Budapesti Közlöny, 1890. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1890-02-14 / 37. szám
Budapest, 1890. 37. szám. Péntek, február 14. HIVATALOS LAP. Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva. Egész évre................................20 frt Félévre ....... 10 » Negyedévre..................................5 » Egy teljes lap éra 30 kr. Szerkesztőségi iroda: IV. kerület, Ferencziek tere 4. szám Athenaeum-épület. Kiadóhivatal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítődbe iktatandó hirdetések dijjai előlegesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100—200- 87óig 2 frt, 200—300-8zóig 3 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 80 kr. bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 80 krajcárjával is megküldendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és többszöri hirdetésért 13 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. 1890. évi I. TÖRVÉNYCZIKK a közútokról és vámokról. (Szentesítést nyert 1890. évi február hó 4-én. ) Kihirdettetett az «Országos Törvénytár»-ban 1890. évi február hó 12-én.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, Csehország Királya stb. és Magyarország Apostoli Királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű Főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: I. RÉSZ. A közutak osztályozása, építése, kezelése és fentartása. 1 §• A közutak osztályozása. A jelen törvényben tárgyalt közutak következőleg osztályoztatnak: 1. államutak, melyek országos fontossággal bírnak és az állam költségén építtetnek, kezeltetnek és tartatnak fenn; 2. törvényhatósági utak, melyek a törvényhatóság által építtetnek és annak költségén kezeltetnek és tartatnak fenn; 3. a vasúti állomásokhoz vezető utak, melyek a vasúti állomásokat a legközelebbi állami, törvényhatósági vagy községi utakkal vagy községekkel összekötik és amelyek létesítésének, kezelésének és fentartásának költségei a törvényhatóság, az érdekelt község vagy községek, az érdekelt kereskedelmi és iparvállalatok, végül az illető vasút által aránylagosan viselendők és rendszerint a törvényhatóságok által kezelendők; 4. a községi közlekedési (vicinális) utak, melyek több község közlekedésének közvetítésére szükségesek és amelyeknek létesítése, kezelése és fentartása az e czélra csoportosított érdekelt községeket illeti; 5. a tisztán községi (közdűlő) utak, melyek csak egy község közlekedési érdekeinek szolgálnak és illető község által létesítendők, kezelendők és fentartandók; 6. egyesek, társaságok vagy szövetkezetek által közforgalom czéljaira létesített közutak, melyeknek kezelése és fentartása a létesítőket vagy azoknak meghatalmazottjait illeti. Hogy az ország határán átvezető, vagy az egyes vidéken a közutakat pótló, tehát közforgalomnak szolgáló és különösen hadászati vagy közgazdasági szempontokból is fontossággal biró gyalogutak és ösvények az építés, fentartás és kezelés szempontjából a közutaknak mely osztályába sorozandók, azt felmerülő eset alkalmából, az illető törvényhatóság meghallgatásával, a kereskedelemügyi miniszer állapítja meg. I. Az államutakról. 2. §. Az államutak kezelési és fentartási költségeit a törvényhozás az évi állami költségvetésekben állapítja meg. Új állam útvonalaknak építése iránt szintén a törvényhozás intézkedik és pedig akár az évi állami költségvetések keretében, akár külön előterjesztések alapján. 3. §. Az államutaknak közigazgatása a kereskededelemügyi miniszer hatáskörébe tartozik. A végrehajtási szolgálatot a nevezett ministernek alárendelt állami közegek teljesítik. Ezen szolgálatot, annak úgy műszaki, mint közigazgatási részét és az e felett gyakorlandó felügyelést a kereskedelemügyi miniszer rendeleti uton szabályozza. Az állami közegek létszámát és javadalmazását az állami költségvetési törvények határozzák meg. 4. §. A közigazgatási bizottságok az államutak fentartását és kezelését figyelemmel kisérik és az 1876. évi VI. t.-cz. 29. §-a értelmében felügyelnek arra, hogy az állami külközegek teendőiket pontosan teljesitik-e ? A közigazgatási bizottságok a netán észlelt rendellenességekről vagy viszszaélésekről a kereskedelemügyi ministernek jelentést tenni tartoznak. A közigazgatási bizottságok esetleg tovább menő igénybevételének, valamint azok eljárásának részleteit a kereskedelemügyi miniszer a belügyminiszerrel egyetértőleg fogja szabályozni. A közigazgatási bizottságoknak az államutakon foganatosított építkezéseknek és szállításoknak a kereskedelemügyi miniszer által elrendelt felülvizsgálatához ugyancsak a nevezett miniszer kívánságára kiküldendő tagjai részére, a kereskedelemügyi miniszer azon alap terhére, melyből a munkálat költségei fedeztettek, mérsékelt napidíjakat és fuvarköltségeket engedélyezhet. 5. §• A kereskedelemügyi miniszer felhatalmaztatik, hogy az oly államutakat vagy államutrészeket, melyek országos, illetőleg hadászati fontosságukat elvesztették, azon törvényhatóságnak további fentartás és kezelés végett átadhassa, amelynek területén azok átvonulnak. A törvényhatóság az átvételt meg nem tagadhatja és az államutat, illetőleg annak átadott részét a törvényhatósági útvonalak hálózatába felvenni, azt mint minden más törvényhatósági útját kezelni és fentartani köteles. Az átadásnak, illetve átvételnek egyéb módozatait a kereskedelemügyi miniszer az illető törvényhatóságok meghallgatása után esetenként állapítja meg. Hogy az ily államút-átadás következtében az illető törvényhatóságoknak nyújtható-e és mily összegű segély, azt esetenként a körülményekhez képest a kereskedelemügyi miniszer a belügyi és pénzügyminiszerekkel egyetértőleg határozza meg. Az átadás csak akkor lesz foganatosítható, ha az annak indokairól és módozatairól szóló miniszeri előterjesztést a törvényhozás mindkét háza jóváhagyta. 6. §: Felhatalmaztatik továbbá a kereskedelemügyi miniszer, hogy viszont az oly törvényhatósági utakat, melyek különösen hadászati szempontokból országos fontosságúakká váltak, az állami utak hálózatába föl-, illetve átvehesse. Az ily átvétel megelőző külön előterjesztésben, vagy ha az ügy sürgős lenne, vagy ha a felmerülendő költségek csekélyek, az átvételt követő legközelebbi állami költségelőirányzat indokolásában a törvényhozásnak bejelentendő és indokolandó lesz. 7 §• Azon állami résznek vagy műtárgynak fentartásához, mely valamely községen (városon) keresztülvonulván, illetve annak belterületén lévén, egyúttal utczai vagy gazdasági közlekedésre is használtaik és ennek következtében fentartása a rendesnél több kiadást igényel, az illető község — viszonyainak méltányos figyelembevételével — hozzájárulni tartozik. Ez esetben a kereskedelemügyi miniszer által e cégből megbízott műszaki közeg részletes kimutatást készít a fentartási költség-különbözetről és azt a szükséges egyéb adatokkal és határozati javaslatával a területileg illetékes közigazgatósági bizottság elé terjeszti, kérvén a hozzájárulásnak elsőfokú határozattal leendő megállapítását. A közigazgatási bizottság az érdekelteket meghallgatja, sőt ha ezt szükségesnek tartaná, kiküldötte által helyszíni szemlét is tartat, és ezen eljárás befejeztével meghozza elsőfokú határozatát, mely ellen a határozat kézbesítése napjától számítandó 15 nap alatt, úgy a község, mint a ministeri közeg részéről a kereskedelemügyi miniszerhez felebbezésnek van helye. A kereskedelemügyi minister I-od fokon végleg határoz és határozatát az illetékes törvényhatósággal is közli a végből, hogy az esetleg készpénzben megállapított hozzájárulás összegének a községi költségvetésbe való felvétele és fedezete iránt késedelem nélkül intézkedjék. Ezen szakasz rendelkezései a törvényhatósági joggal felruházott városokra is érvényesek. Lapunk mai számához egy és egynegyed ív «Hivatalos Értesítő» van csatolva.