Budapesti Közlöny, 1888. április (22. évfolyam, 78-101. szám)
1888-04-25 / 97. szám
8454 CSŐD: 3—3 4194/1888. A temesvári kir. törvényszék részéről közzé tétetik, hogy Straf György lippai czég jegyzett kereskedő ellen, annak bár 101 találtató ingó és — Horvátslavonországok kivételével, a mayar állam területén levő ingatlan áraira a csőd megnyittatott. Csődbiztosul Risztits János terzéki biró, tömeggondnokul Lázár Irne lippai ügyvéd neveztettek ki. Felhivatnak mindazok, kik az álalános csődtömeg ellen mint hitelez ők igényt támaszthatni vélnek, hogy lebeli igényeiket 1888. évi május 6 30. napjáig bezárólag, mint követelések bejelentésére kitűzött hadridőig, ezen kir. törvényszéknél az 888. évi junius hó 30. napjára d. . 9 órára e törvényszék II. emelet 6. sz. helyiségeibe kitűzött felszólolási tárgyalás határnapján se-hogy az általuk szerzett jogot a tömeggondnoknak jelentsék be, s az általuk kirt dolgokat a tömeggondnok felhívására megbecslés végett mutassák fel. Azok, akiket elkülönítési, visszakövetelési vagy külön kilégítési jog illet, figyelmeztetnek, hogy amenynyiben jogaikat nem érvényesítik, azok a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végre a csődhitelezők felhivatnak, hogy 1888. évi junius hó 20. napján mint e czélra kitűzött határnapon d. u. 2 órakor a törvényszék fenn kitett helyiségében, a csődválasztmány megválasztása végett, a hitelezői minőségüket igazoló okiratokkal ellátva jelenjenek meg. Kelt Nyíregyházán, 1888. évi április hó 19. napján. A nyíregyházai kir. tervszék mint csődbíróság. 6479 CSŐD: 3—2 1935/888. A balassagyarmati kir. trvszék részéről közzé tétetik, hogy Kálmán Joel szécsényi be nem jegyzett kereskedőnek bárhol található ingó és Horvát-Szlavonországok kivételével, a magyar állam területén levő ingatlan javaira a csőd megnyittatott. Csődbiztosul dr. Imrik Péter tervszéki biró, tömeggondnokul Hudecz Zsigmod b.gyarmati, helyetteséül Pintér Sándor szécsényi ügyvédek neveztettek ki. Felhivatnak mindazok, kik az általános csődtömeg ellen mint hitelezők igényt támaszthatni vélnek, hogy ebbeli igényeiket az 1888. évi junius hó 4. napjáig bezárólag mint a követelések bejelentésére kitűzött határidőig, ezen kir. tszéknél az 1888. évi junius hó 30-ik napjára d. e. 9 órára e tszék tanácstermébe kitűzött felszámolási tárgyalás határnapján leendő megállapítás és osztályozás végett az 1881. XVII. törv.-czikkben kijelölt joghátrányok terhe mellett a csődtömeg ellen az idézett csődtörvény 126—129.§§-aiban foglalt rendeletei szerint az esetben is bejelentsék, ha igényeik tekintetében külön per volna folyamatban. Felhívatnak továbbá a zálog- és megtartási joggal bíró hitelezők, hogy az általuk szerzett jogot a tömeggondnoknak jelentsék be, s az általuk bírt dolgokat a tömeggondnok felhívására megbecslés végett mutassák fel. Azok, akiket elkülönítési, visszakövetelési, vagy külön kielégítési jog illet, figyelmeztetnek, hogy amennyiben jogaikat nem érvényesítik, azok a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végre a csődhitelezők felhivatnak, hogy 1888. évi julius hó 3-ik napján mint e czélra kitűzött határnapon, d. e. 9 órakor a tervszék fenn kitett helyiségében, a csődválasztmány megválasztása végett, a hitelezői minőségüket igazoló okiratokkal ellátva jelenjenek meg. Kelt — B.Gyarmaton, 1888. évi április hó 18. napján. A b.-gyarmati kir. tszék mint csődbiróság. 4337 CSŐD: 3—2 1825/88. Az irigi kir. járásbíróság mint csődbíróság részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Simonovic Jeszratijev István irigi vésés szatócsüzlet be nem jegyzett czég összes, nevezetesen pedig bárhol található ingó és azon tartományok területén fekvő ingatlan vagyonára, amelyeken az 1853. évi július hó 18-iki ideiglenes csődrendtartás érvényben áll, a csőd megnyittatott, hogy pelügyelőül és ideiglenes tömeggondnokul dr. Nikolajevic Veselin srigi ügyvéd ennek helyetteséül pedig Nikolic Vaso itteni ügyvéd neveztetett ki. Felhivatnak tehát mindazok, kik a csőd alá esett vagyon ellen bármiféle követeléssel bírnak, hogy azt legkésőbb 1888. junius hó 1-éig csődpelügyelő ellen intézendő kereset alakjában ezen kir. járásbíróságnál jelentsék be, mert különben netán már előbb szerzett tulajdon-, elsőbbségi vagy zálogjogaik daczára is, a csődtömeg elleni követeléseiktől elesnek és a csődtárgyalásból kizáratnak. Az ideiglenes tömeggondnok megerősítésére, vagy új gondnok és a hitelezői választmánynak megválasztására, valamint az egyezség meghitelesítésére is a tárgyalás ezen bíróság előtt f. évi június hój ának délelőtti 9 órájára oly hozzáadással tűzetik ki, hogy a csődhitelezők erre annál is inkább jelenjenek meg, és a tömeggondnok és hitelezői választmány választása iránt nyilatkozzanak, mert különben a csődrendtartás 44. §. értelmében a tömeggondnok és hitelelezői választmány, a hitelezők veszélyére a bíróság által fog kineveztetni. A kir. járásbíróság. Ligen, 1888. évi márczius hó 5-én. 6603 CSŐD: 1 — 1 1651/88. Az eszéki kir. törvényszék mint csődbíróság részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Roth Schild Isidor bejegyzett eszéki kereskedőnek összes, nevezetesen pedig bárhol található ingó és azon tartományok területén fekvő ingatlan vagyonára, a melyekben az 1853. évi julius hó 18-iki ideiglenes csődrendtartás érvényben áll, a csőd megnyittatott, hogy perügyelőül és ideiglenes tömeggondnokul dr. Springer Gyula ennek helyetteséül pedig dr. Winter Vilmos eszéki ügyvédek neveztetettek ki. Felhivatnak tehát mindazok, kik a vagyonbukott ellen bármiféle követeléssel bírnak, hogy azt a nevezett csődpelügyelő ellen intézendő kereset alakjában ezen kir. törvényszéknél legkésőbb és bezárólag 1888. évi junius hó 1-ig jelentsék be, mert különben netán már előbb szerzett tulajdon-, elsőbbségi vagy zálogjogaiknak daczára is, a csődtömeg elleni követeléseiktől elesnek és a csődtárgyalásból kizáratnak. Az ideiglenes tömeggondnok megerősítésére vagy uj gondnok és a hitelezői választmánynak megválasztására a tárgyalás ezen biróság előtt 1888. évi junius hó 7-nek délelőtti 9 órájára oly hozzáadással tűzetik ki, hogy a csődhitelezők erre annál is inkább jelenjenek meg és a tömeggondnok és hitelezői választmány választása iránt nyilatkozzanak, mert különben a csdrts 44. §-a értelmében a tömeggondnok és hitelezői választmány a hitelezők veszélyére a bíróság által fog kineveztetni. Kir. törvényszék. Kelt Eszéken, 1888. évi márczius hó 3-án. 6604 CSŐD: 1—1 1579/88. Az eszéki kir. törvényszék mint csődbíróság részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Münster Miksa eszéki bejegyzett kereskedőnek összes, nevezetesen pedig bárhol található ingó és azon tartományok területén fekvő ingatlan vagyonára, amelyekben az 1853. évi július hó 18-iki ideiglenes csődrendtartás érvényben áll, a csőd megnyittatott, hogy pelügyelőül és ideiglenes tömeggondnokul dr. Spitzer Hugó eszéki ügyvéd, ennek helyetteséül pedig Vitkovich Miklós eszéki ügyvéd neveztetett ki. Felhivatnak tehát mindazok, kik a vagyonbukott ellen bármiféle követeléssel bírnak, hogy azt az említett csődpelügyelő ellen intézendő kereset alakjában ezen kir. törvényszéknél legkésőbb és bezárólag 1888. évi május hó 15-ig jelentsék be, mert különben netán már előbb szerzett tulajdon-, elsőbbségi- vagy zálogjogaiknak daczára is, a csődtömeg elleni követeléseiktől elesnek és a csődtárgyalásból kizáratnak. Az ideiglenes tömeggondnok megerősítésére, vagy új gondnok és a hitelezői választmánynak megválasztására valamint az egyezség megkísérlésére is a tárgyalás ezen biróság előtt 1888. évi május hó 17-ánek délelőtti 9 órájára oly hozzáadással tűzetik ki, hogy a csődhitelezők erre annál is inkább jelenjenek meg, és a tömeggondnok és hitelezői választmány választása iránt nyilatkozzanak, mert különben a csdrts. 44. §-a értelmében a tömeggondnok és hitelezői választmány, a hitelezők veszélyére a biróság által fog kineveztetni. Kir. törvényszék. Kelt Eszéken, 1888. évi márczius hó 2-án. 6396 OSCD: 3—3 3108/88. A nyíregyházai kir. törvszék részéről közzé tétetik, hogy Horkay F. Lajos nyíregyházai kereskedő bárhol találtató ingó és Horvát-Szlavonországok kivételével a magyar állam területén levő ingatlan javaira a csőd megnyittatott. Csődbiztosul Kunfalvy István tervszéki biró, tömeggondnokul Palánszky Sámuel, helyetteséül Márkus Károly ügyvédek neveztettek ki. Felhivatnak mindazok, kik az általános csődtömeg ellen mint hitelezők igényt támaszthatni vélnek, hogy ebbeli igényeiket 1888. évi junius hó 4. napjáig bezárólag, mint a követelések bejelentésére kitűzött, határidőig ezen kir. tszéknél, az 1888. 6160 IDÉZÉS: 8—2 615/88. Közhírré teszem, hogy Maksa község arányosítás iránti ügyében az előmunkálatok megkezdése, nevezetesen, a képviselők rendezése, a működő mérnök megválasztása és a költség előirányzat megkészítése végett a határidőt Haksa község házához 1888. évi június hó 6-ik napjára s esetleg a következő napokra mindenkor délelőtt 9 órára tűztem ki. Mikorra az összes érdekelt feleket, a birtokrendezési utasítás 44— 48. §§-ai következményei mellett megidézem. Kézdi Vásárhelyet, 1888. márczius hó 6-án Vajna Dénes, eljáróbiró. 6041 IDÉZÉS: 32 1297/88. A bittsei kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Glaser Ármin s társainak Mravecz József és társa elleni 178 frt iránti sommás keresetének tárgyalására 1888. ápril 30-nak d. e. 8 órája ezen bíróságnál kitüzetett, és ismeretlen tartózkodású Mravecz József neszlusi illetőségű alperes részére Milecz János ügyvéd ügygondnokul kirendeltetett. Felhivatik alperes, hogy ügyének védelme iránt a kirendelt ügygondnokot utasítsa, vagy a tárgyalásra személyesen avagy más megbízottjával megjelenjen, mert elmulasztásának következményeit magának tulajdonítsa. A bittsei kir.biróságnál 1888. ápril 5-én. Csődök: 6639 USCD: 3—1 4430/1888. A temesvári kir. törvényszék részéről közzé tétetik, hogy Freund Roza temesvár gyárvárosi lakos liszt kereskedő, bárhol találtató ingó és Horvát-Szlavonországok kivételével a magyar állam területén levő ingatlan javaira a csőd megnyittatott. Csődbiztosul Vitter Antal tszéki biró, tömeggondnokul Fáy Ignácz temesvári ügyvéd neveztettek ki. Felhivatnak mindazok, kik az általános csődtömeg ellen mint hitelezők idényt támaszthatni vélnek, hogy ebbeli igényeiket 1888. évi június hó 4. napjáig bezárólag, mint a követelések bejelentésére kitűzött határidőig ezen kir. tszéknél, az 1888. évi julius hó 2 napjára d. e. 9 órára e törvényszék 27-ik számú helyiségeibe kitűzött felszámolási tárgyalás határnapján leendő megállapítás és osztályozás végett, az 1881. XVII. törv.-czikkben kijelölt joghátrányok terhe mellett a csődtömeg ellen az idézett csődtörvény 126—129. §§- ában foglalt rendeletei szerint az esetben is bejelentsék, ha igényeik tekintetében külön per volna folyamatban. Felhivatnak továbbá a zálog és megtartási joggal bíró hitelezők, hogy az általuk szerzett jogot a tömeggondnoknak jelentsék be, s az átaluk bírt dolgokat a tömeggondnok felhívására megbecslés végett untassák fel. Azok, akiket elkülönítési, visszakövetelési, vagy külön kielégítési og illet, figyelmeztetnek, hogy amennyiben jogaikat nem érvényesik, azok a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végre a csődhitelezők felhivatták, hogy 1888. évi julius hó-ik napján, mint e czélra kitűzött határnapon d. e. 9 órakor a tvszékként kitett helyiségeiben, a csődváasztmány megválasztása végett, a hitelezői minőségüket igazoló okiraokkal ellátva jelenjenek meg. Kelt Temesvárott, 1888. évi április hó 7. napján. A temesvári kir. tervszék mint csődbíróságendő megállapítás és osztályozás végett, az 1881. XVII. t.-czikkben kijelölt joghátrányok terhe mellett, a csődtömeg ellen az idézett csődtörvény 128—129. §§-aiban foglalt rendeletei szerint az esetben is bejelentsék, ha igényeik tekintetében külön per volna folyamatban. Felhívatnak továbbá a zálog- és megtartási joggal bíró hitelezők, hogy az általuk szerzett jogot a tömeggondnoknak jelentsék be, s az általuk bírt dolgokat a tömeggondnok felhívására megbecslés végett mutassák fel. Azok, akiket elkülönítési, viszszakövetelési vagy külön kielégítési jog illet, figyelmeztetnek, hogy amennyiben jogaikat nem érvényesítik, azok a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végre a csődhitelezők felhivatnak, hogy 1888. évi julius hó 2. napján mint e czélra kitűzött határnapon délelőtti 10 órakor a törvényszék femn kitett helyiségében, a csődválasztmány megválasztása végett, a hitelezői minőségüket igazoló okiratokkal ellátva jelenjenek meg, Kelt Temesvárott, 1888. évi április hó 12. napján. A temesvári kir törvényszék mint csődbíróság. 6536 CSŐD: 3—2 4429/88. A temesvári kir. tvszék részéről közzé tétetik, hogy Strebemann Rezső Temesvár gyárkülvárosi bejegyzett kereskedő ellen annak bárhol találtató ingó és Horvát-Szlavonországok kivételével a magyar állam területén levő ingatlan javaira a csőd megnyittatott. Csődbiztosul Risztics János törvényszéki biró, tömeggondnokul Kellner Armand temesvári ügyvéd neveztetik ki. Felhivatnak mindazok, kik az általános csődtömeg ellen mint hitelezők igényt támaszthatni vélnek, hogy ebbeli igényeiket 1888. évi junius hó 9. napjáig bezárólag, mint a követelések bejelentésére kitűzött határidőig ezen kir. tszéknél az 1888. évi julius hó 9. napjára délelőtt 10 órára e törvényszék 36. számú helyiségeibe kitűzött felszámolási tárgyalás határnapján leendő megállapítás és osztályozás végett az 1881. XVII. törv.-czikkben kijelölt joghátrányok terhe mellett a csődtömeg ellen az idézett csődtörvény 126—129. §§-aiban foglalt rendeletei szerint az esetben is bejelentsék, ha igényeik tekintetében külön per volna folyamatban. Felhivatnak továbbá, a zálog és megtartási joggal bíró hitelezők, hogy az általuk szerzett jogot a tömeggondnoknak jelentsék be, s az általuk bírt dolgokat a tömeggondnok felhívására megbecslés végett mutassák fel. Azok, akiket elkülönítési, visszakövetelési, vagy külön kielégítési jog illet, figyelmeztetnek, hogy amennyiben jogaikat nem érvényesítik, azok a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végre a csődhitelezők felhivatnak, hogy 1888. évi julius hó 10-dik napján mint e czélra kitűzött határnapon d. e. 10 órakor a törvényszék senkitett helyiségében a csődválasztmány megválasztása végett a hitelezői minőségüket igazoló okiratokkal ellátva jelenjenek meg. Temesvárott, 1888. évi ápril hó 16. napján. A temesvári kir. tervszék mint csődbíróság, 6578 CSŐD: 3—2 3653/88. A nagyváradi kir. törvényszék részéről közzé tétetik, hogy Stein Ignácz szalontai lakos be nem jegyzett vegyes kereskedő bárhol találtató ingó és Horvát-Szlavonországok kivételével a magyar állam területén lévő ingatlan javaira a csőd megnyittatott. Csődbiztosul Jelencsik István törvszéki biró, tömeggondnokul Paczauer József, tömeggondnok helyetteséül Czeglédy Imre szalontai ügyvédek neveztettek ki. Felhivatnak mindazok, kik az általános csődtömeg ellen mint hitelezők igényt támaszthatni vélnek, hogy ebbeli igényeiket 1888. évi junius hó 1. napjáig bezárólag mint a követelések bejelentésére kitűzött határidőig, ezen kir. törvényszéknél az 1888. évi junius hó 21. napjára délelőtti 9 órára e törvényszék 6. számú helyiségébe kitűzött felszámolási tárgyalás határnapján leendő megállapítás és osztályozás végett, az 1881. évi IXVII. törv.czikkben kijelölt jog, hátrányok terhe mellett a csődtömeg ellen az idézett csődtörvény 126—129. §§-aiban foglalt rendeletei szerint az esetben is bejelentsék, ha igényeik tekintetében külön per volna folyamatban. Felhivatnak továbbá a zálog- és megtartási joggal bíró hitelezők, hogy az általuk szerzett jogot a tömeggondnoknak jelentsék be, s az általuk lírt dolgokat a tömeggondnok felhívására megbecslés végett mutassák fel. Azok, akiket elkülönítési, viszszakövetelési vagy külön kielégítési jog illet, figyelmeztetnek, hogy amennyiben jogaikat nem érvényesítik, azok a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végre a csődhitelezők felhivatnak, hogy 1888. évi junius hó 24-ik napján mint e czélra kitűzött határnapon d. e. 9 órakor a tszék fenn kitett helyiségeiben, a csődválasztmány megválasztása végett, a hitelezői minőségüket igazoló okiratokkal ellátva jelenjenek meg. Kelt Nagy- Váradon, 1888. évi április hó 10. napján. A n.váradi kir. tvszék mint csődbíróság. * 23 6535 USŐD. 32 3719/88. A s.-a.-újhelyi kir. tervszék részéről közzé tétetik, hogy Klein Armin leleszi lakos bejegyzett kereskedő bárhol találtató ingó és Horvát Szlavonországok kivételével, a magyar állam területén lévő ingatlan javaira a csőd megnyittatott. Csődbiztosul Raisz Béla törvényszéki biró, tömeggondnokul dr. Reichhard Salamon, helyetteséül dr. Kellner Soma ügyvédek neveztettek ki. Felhivatnak mindazok, kik az általános csődtömeg ellen, mint hitelezők igényt támaszthatni vélnek, hogy ebbeli igényeiket 1888. évi május hó 23. napjáig bezárólag, mint a követelések bejelentésére kitűzött határidőig, ezen kir. tszéknél az 1888. évi junius hó 20. napjára délelőtti 9 órára e törvényszék csődbiztosi helyiségeibe kitűzött felszámolási tárgyalás határnapján leendő megállapítás és osztályozás végett az 1881.évi XVII. törv.-czikkben kijelölt joghátrányok terhe mellett a csődtömeg ellen az idézett csődtörvény 126—129. §§-aiban foglalt rendeletei szerint az esetben is bejelentsék, ha igényeik tekintetében külön per volna folyamatban. Felhivatnak továbbá a zálog- és megtartási joggal bíró hitelezők, hogy az általuk szerzett jogot a tömeggondnoknak jelentsék be, s az általuk leírt dolgokat a tömeggondnok felhívására megbecslés végett mutassák fel. Azok, akiket elkülönítési, visszakövetelési vagy külön kielégítési jog illet, figyelmeztetnek, hogy amenynyiben jogaikat nem érvényesítik, azok a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végre a csődhitelezők felhivatnak, hogy 1888. évi junius hó 23-ik napján mint e czélra kitűzött határnapon d. e. 9 órakor a törvényszék fecnkitett helyiségében, a csődválasztmány megválasztása végett, a hitelezői minőségüket igazoló okiratokkal ellátva jelenjenek meg. Kelt S.-A.-Ujhelyben, 1888. évi április hó 18. napján. A s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék mint csődbíróság. 6478 CSŐD: 3—2 3138/88. A nyíregyházai kir. tervszék részéről közzé tétetik, hogy Messels Számi kisvárdai kereskedő bárhol találtató ingó és a Horvát-Szlavonországok kivételével, a magyar állam területén levő ingatlan javaira a csőd megnyittatott. Csődbiztosul Kunfalvy István törvényszéki bíró, tömeggondnokul Kovács Lajos, helyetteséül dr. Fodor Imre ügyvédek neveztettek ki. Felhivatnak mindazok, kik az általános csődtömeg ellen mint hitelezők igényt támaszthatni vélnek, hogy ebbeli igényeiket 1888. évi junius hó 5. napjáig bezárólag, mint a követelések bejelentésére kitűzött határidőig, ezen kir. törvényszéknél, az 1888. évi junius hó 18. napjára d. u. 2 órára e törvényszék hivatalos helyiségeibe kitűzött felszámolási tárgyalás határnapján leendő megállapítás és osztályozás végett, az 1881. XVII. t.-czikkben kijelölt joghátrányok terhe mellett, a csődtömeg ellen az idézett csődtörvény 126—129. §§-aiban foglalt rendeletei szerint az esetben is bejelentsék, ha igényeik tekintetében külön per volna folyamatban. Felhivatnak továbbá a zálog és megtartási joggal bíró hitelezők, 11