Budapesti Közlöny, 1887. június (21. évfolyam, 123-146. szám)
1887-06-03 / 125. szám
125. szám. Péntek, junius 3. Budapest, 1887. HIVATALOS LAP. Szikkesszebigi iroda : IV. kerület, hatvani-utcza 7. szám I. emelet, 8. ajtó. Kiadó-hivatal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva. Egész évre....................... 20 frt Félévre.............................10 » Negyedévre ...... 5 » Egy teljes lap ára 30 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő “-be iktatandó hivatalos hirdetések díjjal előlegesen beküldendők , még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és így tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is beküldendő. \kv.-v- -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------—-------—-----—-------------------------------------------.....................................-----------------■----------------1 -1 ■ --------- Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr, kétszeri 18 kr, és többszöri hirdetésért 13 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. 1887. évi XXVI. TÖRVÉNYCZIKK A 33 osztrák-magyar bank szabadalmának meghosszabbításáról. (Szentesítést nyert 1887. évi május hó 21-án. — Kibír (tettetett az «Országos Törvénytár» - ban 1887. évi május hó 24-én.) (Folytatás.) 99. ez ikb. Az osztrák-magyar bank által kiállított részvények, záloglevelek és az azokhoz tartozó osztalék-, illetőleg kamatszelvények bírói megsemmisítése a bécsi cs. kir. országos törvényszéknél kérendő. Utalványok bírói megsemmisítésénél (78. czikk) a fizetéshelyen váltókra nézve érvényben álló szabályok szerinti eljárásnak van helye. Minden egyéb, az osztrák-magyar bank vagy annak egyik intézete által valamely osztrák helyen kiállított okirat bírói megsemmisítésére kizárólag a bécsi cs. kir. országos törvényszék, a bank intézetei által a magyar korona országaiban kiállított okiratok bírói megsemmisítésére kizárólag a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék illetékes. E részben a nevezett bíróságok az állampapírok bírói megsemmisítésére nézve az osztrák-magyar monarchia illető részében fennálló szabályok szerint járnak el. A megsemmisítési eljárás megindítása előtt, valamint a végleges megsemmisítési határozat hozatala előtt a nevezett bíróságok a bankot arra tartoznak felhívni, hogy a megsemmisítést kérő fél által a megsemmisítendő okmányra nézve előadott ismertetőjelek helyessége iránt, valamint az iránt, hogy az okmány még be nem váltatott-e, nyilatkozzék. 100. czikk. Az osztrák-magyar banknak saját követelései kielégítése végett feltétlen elsőbbségi joga van a birtokában levő pénzekre, váltókra és értékpapírokra. Ezen elsőbbségi jog az osztrák-magyar bankot nemcsak azon pénzekre, váltókra és értékpapírokra nézve illeti meg, melyek neki követelései biztosítására átadattak, hanem különbség nélkül az adós minden ingó vagyonára, melynek birtokába a bank bármikor és bármi czélból jutott. Az osztrák-magyar banknak jogában áll követelését bírói felhatalmazás vagy közbenjárás nélkül és adósának vagyona felett netalán nyitott csődön kívül is, a fennebb említett értékekből az általa legalkalmasabbnak talált módon behajtani és ezen elsőbbségi jogának gyakorlatában egy harmadiknak igénye, sőt tulajdoni igények és korábban szerzett jogok által sem akadályozható vagy gátolható, amennyiben az osztrák-magyar bank az illető pénzeket, váltókat és értékpapírokat adósának vagyonaként vette át és az említett tulajdonjogi vagy egyéb igények az átvételnél általa világosan felismerhetők nem voltak. 102. czikk. A bank üzleteinek és vagyonának évi jövedelméből az összes költségek levonása után a részvényeseket legelőbb is a befizetett részvénytőkének öt százaléka illeti meg. A még fenmaradó tiszta évi jövedelemből nyolc százalék a tartalékalap és két százalék a nyugdíjalap javára helyeztetik el, és a maradványból legelőbb az osztalék a befizetett részvénytőke hét százalékára kiegészíttetik. A tiszta nyereség még azután fenmaradó részének fele a részvényeseket megillető osztalékhoz számíttatik , másik fele a két állam javára esik, mégpedig úgy, hogy abból 70 százalék az osztrák 30 százalék a magyar kormányt illeti. Az első félév tiszta jövedelméből, amennyiben az a fennebbi határozatok szerint a részvényesek közt kiosztható, minden év július havában részletfizetésképen a befizetett részvénytőke két és fél százaléka szolgáltaik ki a részvényeseknek. Ami a tiszta évi jövedelemből ezután marad, az a közgyűlésnek legkésőbben a következő év február havában tartandó rendes évi ülése után fizettetik ki. Azon esetre, ha a tiszta jövedelem a befizetett részvénytőke után számítandó öt százalékos osztalék fedezésére elégtelen lenne, a hiány a tartalékalapból pótolható, amennyiben ez által a tartalékalap a befizetett részvénytőke tíz százalékánál alább nem száll. 103. czikk. A tartalékalap rendeltetése az, hogy belőle még az öt százalékos rendes osztalék (102. czikk) kiegészítése előtt a netáni veszteségek és leírások fedeztessenek. Ha a tartalékalap a befizetett részvénytőke húsz százalékával felérő összegre felszaporodott, az évi tiszta jövedelemből további szaporítást nem nyer, mindaddig, míg a fennebbi összegnél alább nem száll. Ezen esetben a főtanács a befizetett részvénytőke öt százalékának levonása után fenmaradó tiszta évi jövedelemből a 102. czikk szerint a nyugdíjalap javára fordítandó hányadot a szükséglethez képest felemelheti, de csakis a 102. czikk értelmében a nyugdíjalapnak járó hányad kétszeres összegének erejéig. Mi módon gyümölcsöztessék a tartalékalap és a nyugdíjalap, azt a főtanács határozza meg. A bank saját részvényeiben azonban a tartalékalapot elhelyezni nem szabad. 105. czikk: Az osztrák-magyar bank szabadalma 1897. évi deczember 31-ig tart. A szabadalom lejárta előtt három évvel a közgyűlés a felett fog tanácskozni és határozni: várjon kérje-e a szabadalom megújítását. 106. czikk. Ha az osztrák-magyar banktársulat feloszlik, a főtanács a folyó üzleteket bevégzi, a követeléseket behajtja, a bank összes ingó és ingatlan vagyonát az alapszabályok 6. czikkének figyelemben tartása mellett értékesíti s összes kötelezettségeit teljesíti. Függő üzletek bevégzése czéljából új üzletek is köthetők. Az összes kötelezettségek teljesítése után fennmaradó összeg a társulati tagok közt a részvények arányában elosztatik. A záloglevelek biztosítása czéljából kihasítandó alapnak a 6. czikkben meghatározott összegben való fentartása mellett a felszámolás folyamán a banknak, egyéb még függő kötelezettségeinek kielégítő fedezése után, rendelkezésre megmaradó vagyonából a részvényekre részleges visszafizetések is teljesíthetők. A bank szabadalmának megszűntével (105. és 83. czikk), valamint a társaságnak a monarchia mindkét részének törvényhozó hatalma által jóváhagyott a szabadalom megszűnte előtti feloszlásával (107. czikk) a banknak a bankjegyek készítésére és kibocsátására vonatkozó szabadalmi jogai, a IV. czím B. részének a bécsi és budapesti igazgatóságokat illető határozmányai, továbbá mindkét kormánynak a társaság tiszta nyereségében való részvételét tárgyazó határozmányok hatályon kívül lépnek. Az igazgatóságok jogai a főtanácsra mennek át, a két-két főtanácsos választása iránti kijelölési jog kivételével, melynek megszűntével a főtanács összes tagjai közvetlenül a közgyűlés tagjai sorából választatnak. Az osztrák-magyar bankot az alapszabályok X. czíme értelmében megillető minden külön jogok a felszámolás teljes keresztülviteléig a bank szabadalmának tartamán túl is érvényben maradnak. 108. czikk: Azon vitás kérdések felett, melyek a társulat feloszlása alkalmából annak tagjai közt vagy az osztrák-magyar banknak a magyar kir. vagy cs. k. osztrák kormányhoz való viszonyában felmerülnek, az 53-ik cikkben megjelölt választott bíróság határoz, melynek határozata ellen felebbezésnek ez esetben sincs helye. Ezen választott bíróság előtt érvényesítendők azon igények is, amelyek a 35. és 43. czikkben kimondott felelősség alapján támasztatnak. A XIII. czimhez: Átmeneti határozatok. 110. czikk. Az osztrák-magyar banknak a 82. és 86. czikkben megadott kizárólagos jogok csak azon megszorítással érvényesek, hogy a monarchia mindkét részében kényszerforgalomban részesülő állam- Lapunk mai számához egy ír«Hivatalos Értesítő»van csatolva.