Budapesti Közlöny, 1887. június (21. évfolyam, 123-146. szám)

1887-06-03 / 125. szám

125. szám. Péntek, junius 3. Budapest, 1887. HIVATALOS LAP. Szikkesszebigi iroda : IV. kerület, hatvani-utcza 7. szám I. emelet, 8. ajtó. Kiadó-hiv­atal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva. Egész évre....................... 20 frt Félévre.............................10 » Negyedévre ...... 5 » Egy teljes lap ára 30 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő “-be iktatandó hivatalos hir­detések díjjal előlegesen beküldendők , még pedig 100­ szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és így tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is bekül­dendő. \kv.-v- -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------—-------—-----—------------------­-------------------------.....................................-----------------■----------------1 -1 ■ ---------­ Magánhirdeté­sek: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr, kétszeri 18 kr, és több­szöri hirdetésért 13 kr minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. 1887. évi XXVI. TÖRVÉNYCZIKK A 33 osztrák-magyar bank szabadalmának meg­hosszabbításáról. (Szentesítést nyert 1887. évi május hó 21-án. — Kibír (tettetett az «Országos Törvény­tár» - ban 1887. évi május hó 24-én.) (Folytatás.) 99. ez ik­b. Az osztrák-magyar bank által kiállított részvé­nyek, záloglevelek és az azokhoz tartozó osztalék-, illetőleg kamatszelvények bírói megsemmisítése a bécsi cs. kir. országos törvényszéknél kérendő. Utalványok bírói megsemmisítésénél (78. czikk) a fizetéshelyen váltókra nézve érvényben álló sza­bályok szerinti eljárásnak van helye. Minden egyéb, az osztrák-magyar bank vagy annak egyik intézete által valamely osztrák he­lyen kiállított okirat bírói megsemmisítésére kizá­rólag a bécsi cs. kir. országos törvényszék, a bank intézetei által a magyar korona országaiban kiál­lított okiratok bírói megsemmisítésére kizárólag a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék illetékes. E részben a nevezett bíróságok az állampapírok bírói megsemmisítésére nézve az osztrák-magyar monarchia illető részében fennálló szabályok sze­rint járnak el. A megsemmisítési eljárás megindítása előtt, va­lamint a végleges megsemmisítési határozat hoza­tala előtt a nevezett bíróságok a bankot arra tar­toznak felhívni, hogy a megsemmisítést kérő fél által a megsemmisítendő okmányra nézve előadott ismertetőjelek helyessége iránt, valamint az iránt, hogy az okmány még be nem váltatott-e, nyilat­kozzék. 100. czikk. Az osztrák-magyar banknak saját követelései kielégítése végett feltétlen elsőbbségi joga van a birtokában levő pénzekre, váltókra és értékpa­pírokra. Ezen elsőbbségi jog az osztrák-magyar bankot nemcsak azon pénzekre, váltókra és értékpapírokra nézve illeti meg, melyek neki követelései biztosí­tására átadattak, hanem különbség nélkül az adós minden ingó vagyonára, melynek birtokába a bank bármikor és bármi czélból jutott. Az osztrák-magyar banknak jogában áll követe­lését bírói felhatalmazás vagy közbenjárás nélkül és adósának vagyona felett netalán nyitott csődön kívül is, a fennebb említett értékekből az általa legalkalmasabbnak talált módon behajtani és ezen elsőbbségi jogának gyakorlatában egy harmadiknak igénye, sőt tulajdoni igények és korábban szerzett jogok által sem akadályozható vagy gátolható, a­mennyiben az osztrák-magyar bank az illető pén­zeket, váltókat és értékpapírokat adósának vagyonaként vette át és az említett tulajdon­­jogi vagy egyéb igények az átvételnél általa vilá­gosan felismerhetők nem voltak. 102. czikk. A bank üzleteinek és vagyonának évi jövedel­méből az összes költségek levonása után a részvé­nyeseket legelőbb is a befizetett részvénytőkének öt százaléka illeti meg. A még fenmaradó tiszta évi jövedelemből nyolc­ százalék a tartalékalap és két százalék a nyugdíjalap javára helyeztetik el, és a maradványból legelőbb az osztalék a befizetett részvénytőke hét százalékára kiegészíttetik. A tiszta nyereség még azután fenmaradó ré­szének fele a részvényeseket megillető osztalékhoz számíttatik , másik fele a két állam javára esik, még­pedig úgy, hogy abból 70 százalék az osztrák­ 30 százalék a magyar kormányt illeti. Az első félév tiszta jövedelméből, a­mennyiben az a fennebbi határozatok szerint a részvényesek közt kiosztható, minden év július havában részlet­fizetésképen a befizetett részvénytőke két és fél százaléka szolgáltaik ki a részvényeseknek. A­mi a tiszta évi jövedelemből ezután marad, az a közgyűlésnek legkésőbben a következő év feb­ruár havában tartandó rendes évi ülése után fizet­tetik ki. Azon esetre, ha a tiszta jövedelem a befizetett részvénytőke után számítandó öt százalékos oszta­lék fedezésére elégtelen lenne, a hiány a tartalék­­alapból pótolható, a­mennyiben ez által a tarta­lékalap a befizetett részvénytőke tíz százalékánál alább nem száll. 103. czikk. A tartalékalap rendeltetése az, hogy belőle még az öt százalékos rendes osztalék (102. czikk) ki­egészítése előtt a netáni veszteségek és leírások fedeztessenek. Ha a tartalékalap a befizetett részvénytőke húsz százalékával felérő összegre felszaporodott, az évi tiszta jövedelemből további szaporítást nem nyer, mindaddig, míg a fennebbi összegnél alább nem száll. Ezen esetben a főtanács a befizetett részvény­­tőke öt százalékának levonása után fenmaradó tiszta évi jövedelemből a 102. czikk szerint a nyug­díjalap javára fordítandó hányadot a szükséglet­hez képest felemelheti, de csakis a 102. czikk ér­telmében a nyugdíjalapnak járó hányad kétszeres összegének erejéig. Mi módon gyümölcsöztessék a tartalékalap és a nyugdíjalap, azt a főtanács határozza meg. A bank saját részvényeiben azonban a tartalék­­alapot elhelyezni nem szabad. 105. czikk: Az osztrák-magyar bank szabadalma 1897. évi deczember 31-ig tart.­­ A szabadalom lejárta előtt három évvel a köz­gyűlés a felett fog tanácskozni és határozni: várjon kérje-e a szabadalom megújítását. 106. czikk. Ha az osztrák-magyar banktársulat feloszlik, a főtanács a folyó üzleteket bevégzi, a követeléseket behajtja, a bank összes ingó és ingatlan vagyonát az alapszabályok 6. czikkének figyelemben tartása mellett értékesíti s összes kötelezettségeit teljesíti. Függő üzletek bevégzése czéljából új üzletek is köthetők. Az összes kötelezettségek teljesítése után fenn­maradó összeg a társulati tagok közt a részvények arányában elosztatik. A záloglevelek biztosítása czéljából kihasítandó alapnak a 6. czikkben meghatározott összegben való fentartása mellett a felszámolás folyamán a banknak, egyéb még függő kötelezettségeinek ki­elégítő fedezése után, rendelkezésre megmaradó vagyonából a részvényekre részleges visszafizetések is teljesíthetők. A bank szabadalmának megszűntével (105. és 83. czikk), valamint a társaságnak a monarchia mindkét részének törvényhozó hatalma által jóvá­hagyott a szabadalom megszűnte előtti feloszlásá­val (107. czikk) a banknak a bankjegyek készíté­sére és kibocsátására vonatkozó szabadalmi jogai, a IV. czím B. részének a bécsi és budapesti igaz­gatóságokat illető határozmányai, továbbá mindkét kormánynak a társaság tiszta nyereségében való részvételét tárgyazó határozmányok hatályon kívül lépnek. Az igazgatóságok jogai a főtanácsra men­nek át, a két-két főtanácsos választása iránti kije­lölési jog kivételével, melynek megszűntével a fő­tanács összes tagjai közvetlenül a közgyűlés tagjai sorából választatnak.­­ Az osztrák-magyar bankot az alapszabályok X. czíme értelmében megillető minden külön jogok a felszámolás teljes keresztülviteléig a bank szaba­dalmának tartamán túl is érvényben maradnak. 108. czikk: Azon vitás kérdések felett, melyek a társulat feloszlása alkalmából annak tagjai közt vagy az osztrák-magyar banknak a magyar kir. vagy cs. k. osztrák kormányhoz való viszonyában felmerülnek, az 53-ik c­ikkben megjelölt választott bíróság ha­tároz, melynek határozata ellen felebbezésnek ez esetben sincs helye. Ezen választott bíróság előtt érvényesítendők azon igények is, a­melyek a 35. és 43. czikkben kimondott felelősség alapján támasztatnak. A XIII. czimhez: Átmeneti határozatok. 110. czikk. Az osztrák-magyar banknak a 82. és 86. czikk­ben megadott kizárólagos jogok csak azon megszo­rítással érvényesek, hogy a monarchia mindkét ré­szében kényszerforgalomban részesülő állam- Lapunk mai számához egy ír«Hivatalos Értesítő»van csatolva.

Next