Budapesti Közlöny, 1888. április (22. évfolyam, 78-101. szám)

1888-04-24 / 96. szám

kodásu alperesek képviselésére ügy­gondnokul Buchwald Lázár szabad­kai ügyvédet kinevezte.­­ Egy­szersmind felhivatnak az ismeretlen alperesek, hogy a részükre kiren­delt ügygondnokot a czélszerű vé­delemre nézve kellőleg utasítsák, vagy a bíróságnál más ügyvédet ne­vezzenek, ellenkező esetben pedig mindezek elmulasztásának következ­ményeit maguknak tulajdonítsák. Kelt Szabadkán, 1888. évi márczius hó 1. napján t. ül. 6466 IDÉZÉS: 1—1 2739/88. A szabadkai kir. tvszék mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Ifkovita Ivándekits Gábornak ismeretlen tartózkodásu pacséri il­letőségű Knefeld helyesebben Knöfler István alperes ellen a pacséri 1891. sz. tjkv kiigazítása iránt 1888. évi február hó 23-án 2739. szám alatt indított rendes ke­resetében a jkvi tárgyalás megejté­­sére határidőül 1888. évi ápril hó 27. napjának d. e. 9 órája a sza­badkai kir. tvszék tavi osztályához Graff Károly kir. tvszéki biró hi­­vatalos szobájába kitüzetett és is­meretlen alperes részére ügygondno­kul dr. Dembitz Lajos szabadkai lakos ügyvéd kineveztetett. Felhívjuk ennélfogva ismeretlen tartózkodásu alperest, hogy vagy ügyének czélszerű védelme iránt az ügygondnokot kellőleg utasítsa vagy ezen kir. tvszéknél más ügyvédet nevezzen. Ellenkezőleg az ezen mulasztás­ból netán származó jog­következmé­nyeket magának tulajdonítsa. Kelt Szabadkán, a kir. tvszék mint tkvi hatóságnál 1888. évi február hó 24. napján. 6160 IDÉZÉS: 3—1 615/88. Közhírré teszem, hogy Maksa község arányosítás iránti ügyében az előmunkálatok meg­kezdése, nevezetesen, a képviselők rendezése, a működő mérnök meg­választása és a költség előirányzat megkészítése végett a határidőt Maksa község házához 1888. évi jú­nius nó 6-ik napjára s esetleg a kö­vetkező napokra mindenkor délelőtt 9 órára tűztem ki. Mikorra az összes érdekelt fele­ket, a birtokrendezési utasítás 44— 48. §§-ai következményei mellett megidézem. Kézdi Vásárhelyit, 1888. márczius hó 8-án Vajna Dénes, el­­járóbiró. 6041 IDÉZÉS: 3—1 1297/88. A bittsei kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Glaser Ármin s társainak Mravecz József és társa elleni 178 frt iránti sommás kerese­tének tárgyalására 1888. ápril 30-nak d. e. 8 órája ezen bíróságnál kitü­zetett, és ismeretlen tartózkodású Mravecz József neszlusi ille­tőségű alperes részére Milecz János ügyvéd ügygondnokul kirendeltetett. Felhivatik alperes, hogy ügyének védelme iránt a kirendelt ügygond­nokot utasítsa, vagy a tárgyalásra személyesen avagy más megbízottjá­val megjelenjen, mert elmulasztásá­nak következményeit magának tu­lajdonítsa. A bittsei kir. jbiróság­­nál 1888. ápril 5-én. 4410 IDÉZÉS: 1—1­411/1888. A sz.-somlyói kir. jbi­­róság közhírré teszi, hogy özv. Kö­zén Jánosné felperesnek özv. Fa­­zakas Jólsefné s érdektársai al­peresek elleni 60 frt . jár. iránti sommás keresetének tárgyalására 1888. évi május hó 22. napjának d. e. 8 órája ezen bíróság hivatalos helyiségébe kitüzetett, és ismeret­len örökösök alperesek részére Bö­­löni Sándor ügyvéd ügygondnokul ki rendeltetett. Felhivatnak ennélfogva ismeretlen alperesek, hogy védelmük iránt az ügygondnokot kellően utasitsák, vagy a tárgyalásra személyesen avagy más megbízottjuk által meg­jelenjenek, mert különben mulasztá­saik következményeit maguknak tu­lajdonítsák. Kelt Sz.-Somlyón, 1888. évi márczius hó 28. napján. A kir.­­biróság. 6540 IDÉZÉS. 1—1 1996/88. A váczi kir. jbiróság közhírré teszi, hogy Buriss Pál ügyvéd által képviselt Mészáros Mi­hály felperesnek néh. Matejka Lajos pl­ébános örökösei alperesek elleni 80 frt töke a jár. iránti som­más keresetének tárgyalására 1888. évi május hó 2. napjának d. e. 8 órája ezen bíróságnál Váczon kitü­zetett, és ismeretlen tartózkodásu örökösök mint alperesek részére dr. Kunó Péter ügyvéd ügygondnokul kirendeltetett. Felhivatnak ennélfogva ismeretlen tartózkodásu alperesek, hogy ügyük­nek czélszerü védelme iránt a ré­szükre kirendelt ügygondnokot kellően utasítsák, vagy a tárgya­lásra személyesen avagy más meg­bízott által megjelenjenek, mert különben mindezek elmulasztásának következményeit maguknak tulaj­donítsák. Kelt Váczon, 1888. évi ápril hó 17. napján. A váczi kir.­­bi­róság. 6589 IDÉZÉS: 1 — 1 1890/1888. A váczi kir.­­biróság közhírré teszi, hogy Buriss Pál váczi ügyvéd által képviselt Mészáros Mi­hály felperesnek Matejka Vilmos és Matejka Francziska mint néh. Ma­­tejka Lajos szödi volt lakos is­mert és ugyanannak ismeretlen örö­kösei mint alperesek elleni 500 frt és jár. iránti sommás keresetének tárgyalására 1888. évi ápril hó 25. napjának d. e. 8 órája ezen bíróság­nál (Vácz főutcza 79. sz. a.) kitü­zetett, és ismeretlen alperesek ré­szére dr. Kunó Péter váczi ügyvéd ügygondnokul kirendeltetett. Felhivatnak ennélfogva isme­retlen alperesek, hogy ügyüknek czélszerű védelme iránt a részükre kirendelt ügygondnokot kel­lően utasítsák, vagy a tárgyalásra személyesen avagy más megbízott által megjelenjenek, mert külön­ben mindezek elmulasztásának kö­vetkezményeit maguknak tulajdonít­sák. Kelt Váczon, 1888. évi ápril hó 12. napján. A váczi kir. járásbi­­róság. 6145 IDÉZÉS: 1—1 3139/888. Zsombori FAI, Zsombori Sándor és Zsombri Ju­liánna patakfalvi illetőségű nagy­korú ismeretlen tartózkodásu örö­kösök felhivatnak, hogy néhai Sza­bados Jánosné volt patakfalvi lakos hagyatéka tárgyalhatása végett, ezen hirdetmény megjelenésétől számí­tandó egy év alatt alelírt árvaszék­­nél személyesen vagy meghatalma­zott által jelentkezzenek, mert ellen­esetben a részekre és veszélyekre kirendelendő gondnok közbejöttével fog az örökösödési nyilatkozat be­vézetni s osztályrészük amennyiben bírói letétre nem alkalmas gondnok által kezeltetni. Udvarhelymegye árvaszékének, 1888. április 9-én. Sz. Udvarhelyit tart. ul. 6192 IDÉZÉS. 1—1­42/88. Az ungvári adófelügyelő­nek Brddi testvérek ungvári közadós czég csődtömege ellen 12 frt 72 kv iránti igénybejelentésének pótfelszámolására határnapul 1888. évi május hó 15-ik nap d. e. 9 órája Beregszászba a kir. törvény­szék I. emelet 9 ajtó helyiségébe kitüzetik s akkorára az érdekeltek idéztetnek. Kelt Beregszászon, 1888. évi április hó 10. napján. Tolvay Gyula, kir. tszéki biró mint csőd­biztos. Csődök, 6454 CSŐD: 3—2 4194/1888. A temesvári kir. tör­vényszék részéről közzé tétetik, hogy Graf György lippai czég jegy­zett kereskedő ellen, annak bár­hol találtató ingó és — Horvát- Szlavonországok kivételével, a ma­gyar állam területén levő ingatlan javaira a csőd megnyittatott. Csődbiztosul Risztits János terv­­széki biró, tömeggondnokul Lázár Ernő lippai ügyvéd neveztettek ki. Felhivatnak mindazok, kik az ál­talános csődtömeg ellen mint hitele­zők igényt támaszthatni vélnek, hogy ebbeli igényeiket 1888. évi május hó 30. napjáig bezárólag, mint a követelések bejelentésére kitűzött ha­táridőig, ezen kir. törvényszéknél az 1888. évi junius hó 80. napjára d. e. 9 órára e törvényszék II. emelet 36. sz. helyiségeibe kitűzött felszá­molási tárgyalás határnapján le­endő megállapitás és osztályozás végett, az 1881. XVII. t.-czikkben kijelölt joghátrányok terhe mellett, a csődtömeg ellen az idézett csőd­törvény 126 — 129. §§-aiban foglalt rendeletei szerint az esetben is be­jelentsék, ha igényeik tekintetében külön per volna folyamatban. Felhívatnak továbbá a zálog- és megtartási joggal bíró hitelezők, hogy az általuk szerzett jogot a tö­­meggondnoknak jelentsék be, s az általuk leírt dolgokat a tömeggond­nok felhívására megbecslés végett mutassák fel. Azok, a­kiket, elkülönítési, visz­­szakövetelési vagy külön kielégítési jog illet, figyelmeztetnek, hogy a­mennyiben jogaikat nem érvényesí­tik, azok a csődtömeg értékesítését és felosztásét gátolni nem fogják. Végre a csődhitelezők felhivatnak, hogy 1888. évi julius hó 2. nap­ján mint e czélra kitűzött határna­pon délelőtti 10 órakor a törvény­szék fenn kitett helyiségében, a csődválasztmány megválasztása vé­gett, a hitelezői minőségüket igazoló okiratokkal ellátva jelenjenek meg. Kelt Temesvárott, 1888. évi április hó 12. napján. A temesvári kir tör­vényszék mint csődbíróság. 6536 CSŐD: 3—1 4428/88. A temesvári kir. tvszék részéről közzé tétetik, hogy Stre­bemann Rezső Temesvár gyár­külvárosi bejegyzett kereskedő ellen annak bárhol találtató ingó és Hor­­vát-Szlavonországok kivételével a magyar állam területén levő ingat­lan javaira a csőd megnyittatott. Csődbiztosul Risztics János tör­vényszéki bíró, tömeggondnokul Kellner Armand temesvári ügyvéd neveztetik ki. Felhivatnak mindazok, kik az ál­talános csődtömeg ellen mint hite­lezők igényt támaszthatni vélnek, hogy ebbeli igényeiket 1888. évi junius hó 9. napjáig bezárólag, mint a követelések bejelentésére ki­tűzött határidőig ezen kir. tszéknél az 1888. évi julius hó 9. napjára délelőtt 10 órára e törvényszék 36. számú helyiségeibe kitűzött felszámolási tárgyalás határnapján leendő megállapitás és osztályozás végett az 1881. XVII. törv.-czikkben kijelölt joghátrányok terhe mel­lett a csődtömeg ellen az idézett csődtörvény 126—129. §§-aiban fog­lalt rendeletei szerint az esetben is bejelentsék, ha igényeik tekinte­tében külön per volna folyamatban. Felhivatnak továbbá, a zálog és megtartási joggal bíró hitelezők, hogy az általuk szerzett jogot a tö­meggondnoknak jelentsék be, s az általuk bírt dolgokat a tömeggond­nok felhívására megbecslés végett mutassák fel. Azok, a­kiket elkülönítési, vissza­­követelési, vagy külön kielégítési jog illet, figyelmeztetnek, hogy a­mennyiben jogaikat nem érvényesí­tik, azok a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végre a csődhitelezők felhivatnak, hogy 1888. évi julius hó 10-dik napján mint e czélra kitűzött határ­napon d. e. 10 órakor a törvény­szék senkitett helyiségében a csőd­­választmány megválasztása végett a hitelezői minőségüket igazoló okira­tokkal ellátva jelenjenek meg. Te­mesvárott, 1888. évi ápril hó 16. napján. A temesvári kir. tervszék mint csődbíróság, 6578 USCD: 3—1 3653/88. A nagyváradi kir. tör­vényszék részéről közzé tétetik, hogy Stein Ignácz szalontai lakos be nem jegyzett vegyes kereskedő bár­hol találtató ingó és Horvát-Szla­­vonországok kivételével a magyar állam területén lévő ingatlan ja­vaira a csőd megnyittatott. Csődbiztosul Jelencsik István türv­­széki biró, tömeggondnokul Paczauer József, tömeggondnok helyetteséül Czeglédy Imre szalontai ügyvédek neveztettek ki. Felhivatnak mindazok, kik az ál­talános csődtömeg ellen mint hitele­tek igényt támaszthatni vélnek, hogy ebbeli igényeiket 1888. évi junius hó 1. napjáig bezárólag mint a követelések bejelentésére ki­tűzött határidőig, ezen kir. törvény­széknél az 1888. évi junius hó 21. napjára délelőtti 9 órára e tör­vényszék 6. számú helyiségébe ki­tűzött felszámolási tárgyalás ha­tárnapján leendő megállapitás és osztályozás végett, az 1881. évi XVII. törv.-czikkben kijelölt jog­hátrányok terhe mellett a csőd­tömeg ellen az idézett csődtörvény 126—129. §§-ai­ban foglalt rendele­tei szerint az esetben is bejelentsék, ha igényeik tekintetében külön per volna folyamatban. Felhivatnak továbbá a zálog- és megtartási joggal bíró hitelezők, hogy az általuk szerzett jogot a tömeggondnoknak jelentsék be, s az általuk hitt dolgokat a tömeg­gondnok felhívására megbecslés vé­gett mutassák fel. Azok, a­kiket elkülönítési, visz­­szakövetelési vagy külön kielégítési jog illet, figyelmeztetnek, hogy a­mennyiben jogaikat nem érvénye­sítik, azok a csődtömeg értékesíté­sét és felosztását gátolni nem fogják Végre a csődhitelezők felhivatnak, hogy 1888. évi junius hó 24-ik napján mint e czélra kitűzött határ­napon d. e. 9 órakor a tszék fenn ki­tett helyiségeiben, a csődválasztmány megválasztása végett, a hitelezői minőségüket igazoló okiratokkal el­látva jelenjenek meg. Kelt Nagy- Váradon, 1888. évi április hó 10. napján. A n.váradi kir. tvszék mint csődbíróság. 6535 USCD: 8—1 3719/88. A s.-a.-ujhelyi kir. terv­szék részéről közzé tétetik, hogy Klein Armin leleszi lakos be­jegyzett kereskedő bárhol talál­tató ingó és Horvát Szlavonországok kivételével, a magyar állam terüle­tén lévő ingatlan javaira a csőd megnyittatott. Csődbiztosul Raisz Béla törvény­­széki biró, tömeggondnokul dr. Reichhard Salamon, helyetteséül dr. Kellner Soma ügyvédek neveztet­tek ki. Felhivatnak mindazok, kik az ál­talános csődtömeg ellen, mint hitele­zők igényt támaszthatni vélnek, hogy ebbeli igényeiket 1888. évi május hó 23. napjáig bezárólag, mint a követe­lések bejelentésére kitűzött határ­időig, ezen kir. tszéknél az 1888. évi j unius hó 20. napjára délelőtti 9 órára e törvényszék csődbiztosi he­lyiségeibe kitűzött felszámolási tár­gyalás határnapján leendő megálla­pitás és osztályozás végett az 1881.évi XVI. törv.-czikkben kijelölt joghát­rányok terhe mellett a csődtömeg el­len az idézett csődtörvény 126—129.­­§-aiban foglalt rendeletei szerint az esetben is bejelentsék, ha igényeik tekintetében külön per volna folya­matban. Felhivatnak továbbá a zálog- és megtartási joggal bíró hitelezők, hogy az általuk szerzett jogot a tömeggondnoknak jelentsék be, s a általuk hitt dolgokat a tömeggond­nok felhívására megbecslés végett mutassák fel. Azok, a­kiket elkülönítési, vissza­­követelési vagy külön kielégítési jog illet, figyelmeztetnek, hogy a­meny­nyiben jogaikat nem érvényesítik, azok a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végre a csődhitelezők fel­hivat­nak, hogy 1888. évi junius hó 23-ik napján mint e czélra kitű­zött határnapon d. e. 9 órakor a tör­vényszék fennkitett helyiségében, a csődválasztmány megválasztása vé­gett, a hitelezői minőségüket iga­zoló okiratokkal ellátva jelenjenek meg. Kelt S.-A.-Ujhelyben, 1888. évi április hó 18. napján. A s.-a.-uj­helyi kir. törvényszék mint csőd­bíróság. 6478 OECD. 3—1 3138/88. A nyíregyházai kir. terv­szék részéről közzé tétetik, hogy Mélyéig Szeml kisvárdai ke­reskedő bárhol találtató ingó és — Horvát-Szlavonországok kivételével, a magyar állam területén levő ingatl­­an javaira a csőd megnyittatott. Csődbiztosul Kunfalvy István tör­vényszéki bíró, tömeggondnokul Ko­vács Lajos, helyetteséül dr. Fodor Imre ügyvédek neveztettek ki. Felhivatnak mindazok, kik az álta­lános csődtömeg ellen mint hitelezők igényt támaszthatni vélnek, hogy eb­beli igényeiket 1888. évi junius hó 5. napjáig bezárólag, mint a kö­vetelések bejelentésére kitűzött ha­táridőig, ezen kir. törvényszéknél, az 1888. évi junius hó 18. nap­jára d. u. 2 órára e törvényszék hivatalos helyiségeibe kitűzött felszá­molási tárgyalás határnapján leendő megállapitás és osztályozás végett, az 1881. XVII. t.-czikkben kije­lölt joghátrányok terhe mellett, A csődtömeg ellen az idézett csődtörvény 126—129. §§-aiban foglalt rendeletei szerint az esetben is bejelentsék, ha igényeik tekintetében külön per volna folyamatban. Felhívatnak továbbá a zálog és megtartási joggal bíró hitelezők, hogy az általuk szerzett jogot a tömeggondnoknak jelentsék be, s az általuk bírt dolgokat a tömeggond­nok felhívására megbecslés végett mutassák fel. Azok, a­kiket elkülönítési, vissza­­követelési vagy külön kilégítési jog illet, figyelmeztetnek, hogy a­meny­nyiben jogaikat nem érvényesítik, azok a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végre a csődhitelezők felhivatnak, hogy 1888. évi junius hó 20. nap­ján mint e czélra kitűzött határnapon d. u. 2 órakor a törvényszék fenn kitett helyiségében, a csődválaszt­mány megválasztása végett, a hitele­zői minőségüket igazoló okiratokkal ellátva jelenjenek meg. Kelt Nyír­egyházán, 1888. évi április hó 19. napján. A nyíregyházai kir. terv­szék mint csődbíróság. 6479 CSŐD: 3—1 1935/888. A balassa-gyarmati kir. törvszék részéről közzé tétetik, hogy Kálmán Joel szécsényi be nem jegyzett kereskedőnek bárhol talál­ható ingó és Horvát-Szlavonorszá­­gok kivételével, a magyar állam területén levő ingatlan javaira a csőd megnyittatott. Csődbiztosul dr. Imrik Péter terv­széki biró, tömeggondnokul Hudecz Zsigmod b.-gyarmati, helyetteséül Pintér Sándor szécsényi ügyvédek neveztettek ki. Felhivatnak mindazok, kik az ál­talános csődtömeg ellen mint hite­lezők igényt támaszthatni vélnek, hogy ebbeli igényeiket az 1888. évi junius hó 4. napjáig bezárólag mint a követelések bejelentésére ki­tűzött határidőig, ezen kir. tszéknél az 1888. évi junius hó SO-ik napjára d. e. 9 órára e tszék tanácstermébe kitűzött felszámolási tárgyalás ha­tárnapján leendő megállapitás és osztályozás végett az 1881. XVII. törv.-czikkben kijelölt joghátrányok terhe mellett a csődtömeg ellen az idézett csődtörvény 126—129. §§-ai­­ban foglalt rendeletei szerint az esetben is bejelentsék, ha igényeik tekintetében külön per volna folya­matban. Felhívatnak továbbá a zálog- ét megtartási joggal bíró hitelezők, hogy az általuk szerzett jogot a tömeg­gondnoknak jelentsék be, s az álta­­luk bírt dolgokat a tömeggondnok felhívására megbecslés végett mu­tassák fel. Azok, a­kiket elkülönítési, vissza­­követelési, vagy külön kielégítési jog illet, figyelmeztetnek, hogy a­mennyiben jogaikat nem érvénye­sítik, azok a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végre a csődhitelezők felhivatnak, hogy 1888. évi julius hó 3-ik napján mint e czélra kitűzött határna­pon, d. e. 9 órakor a tervszék fenn ki­tett helyiségében, a csődválasztmány megválasztása végett, a hitelezői minőségüket igazoló okiratokkal el­látva jelenjenek meg. Kelt — B.­­Gyarmaton, 1888. évi április hó 18. napján. A b.-gyarmati kir. tszék mint csődbíróság. 4837 CSCD: 3—1 1825/88. Az irégi kir. járásbíróság mint csődbíróság részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Kimonovlé Jeszratijev István irigi vas- és szatócsüzlet be nem jegyzett czég összes, nevezetesen pedig bárhol ta­lálható ingó és azon tartományok területén fekvő ingatlan vagyonára, a melyeken az 1853. évi julius hó 18-iki ideiglenes csődrendtartás ér­vényben áll, a csőd megnyittatott, hogy pelügyelőül és ideiglenes tö­meggondnokul dr. Nikolajevic Vese­­lin srigi ügyvéd ennek helyetteséül pedig Nikolic Vajo itteni ügyvéd neveztetett ki. Felhivatnak tehát mindazok, kik a csőd alá esett vagyon ellen bár­miféle követeléssel bírnak, hogy azt legkésőbb 1888. június hó 1-éig csődpelügyelő ellen intézendő kere­set alakjában ezen kir. járásbíróság­nál jelentsék be, mert különben ne­tán már előbb szerzett tulajdon-, elsőbbségi vagy zálogjogaik daczára is, a csődtömeg elleni követeléseiktől elesnek és a csődtárgyalásból ki­záratnak. Az ideiglenes tömeggondnok meg­erősítésére, vagy új gondnok és a hitelezői választmánynak megvá­lasztására, valamint az egyezség meghitelesítésére is a tárgyalás ezen bíróság előtt f. évi június hó­n ának délelőtti 9 órájára oly hozzáadással tűzetik ki, hogy a csődhitelezők erre annál is inkább j jelenjenek meg, és a tömeggondnok és hitelezői vá­lasztmány választása iránt nyilat­kozzanak, mert különben a csőd­­rendtartás 44. §. értelmében a tö­­meggondnok és hitelelezői választ­mány, a hitelezők veszélyére a bíró­ság által fog kineveztetni. A kir. járásbiróság. Irigen, 1888. évi már­czius hó 5-én. 6282 USCD: 3—8 2235/1888. A b.-gyulai kir. tör­vényszék részéről közzé tétetik, hogy Pulitzer Jakab orosházi be­jegyzett kereskedő ellen, bárhol ta­láltató ingó és Horvát-Szlavonország 9

Next