Budapesti Közlöny, 1888. május (22. évfolyam, 102-127. szám)

1888-05-10 / 110. szám

és az elrendelhetés feltételeinek ki­nyomozására 1888. évi julius 4. napja szükséghez képest folytatóla­gosan Somály községébe kitüzetvén, a község összes birtokosai az 1880. évi XLV. t. ez. 6. és 9. §§-ai értel­mében a jelzett határidőre azon ér­tesítéssel idéztetnek, miképen a kérvény példányát a községi főbi­rónál megtekinthetik, és hogy a meg nem jelenők birtokai a tagosí­tást kérők birtokaihoz fognak szá­míttatni. — Kelt Zilahon, a kir. tvszéknek 1888. évi ápril hó 7-én tart, ul. 10 I 7335 IDÉZÉS: 1 — 1 1279/88. Az ar.-maróthi kir. tszék közhírré teszi, hogy Povazsan And­rás felperes Povazsan István és tár­sai ezek között néhai öregebb Kotry János, ifj. Kotry János, Kotry Márton és Povazsan And­­rásné szül. Kotry Mária alperesek ellen szerződés érvénytelenítése mel­lett az alsó-hámosi 11. sz. tekvben foglalt ingatlanok kizárólagos tulaj­dona 8 jár. iránt rendes keresetet adván be, a perfelvételre 1888. évi junius hó 7. napjának d. e. 9 órá­ját ezen kir. tvszék pertárába kitűzte, és hogy az ismeretlen örökösök kép­­viselésére ügygondnokul Morvay György helybeli ügyvédet kinevezte. Egyszersmind felhivatnak az ismeret­len örökösök, hogy a részükre kiren­delt ügygondnokot a czélszerű vé­delemre nézve kellőleg utasítják, vagy a bíróságnál más ügyvédet ne­vezzenek, ellenkező esetben pedig mindezek elmulasztásának következ­ményeit maguknak tulajdonítsák. Ar.­Maróthon, a kir. tervszéknél 1888. évi márczius hó 23-án. 7380 IDÉZÉS: 1 — 1 3010/1888. A szatmárnémeti kir.­­biróság közhírré teszi, hogy Ke­resztes Sándor ügyvéd által képvi­selt özv. Bokor Istvánná Czégényi Julia szatmári lakos felperesnek Horvát Juliánná Újvárosi Andrásné, Horvát Zsuzsánna Szilágyi Györgyné, özv. Körösi Józsefné szül. Diénes Mária mint kisk. Körösi József és Mária term. és törv. gyámja, mint a néh. özv. Boldi Andrásné Körösi Zsuzsánna örököt­es alperesek elleni 300 frt töke és jár. iránti sommás keresetének tárgyalására 1888. évi május hó 28. napjának d. e. 8 órája ezen bíróságnál kitüze­­tett, és a nevezett örökhagyó isme­retlen örökösei alperes részére dr. Fejes István ügyvéd ügygondnokul kirendeltetett. Felhivatnak ennélfogva az is­meretlen örökösök, hogy ügyük­nek czélszerű védelme iránt a ré­szükre kirendelt ügygondnokot kel­lően utasítsák, vagy a tárgyalásra személyesen avagy más megbízottjaik által megjelenjenek, mert külön­ben mindezek elmulasztásának kö­vetkezményeit maguknak tulajdonít­sák. Kelt Szatmárnémeti, 1888. évi ápril hó 27. napján. A szatmárné­meti kir.­­biróság. 7321 IDÉZÉS: 1 — 1 2374/1888. A zalaegerszegi kir. jbiróság részéröl ezennel közhírré tétetik, miszerint Árvay Lajos t. főügyész által képviselt Zalamegye összesített árvatár felperesnek isme­retlen tartózkodása ifj. Skublits László alperes ellen 224 frt 11 kr iránti sommás keresetének tárgya­lására határnapul 1888. évi junius hó 7. napjának d. e. 8 órája e bíró­ság előtt kitüzetik. Felhivatik ennélfogva ismeretlen tartózkodásu alperes, hogy ügyének czélszerü védelme iránt a részére gondnokul kinevezett Boschán Gyula ügyvéd zalaegerszegi lakost kellően utasitsa, vagy a tárgyalásra szemé­lyesen vagy más megbízott által jelentkezzék, mert különben mind­ezek elmulasztásának következmé­nyeit magának tulajdonitsa. Zala- Egerszegen, 1888. évi ápril­is 25-én. A z.-egerszegi kir.­­biróság. 7320 IDÉZÉS: 1—1 2776/88. A temesvári kir. tvszék közhírré teszi, hogy dr. Niamesny Gyula temesvári ügyvéd ismeretlen tartózkodása Goldhammer Te­réz és Felix Emil ellen 23 frt 55 kv ügyvédi munkadij s jár. iránt rendes keresetet adván be, a per­felvételre 1888. évi május hó 29. napjának d. e. 9 óráját ezen kir. tvszék pertárába kitűzte, és hogy az ismeretlen tartózkodásu alpere­sek képviselőjére ügygondnokul Schweiger Bertalan ügyvédet kine­vezte. Egyszersmind felhivatnak az isme­retlen tartózkodásu alperesek, hogy a részükre kirendelt ügygondnokot a czélszerű védelemre nézve kellőleg utasítsák, vagy a bíróságnál más ügyvédet nevezzenek, ellenkező eset­ben pedig mindezek elmulasztásá­nak következményeit maguknak tu­lajdonítsák. Temesvárott, a kir. tvszéknek 1888. évi márczius 19. tart. ul. 7547 IDÉZÉS: 1 — 1 1434/88. Szilágy megyébe bekebele­zett Somály község határának tago­sítása iránt 1434/88. p. szám alatt beadott kérvény folytán a megen­­gedhetőség kérdésének tárgyalására Csődök, 7322 CSŐD: 393 5112/888. A szombathelyi kir. t­rvszék részéről közzé tétetik, hogy Bass Sámuel sárvári lakos be­jegyzett kereskedő bárhol található ingó és Horvát-Szlavonországok ki­vételével, a magyar állam területén levő ingatlan javaira a csőd meg­nyittatott. Csődbiztosul Túra József terv­­széki bíró, tömeggondnokul Tulok Kázmér szombathelyi, helyetteséül Gömbös Géza sárvári ügyvédek ne­veztettek ki. Felhivatnak mindazok, kik az ál­talános csődtömeg ellen mint hite­lezők igényt támaszthatni vélnek, hogy ebbeli igényeiket az 1888. évi július hó 2-ik napjáig bezárólag mint a követelések bejelentésére ki­tűzött határidőig, ezen kir. tszéknél az 1888. évi julius hó 31-ik napjára d. e. 9 órára e tazék tanácstermébe kitűzött felszámolási tárgyalás ha­tárnapján leendő megállapitás és osztályozás végett az 1881. XVII. törv.-czikkben kijelölt joghátrányok terhe mellett a csődtömeg ellen az idézett csődtörvény 126—129. §§-ai­­ban foglalt rendeletei szerint az esetben is bejelentsék, ha igényeik tekintetében külön per volna folya­matban. Felhivatnak továbbá a zálog- és megtartási joggal bíró hitelezők, hogy az általuk szerzett jogot a tömeg­gondnoknak jelentsék be, s az álta­luk bírt dolgokat a tömeggondnok felhívására megbecslés végett mu­tassák fel. Azok, a­kiket elkülönítési, vissza­­követelési, vagy külön kielégítési jog illet, figyelmeztetnek, hogy a­mennyiben jogaikat nem érvénye­sítik, azok a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végre a csődhitelezők felhivatnak, hogy 1888. évi augusztus he­t-ik napján mint e czélra kitűzött határna­pon, d. u. 3 órakor a tervszék fenn ki­tett helyiségében, a csődválasztmány megválasztása végett, a hitelezői minőségüket igazoló okiratokkal el­látva jelenjenek meg. Kelt Szom­bathelyen, 1888. évi május hó 2. napján. A szombathelyi kir. tvszék mint csődbíróság. 7318 CSŐD: 868 2624/88. A b.-gyulai kir. törvény­szék részéről közzé tétetik, hogy Stern Sámuel orosházi bejegy­zett kereskedőnek, telepe Orosháza bárhol találtató ingó és Horvát-Szla­vonországok kivételével, a magyar állam területén lévő ingatlan javaira a csőd megnyittatott. Csődbiztosul Bócz Géza törvény­­széki bíró, tömeggondnokai Szebe­­rényi József orosházi, helyetteséül dr. Berényi Ármin b.­gyulai ügyvé­dek neveztettek ki. Felhivatnak mindazok, kik az ál­talános csődtömeg ellen, mint hitele­zők igényt támaszthatni vélnek, hogy ebbeli igényeiket 1888. évi julius hó 3. napjáig bezárólag, mint a követe­lések bejelentésére kitűzött határ­időig, ezen kir. tszéknél az 1888. évi julius hó 27. napjára délelőtti 9 órára e törvényszék 8. számú he­lyiségeibe kitűzött felszámolási tár­gyalás határnapján leendő megálla­pitás és osztályozás végett az 1881.évi XVI. törv.-czikkben kijelölt joghát­rányok terhe mellett a csődtömeg el­len az idézett csődtörvény 126—129. §§-aiban foglalt rendeletei szerint az esetben is bejelentsék, ha igényeik tekintetében külön per volna folya­matban. Felhívatnak továbbá a zálog- és megtartási joggal bíró hitelezők, hogy az általuk szerzett jogot a tömeggondnoknak jelentsék be, ■ az általuk lírt dolgokat a tömeggond­nok felhívására megbecslés végett mutassák fel. Azok, a­kiket elkülönítési, vissza­­követelési vagy külön kielégítési jog illet, figyelmeztetnek, hogy a­meny­nyiben jogaikat nem érvényesítik, azok a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végre a csődhitelezők felhivat­­nak, hogy 1888. évi julius hó 30-ik napján mint e czélra kitű­zött határnapon d. e. 9 órakor a tör­vényszék fér, aki tett helyiségében, a csődválasztmány megválasztása vé­gett, a hitelezői minőségüket iga­zoló okiratokkal ellátva jelenjenek meg. Kelt B.­Gyulán, 1888. évi május hó 3. napján. A b.-gyulai kir. tör­vényszék mint csődbíróság. 7437 CSŐD: 3—3 2976/1888. A nagyszeben m. kir. törvényszék részéről közzé tétetik, hogy Szecsődi Mihály nagy­szebeni bejegyzett kereskedőnek bárhol találtató ingó és Horvát-Szla­vonországok kivételével, a magyar állam területén levő ingatlan javaira a csőd megnyittatott. Csődbiztosul Jáhn József törvény­széki biró, tömeggondnokul Larcher Ede, helyetteséül dr. Nemes János nagyszebeni ügyvédek neveztettek ki. Felhivatnak mindazok, kik az ál­talános csődtömeg ellen mint hitele­zők igényt támaszthatni vélnek, hogy ebbeli igényeiket 1888. évi junius hó 24. napjáig bezárólag, mint a követelések bejelentésére kitűzött ha­táridőig, ezen kir. törvényszéknél az 1888. évi julius hó 6. napjára d. e. 9 órára e tervszék Biskása­ utcza 8. h. sz. helyiségeibe kitűzött felszá­molási tárgyalás határnapján le­endő megállapitás és osztályozás végett, az 1881. XVII. t.-czikkben kijelölt joghátrányok terhe mellett, a csődtömeg ellen az idézett csőd­törvény 126—129. §§-aiban foglalt rendeletei szerint az esetben is be­jelentsék, ha igényeik tekintetében külön per volna folyamatban. Felhivatnak továbbá a zálog- és megtartási joggal bíró hitelezők, hogy az általuk szerzett jogot a tö­­meggondnoknak jelentsék be, s az általuk leírt dolgokat a tömeggond­­nok felhívására megbecslés végett mutassák fel. Azok, a­kiket elkülönítési, visz­­szakövetelési vagy külön kielégítési jog illet, figyelmeztetnek, hogy a­mennyiben jogaikat nem érvényesí­tik, azok a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végre a csődhitelezők felhivatnak, hogy 1888. évi julius hó 9. nap­ján mint e czélra kitűzött határna­pon délelőtti 9 órakor a törvény­szék fenn kitett helyiségében, a csődválasztmány megválasztása vé­gett, a hitelezői minőségüket igazoló okiratokkal ellátva jelenjenek meg. Kelt N.-Szebenben, 1888. évi április hó 22. napján. A n.-szebeni kir. tör­vényszék mint csődbíróság. 7541 CSŐD: 3—1 3773/88. Az aradi kir. törvény­szék részéről közzé tétetik, hogy Kametzky János bejegyzett kereskedő aradi lakos (Forray-utcza) bárhol találtató ingó és Horvát- Szlavonországok kivételével a ma­gyar állam területén levő ingatlan javaira a csőd megnyittatott. Csődbiztosul Fischer Miklós terv­­széki biró, tömeggondnokul dr. Hamvas Károly, helyetteséül dr. Plopu György ügyvédek neveztet­tek ki. Felhivatnak mindazok, kik az ál­talános csődtömeg ellen mint hite­lezők igényt támaszthatni vélnek, hogy ebbeli igényeiket 1888. évi junius hó 30. napjáig bezárólag, mint a követelések bejelentésére kitűzött, határidőig ezen kir. terv­széknél, az 1888. évi julius hó 27. napjára d. e. 9 órára e törvényszék partári helyiségeibe kitűzött fel­számolási tárgyalás határnapján le­endő megállapitás és osztályozás vé­gett, az 1881. XVII. törvényczikk­­ben kijelölt joghátrányok terhe mellett a csődtömeg ellen, az idé­zett, csődtörvény 126—129. §-aiban foglalt rendeletei szerint az esetben is bejelentsék, ha igényeik tekinte­tében külön per volna folyamatban. Felhívatnak továbbá a zálog- és megtartási joggal bíró hitelezők, hogy az általuk szerzett jogot a tömeggondnoknak jelentsék be, s az általuk bírt dolgokat a tömeggond­nok felhívására megbecslés végett mutassák fel. Azok, a­kiket elkülönítési, vissza­követelés­ vagy külön kielégítési jog illet figyelmeztetnek, hogy a meny­nyiben jogaikat nem érvényesítik, azok a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végre a csődhitelezők felhivatnak, hogy 1888. évi július hó 28-dik napján, mint e czélra kitűzött ha­tárnapon d. u. 4 órakor a tvszék fennkitett helyiségében a csődvá­lasztmány megválasztása végett, a hitelezői minőségüket igazoló okira­tokkal ellátva jelenjenek meg. Kelt Aradon, 1888. évi május hó 5-ik napján. Az aradi kir. tervszék mint csődbíróság. 7557 CSŐD: 3—1­5026/1888. A szombathelyi kir. tvszék részéről közzé tétetik, hogy Kornfein Jakab felső-eőri la­kos bel.­kereskedő bárhol találtató ingó és Horvát-Szlavonországok ki­vételével a magyar állam területén levő ingatlan javaira a csőd meg­nyittatott. Csődbiztosul Túra József tervszéki biró, tömeggondnokul dr. Tobisch Ferencz szombathelyi, helyetteséül Laky Nép. János f.-köri ügyvédek neveztettek ki. Felhivatnak mindazok, kik az ál­talános csődtömeg ellen mint hite­lezők igényt támaszthatni vélnek, hogy ebbeli igényeiket 1888. évi junius hó 30. napjáig bezárólag, mint a követelések bejelentésére kitűzött határidőig ezen kir. tszéknél az 1888. évi julius hó 30. napjára délelőtti 9 órára e tszék tanácstermébe kitűzött felszámolási tárgyalás határnapján leendő megállapitás és osztályozás végett az 1881. XVII. törv.­czikkben kijelölt joghátrányok terhe mel­lett a csődtömeg ellen az idézett csődtörvény 126—129. §§-aiban fog­lalt rendeletei szerint az esetben is bejelentsék, ha igényeik tekinte­tében külön per volna folyamatban. Felhivatnak továbbá, a zálog és megtartási joggal bíró hitelezők, hogy az általuk szerzett jogot a tö­meggondnoknak jelentsék be, s az általuk bírt dolgokat a tömeggond­nok felhívására megbecslés végett mutassák fel. Azok, a­kiket elkülönítési, vissza­követelési, vagy külön kielégítési jog illet, figyelmeztetnek, hogy a­mennyiben jogaikat nem érvényesí­tik, azok a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végre a csődhitelezők felhivatnak, hogy 1888. évi augusztus hó 2-dik napján mint e czélra kitűzött határ­napon d. e. 9 órakor a törvény­szék senkitett helyiségében a csőd­választmány megválasztása végett a hitelezői minőségüket igazoló okira­tokkal ellátva jelenjenek meg. Kelt Szombathelyen, 1888. évi ápril hó 30. napján. A szombathelyi királyi tervszék mint csődbíróság, 7542 OSCD: 3—1 5289/88. A temesvári kir. tör­vényszék részéről közzé tétetik, hogy Steiner Zsigmond temesvári bejegyzett ruhakereskedő ellen bárhol találtató ingó és Horvát-Szlavonor­­szágok kivételével a magyar állam területén levő ingatlan javaira a csőd m­egny­it­tatot­t. Csődbiztosul Risztics János terv­széki bíró, tömeggondnokul Rózsa Imre temesvári ügy­véd neveztetik ki. Felhivatnak mindazok, kik az ál­talános csődtömeg ellen mint hitele­zők igényt támaszthatni vélnek, hogy ebbeli igényeiket 1888. évi junius hó 15. napjáig bezárólag, mint a kö­vetelések bejelentésére kitűzött ha­táridőig ezen kir. tszéknél, az 1888. évi julius hó 12 napjára d. e. 10 órára e törvényszék 36. számú helyisé­gébe kitűzött felszámolási tárgyalás határnapján leendő megállapitás és osztályozás végett, az 1881. XVII. törv.-czikkben kijelölt joghátrányok terhe mellett a csődtömeg ellen az idézett csődtörvény 126—129. fi­aiban foglalt rendeletei szerint az esetben is bejelentsék, ha igényeik tekintetében külön per volna folya­matban. Felhivatnak továbbá a zálog és megtartási joggal bíró hitelezők, hogy az általuk szerzett jogot a tömeggondnoknak jelentsék be, ■ az általuk birt dolgokat a tömeggond­nok felhívására megbecslés végett mutassák fel. Azok, a­kiket elkülönítési, vissza­követelési, vagy külön kielégítési jog illet, figyelmeztetnek, hogy a­mennyiben jogaikat nem érvényesí­tik, azok a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végre a csődhitelezők felhivat­nak, hogy 1888. évi július hó 16-ik napján, mint e czélra kitűzött határnapon d. u. 3 órakor a tvszék fent kitett helyiségeiben, a csődvá­­lasztmány megválasztása végett, a hitelezői minőségüket igazoló okira­tokkal ellátva jelenjenek meg. Kelt Temesvárott, 1888. évi május hó 3. napján. A temesvári kir. tervszék mint csődbíróság. 7502 CSŐD: 3—1 2131/88. A rózsahegyi kir. tör­­vényszék részéről közzé tétetik, hogy Liptó-Szent-Miklóson főteleppel biró Venetianer Gusztáv liptó­­szent-miklósi bejegyzett rőfös keres­kedőnek bárhol találtató ingó­k és Horvát-szlavonországok kivéte­lével a magyar állam területén lévő ingatlan javaira a csőd megnyittatott. Csődbiztosul Lattyák János tör­vényszéki bíró, tömeggondnokul dr. Schlesinger Náthán, helyetteséül dr. Mayer Ármin liptó-szent-miklósi ügyvédek neveztettek ki. Felhivatnak mindazok, kik az ál­talános csődtömeg ellen mint hitele­­zők igényt támaszthatni vélnek, hogy ebbeli igényeiket 1888. évi julius hó 16. napjáig bezárólag mint a követelések bejelentésére ki­tűzött határidőig, ezen kir. törvény­­széknél az 1888. évi augusztus hó 10. napjára délelőtti 9 órára e tör­vényszék 8. számú helyiségeibe ki­tűzött felszámolási tárgyalás ha­tárnapján leendő megállapitás és osztályozás végett, az 1881. évi XVI. törv.-czikkben kijelölt jog­hátrányok terhe mellett a csőd­tömeg ellen az idézett csődtörvény 126—129. §§-ai­ban foglalt rendele­tei szerint az esetben is bejelentsék, ha igényeik tekintetében külön per volna folyamatban. Felhivatnak továbbá a zálog- és megtartási joggal bíró hitelezők, hogy az általuk szerzett jogot a tömeggondnoknak jelentsék be, s az általuk leírt dolgokat a tömeg­­gondnok felhívására megbecslés vé­gett mutassák fel. Azok, a­kiket elkülönítési, visz­­szakövetelési vagy külön kielégítési jog illet, figyelmeztetnek, hogy a­mennyiben jogaikat nem érvénye­­sítik, azok a csődtömeg értékesíté­sét és felosztását gátolni nem fogják. Végre a csődhitelezők felhivatnak, hogy 1888. évi augusztus hó 13-ik napján mint e czélra kitűzött határ­napon d. e. 9 órakor a tszék fenn ki­tett helyiségeiben, a csődválasztmány megválasztása végett, a hitelezői minőségüket igazoló okiratokkal el­látva jelenjenek meg. Kir. tszék mint csődbíróság. Rózsahegyen, 1888. évi április hó 27. napján. ~ 6990 USCD: 3—2 3959/87. A rózsahegyi kir. tszék mint csődbíróság részéről közhírré tétetik, hogy Hoffmann Jó­­zsef volt rózsahegyi kereskedő el­len az 1876. évi julius hó 25-én 1458. szám alatt nyitott csőd, csőd­­vagyonnak felosztása folytán az 1886. évi január hó 26-án 310. sz. alatt kelt jogerejű végzéssel meg­­szüntettetett. Rózsahegyen, 1888. évi január hó 28-án. MWSMUWE! JJ.-l'll__ü—■BlUMHMBai.'l'nral Pályázatok.__ *1063 PÁLYÁZAT. 3—3 833/88. A füleki és sziráki kirá­jbiróság mint tkvi hatóság mellé szervezendő német és tót tolmácsi állásra pályázat hirdettetik. Felhi­vatnak ennélfogva mindazok, kik a nevezett bíróságok székhelyén ál­landóan laknak s a német és tót nyelvet szóban és írásban teljesen bírják, és a­kiknél az 1873. évi 32942. sz. alatti igazságügyminiszeri rendelet 7. §-ban felszámlált akadály fenn nem forog, hogy a hivatkozott rendelet 8. §-a szerint felszerelt fo­lyamodványaikat, jelen hirdetmény­nek a hivatalos lapban harmadszori megjelenésétől számítandó két hét alatt hozzám annál inkább adják be, mivel a később érkezendő kér­vények figyelembe vétetni nem fog­nak. Ügyvédek s általában jogisme­retet kimutató egyének más ha­sonló nyelvképességgel biró föl­­madok felett elsőbbségben fognak részesittetni­ B.-Gyarmaton, 1888. ápril 30-án. Frideczky, kir. tvszéki elnök. *1074 PÁLYÁZAT. 3—2 49/88. Pintér Miklós muraszom­bati kir. közjegyzőnek 1888. évi márczius hó 23-án történt elhuny­téval a muraszombati kir. közjegy­zői állás üresedésbe lővén, annak betöltésére ezennel pályázat nyit­­tatik. Felhivatnak tehát mindazok, kik ez állás elnyeréséért pályázni óhajtanak, hogy ezen hirdetmény­nek a hivatalos lapban 3-adszori megjelenésétől számított 28 nap alatt kellőleg felszerelt folyamod­ványaikat alulirt kamara elnöksé­géhez (Kenessey Móricz kir. köz­jegyző s kamarai elnöknél Vesz­prémben) annál bizonyosabban be­nyújtsák, mivel az elkésetten érkez

Next