Budapesti Közlöny, 1888. április (22. évfolyam, 78-101. szám)

1888-04-25 / 97. szám

8454 CSŐD: 3—3 4194/1888. A temesvári kir. tör­­vényszék részéről közzé tétetik, hogy Straf György lippai czég jegy­­zett kereskedő ellen, annak bár­ 101 találtató ingó és — Horvát­­slavonországok kivételével, a ma­­yar állam területén levő ingatlan áraira a csőd megnyittatott. Csődbiztosul Risztits János ter­­­zéki biró, tömeggondnokul Lázár Irne lippai ügyvéd neveztettek ki. Felhivatnak mindazok, kik az ál­­alános csődtömeg ellen mint hitelez ők igényt támaszthatni vélnek, hogy lebeli igényeiket 1888. évi május 6 30. napjáig bezárólag, mint k­övetelések bejelentésére kitűzött ha­­dridőig, ezen kir. törvényszéknél az 888. évi junius hó 30. napjára d. . 9 órára e törvényszék II. emelet 6. sz. helyiségeibe kitűzött felszó­­lolási tárgyalás határnapján se-hogy az általuk szerzett jogot a tömeggondnoknak jelentsék be, s az általuk kirt dolgokat a tömeggond­nok felhívására megbecslés végett mutassák fel. Azok, a­kiket elkülönítési, vissza­­követelési vagy külön kilégítési jog illet, figyelmeztetnek, hogy a­meny­nyiben jogaikat nem érvényesítik, azok a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végre a csődhitelezők felhivatnak, hogy 1888. évi junius hó 20. nap­ján mint e czélra kitűzött határnapon d. u. 2 órakor a törvényszék fenn kitett helyiségében, a csődválaszt­mány megválasztása végett, a hitele­zői minőségüket igazoló okiratokkal ellátva jelenjenek meg. Kelt Nyír­egyházán, 1888. évi április hó 19. napján. A nyíregyházai kir. terv­szék mint csődbíróság. 6479 CSŐD: 3—2 1935/888. A balassa­gyarmati kir. t­rvszék részéről közzé tétetik, hogy Kálmán Joel szécsényi be nem jegyzett kereskedőnek bárhol talál­ható ingó és Horvát-Szlavonorszá­­gok kivételével, a magyar állam területén levő ingatlan javaira a csőd megnyittatott. Csődbiztosul dr. Imrik Péter terv­széki biró, tömeggondnokul Hudecz Zsigmod b.­gyarmati, helyetteséül Pintér Sándor szécsényi ügyvédek neveztettek ki. Felhivatnak mindazok, kik az ál­talános csődtömeg ellen mint hite­lezők igényt támaszthatni vélnek, hogy ebbeli igényeiket az 1888. évi junius hó 4. napjáig bezárólag mint a követelések bejelentésére ki­tűzött határidőig, ezen kir. tszéknél az 1888. évi junius hó 30-ik napjára d. e. 9 órára e tszék tanácstermébe kitűzött felszámolási tárgyalás ha­tárnapján leendő megállapítás és osztályozás végett az 1881. XVII. törv.-czikkben kijelölt joghátrányok terhe mellett a csődtömeg ellen az idézett csődtörvény 126—129.§§-ai­­ban foglalt rendeletei szerint az esetben is bejelentsék, ha igényeik tekintetében külön per volna folya­matban. Felhívatnak továbbá a zálog- és megtartási joggal bíró hitelezők, hogy az általuk szerzett jogot a tömeg­gondnoknak jelentsék be, s az álta­­luk bírt dolgokat a tömeggondnok felhívására megbecslés végett mu­tassák fel. Azok, a­kiket elkülönítési, vissza­­követelési, vagy külön kielégítési jog illet, figyelmeztetnek, hogy a­mennyiben jogaikat nem érvénye­sítik, azok a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végre a csődhitelezők fel­hivatnak, hogy 1888. évi julius hó 3-ik napján mint e czélra kitűzött határna­pon, d. e. 9 órakor a tervszék fenn ki­tett helyiségében, a csődválasztmány megválasztása végett, a hitelezői minőségüket igazoló okiratokkal el­látva jelenjenek meg. Kelt — B.­­Gyarmaton, 1888. évi április hó 18. napján. A b.-gyarmati kir. tszék mint csődbiróság. 4337 CSŐD: 3—2 1825/88. Az irigi kir. járásbíróság mint csődbíróság részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Simonovic Jeszratijev István irigi vés­és szatócsüzlet be nem jegyzett czég összes, nevezetesen pedig bárhol ta­lálható ingó és azon tartományok területén fekvő ingatlan vagyonára, a­melyeken az 1853. évi július hó 18-iki ideiglenes csődrendtartás ér­vényben áll, a csőd megnyittatott, hogy pelügyelőül és ideiglenes tö­meggondnokul dr. Nikolajevic Vese­­lin srigi ügyvéd ennek helyetteséül pedig Nikolic Vaso itteni ügyvéd neveztetett ki. Felhivatnak tehát mindazok, kik a csőd alá esett vagyon ellen bár­miféle követeléssel bírnak, hogy azt legkésőbb 1888. junius hó 1-éig csődpelügyelő ellen intézendő kere­set alakjában ezen kir. járásbíróság­nál jelentsék be, mert különben ne­tán már előbb szerzett tulajdon-, elsőbbségi vagy zálogjogaik daczára is, a csődtömeg elleni követeléseiktől elesnek és a csőd­tárgyalásból ki­záratnak. Az ideiglenes tömeggondnok meg­erősítésére, vagy új gondnok és a hitelezői választmánynak megvá­lasztására, valamint az egyezség meghitelesítésére is a tárgyalás ezen bíróság előtt f. évi június hó­j ának délelőtti 9 órájára oly hozzáadással tűzetik ki, hogy a csődhitelezők erre annál is inkább jelenjenek meg, és a tömeggondnok és hitelezői vá­lasztmány választása iránt nyilat­kozzanak, mert különben a csőd­­rendtartás 44. §. értelmében a tö­­meggondnok és hitelelezői választ­mány, a hitelezők veszélyére a bíró­ság által fog kineveztetni. A kir. járásbíróság. Ligen, 1888. évi már­czius hó 5-én. 6603 CSŐD: 1 — 1 1651/88. Az eszéki kir. törvény­szék mint csődbíróság részéről ezen­­nel közhírré tétetik, hogy Roth Schild Isidor bejegyzett eszéki kereskedőnek összes, nevezetesen pe­dig bárhol található ingó és azon tartományok területén fekvő ingatlan vagyonára, a melyekben az 1853. évi julius hó 18-iki ideiglenes csődrendtartás érvényben áll, a csőd megnyittatott, hogy perügyelőül és ideiglenes tömeggondnokul dr. Sprin­ger Gyula ennek helyetteséül pedig dr. Winter Vilmos eszéki ügyvédek neveztetettek ki. Felhivatnak tehát mindazok, kik a vagyonbukott ellen bármiféle köve­teléssel bírnak, hogy azt a nevezett csődpelügyelő ellen intézendő ke­reset alakjában ezen kir. törvény­­széknél legkésőbb és bezárólag 1888. évi junius hó 1-ig jelentsék be, mert különben netán már előbb szerzett tulajdon-, elsőbbségi vagy zálogjogaiknak daczára is, a csőd­­tömeg elleni követeléseiktől elesnek és a csődtárgyalásból kizáratnak. Az ideiglenes tömeggondnok meg­­erősítésére vagy uj gondnok és a hitelezői választmánynak megválasz­tására a tárgyalás ezen biróság előtt 1888. évi junius hó 7-nek délelőtti 9 órájára oly hozzáadással tűzetik ki, hogy a csődhitelezők erre annál is inkább jelenjenek meg és a tömeggondnok és hitele­zői választmány választása iránt nyilatkozzanak, mert különben a csdrts 44. §-a értelmében a tömeg­gondnok és hitelezői választmány a hitelezők veszélyére a bíróság által fog kineveztetni. Kir. törvényszék. Kelt Eszéken, 1888. évi márczius hó 3-án. 6604 CSŐD: 1—1 1579/88. Az eszéki kir. törvény­szék mint csődbíróság részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Münster Miksa eszéki bejegy­zett kereskedőnek összes, neveze­tesen pedig bárhol található ingó és azon tartományok területén fekvő ingatlan vagyonára, a­melyekben az 1853. évi július hó 18-iki ideigle­nes csődrendtartás érvényben áll, a csőd megnyittatott, hogy pelügye­­lőül és ideiglenes tömeggondnokul dr. Spitzer Hugó eszéki ügyvéd, ennek helyetteséül pedig Vitkovich Miklós eszéki ügyvéd neveztetett ki. Felhivatnak tehát mindazok, kik a vagyonbukott ellen bármiféle követeléssel bírnak, hogy azt az említett csődpelügyelő ellen in­tézendő kereset alakjában ezen kir. törvényszéknél legkésőbb és bezárólag 1888. évi május hó 15-ig jelentsék be, mert különben netán már előbb szerzett tulajdon-, elsőbb­ségi- vagy zálogjogaiknak daczára is, a csődtömeg elleni követeléseik­től elesnek és a csődtárgyalásból ki­záratnak. Az ideiglenes tömeggondnok meg­erősítésére, vagy új gondnok és a hitelezői választmánynak megvá­lasztására valamint az egyezség meg­kísérlésére is a tárgyalás ezen biróság előtt 1888. évi május hó 17-ánek délelőtti 9 órájára oly hozzáadással tűzetik ki, hogy a csődhitelezők erre annál is inkább jelenjenek meg, és a tömeggondnok és hitele­zői választmány választása iránt nyilatkozzanak, mert különben a csdrts. 44. §-a értelmében a tömeg­gondnok és hitelezői választmány, a hitelezők veszélyére a biróság által fog kineveztetni. Kir. törvényszék. Kelt Eszéken, 1888. évi márczius hó 2-án. 6396 OSCD: 3—3 3108/88. A nyíregyházai kir. törv­szék részéről közzé tétetik, hogy Horkay F. Lajos nyíregyhá­zai kereskedő bárhol találtató ingó és Horvát-Szlavonországok kivételé­vel a magyar állam területén levő ingatlan javaira a csőd megnyittatott. Csődbiztosul Kunfalvy István terv­­széki biró, tömeggondnokul Pa­­lánszky Sámuel, helyetteséül Már­kus Károly ügyvédek neveztettek ki. Felhivatnak mindazok, kik az ál­talános csődtömeg ellen mint hite­lezők igényt támaszthatni vélnek, hogy ebbeli igényeiket 1888. évi junius hó 4. napjáig bezárólag, mint a követelések bejelentésére kitűzött, határidőig ezen kir. tszéknél, az 1888. 6160 IDÉZÉS: 8—2 615/88. Közhírré teszem, hogy Maksa község arányosítás iránti ügyében az előmunkálatok meg­kezdése, nevezetesen, a képviselők rendezése, a működő mérnök meg­választása és a költség előirányzat megkészítése végett a határidőt Haksa község házához 1888. évi jú­nius hó 6-ik napjára s esetleg a kö­vetkező napokra mindenkor délelőtt 9 órára tűztem ki. Mikorra az összes érdekelt fele­ket, a birtokrendezési utasítás 44— 48. §§-ai következményei mellett megidézem. Kézdi Vásárhelyet, 1888. márczius hó 6-án Vajna Dénes, el­­járóbiró. 6041 IDÉZÉS: 3­2 1297/88. A bittsei kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Glaser Ármin s társainak Mravecz József és társa elleni 178 frt iránti sommás kerese­tének tárgyalására 1888. ápril 30-nak d. e. 8 órája ezen bíróságnál kitü­­­zetett, és ismeretlen tartózkodású Mravecz József neszlusi ille­tőségű alperes részére Milecz János ügyvéd ügygondnokul kirendeltetett. Felhivatik alperes, hogy ügyének védelme iránt a kirendelt ügygond­nokot utasítsa, vagy a tárgyalásra személyesen avagy más megbízottjá­val megjelenjen, mert elmulasztásá­nak következményeit magának tu­lajdonítsa. A bittsei kir.­­biróság­­nál 1888. ápril 5-én. Csődök: 6639 USCD: 3—1 4430/1888. A temesvári kir. tör­vényszék részéről közzé tétetik, hogy Freund Roza temesvár gyár­városi lakos liszt kereskedő, bárhol találtató ingó és Horvát-Szlavonor­­szágok kivételével a magyar állam területén levő ingatlan javaira a csőd m­­egnyittatott. Csődbiztosul Vitter Antal tszéki biró, tömeggondnokul Fáy Ignácz temesvári ügyvéd neveztettek ki. Felhivatnak mindazok, kik az ál­talános csődtömeg ellen mint hitele­zők idényt támaszthatni vélnek, hogy ebbeli igényeiket 1888. évi június hó 4. napjáig bezárólag, mint a kö­vetelések bejelentésére kitűzött ha­táridőig ezen kir. tszéknél, az 1888. évi julius hó 2 napjára d. e. 9 órára e törvényszék 27-ik számú helyisé­geibe kitűzött felszámolási tárgyalás határnapján leendő megállapítás és osztályozás végett, az 1881. XVII. törv.-czikkben kijelölt joghátrányok terhe mellett a csődtömeg ellen az idézett csődtörvény 126—129. §§- ában foglalt rendeletei szerint az esetben is bejelentsék, ha igényeik tekintetében külön per volna folya­matban. Felhivatnak továbbá a zálog és megtartási joggal bíró hitelezők, hogy az általuk szerzett jogot a tömeggondnoknak jelentsék be, s az átaluk bírt dolgokat a tömeggond­­nok felhívására megbecslés végett untassák fel. Azok, a­kiket elkülönítési, vissza­­követelési, vagy külön kielégítési og illet, figyelmeztetnek, hogy a­mennyiben jogaikat nem érvényes­­­ik, azok a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végre a csődhitelezők felhivat­­ták, hogy 1888. évi julius hó­­-ik napján, mint e czélra kitűzött határnapon d. e. 9 órakor a tvszék­ként kitett helyiségeiben, a csődvá­­asztmány megválasztása végett, a hitelezői minőségüket igazoló okira­­okkal ellátva jelenjenek meg. Kelt Temesvárott, 1888. évi április hó 7. napján. A temesvári kir. tervszék mint csődbíróság­­endő megállapítás és osztályozás végett, az 1881. XVII. t.-czikkben kijelölt joghátrányok terhe mellett, a csődtömeg ellen az idézett csőd­törvény 128—129. §§-aib­an foglalt rendeletei szerint az esetben is be­jelentsék, ha igényeik tekintetében külön per volna folyamatban. Felhívatnak továbbá a zálog- és megtartási joggal bíró hitelezők, hogy az általuk szerzett jogot a tö­meggondnoknak jelentsék be, s az általuk bírt dolgokat a tömeggond­nok felhívására megbecslés végett mutassák fel. Azok, a­kiket elkülönítési, visz­­szakövetelési vagy külön kielégítési jog illet, figyelmeztetnek, hogy a­mennyiben jogaikat nem érvényesí­tik, azok a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végre a csődhitelezők felhivatnak, hogy 1888. évi julius hó 2. nap­ján mint e czélra kitűzött határna­pon délelőtti 10 órakor a törvény­szék femn kitett helyiségében, a csődválasztmány megválasztása vé­gett, a hitelezői minőségüket igazoló okiratokkal ellátva jelenjenek meg, Kelt Temesvárott, 1888. évi április hó 12. napján. A temesvári kir tör­vényszék mint csődbíróság. 6536 CSŐD: 3—2 4429/88. A temesvári kir. tvszék részéről közzé tétetik, hogy Stre­bemann Rezső Temesvár gyár­külvárosi bejegyzett kereskedő ellen annak bárhol találtató ingó és Hor­­vát-Szlavonországok kivételével a magyar állam területén levő ingat­lan javaira a csőd megnyittatott. Csődbiztosul Risztics János tör­vényszéki biró, tömeggondnokul Kellner Armand temesvári ügyvéd neveztetik ki. Felhivatnak mindazok, kik az ál­talános csődtömeg ellen mint hite­lezők igényt támaszthatni vélnek, hogy ebbeli igényeiket 1888. évi junius hó 9. napjáig bezárólag, mint a követelések bejelentésére ki­tűzött határidőig ezen kir. tszéknél az 1888. évi julius hó 9. napjára délelőtt 10 órára e törvényszék 36. számú helyiségeibe kitűzött felszámolási tárgyalás határnapján leendő megállapítás és osztályozás végett az 1881. XVII. törv.-czikkben kijelölt joghátrányok terhe mel­lett a csődtömeg ellen az idézett csődtörvény 126—129. §§-aiban fog­lalt rendeletei szerint az esetben is bejelentsék, ha igényeik tekinte­tében külön per volna folyamatban. Felhivatnak továbbá, a zálog és megtartási joggal bíró hitelezők, hogy az általuk szerzett jogot a tö­meggondnoknak jelentsék be, s az általuk bírt dolgokat a tömeggond­nok felhívására megbecslés végett mutassák fel. Azok, a­kiket elkülönítési, vissza­követelési, vagy külön kielégítési jog illet, figyelmeztetnek, hogy a­mennyiben jogaikat nem érvényesí­tik, azok a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végre a csődhitelezők felhivatnak, hogy 1888. évi julius hó 10-dik napján mint e czélra kitűzött határ­napon d. e. 10 órakor a törvény­szék senkitett helyiségében a csőd­választmány megválasztása végett a hitelezői minőségüket igazoló okira­tokkal ellátva jelenjenek meg. Te­mesvárott, 1888. évi ápril hó 16. napján. A temesvári kir. tervszék mint csődbíróság, 6578 CSŐD: 3—2 3653/88. A nagyváradi kir. tör­vényszék részéről közzé tétetik, hogy Stein Ignácz szalontai lakos be nem jegyzett vegyes kereskedő bár­hol találtató ingó és Horvát-Szla­­vonországok kivételével a magyar állam területén lévő ingatlan ja­vaira a csőd megnyittatott. Csődbiztosul Jelencsik István törv­­széki biró, tömeggondnokul Paczauer József, tömeggondnok helyetteséül Czeglédy Imre szalontai ügyvédek neveztettek ki. Felhivatnak mindazok, kik az ál­talános csődtömeg ellen mint hitele­­zők igényt támaszthatni vélnek, hogy ebbeli igényeiket 1888. évi junius hó 1. napjáig bezárólag mint a követelések bejelentésére ki­tűzött határidőig, ezen kir. törvény­széknél az 1888. évi junius hó 21. napjára délelőtti 9 órára e tör­vényszék 6. számú helyiségébe ki­tűzött felszámolási tárgyalás ha­tárnapján leendő megállapítás és osztályozás végett, az 1881. évi I­XVII. törv.­czikkben kijelölt jog­­, hátrányok terhe mellett a csőd­tömeg ellen az idézett csődtörvény 126—129. §§-ai­ban foglalt rendele­tei szerint az esetben is bejelentsék, ha igényeik tekintetében külön per volna folyamatban. Felhivatnak továbbá a zálog- és megtartási joggal bíró hitelezők, hogy az általuk szerzett jogot a tömeggondnoknak jelentsék be, s az általuk lírt dolgokat a tömeg­gondnok felhívására megbecslés vé­gett mutassák fel. Azok, a­kiket elkülönítési, visz­­szakövetelési vagy külön kielégítési jog illet, figyelmeztetnek, hogy a­mennyiben jogaikat nem érvénye­sítik, azok a csődtömeg értékesíté­sét és felosztását gátolni nem fogják. Végre a csődhitelezők felhivatnak, hogy 1888. évi junius hó 24-ik napján mint e czélra kitűzött határ­napon d. e. 9 órakor a tszék fenn ki­tett helyiségeiben, a csődválasztmány megválasztása végett, a hitelezői minőségüket igazoló okiratokkal el­látva jelenjenek meg. Kelt Nagy- Váradon, 1888. évi április hó 10. napján. A n.váradi kir. tvszék mint csődbíróság. * 23 6535 USŐD. 3­2 3719/88. A s.-a.-újhelyi kir. terv­szék részéről közzé tétetik, hogy Klein Armin leleszi lakos be­jegyzett kereskedő bárhol talál­tató ingó és Horvát Szlavonországok kivételével, a magyar állam terüle­tén lévő ingatlan javaira a csőd megnyittatott. Csődbiztosul Raisz Béla törvény­­széki biró, tömeggondnokul dr. Reichhard Salamon, helyetteséül dr. Kellner Soma ügyvédek neveztet­tek ki. Felhivatnak mindazok, kik az ál­talános csődtömeg ellen, mint hitele­zők igényt támaszthatni vélnek, hogy ebbeli igényeiket 1888. évi május hó 23. napjáig bezárólag, mint a követe­lések bejelentésére kitűzött határ­időig, ezen kir. tszéknél az 1888. évi junius hó 20. napjára délelőtti 9 órára e törvényszék csődbiztosi he­lyiségeibe kitűzött felszámolási tár­gyalás határnapján leendő megálla­pítás és osztályozás végett az 1881.évi XVII. törv.-czikkben kijelölt joghát­rányok terhe mellett a csődtömeg el­len az idézett csődtörvény 126—129. §§-aiban foglalt rendeletei szerint az esetben is bejelentsék, ha igényeik tekintetében külön per volna folya­matban. Felhivatnak továbbá a zálog- és megtartási joggal bíró hitelezők, hogy az általuk szerzett jogot a tömeggondnoknak jelentsék be, s az általuk leírt dolgokat a tömeggond­nok felhívására megbecslés végett mutassák fel. Azok, a­kiket elkülönítési, vissza­követelési vagy külön kielégítési jog illet, figyelmeztetnek, hogy a­meny­nyiben jogaikat nem érvényesítik, azok a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végre a csődhitelezők felhivat­nak, hogy 1888. évi junius hó 23-ik napján mint e czélra kitű­zött határnapon d. e. 9 órakor a tör­vényszék fecnkitett helyiségében, a csődválasztmány megválasztása vé­gett, a hitelezői minőségüket iga­zoló okiratokkal ellátva jelenjenek meg. Kelt S.-A.-Ujhelyben, 1888. évi április hó 18. napján. A s.-a.-uj­­helyi kir. törvényszék mint csőd­bíróság. 6478 CSŐD: 3—2 3138/88. A nyíregyházai kir. terv­szék részéről közzé tétetik, hogy Messels Számi kisvárdai ke­reskedő bárhol találtató ingó és a Horvát-Szlavonországok kivételével, a magyar állam területén levő ingat­lan javaira a csőd megnyittatott. Csődbiztosul Kunfalvy István tör­vényszéki bíró, tömeggondnokul Ko­vács Lajos, helyetteséül dr. Fodor Imre ügyvédek neveztettek ki. Felhivatnak mindazok, kik az álta­lános csődtömeg ellen mint hitelezők igényt támaszthatni vélnek, hogy eb­beli igényeiket 1888. évi junius hó 5. napjáig bezárólag, mint a kö­vetelések bejelentésére kitűzött ha­táridőig, ezen kir. törvényszéknél, az 1888. évi junius hó 18. nap­jára d. u. 2 órára e törvényszék hivatalos helyiségeibe kitűzött felszá­molási tárgyalás határnapján leendő megállapítás és osztályozás végett, az 1881. XVII. t.-czikkben kije­lölt joghátrányok terhe mellett, a csődtömeg ellen az idézett csődtörvény 126—129. §§-aiban foglalt rendeletei szerint az esetben is bejelentsék, ha igényeik tekintetében külön per volna folyamatban. Felhivatnak továbbá a zálog és megtartási joggal bíró hitelezők, 11

Next