Budapesti Közlöny, 1889. június (23. évfolyam, 128-150. szám)

1889-06-22 / 144. szám

A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. mi­nister, a m. kir. belügyministerrel egyetértő­ig, /• évi 23.122. szám alatt a következő ren-­ deletet bocsátotta ki: a sertéstrágya vasúton való szállításának szabályozása tárgyában. A vasúti üzletszabályzat 48. §. D) függeléke XXXIII. pontjának «Jegyzetében» (1. 1886. évi julius hó 15-én 24.486. sz. alatt kiadott X. pótlé­kot) foglalt határozmány alapján, egyetértőleg a m. kir. belügyministerrel, a sertéstrágyának a ma­gyar azt. korona területén fekvő vasutakon való szállítására nézve a következőket rendelem: 1. A sertéstrágya szállításához csak vasból ké­szült vagy vaslemezzel bélelt és fedéllel elzárható vasúti kocsik használhatók. A sertéstrágyának a vasúti rakodóhelyre fuvarozásához használt közúti "kocsiknak szintén teljesen zártaknak, vagyis olya­noknak kell lenni, hogy azokból a sertéstrágya a fu­varozás alkalmával ki ne hullhasson. 2. A szállítmányok csak a nyílt pályán s rend­szerint az ezt megrendelő birtokosnak a vasút mentén fekvő földjén rakhatók le, és pedig az ezen czélra a sertésszállás tulajdonosai és kezelői által alkalmazott s a vonattal szállított munkások által. Ily, a vasút mentén levő lerakóhelynek azonban a vasúti állomások végső váltóitól, továbbá községek­től és 200 lakosnál többet biró lakhelyektől lega­lább 30 kilométernyi távolságra kell feküdni, s hossza 200 méternél nagyobb kiterjedésű nem lehet. 3. Azt, hogy hány kocsinak kell egyszerre fela­datai, illetve elszállíttatni, az illető vasút maga ál­lapítja meg; fentartatván a közmunka- és közleke­désügyi miniszer részére a jog, hogy e tekintetben akár esetről-esetre, akár általánosan kötelező ha­­tálylyal szükség szerint intézkedhessék. A budapest-kőbányai sertéshizlalókból eredő trá­gyára nézve azonban kiköttetik, a­­hogy a szállások tulajdonosai, esetleg kezelői kötelesek az azokban öss­zegyűlendő összes sertéstrá­gyát friss állapotban, vagyis naponkint a m. kir. államvasutak trágyarakodójára kihordani, illetve kifuvaroztatni, és itt a fővárosból vasúton leendő elszállítás czéljából vasúti kocsikra rakatni, ki­véve a vasúti vágány-összeköttetésben álló szállá­sokat, melyekben a sertéstrágya közvetlenül vasúti kocsikba rakható, de ez esetben a megrakott vas­úti kocsik kézi vagy gőzerővel a m. kir. államvasu­tak «Kőbánya-hizlalda» állomásának trágyarakodó vágányára állítandók. b) A sertéstrágyának Budapest főváros határán belül közúti kocsin való szállítása és a fővárosban való lerakása úgy köztisztasági, mint közegészségi szempontból megengedhető nem lévén, a sertéstrá­gya a főváros határából csakis vasúton szállítandó el, mely körülményre való tekintettel a sertéstrágyát máshova, mintám.kir. államvasutak trágyarako­dójára fuvarozni nem szabad. c) A budapest-kőbányai sertésszállásokban télen leesett hó, az azokban képződött sár, valamint a sertések fekhelyeiről kiemelt homok is lehetőleg a szállások közelében fekvő, a főváros hatósága által külön a hó és sár és külön a homok részére kijelölendő területre fuvarozandó, a­mennyiben pe­dig a kifuvarozott hó és a sár közé sertéstrágya vegyülne és ez a hóolvadás után a lerakóhelyen visszamaradna, tavasszal, legkésőbb azonban ápri­lis hó 15-ig e maradvány vasúton elszállítandó és ehhez képest a lerakó helyről szintén a m. kir. ál­lamvasutak trágyarakodójára fuvarozandó. d) A m. kir. államvasutak Kő­bánya-hizlalda állomásán levő trágyarakodókon és a szállásokon ,a vasúti kocsikba rakott trágya, vasár- és ünnep­­ i napokat kivéve, mindennap a főváros határából a megrendelés helyére külön vonaton elszállítandó. Ily különvonatnál a pálya mentén több, mint egy helyen való lerakás mellőzendő. 4. Sertéstrágya az időszakra való tekintet nélkül szállítható, de a vasút mentén az ottani földekre lerakott sertéstrágya a melegebb hónapokban, vagyis május hó 1-től szeptember hó 30-dikáig, legkésőbb 8 nap alatt vagy az elhasználási he­lyekre elfuvarozandó, vagy pedig 0­ 50—1’0 méter mélyre ásott és mintegy 200 méter széles gödörbe elhelyezendő, szalmával befedendő és ez 5 centi­méter vastag földréteggel betakarandó. Október hó 1-től ápril hó végéig a vasúti vonalak mentén az ottani földekre lerakott sertéstrágya kezelése korlátozást nem szenved. 5. A­mennyiben a vasúton elszállítandó sertés­trágya akár megrendelések hiányában, akár más okból a vasutak mentén fekvő földeken lerakható nem volna, a trágya külön e czélra kijelölendő gyűjtőhelyeken rakandó le. Ezen gyűjtőhelyeket az érdekeltek kérelmére az illető vármegye alis­pánja, a budapest-kőbányai sertéshizlalókat illető­leg Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja, a hizlalda-tulajdonosok és az illető földbirtokosok meghallgatásával, a vasutak mentén jelöli meg. Ily gyűjtőhelyeknek azonban Budapest főváros határától legalább 5 kilométerre, minden vasúti állomás végső váltójától, községektől és 200 lakosnál többet bíró lakóhelyektől legalább 1 kilo­méter távolságra kell feküdnie. Kötelesek azonban az illető sertésszállás-birtokosok vagy ezek kezelői a vasutak mentén kijelölt ily gyűjtőhelyeken lera­kott sertéstrágyát a melegebb hónapokban, vagyis május hó 1-étől szeptember 30-áig a lerakás után legkésőbb 8 nap alatt 0 50—1*0 méter mélyre ásott és mintegy 2*0 méter széles gödörbe elhe­lyezni, szalmával befödni és ezt 5 centiméter vas­tag földréteggel betakarni, és tartoznak a sertés­­szállásbirtokosok mindazon esetben, a­midőn a trágyát a gyűjtőhelyekre szállítani kívánják, ezen szándékukat az idő és hely pontos megjelölése mellett az illető törvényhatóság első tisztviselőjé­nek előzetesen bejelenteni. 6. Nyáron a sertéstrágya lehetőleg az éjjeli órákban szállítandó. 7. A­ki e szabályrendelet ellen vét, az kihágást kevet el és minden egyes esetben 100 frtig terjed­hető pénzbüntetéssel, behajthatlanság esetén pedig 10 napig terjedhető elzárással büntetendő. 8. Az ezen szabályzatban elrendeltek fölötti fel­ügyelet és azok ellenőrzése a vaspályákkal szem­ben a m. kir. vasúti főfelügyelőség, a többi érde­keltekkel szemben pedig Budapest főváros terüle­tén a m. kir. állami rendőrség és a fővárosi ható­ság közös feladatát, a főváros területén kívül pedig az illető közigazgatási hatóság feladatát képezi. A megállapított kihágások fölöttti bíráskodás a Buda­pest főváros területén levő sertéshizlalókat illető­leg a m. kir. állami rendőrség, a főváros területén kívül eső sertéshizlalókra nézve pedig az illető rendőri hatóság jog- és hatáskörébe tartozik. 9. A vasúti üzletszabályzat 48. §. D) függeléké­nek XXXIII. 1., 2., 5., 6. és 7. pontjaiban foglalt határozmányok a sertéstrágya szállítására nézve is érvényben maradnak. 10. Jelen rendelet a hivatalos lapban való közzé­tételt követő nyolczadik napon lép hatályba, s ugyanezen nappal az 1886. évi julius hó 11-én 18.143. szám alatt kibocsátott rendelet hatályon kívül helyeztetik. Kelt Budapesten, 1889. évi junius hó 7-én. Baross Gábor, s. k. A m. kir. ministerelnök, az «Első magyar vitor­lavászon-, len- és jutaárugyár Pozsonyban Kiinger Henrik» czégnek a magyar korona országai egye­sített czimerének használhatását az 1883. évi XVIII. t.-cz. alapján megengedte. A m. kir. pénzügyminister: Biharvármegyébe kebelezett Kis-Tótfalu, Tataros és Bogdány -Szó­­várhegy kisközségeket, f. évi julius hó 1-től kezdve, a margittai kir. adóhivatal kerületéből az élesdi kir. adóhivatal kerületébe osztotta be. A «budakeszi szépitési egyesület» alapszabá­lyai, a m. kir. belügyministerium által, f. évi 32.455. sz. alatt, a bemutatási záradékkal ellát­tattak. Az «ádámosi önkéntes tűzoltó-egylet» alap­szabályai, a m. kir. belügyministerium által, f. évi 38.852. sz. alatt, a bemutatási záradékkal ellát­tattak. A «bodonhelyi önkéntes tűzoltó-egylet» alap­szabályai, a m. kir. belügyministerium által, f. évi 38.877. sz. alatt, a bemutatási záradékkal ellát­tattak.­­ A «börcsi önkéntes tűzoltó-egylet» alapsza­bályai, a m. kir. belügyministerium által, f. évi 38.878. sz. alatt, a bemutatási záradékkal ellát­tattak. A «kassai vallásos és jótékonysági egylet» alap­szabályai, a m. kir. belügyministerium által, f. évi 39.085. sz. alatt, a bemutatási záradékkal ellát­tattak. NEMHIVATALOS KÉSZ. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, a «zalamegyei nemesi- és alapítványi választmánynak» azon hazafias áldozatkészségé­ért, melylyel a Tapolczán felállítandó vinczellér­­iskola egy növendéke számára tiz évi időtartamra szabad ellátást biztositó alapítványt létesített — elismerését és köszönetét nyilvánitotta. A kereskedelemügyi m. kir. minister, idősb Novelly Sándornak a kassai ipar- és kereskedelem­ügyi kamara elnökévé , Halykó Mihálynak és Szakmáry Károlynak a kamara alelnökeivé, s egy­szersmind az ipari, illetőleg a kereskedelmi osztá­lyok elnökeivé történt megválasztását megerő­sítette. A bajor királyi kormány, tekintettel arra, hogy a ragadós száj- és körömfájás az osztrák-magyar monarchiában kedvezőbb fordulatot vett, azon sertéseknek, melyek Kőbányán 10 napon át vesz­tegelnek, Bajorországba való bevitelét, és azon orszá­gon való átvitelét Salzburg, Limbach és Passaun át oly feltétel alatt engedi meg, hogy a sertés­szál­­lítmányok egészségi állapota a bajor határállomá­son át az e czélra kirendelt ellenőrző állatorvos által megvizsgáltatnak. Az osztrák-magyar monarchia más helyeiről származó sertéseknek Bajorországba való bevite­lére és átvitelére nézve fennálló tilalom továbbra is érvényben marad. A gráczi cs. kir. helytartóság, folyó évi junius hó 11-én 13.853. szám alatt kelt rendeletével, sertéseknek Stájerország területén lábon való haj­tását átalában, — nevezetesen pedig a sertésekkel községről községre és házról házra való házalást további rendeletig megtiltotta. * Felelős szerkesztő: SALAMON FERENCZ.

Next