Budapesti Közlöny, 1888. április (22. évfolyam, 78-101. szám)

1888-04-29 / 101. szám

12 nek czélszerü védelme iránt a ré-, szűkre kirendelt ügygondnokot kel­­­lően utasítsák, vagy a tárgyalásra személyesen avagy más megbízottjuk által megjelenjenek, mert külön­ben mindezek elmulasztásának kö­vetkezményeit maguknak tulajdonit­­sák. Kelt D.-Szt.-Márton, 1888. évi márczius hó 17. napján. A d.­szt.­­mártoni kir. jbiróság. 6732 IDÉZÉS: 1 — 1­796/88. A privigyei kir. jbiróság közhírré teszi, hogy dr. Bajeczky József ügyvéd által képviselt Sel­­mierer Imre és Selmirer János hand­­lovai lakos felpereseknek Czeizel Imre, Czeizel férj. Köberling Má­ria és Czeizel férj. Vindisch Kata­lin alperesek elleni 53 frt 92 kr­tölte és jár. iránti sommás kereseté­nek tárgyalására 1888. évi május hó 30. napjának d. e. 9 óráját ezen kir. bíróságnál Privigyén kitűzte, és hogy az ismeretlen tartózkodásu Czeizel férj. Köberling Mária, va­lamint Czeizel férj, Vindisch Kata­lin alperesek képviselésére ügygond­nokul Sulyák Antal ügyvédet kine­vezte. Egyszersmind felhívatnak az isme­retlen tartózkodású alperesek, hogy a részükre kirendelt ügygondnokot a czélszerű védelemre nézve kellőleg utasítsák, vagy a bíróságnál más ügyvédet nevezzenek, ellenkező eset­ben pedig mindezek elmulasztásá­nak következményeit maguknak tu­lajdonítsák. Kelt Privigyén, 1888. évi ápril hó 8. napján. A privigyei kir. jbiróság. 6730 IDÉZÉS. 1—1­931/88. A kőszegi kir. jbiróság ré­széről ezennel közhírré tétetik, misze­rint Markovics József kőszegi ügyvéd által képviselt Kupfstein Salamon lékai lakos kereskedő felperesnek ismeretlen tartózkodása Pesen­­lechner János előbb lantos­falvi molnár és birtokos alperes el­leni 135 frt 63 kr­s jár. iránti sommás keresetének tárgyalására határnapul 1888. évi junius hó 26. napjának d. e. 8 órája e bíróság előtt Kőszeg városba ki­tüze­tik. Felhivatik enné fogva ismeretlen tartózkodásu alperes, hogy ügyé­nek czélszerü védelme iránt a ré­szére gondnokul kinevezett dr. Stur Lajos kőszegi ügyvédet kellően utasitsa, vagy a tárgyalásnál sze­mélyesen vagy más megbízott által jelentkezzék, mert különben mind­ezek elmulasztásának következmé­nyeit magának tulajdonítsa. Kőszeg, 1888. évi márczius hó 2- án. A kir. jbiróság. 6786 IDÉZÉS. 1 — 1 3885/1888. A lugosi kir. jbiró­ság közhírré teszi, hogy Ilka Julia r. lugosi lakos felperesnek özv. Ha­lász Zsófia és Anna lugosi lakosok ismert és Halász («»Trilla is­meretlen örökösei elleni 70 frt és jár. iránti sommás perében tárgya­lási határnapul 1888. május hó 14. napját tűzte ki, s az ismeretlen örö­kösök részére ügygondnokul dr. Blaskó Lajos lugosi ügyvédet kine­vezte. Felhívja egyúttal az ismeretlen örökösöket, hogy a részükre kiren­delt ügygondnokot ügyüknek czél­szerű védelme iránt utasítsák, vagy a tárgyalásra más megbízottal jelen­jenek meg, mert különben mind­ezek elmulasztásának következmé­nyeit maguknak tulajdoníthatják. Lugoson, 1888. ápril­is 18-án, A kir.­­biróság. 6820 IDÉZÉS: 3—1 20493/88. Buston Proctor és társa czég által ismeretlen tartózkodásu Leitrich Károly ellen a múlt évi 17555. szám alatt 1726 frt 56 kr­téke­s járuléka iránt beadott kere­set tárgyalására határnapul 1888. évi május hó 29-ik napjának dél- 9 órája e kir. törvényszék pertárába kitüzetik, melyre a fentebb megne­vezett ismeretlen tartózkodásu Leit­­rich Károly alperes azzal értesittetik, hogy a részére kinevezett ügygond­nokot Parányi István budapesti ügyvédet ügyének czélszerü védelme iránt kellőleg utasitsa, vagy e kir. tvszéknél más ügyvédet nevezzen, ellenkező esetben mindezek elmu­lasztásának következményeit magá­nak tulajdonítsa. Budapesten, 1888. ápril 16-án. A kir. kereskedelmi- és váltótvszék. 6836 IDÉZÉS: 1 — 1 1214/888. Az ar.-maróthi kir. tör­vényszék közhírré teszi, hogy Rácz Dohány Sándornénak, Dohány András örökösei s társaik ellen ingatlan tulajdona s jár. iránt be­adott keresete alapján a folytatóla­gos perfelvételre 1888. május hó 25. napjának d. e. 9 óráját ezen kir. tszék pertárába kitüzte. Néhai Dohány András ismeretlen örökösei felhivatnak, hogy képvisel­­tetésükkel ügyvédet bízzanak meg, ellenkezőleg a részükre Morvay György ügyvéd személyében kiren­delt ügygondnok által már előter­jesztett védelemhez hozzájárultaknak fognak tekintetni. Kelt Ar.-Marathon, 1888. évi márczius hó 16. napján. A kir. tszék. "V___,__ Csődök.____ 6857 CSŐD. 3—1 3361/88. A sz.-fehérvári kir. tör­vényszék részéről közzé tétetik, hogy az egyéni czégekről vezetett jegy­zék II. kötetének 10-ik lapján be­jegyzett Herman Ignácz vaali lakos vegyes kereskedőnek bárhol találtató ingó és Horvát-Szlavonor­­szágok kivételével a magyar állam területén levő ingatlan javaira a csőd m­egnyittatott. Csődbiztosul Madarassy István kir. tszéki biró, tömeggondnokul Pieger Adolf vaali, helyetteséül dr. Eisen­­barth Károly székesfehérvári ügy­védek neveztettek ki. Felhivatnak mindazok, kik az ál­talános csődtömeg ellen mint hitele­zők idényt támaszthatni vélnek, hogy ebbeli igényeiket 1888. évi julius hó 3. napjáig bezárólag, mint a kö­vetelések bejelentésére kitűzött ha­táridőig ezen kir.­­széknél, az 1888. évi julius hó 24. napjára d. e. 9 órára e törvszék 9. sz. hivatali helyisé­gébe kitűzött felszámolási tárgyalás határnapján leendő megállapítás és osztályozás végett, az 1881. XVII. törv.­czikkben kijelölt joghátrányok terhe mellett a csődtömeg ellen az idézett csődtörvény 126—129. §§- aiban foglalt rendeletei szerint az esetben is bejelentsék, ha igényeik tekintetében külön per volna folya­matban. Felhivatnak továbbá a zálog és megtartási joggal bíró hitelezők, hogy az általuk szerzett jogot a tömeggondnoknak jelentsék be, s az általuk leírt dolgokat a tömeggond­nok felhívására megbecslés végett mutassák fel. Azok, a­kiket elkülönítési, vissza­követelési, vagy külön kielégítési jog illet, figyelmeztetnek, hogy a­mennyiben jogaikat nem érvényesí­tik, azok a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végre a csődhitelezők felhivat­nak, hogy 1888. évi julius hó 25-ik napján, mint e czélra kitűzött határnapon d. e. 9 órakor a tvszék fent kitett helyiségeiben, a csődvá­lasztmány megválasztása végett, a hitelezői minőségüket igazoló okira­tokkal ellátva jelenjenek meg. Kelt Székesfehérvárott, 1888. évi április hó 23. napján. A sz.-fehérvári kir. tervszék mint csődbíróság. 6855 CSŐD: 3—1 3822/88. A m.-szigeti kir. tör­vényszék részéről közzé tétetik, hogy Heller Hermann m.-szigeti kereskedőnek bárhol találtató ingó és Horvát-Szlavonországok kivéte­lével a magyar állam területén lévő ingatlan javaira a csőd megnyittatott. Csődbiztosul Korányi Frigyes tör­vényszéki biró, tömeggondnokul dr. Kökényesdy Mihály ügyvéd nevez­tetett ki. Felhivatnak mindazok, kik az ál­talános csődtömeg ellen mint hitele­tek igényt támaszthatni vélnek, hogy ebbeli igényeiket 1888. évi junius hó 12. napjáig bezárólag mint a követelések bejelentésére ki­tűzött határidőig, ezen kir. törvény­széknél az 1888. évi junius hó 19. napjára délelőtti 9 órára e tör­vényszék 8. sz. alatti helyiségeibe ki­tűzött felszámolási tárgyalás ha­tárnapján leendő megállapítás és osztályozás végett, az 1881. évi XVII. törv.-czikkben kijelölt jog­hátrányok terhe mellett a csőd­tömeg ellen az idézett csődtörvény 126—129. §§-ai­ban foglalt rendele­tei szerint az esetben is bejelentsék, ha igényeik tekintetében külön per volna folyamatban. Felhívatnak továbbá a zálog- és megtartási joggal bíró hitelezők, hogy az általuk szerzett jogot a tömeggondnoknak jelentsék be, s az általuk bírt dolgokat a tömeg­gondnok felhívására megbecslés vé­gett mutassák fel. Azok, a­kiket elkülönítési, visz­­szakövetelési vagy külön kielégítési jog illet, figyelmeztetnek, hogy a­mennyiben jogaikat nem érvénye­sítik, azok a csődtömeg értékesíté­sét és felosztását gátolni nem fogják. Végre a csődhitelezők felhivatnak, hogy 1888. évi junius hó 22-ik napján mint e czélra kitűzött határ­napon d. e. 9 órakor a tszék fenn ki­tett helyiségeiben, a csődválasztmány megválasztása végett, a hitelezői minőségüket igazoló okiratokkal el­látva jelenjenek meg. Kelt M.-Szige­­ten, 1888. évi április hó 23. nap­ján. A m.-szigeti kir. tvszék mint csődbíróság. 6856 CSŐD: 3—1 3636/88. A komáromi kir. titok közhírré teszi, hogy 3636/1888. sz. végzésével Bartlik János esz­­tergom szenttamási lakos czipész ellen, ennek saját kérelmére a csődöt megnyi­totta,csődbiztosul Hegymeghy László kir. tervszéki biró, tömeg­gondnokul dr. Palkovits Jenő esz­tergomi ügyvéd neveztetett ki. A követelések bejelentésére ha­tárnapul 1888. évi junius hó 11. napja, a felszámolási tárgyalás ha­tárnapjául 1888. évi junius hó 19. napjának d. e. 9 órája, a csődvá­lasztmány megválasztására határna­pul 1888. évi junius hó 21. nap­jának délutáni 3 órája tűzetik ki ezen kir. tervszék kisebb tanácster­mébe, hová hitelezők az 1881. évi 17. t. ez. 89. §. 10. pontja értelmé­ben hitelezői minőségüket igazoló okiratokkal ellátva jelenjenek meg. Egyszersmind felhivatnak mind­azok, kik az általános csődtömeg ellen mint hitelezők igényt támaszt­hatni vélnek, hogy ebbeli igényü­ket a felszámolási tárgyalásnál leendő megállapítás és osztályozás végett a csődtörvényben kijelölt jog­hátrányok terhe mellett, a csődtö­meg ellen azon esetben is bejelent­sék, ha igényeik tekintetében külön per volna folyamatba. A zálog és megtartási joggal bíró netáni hitelezők felhivatnak, hogy az általuk szerzett jogot a tömeg­gondnoknak jelentsék be, s az álta­luk bírt dolgokat a tömeggondnok felhívására megbecslés végett mu­tassák fel. Végül figyelmeztetnek azok, kiket elkülönítési, visszakövetelési vagy külön kielégítési jog illet, hogy a­mennyiben jogaikat nem érvényesí­tik, azok a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Kelt Komáromban, a komáromi kir. tvszék mint csődbíróságnak 1888. évi április hó 23. napján tartott üléséből. 6780 CSŐD: 32 2 4739/888. A szombathelyi kir. tervszék részéről közzé tétetik, hogy Gömbös Kálmán kis-czelli lakos kék festő bárhol található ingó és Horvát-Szlavonországok ki­vételével, a magyar állam területén levő ingatlan javaira a csőd meg­nyittatott. Csődbiztosul Túra József terv­széki biró, tömeggondnokul nárai Szabó László szombathelyi, helyet­teséül Berzsenyi Dezső kis-czelli ügyvédek neveztettek ki. Felhivatnak mindazok, kik az ál­talános csődtömeg ellen mint hite­lezők igényt támaszthatni vélnek, hogy ebbeli igényeiket az 1888. évi junius hó 16. napjáig bezárólag mint a követelések bejelentésére ki­tűzött határidőig, ezen kir. tszéknél az 1888. évi julius hó 16-ik napjára d. e. 9 órára e tszék tanácstermébe kitűzött felszámolási tárgyalás ha­tárnapján leendő megállapítás és osztályozás végett az 1881. XVII. törv.-czikkben kijelölt joghátrányok terhe mellett a csődtömeg ellen az idézett csődtörvény 126—129. §§-ai­­ban foglalt rendeletei szerint az esetben is bejelentsék, ha igényeik tekintetében külön per volna folya­matban. Felhívatnak továbbá a zálog- és megtartási joggal bíró hitelezők, hogy az általuk szerzett jogot a tömeg­gondnoknak jelentsék be, s az álta­luk bírt dolgokat a tömeggondnok felhívására megbecslés végett mu­tassák fel. Azok, a­kiket elkülönítési, vissza­követelési, vagy külön kielégítési jog illet, figyelmeztetnek, hogy a­mennyiben jogaikat nem érvénye­sítik, azok a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végre a csődhitelezők felhivatnak, hogy 1888. évi julius hó 19-ik napján mint e czélra kitűzött határna­pon, d. e. 9 órakor a tervszék fenn ki­tett helyiségében, a csődválasztmány megválasztása végett, a hitelezői minőségüket igazoló okiratokkal el­látva jelenjenek meg. Kelt Szom­bathelyen, 1888. évi április hó 24. napján. A szombathelyi kir. tvszék mint csődbíróság. 6761 CSŐD: 3—3 4478—4481/88. A temesvári kir. tvszék részéről közzé tétetik, hogy WeiSZ­­k Hahn temesvári be­jegyzett kereskedői czég ellen bár­hol találtató ingó és Horvát-Szla­vonországok kivételével a magyar állam területén levő ingatlan ja­vaira a csőd megnyittatott. Csődbiztosul Risztics János tör­vényszéki biró, tömeggondnokul Hirsch Ignácz temesvári ügyvéd neveztetik ki. Felhivatnak mindazok, kik az ál­talános csődtömeg ellen mint hite­lezők igényt támaszthatni vélnek, hogy ebbeli igényeiket 1888. évi junius hó 18. napjáig bezárólag, mint a követelések bejelentésére ki­tűzött határidőig ezen kir. tszéknél az 1888. évi julus hó 17. napjára délelőtti 9 órára e törvényszék 36. számú helyiségeibe kitűzött felszámolási tárgyalás határnapján leendő megállapítás és osztályozás végett az 1881. XVII. törv.-czikkben kijelölt joghátrányok terhe mel­lett a csődtömeg ellen az idézett csődtörvény 126—129. §§-aiban fog­lalt rendeletei szerint az esetben is bejelentsék, ha igényeik tekinte­tében külön per volna folyamatban. Felhivatnak továbbá, a zálog és megtartási joggal bíró hitelezők, hogy az általuk szerzett jogot a tö­meggondnoknak jelentsék be, s az általuk bírt dolgokat a tömeggond­nok felhívására megbecslés végett mutassák fel. Azok, a­kiket elkülönítési, vissza­követelési, vagy külön kielégítési jog illet, figyelmeztetnek, hogy a­mennyiben jogaikat nem érvényesí­tik, azok a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végre a csődhitelezők felhivatnak, hogy 1888. évi julius hó 19-dik napján mint e czélra kitűzött határ­napon d. u. 3 órakor a törvény­szék senkitett helyiségében a csőd­választmány megválasztása végett a hitelezői minőségüket igazoló okira­tokkal ellátva jelenjenek meg. Te­mesváron, 1888. évi ápril hó 18. napján. A temesvári kir. tervszék mint csődbíróság, 6719 CSŐD: 3—3 18570/888. A budapesti kir. tör­vényszék mint csődbíróság részéről közhírré tétetik, hogy Altmann Lipótné be nem jegyzett rőfős kereskedőnő lakik Budapesten, V. Lipót­ körút 30. sz. a. bárhol talál­ható ingó és Horvát-Szlavonorszá­gok kivételével a magyar állam te­rületén levő ingatlan javaira a csőd mai napon megnyittatott. Csődbiztosul Obira Elek tvszéki biró, tömeggondnokul dr. Schreyer Jakab, ennek helyetteséül Borbély Isidor budapesti ügyvédek neveztet­nek ki. A követelések bejelentésére határ­időül bezárólag 1888. évi junius hó 2. napja, határnapul a felszámolási tárgyalásra 1888. évi junius hó 27. napjának d. e. 9 órája, a csődválaszt­mány megválasztására pedig 1888. évi junius hó 30. napjának d. u. 3 órája, még pedig a két utóbbi ezen kir. tvszéknek 21. tárgyalási ter­mébe (Budapest, IV. ker. Torony­­utcza 1. sz. II. em.) tűzetett ki. Felhivatnak azok, kik az általá­nos csődtömeg ellen mint hitelezők igényt támaszthatni vélnek, hogy ebbeli igényeiket a felszámolási tár­gyalásnál leendő megállapítás és osz­tályozás végett, az 1881. XVII. t. czikkben kijelölt joghátrányok terhe mellett a csődtömeg ellen a fent­­kijelölt határidő alatt ezen kir. tör­vényszéknél az idézett csődtörvény 120—129. §-aiban foglalt szabályok szerint az esetben is bejelentsék, ha igényeik tekintetében külön per volna folyamatban. Felhivatnak továbbá a zálog és megtartási joggal bíró hitelezők, hogy az általuk szerzett jogot a tömeggondnoknak jelentsék be és az általuk lirt dolgokat a tömeggond­noknak jelentsék be és az általuk lirt dolgokat a tömeggondnok fel­hívására megbecslés végett mutas­sák fel. Figyelmeztetnek azok, a­kiket el­különítési, visszakövetelési, vagy kü­lön kielégítési jog illet, hogy a­menynyiben jogaikat nem érvénye­sítik, azok a csődtömeg értékesíté­sét és felosztását gátolni nem fogják. Végre a csődhitelezők felhivatnak, hogy a csődválasztmánynak megvá­lasztása kitűzött határnapra hitele­zői minőségüket igazoló okiratokkal ellátva jelenjenek meg. Budapest, 1888. évi április hó 24. A buda­pesti kir. törvényszék mint csőd­bíróság. 6720 CSŐD: 32 3 23381/88. A budapesti kir. keres­kedelmi és váltótervszék részéről közzé tétetik, hogy Gelb Ui­páltné budapesti bejegyzett czég (biztalója Gelb Lipótné szül- Hónig Ilona helyesebben Karolina férfi ruha szabó üzlettulajdonos (bárhol találtató ingó és a Horvát-Szlavon­országok kivételével, a magyar állam területén levő ingatlan javaira a csőd megnyittatott. Csődbiztosul Istvánffy Jósef tör­vényszéki biró, tömeggondnokul dr. Wellisz Vilmos, tömeggondnok he­lyetteséül Kerekes Elek budapesti ügyvédek neveztettek ki.. Felhivatnak mindazok, kik az álta­lános csődtömeg ellen mint hitelezők igényt támaszthatni vélnek, hogy eb­beli igényeiket 1888. évi junius hó 2. napjáig bezárólag, mint a kö­vetelések bejelentésére kitűzött ha­táridőig, ezen kir. törvényszéknél, az 1888. évi junius hó 20. nap­jára d. e. 9 órára e törvényszék Bálvány-utczai 22. számú házban levő csődtermébe kitűzött felszá­molási tárgyalás határnapján leendő megállapitás és osztályozás végett, az 1881. XVII. t.-czikkben kije­lölt joghátrányok terhe mellett, a csődtömeg ellen az idézett csődtörvény 126—129. §§-aiban foglalt rendeletei szerint az esetben is bejelentsék, ha igényeik tekintetében külön per volna folyamatban. Felhivatnak továbbá a zálog és megtartási joggal bíró hitelezők, hogy az általuk szerzett jogot a tömeggondnoknak jelentsék be, s s­e általuk leírt dolgokat a tömeggond­­nok felhívására megbecslés végett mutassák fel. Azok, a­kiket elkülönítési, vissza­követelési vagy külön kilégítési jog illet, figyelmeztetnek, hogy a­meny­nyiben jogaikat nem érvényesítik, azok a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végre a csődhitelezők felhivatnak, hogy 1888. évi junius hó 23. nap­ján mint e czélra kitűzött határnapon d. u. 3 órakor a törvényszék fenn kitett helyiségében, a csődválaszt­mány megválasztása végett, a hitele­zői minőségüket igazoló okiratokkal ellátva jelenjenek meg. Budapesten, 1888. évi április hó 25. napján. A kir. kereskedelmi és váltótervszék. 6892 CSŐD: 1—1 3218/1888. A szatmárnémetii kir. tervszék mint csődbíróság közhírré teszi, hogy Szederjey Károly csődügyében Boros József kir. tszéki biró volt csődbiztos helyett ennek elhalálozása következtében Kölcsey Sándor kir. tszéki biró rendeltetett ki csődbiztosul. Kelt Szatmárnéme­tiben, a kir. tvszék mint csődbíró­ságnál 1888. évi ápril­is 14-én tar­tott üléséből. 6870 CSŐD: 1—1 21151/1888. A budapesti kir. ke­reskedelmi és váltótörvényszék mint csődbíróság által közzététetik, hogy a Habonay Iván budapesti be­jegyzett kereskedő ellen 1886. évi junius 12-én 29577. sz. a. kelt vég­zéssel megnyitott c­éd, a csődtör­vény 198. § a alapján végfelosztás folytán az 1888. évi márczius hó 19-én 15660. sz. a. hozott végzéssel megszüntettetek. Budapest, 1888. ápril hó 20 án. A kir. keresk. és váltótervszék. Pályázatok. * *981 PÁLYÁZAT. 3—1 507/888. A győri kir. tszék terü­letén levő győr-szent-mártoni kir. jbiróságnál a bírósági végrehajtói állomás üresedésbe jővén, ezen ál­lásra igazságügyminiszer úr e nagy­méltóságának f. évi ápril­is 21-én 1327/1. M. E. szám alatt kelt magas rendeleténél fogva ezennel pályázat nyittatik. Felhivatnak ennélfogva mindazok, kik ezen állomást elnyerni óhajtják, miszerint életkorukat, képzettségü­ket és nyelvismereteiket igazoló ok­mányokkal felszerelt és szabálysze­rűen bélyegzett kérvényeiket, ezen pályázatnak a »Budapesti Közlöny«­­ben harmadszori megjelenésétől szá­mítandó két hét alatt és ugyan a közhivatalban átlós főnökeik, mások pedig közvetlenül hozzám annál bi­zonyosabban beterjeszszék, mivel a későn vagy hiányosan felszerelt kér­vények figyelembe vétetni nem fog­nak. Megjegyeztetik, hogy ezen bí­rósági végrehajtói állás iránt csak

Next