Budapesti Közlöny, 1887. december (21. évfolyam, 274-298. szám)

1887-12-03 / 276. szám

Budapest, 1887. 276. szám. Szombat, deczember 3 BUDAPESTI HIVATALOS KÖZLÖNY. LAP. SZrRKESZTŐ BÉGI IRODA­­ IV. kerület, h­atvani­ utcza 7. szám I. emelet, 8. ajtó. Kiadó-hivatal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva: Egész évre ...... 20 írt Félévre ....... 10 ̇ Negyedévre..............................5 » Egy teljes lap ára 30 kr. gr fr " —— Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hirdetések dijjai előlegesen beküldendők, még pedig 100­ szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100—200- szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kra bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 30 krajczárjával is megkül­dendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és több­­szöri hirdetésért 13 kr minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ: A császári és Apostoli királyi Felsége, f. évi november hó 23-án kelt legfelső elhatározásával legk. megengedni méltóztatott, hogy báró Trautten­­berg Konstantin cs. és kir. rendkívüli követ és meg­hatalmazott minister a görög királyi Megváltó-rend nagykeresztjét elfogadhassa és viselhesse. A m. kir. igazságügyminister, a vezetése alatt álló igazságügyministeriumhoz fogalmazó-gyakor­nokká : dr. csengeri Mayer Jósef budapesti ügyvé­det nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister, a kir. curiához segédtanácsjegyzővé: dr. Jancsó György budapesti kir. ítélőtáblás fogalmazót nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister, aljegyzővé az ara­­nyos-mardthi kir. törvényszékhez : dr. Szentkirályi Sándor verebélyi kir. járásbirósági jog­gyakorno­kot nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister, segédtelekkönyv­­vezetővé a bazini kir. járásbirósághoz: Proh­ászka Ferencz ottani Írnokot nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister, Írnokokká, a miskolczi kir. törvényszékhez: Horváth Gyula ottani kir. ügyészségi írnokot, a zólyomi kir. járás­birósághoz : Fritsch László turócz-szent-mártoni kir. járásbirósági telekkönyvi átalakító dirnokot, a nezsideri kir. járásbirósághoz: Csontos Imre győri kir. törvényszéki és a török-kanizsai kir. járásbiró­sághoz , Bild Gyula ottani járásbirósági bijnoko­­kat nevezte ki. A m. kir. igazságügyminiszer, Schuch Pál zsab­­lyai kir. járásbirósági végrehajtót a szászkabá­­nyai kir. járásbirósághoz helyezte át. A temesvári kir. törvényszék elnöke, dr. Wesz­­termayer Vidtor ügyvédjelöltet a vezetése alatt álló kir. törvényszékhez díjtalan jog­gyakornokká ne­vezte ki. A temesvári m. kir. pénzügyigazgatóság, Perko­­vics Lukács temesmegyei napi bérszolgát segéd­szolgává nevezte ki. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, f. évi 60,221. sz. alatt a következő rende­letet intézte Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kö­zönségéhez. A pesti alsó-járás Sziget-Szt.-Miklós községe sző­lőiben a phylloxera jelenléte konstatáltatván, e ro­var elhurczolásának megakadályozása czéljából ezennel a következőket rendelem : 1. A nevezett község határa az 1887. évi május hó 29-én 26,982. sz. alatt kelt rendelettel meg­állapított budai zárlati csoporthoz csatoltatik. 2. A törvényhatóság területét érintő zárlati cso­portokról vezetett jegyzékben Sz.-Szt.-Miklós köz­ség a budai zárlati csoportba pótlólag bejegyzendő. 3. A szőlővessző, a szőlőtő, szóval a szőlőnö­vény bármely alkatrészeinek, továbbá használt du­­ezok és szőlőkaróknak, szőlőlevélbe csomagolt bárminemű tárgyaknak ki- és beviteli forgalma az illető phylloxera lépett csoportba tartozó egyes községek között — az illető csoport határain be­lül szabad. 4. A szőlővesszőnek a zárlati csoporton kívül eső községekkel való forgalmára nézve, a szőlő­­vessző-szállitás szabályozása tárgyában 1887. évi január hó 11-én 69,171/1886. sz. alatt kiadott ren­­deletem határozmányai irányadók. A 3-ik pontban említett minden egyéb tárgy­nak a zár alá vett községből más, mint az ezen cso­porthoz tartozó községek határába való kivitele továbbra is szigorúan tiltatik. 5. Az ezen zárlati csoportba tartozó, valamint a csoporttal szomszédos községek ezen intézkedé­semről kihirdetés útján értesítendők, és­pedig a szomszédos községek azzal, hogy a szőlőtulajdono­sok egyúttal figyelmeztetnek, hogy a zárlat alá vett községben foglalkozó szőlőmunkásokat szőlőikben alkalmazni óvakodjanak, mivel ezek ruháikon, de főleg szerszámaikon a szabad szem­mel nem igen látható rovart könnyen elhurczol­­hatják a még egészséges szőlőkbe is. 6. A jelen rendelet ellen vétők az 1883. évi XVII. t.-cz. értelmében az abban kiszabott büntetés alá esnek. Utasítom a törvényhatóságot, hogy a tett intéz­kedésről, nevezetesen a zárlat foganatosításáról ide azonnal jelentést tegyen. Kelt Budapesten, 1887. évi november hó 28-án. A minister helyett: Matlekovits, s. k. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, f. évi 60,659. szám alatt a következő ren­deletet intézte Szilágy vármegye közönségéhez. A krasznai járás Kraszna község szőlőiben a phylloxera jelenléte konstatáltatván, a rovar el­hurczolásának megakadályozása czéljából a kö­vetkezőket rendelem: 1. A nevezett község határában levő összes sző­lőterület (esetleg kertek is, melyekben egyes szőlőtőkék állanak) zár alá helyeztetik. 2. A szőlővesszőnek a község határán kívül eső községekkel való forgalmára nézve, a szőlővessző­­szállitás szabályozása tárgyában 1886. évi 69.171. szám alatt kiadott rendeletem határozatai irány­adók. 3. A szőlőnövény minden egyéb alkatrészeinek (a szőlőfürt kivételével), továbbá használt duezok és szőlőkaróknak, szőlőlevélbe csomagolt bármi­nemű tárgyaknak a zár alá vett község határából való kivitele szigorúan tiltatik. 4. Ezen intézkedésről a szomszéd községek ki­hirdetés útján azzal értesítendők, és a szőlő­­birtokosok egyúttal figyelmeztetendők, hogy a zár­lat alá vett községben foglalkozó szőlőmunkásokat szőlőikben alkalmazni óvakodjanak, mert ezek ruháikon, de főleg szerszámaikon a szabad szem­mel nem igen látható rovart könnyen elhurczol­­hatják még az egészséges szőlőbe is. 5. A jelen rendelet ellen vétők az 1883. évi XVII. törvényczikk értelmében az abban kiszabott büntetés alá esnek. Utasítom a vármegye közönségét, hogy a tett intézkedésről, nevezetesen a zárlatnak mikénti fo­ganatosításáról ide azonnal jelentést tegyen. Kelt Budapesten, 1887. évi november hó 27-én. A minister helyett: Matlekovits, s. k. Pályázat. Az 1887 /8. tanév kezdetétől a dicsőült Első Ferencz császár-féle alapítványnál két, egyenként évi 400 írttal ellátott ösztöndíj üresedett meg, a­melyre oly magyar nemzetiségű ifjak tarthatnak igényt, a­kik tanulmányaikat valamely magyaror­szági főgymnasiumban, vagy a budapesti egyete­men, minden irányban jeles eredménynyel foly­tatják. Elnyerni óhajtók felhivatnak tehát, hogy a vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministériumhoz czimzendő, kellően bélyegeit és felszerelt, azaz a keresztlevéllel, szüleinek vagyoni és polgári állását és a tanulmányi eredményt előtüntető okmányok­kal ellátott kérvényüket azon tanintézet igazgató­ságánál, hol jelenleg tanulmányaikat folytatják, 1888. évi január hó 15-ig nyújtsák be. Az igazgatóságok mellőzésével közvetlen ide be­nyújtott kérvények egyszerűen vissza fognak uta­­sittatni. Kelt Budapesten, 1887. évi november hó 25-én. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministeriumtól. Sorsolási jegyzék. Az 1867. évi XIII. t.-cz. alapján felvett ma­gyar vasúti kölcsön kötvényeinek 1887. évi de­czember hó 1-én Budapesten, a m. kir. lottóigazga­tóság által, a törlesztési terv értelmében megtartott 40 ik sorsolása alkalmával, a következő sorozat­­számok huzattak ki: 298 428 807 1198 1488 11505 1527 1556 1725 1857 1943 2468 2580 2590 2873 3013 3247 3528 3877 4017 4058 4286 4440 4510 Lapunk mai számához háromnegyed ív «Hivatalos Értesítő» van csatolva.

Next