittessék, s e tanszékre nyilvános rendkívüli tanári minőségben a rendszeresített illetményekkel dr. Kiss Mór nagyszebeni jogakadémiai tanárt neve­zem ki. Kelt Bécsben, 1886. évi márczius 31-én. Ferencz József, s. k. Trefort Ágoston, s. k. Vallás- és közoktatásügyi magyar minis­terem előterjesztésére, dr. Axamethy Lajos ministeri titkári czimmel és jelleggel felru­házott fogalmazót valóságos ministeri tit­kárrá kinevezem. Kelt Münchenben, 1886. évi április hó 10-én. Ferencz József, s. k. Trefort Ágoston, s. k. a császári és Apostoli királyi Felsége, f. évi április hó 4-én Bécsben kelt legfelső elhatározá­sával, Karpész Gusztáv nyugállománybeli honvéd­hadnagynak a czimzetes főhadnagyi jelleget díj­mentesen legk. adományozni méltóztatott. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, Forster Kálmán, Leitner Mihály és dr. Grubern Ferencz ministeri segédfogalmazó­kat ; továbbá báró Schell Gyula és gróf Szapáry Péter fizetésiben ministeri segédfogalmazókat ministeri fogalmazókká ; Dubravszky Róbert, dr. Fuhrmann Ferencz, dr. Harsányi Gáspár, Lónyay Ferencz és dr. Szalay László fizetéstelen ministeri segéd-fogalmazókat pedig valóságos mi­nisteri segéd-fogalmazókká nevezte ki. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m­ kir. minister, gróf Szapáry Károly cs. és kir. tar­talékos sorhajó-zászlóst és kereskedelmi tengerész­kapitányt, a vezetése alatt álló ministeriumhoz fizetéstelen ministeri segédfogalmazóvá nevezte ki. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, Zsedényi Bélát a vezetése alatt álló ministeriumhoz fizetéstelen ministeri segédfogal­mazóvá nevezte ki. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, Kaufmann Ferenczet, a kőbányai sertésveszteglő hivatal vezetőjét, Liska Samu vesztegintézeti segédet, Kuszenda János állandó sertésvizsgáló állatorvost, Faragó Miklós cs. kir. al-állatorvost, és Petrovics János törvényhatósági állatorvost állami állatorvosokká, Grósz Ferencz napidíjas sertésvizsgáló állatorvost állandó vizs­gálóvá nevezte ki. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minis­zer, Csancsik Károly távirda-számvevős­égi főtisz­tet, Kecskés János távirdai főtisztet, s Huba­­lovszky Károly és Benza Gyula távirda-számvevő­­ségi főtiszteket, távirdai számtanácsosokká ne­vezte ki. A m. kir. pénzügyminister, Smolver Károly buc­­car­i vámhivatali ellenőrt, ugyanazon hivatalhoz I. oszt. vámszedővé nevezte ki. Tellyesniczky József trencsén-nyitrai 56-ik sz. honvéd-zászlóaljbeli szabadságolt állományú had­nagynak, a m. kir. honvédség kötelékéből kérel­mezett kilépése, a védkötelezettség teljesítése után, viselt tiszti rendfokozatának megtartása nélkül, megengedtetett. Dr. Borsodi Miksa (előbb Friedmann) 14-ik honvéd-zászlóaljbeli szabadságolt állományú fő­orvosnak, m. kir. honvédség kötelékéből kérel­mezett kilépése, a védkötelezettség teljesítése után, viselt tiszti rendfokozatának megtartása nélkül, megengedtetett. A szegedi ra. kir. pénzügy igazgatóság, Czövek Jenő tettleges állományú m. kir. honvéd-hadnagyot, a kulai m. kir. adóhivatalhoz, ideiglenes minőség­ben II. oszt. m. kir. adótisztté nevezte ki. A marosvásárhelyi kir. főügyész, Drágus János cs. és kir. 82. sz. gy.­ezredbeli kiszolgált és igazol­ványnyal ellátott tényleges szolgálatban álló őr­mestert, a brassói kir. ügyészséghez írnokká ne­vezte ki. A zombori kir. törvényszék elnöke, Balázs János törvényszéki szolgasegédet II. oszt. hivatal­­szolgává léptette elő. P­­­t­é­r­i János budapesti illetőségű ugyanottani lakos saját, valamint Emilia, János, Sándor, József és Mária kiskorú gyermekei vezetéknevé­nek a Pálfiá-ra kért átváltoztatása, I. évi 18.461. számú belügyministeriumi rendelettel megenged­tetett. Stiegelmayer József eleki illetőségű, a III. számú csendőr-kerület állományába tartozó őrsve­­ ­­ zető vezetéknevének »Szénásig-ra kért átváltozta­­tása, f. évi 18.741. számú belügyministeriumi ren­delettel megengedtetett. T­k­á­c­s­i­k Pál csécsei illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének ̇ Takácsé-ra kért átváltoz­tatása, f. évi 19,113. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Stark János szerencsi illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének *Erősz-re kért átváltozta­tása, f. évi 19,224. számú belügyministeriumi ren­delettel megengedtetett. Miltenberg József keszthelyi illetőségű ugyanottani lakos, úgy Árpád, Vilma és József kiskorú gyermekei vezetéknevének a Miltényie-re kért átváltoztatása, I. évi 19.263. számú belügy­ministeriumi rendelettel megengedtetett. Friedmann Károly szilágy-somlyói illető­ségű ugyanottani lakos vezetéknevének »Barta*-ra kért átváltoztatása, f. évi 19,329. számú belügy­ministeriumi rendelettel megengedtetett. Margineán Olimpius kis-somlyói illetőségű m. kir. pénzügyőri felvigyázó vezetéknevének »Róna»-ra, kért átváltoztatása, f. évi 19,508. számú belügyministeriumi rendelettel megenged­tetett. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, egyetértőleg a m. kir. pénzügyminis­­terrel, a Baumann Ferdinánd czége alatt fennálló szászsebesi szövőgyár részére, az 1881. évi XLIV. törvényczikkben biztosított állami kedvezményeket megadta. Pályázat a katonai nevelő- és képzőintézetekben rendszeresí­tett, s az 1886­ 7-iki iskolai év kezdetével betöltendő magyar állami alapitványi helyekre. Az 1882. évi XXV-ik törvényczikk értelmé­ben a magyar korona országaibeli ifjak számára, a katonai nevelő- és képzőintézetekben rendszere­sített 120 alapítványi hely közül az idén az 1886/7-iki iskolai év kezdetével, a Kőszegen, Kis­martonban, Kassán és Szt.-Pöltenben létező kato­nai alreáliskolák I-iő és III-ik évfolyamaiban, a Mährisch-Weisskirchenben lévő katonai főreális­kola I-ső évfolyamában, a bécsújhelyi katonai aka­démia és a bécsi műszaki akadémia I-ső évfolya­mában, végre a fiumei hadtengerészeti akadémia I- ső évfolyamában összesen 13 hely lesz betöl­tendő. A nevezett katonai tanintézetek többi évfolya­maiba pályázók rendszerint nem vétetnek fel, s ezen intézetekben, jelesen a katonai alreáliskolák II- ik és IV-ik évfolyamaiban, továbbá a katonai főreáliskola többi évfolyamaiban csak azon helyek lesznek betöltendők, melyek ugyanezen tanfolya­mokban időelőtti önkéntes kilépés, elbocsátás stb. által a folyó tanév befejeztéig az eddigi tapasztala­tok szerint csekély számban üresedésbe jönnek. A betöltendő helyekre a magyar korona orszá­gaiban honilletékes azon ifjak pályázhatnak, kik legalább is jó iskolai osztályzatot felmutatni képe­sek és kiknek atyjaik magukat ez országok érde­kében bármely irányban kitüntették és szerényebb anyagi viszonyok között élnek. 1. Felvételi feltételek:1 a) Állampolgári jog a magyar korona országai­ban, mely az illetékes hatóság részéről kiállított honossági bizonyítványnyal igazolandó. b) Szabályszerű életkor, mely a katonai alreál­­iskola I-ső évfolyamára nézve, még túl nem haladt 12 év, a katonai alreáliskola III-ik évfolyamára nézve még túl nem haladt 14 év, a katonai főreál­iskola I-ső évfolyamára nézve még túl nem haladt 16 év, a katonai akadémiá e­l­ső évfolyamára nézve még túl nem haladt 19 év.

Next