Budapesti Közlöny, 1892. február (26. évfolyam, 26-48. szám)

1892-02-14 / 36. szám

Vallás- és közoktatásügyi magyar mi­niszerem előterjesztésére: Vaszary Kolos herczegprímás esztergomi érseket, a ma­gyar vallás- és tanulmányi alapokra fel­ügyelő és azok kezelését ellenőrző időle­ges bizottság társelnökévé, Samassa József egri érseket pedig ezen bizottság tagjává — a jelenlegi bizottság működésének idő­tartamára — kinevezem. Kelt Bécsben, 1892. évi február hó 6-án. Ferencz József, s. k. Gróf Csáky Albin, s. k. Nummer des 7i. Zeit deg Vertragsab­schlusses gilt. alig. öaterr.-ung. Zolltarife« Benennung der Gegenstände Gulden Gold per 100 kg. A szerződés megkötése­kor érv. osztr.-magy. ált. vámta­rifa sz­áma Az áru megnevezése c) im Gewichte von 200 g und weniger per 1 qm. auch c) négyszögméterenként 200 gramm vagy ennél kisebb bedruckt 110.­súlyúak szinnyomatosan is 110.— 159 Sammete und sammetartige Gewebe (mit aufgeschnitte-159 Bársony és bársonyszerű szövetek (felmetszett vagy mei­nem oder nicht aufgeschnittenem Flor); Band-, Posa­szetlen bolyhokkal); szalag-, paszománt-, gombkötő­mentier-, Knopf- und Wirkwaaren 85.— és kötött-árúk 85.— 160 Bedruckte wollene Webewaaren (mit Ausnahme der un­ 160 Szinnyomatos gyapjúszövetek (a 156 b), 158 c) és 159. ter Nr. 156 b), 158 c) und 159 genannten) 80.— számok alatt megnevezettek kivételével) 80.— 162 b) Filze, andere, und Filzwaaren, beide unbedruckt 50.— 162 b) Másféle nemez és nemezáruk, szinnyomat nélkül 50.— 163 Seidengalleten (Cocons), Seidenabfälle, ungesponnen frei 163 Selyemgubók, fonatlan selyemhulladék ura 165 Seide, abgehaspelt oder fih­rt, auch gezwinnt. 165 Selyem (motelált vagy sodrott), czérnázva is : a) roh frei a) nyers állapotban vm 166 Floretseide, (Seidenabfälle, gesponnen), auch gezwinnt: 166 F­loretselyem (fonott selyemhulladék), czérnázva is: a) roh oder weiss gemacht frei a) nyers állapotban vagy fehérítve Wili 168 Seidenwaaren, gesticht oder mit Metallfäden; Tülle, Gaze. 168 Hímzett vagy fémszálakkal vegyes selyemárúk: tüll, Blonden, Spitzen (Spitzentücher) 500.— gaze, csipkék (csipkekendők) 500.— Besatzartikel aus seidenen oder halbseidenen Schnüren, Boritás-árúk selyem- vagy félselyem zsinórból, tincsek-Biesen, Chenillen und dergl. Posamenten confectionirt 400.— ből, zseniliákból és ezekhez hasonló paszománt-árúk­ból készítve 400.— 169 Ganzseidenwaaren, d. i. aus Seide oder Floretseide allein. 169 Selyemárúk, azaz tiszta selyemből vagy floretselyemből készült árúk: a) Knopf- und Pasamentierwaaren 300— a) gombkötő- és paszománt-árúk 300.— b) Ganzseidene glatte Gewebe und Armüren 200.— b) sima és nyüstös selyemszövetek 200.— andere Ganzseidenwaaren 400.­másféle selyemárúk 400.— (Folytatjuk.) Arany írt 100 kilo­grammon­­ként 0 császári és apostoli királyi Felsétra. I am iuur no man Bécsben kelt legi, elhatározásával: Csesznek Benő ezredest, a honvédelmi ministérium IV. ügyosztályának vezetőjét, ez alkalmazása alól saját kérelmére való felmentése mellett, a nagy­szebeni 23. honvéd-gyalogezred parancsnokává kinevezni, s ez alkalommal neki, többnemű alkal­mazásában tanusitott igen buzgó és kitűnő szolgá­latai legf. elismeréséül, a 3. oszt. vaskoronarendet díjmentesen legk. adományozni méltóztatott. Ő császári és apostoli királyi Felsége, f. évi feb­ruár hó 2-án Bécsben kelt legf. elhatározásával legk. elrendelni méltóztatott, hogy bessenyői Beöthy Sándor, szabadkai 6. honvéd-gyalogezred­­beli századosnak, nyugállományba helyezése alkal­mából, igen jó szolgálatai elismeréséül, a legf. megelégedés kifejezése tudtul adassák. A m. kir. pénzügyminister, Fekete Benő és Tóth László 1. oszt. pénzügyi titkárokat, pénzügyigaz­gatói helyettesekké nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister: Kiss Gábor okleveles középiskolai helyettes tanárt, a pozsonyi tankerületi kir. főigazgatósághoz toll­­nokká nevezte ki. A m. kir. igazságügy miniszer, a temesvári kir. törvényszék területén felmerülő törvényszéki or­vosi teendők rendes ellátásával dr. Tauffer Jenő temesvári gyakorló orvost bízta meg. A m. kir. igazságügyminiszer: Pokorny László szarvasi kir. járásbirósági aljegyzőt a kecskeméti kir. törvényszékhez jegyzővé; Lázár Sándor nagy­kőrösi kir. járásbirósági jog­gyakornokot pedig az ottani, és dr. Meszlényi Antal aradi kir. törvény­­széki joggyakornokot az aradi kir. járásbírósághoz aljegyzőkké nevezte ki. A m. kir. igazságügyminiszer, Csendes Géza pécsi kir. törvényszéki dijnokot, a szigetvári kir. járásbírósághoz írnokká nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister: Bakó Andor aradi kir. járásbirósági aljegyzőt, az aradi kir. törvény­székhez helyezte át. A m. kir. igazságügyminister: Cseke József marosvásárhelyi kir. járásbirósági, és Benkő Farkas ottani kir. törvényszéki írnokokat kölcsönösen át­helyezte. Krausz Dávid asszonyfai illetőségű győr­­szentmártoni lakos saját, valamint Teréz, Jolán és Ilka nevű kiskorú gyermekei vezetéknevének « Kondom»-ra kért átváltoztatása, I. évi 9024. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Siebenwurst József felső-lövői illetőségű hétyi lakos vezetéknevének « Nagy»-m kért átváltoztatása, I. évi 9275. számú belügy­miniszeri rendelettel megengedtetett. Freiwillig Mózes gödöllői illetőségű buda­pesti lakos vezetéknevének «Fenyő»-re kért átvál­toztatása, f. évi 9619. számú belügyministeri rende­lettel megengedtetett. Kiskorú Klein Éliás szolnocskai illetőségű budapesti lakos vezetéknevének «Kis»-re kért átváltoztatása, f. évi 9620. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Banga György német-gencsi illetőségű ugyan­ottani lakos vezetéknevének «Bárdosi»-ra kért átváltoztatása, I. évi 10.012. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Piussich Lajos (Antal) budapesti illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének «Pogány»-ra kért átváltoztatása, f. évi 11.198. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. A m. kir. honvédelmi minister f. évi 2300. szám alatt a következő körrendeletét intézte valamennyi törvényhatósághoz. Az 1892. évben kiállítandó ujonczok megaján­lásáról szóló 1892. évi I. törvényczikk alapján, az idei ujonczállitás foganatosítása iránt a következő­ket rendelem, ugyanis: 1. Az idei ujonczállitás az 1889. évi védtörvény és az ennek végrehajtása tárgyában kibocsátott utasítás I. Része IV., V., VI., VII. fejezetének ér­telmében, az általam szervezett, s Magyarországot illetőleg az 1886. évi januárius hó 1-ével, Horvát- Szlavonországot illetőleg pedig az 1887. évi janu­árius hó 1-ével életbe lépett és azóta, egy-két ki­vétellel, változatlanul fennálló sorozó járások sze­rint, azoknak általam megállapított székhelyein, a már jóváhagyott és még ezentúl jóváhagyandó mű­ködési tervezetek szerint hajtandó végre. Az országban dívő különböző nyelveken szer­kesztett A) alatti ujonczozási hirdetményt elegendő számú példányokban a végett küldöm meg a tör­vényhatóságoknak, hogy annak 3. pontja alatt az újonczozási eljárás napirendje bejegyeztessék, és az ekként kiegészített hirdetmények községről­­községre kifüggesztessenek és közhírré tétessenek. 2. A fősorozás eredményének bejegyzésére az elegendő számú példányokban ide mellékelt és a múlt évihez képest némileg kibővített B) mintájú kimutatás szolgál. Ezen kimutatásoknak egyes rovatai az állítási lajstromoknak a sorozó bizottság szétoszlása előtt és kölcsönösen történt összehasonlítása, esetleg ki­igazítása után, az egyetértőleg összeállított újon­czozási adatok alapján, és a kellő útbaigazítást tar­talmazó czímiratoknak megfelelőleg töltendők be, és azután a kimutatások a sorozó bizottság elnökei által a C) alatt mellékelt kérdőpontok szerint szer­kesztendő jelentések kíséretében három nap alatt a törvényhatósághoz, illetőleg a horvát-szlavon­­országi megyei hatósághoz bemutatandók, a­mely köteles azokat további nyolcz nap alatt hozzám fölterjeszteni. 3. Továbbra is fentartom és alkalmazásba vé­tetni rendelem, az 1888. évi 1850. számú körren­delet évi 5. pontjában foglalt azon rendelkezésemet, mely szerint a szemcsés közhártyalokban szenvedő azon állításkötelesek, a­kiknek kigyógyítása a so­rozó bizottsági összes orvosi tagoknak, vagy azok többségének véleménye szerint remélhető, és a­kik ezen fogyatkozásoktól eltekintve, különben hadké­pesek és besorozandók volnának, mindenekelőtt gyógyítás végett polgári kórházba küldessenek; ott­­pedig, a­hol a kórházba küldés ne volna lehet­séges, hatósági felügyelet alatt orvosi gyógykeze­lés alá vétessenek, és a gyógyítás megtörténte, vagy annak eredmény nélkül tett megkísérlése után ál­líttassanak a sorozó bizottság elé, és vizsgáltassa­nak meg hadképességük, vagy hadképtelenségük tekintetéből. Hasonlóképen hatályban marad a cs. és kir. kö­zös hadügyminiszer úrral egyetértőleg tett azon rendelkezés is, miszerint mindazon esetekben, a­melyekben különben alkalmas állításkötelesek más­féle, különösen mesterségesen előidézett, avagy színlelt szembajokkal jelennek meg a sorozáson, s a katonai orvos ezen bajnak neme, illetőleg oka iránt határozott ítéletet ki nem mondhat, az illető állításkötelesek, eme bajuknak megállapítása vé­gett, a hadsereg (honvédség) képviselője által ka­tonai kórházba rendeltessenek.

Next