Budapesti Közlöny, 1892. december (26. évfolyam, 275-299. szám)

1892-12-11 / 283. szám

Ludvigh Gyula minisz. tanácsos, a m. kir. állam­­vasutak elnök-igazgatója; Márkus József fő- és székvárosi tanácsnok; dr. Matlekovits Sándor v. b. t. tanácsos, nyug. államtitkár; Mechwart András gyári igazgató ; Miklós Ödön orsz. képviselő; Mudrony Soma, az orsz. iparegyesület igazgatója; Nagy Dezső műegyetemi tanár; dr. Nagy Lajos fő- és székvárosi tanácsnok; dr. Országh Sándor; Palóczy Antal építész; Pucher József építész; Pulszky Ferencz, az orsz. múzeum igazgatója; őrgróf Pallavicini Ede; Radisics Jenő, az orsz. magy. iparművészeti múzeum igazgatója; Rakovszky István orsz. képviselő; Ráth György nyug. kir. táblai tanácselnök; Ráth Károly, Budapest fő- és székváros főpolgár­mestere ; Ráth Károly, a budapesti keresk. és iparkamara alelnöke; Reiszig Ede kereskedelemügyi miniszeri állam­titkár, a bizottság alelnöke; Reusz Henrik földbirtokos; idősb Rémi Róbert; Rupp Imre min. tanácsos a fővárosi közmunkák tanácsánál; Rákosi Jenő; Sigmond Dezső orsz. képviselő; dr. Schnierer Gyula minist. tanácsos; Schuster Márton gymnasiumi tanár; Steindl Imre műegyetemi tanár; Strobl Alajos szobrász; dr. Szabó Ferencz földbirtokos ; gróf Széchenyi Imre főrendiházi tag; Szelnár Adolf műkertész; Szily Kálmán, a m. tud. akadémia főtitkára; Szemere Atilla; Thék Endre nagyiparos; Tormay Béla földmivelésügyi miniszeri tanácsos; Török György ipartestületi elnök; Thuróczy Adolf ministeri osztálytanácsos, a székely közművelődési egyesület elnöke; Viola Imre fő- és székvárosi tanácsnok; dr. Wagner Géza; Walser Ferencz gépgyáros; Weisz Manfréd; Zala György szobrász; gróf Zichy Jenő v. k. t. t., az országos ipar­egyesület elnöke, és gróf Zichy Nándor v. k. 1.1., főrendiházi tag. A cs. és. kir. közös külügyminister, Kernweisz Gáspár m. kir. honvédelmi ministeriumi III. oszt. iroda­tisztet, a cs. és kir. közös külügyminis­­teriumhoz II. oszt. udvari és ministeri irodatisztté nevezte ki. ÜVSigáai A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister: Theodorovics Pantaleon orvostudort a pancsovai állami főgymnasiumhoz — egyelőre tiszteletbeli minőségben — iskolaorvossá és az egészségtan tanárává nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister: Donáth Imre fiumei állami polgári fiú-iskolai igazgató-tanítót igazgatói minőségében végleg megerősítette. A földmivelésügyi m. kir. minister, Vojtek Lajos és Rodok­i Kálmán kir. segédmérnököket, a m. kir. folyammérnöki hivatalok személyzeti lét­számába kir. mérnökökké nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister: Polányi Aladár beregszászi kir. törvényszéki aljegyzőt, ugyanehhez a kir. törvényszékhez jegyzővé nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister: Marusán Joachim Gusztáv ideiglenes minőségben alkalmazott kolozs­vári kir. javítóintézeti írnokot, ezen állásában vég­legesítette. A m. kir. igazságügyminiszer, Kuchárik József főfegyőri czimmel ellátott illavai kir. országos fegyintézeti I. oszt. fegyőrt, ugyanazon fegyinté­zethez valóságos főfegyőrré nevezte ki. A kolozsvári kir. országos javítóintézet igazga­tója , Vashegyi József szölészeti és kertészeti szakiskolát végzett cs. és kir. tüzéraltisztet, a ve­zetése alatt álló intézethez kertész-munkavezetővé nevezte ki.­­ K­r­a­u­s­z Mózes kiskomáromi illetőségű nagy­­kanizsai lakos vezetéknevének «Keleti»-re kért átváltoztatása, I. évi 94.495. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. P­á­l­i­k Mihály váczi illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének «Pálfi»-ra kért átváltozta­tása, I. évi 94.742. számú belügyministeri rende­lettel megengedtetett. Dr. Schwartz Jakab (János)kisvárdai illető­ségű mária-pócsi lakos vezetéknevének «Szőke»-re kért átváltoztatása, f. évi 94.847. számú belügy­ministeri rendelettel megengedtetett. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 84.803. szám alatt a következő rendeletet in­tézte valamennyi önállóan kezelt nyilvános forgalmú gőzmozdonyú vasúthoz és hajózási vállalathoz, továbbá valamennyi posta- és távirdaigazgatósághoz és valamennyi posta- és távirdahivatalhoz. Budapest fő- és székváros központi járvány­bizottsága a járványt a fő- és székváros területén hivatalosan megszűntnek jelentvén ki, a belügy­­miniszer úrral egyetértőleg megengedem, hogy a fertőzött helyekről származó áruk kiviteli tilalmát szabályozó, s f. évi november hó 16-án 78.081. szám alatt kelt rendeletem B) pontjában foglalt áruk Budapestről akadálytalanul kivitethessenek, s en­­nélfogva a mától kezdve a Budapestről ép úgy, mint az ország összes nem fertőzött helyeiről még csak a következő czikkek kivitele marad tiltva, u. m.: 1. Rongyok, ideértve a nem tisztított pamut- és gyapjúhulladékokat (használt zsákok azonban a szállításból ki nem zárhatók). 2. Használatban volt ócska ruházati czikkek, (ideértve az ócska lábbelit is), a­mennyiben keres­kedelmi árut képeznek. 3. Használt állapotban levő ágy- és fehérneműek, ha azok mosatlanul és tisztítatlanul kerülnek szál­lításra. Ezen tilalom alól ócska ruházati czikkek (ócska lábbelit is ideértve), továbbá használt állapotban levő, de mosott, tehát tiszta fehérnemű, a­mennyi­ben ezen tárgyak akár az utas által magával vitt, akár előre vagy utána küldött utipadgyászul szol­gálnak, kivételt képeznek; ugyancsak kivételt ké­peznek ezen czikkek akkor is, ha költözködési in­góságok tartozékait képezik. 4. Ócska alattságok és ócska kötelek. Az egyes külföldi forgalmakban fennálló szigo­rúbb rendelkezések jelen rendeletem által önként érthetőleg nem érintettek. Felhívom a (czímet), hogy jelen elhatározásom­ról összes érdekelt közegeit alkalmazkodás végett haladék nélkül értesítse. Kelt Budapesten, 1892. évi deczember hó 10-én. Lukács Béla, s. k. 2 A szegedi kir. főügyész , Poszpiss Géza m. kir. csendőr-őrmestert, a karánsebesi kir. ügyészséghez írnokká nevezte ki. A szegedi m. kir. pénzügyigazgatóság: Boór Elemér végzett kereskedelmi akadémiai hallgató brassói lakost, a szegedi kir. fővámhivatalhoz vámgyakornok-jelöltté nevezte ki. Az erzsébetvárosi kir. törvényszék elnöke, Máthé Ferencz igazolványnyal biró m. kir. csend­őrt, a felügyelete alatti kőhalmi kir. járásbíróság­hoz segédszolgává nevezte ki. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek 84.667/IV. szám alatt valamennyi közforga­lomban levő vasúthoz intézett rendelete, — az 1892. évi deczember hó 10-én 83.249. szám alatt kibocsátott vasúti üzletszabályzatnak és a vasúti árufuvarozásra vonatkozólag 1890. évi október hó 14-én létrejött nemzet­közi egyezménynek életbeléptetése tárgyában. (Közzététetett a «Magyarországi Rendeletek Tára» 1892. évi folyamában, 225. folyószám alatt.) Utalással a f. évi deczember hó 10-én 83.249. szám alatt kelt rendeletem*) értelmében («Magyar­­országi Rendeletek Tára» 1892. évi folyam 224. f. sz.) 1893. évi január hó 1-én hatályba lépő vasúti üzletszabályzat rendelkezéseire; utalással továbbá a vasúti árufuvarozás tárgyában 1890. évi október hó 14-én Bernben létrejött s a t. é. XXV. t.-cz erejénél fogva ugyancsak 1893. évi január hó 1-én hatályba lépő nemzetközi egyezmény hatá­rozataira, ezennel felhívom az igazgatóságot, hogy az említett üzletszabályzatnak és nemzetközi egyez­ménynek a vasúti forgalomban leendő alkalmazása iránt a megfelelő szabályok kidolgozása mellett a szükséges intézkedéseket sürgősen és oly időben tegye meg, hogy az említett üzletszabályzat és egyezménynek a megállapított határidőben leendő végrehajtása akadályba ne ütközzék. E c­élból a magam részéről különösen a követ­kezőkre utasítom az igazgatóságot: 1. Az üzletszabályzat értelmében a vasutak által teendő egyes intézkedésekre nézve a jóváhagyás a felügyeleti hatóságnak van fentartva. Ez a fen­­tartás nem szorítkozik csupán a hazai vasutaknak egymás közti és az ausztriai vasutakkal való for­galmára, hanem kiterjed a nemzetközi egyezmény által szabályozott forgalmakban esetleg teendő hasonnemű intézkedésekre is, a nemzetközi egyez­ményhez tartozó zárjegyzőkönyv III. pontjában is világosan kifejezett azon alapelvből kifolyólag, mi­szerint a vasutaknak viszonya azon államhoz, melynek fenhatósága alatt állanak, a nemzetközi egyezmény által nem érintetik. Habár tehát a dolog természete szerint és az említett zárj­egy­zőkönyv idézett pontja értelmében is a felügyeleti hatóság jóváhagyási jogának gya­korlásánál úgy, mint eddig, jövőben is mindenkor a kormány a főfelügyeleti jog tartalmából általában s a jelen rendelet tárgyát képező intézkedésekre nézve különösen az üzletszabályzat és a berni egyezmény határozmányaiból kell kiindulni, mind­azonáltal a helyes ügyvitel érdekében és a vasutak tájékoztatása czéljából szükségesnek találtam az alábbiakban utalni azon esetekre, melyekre nézve a jóváhagyás tőlem kikérendő lesz. A felügyeleti hatóságot a szóban forgó ügyek­ben a magyar korona területén létező összes vas­utak felett közvetlenül a vezetésem alatti minis­­térium képezi. Ezen ministérium jóváhagyása alá tartoznak tehát a következő ügyek: 1. Azon határozmányok és szabályok jóváha­gyása, melyek az üzletszabályzatot vagy a nemzet­közi egyezményt kiegészítik vagy azok végrehaj­tása czéljából életbeléptetendők. (Az üzletszabály­zat bevezető határozmányai 2. bekezdés 1. mondat.) A felügyeleti hatóság jóváhagyását igénylik to­vábbá azon eltérő határozmányok, melyek másod­rendű vasutakra nézve, valamint más vasutaknál is ott, hol ezt az üzleti viszonyok sajátszerűsége indokolja, megállapíttatnak. (Az üzletszabályzat bevezető határozmányai 2. bek. 2. mondat.) 2. Határozat az iránt : váljon a vasútegyleti vagy köteléki közös díjszabások feltételei a nemzetközi egyezménynyel nem ellenkeznek-e (nemzetközi egyezmény 4. czikk). 3. Az utazás megszakításához kötött s a díj­szabásba felveendő külön feltételek megállapítása vagy bizonyos jegyzetűeknél a megszakítás teljes kizárásának engedélyezése (i. sz. 25. §. 2. bekezd.). 4. Eltérő szabályok engedélyezése a szállítási ok­mányokat illetőleg bizonyos állomások közt rend­szeresen előforduló, valamint oly küldeményekre nézve, melyek tengeren tovább szállíttatnak (v. szab. 52. §. 2. bekezdés). *) Lásd: a «Budapesti Közlöny» I. évi 282. számát.

Next