Budapesti Közlöny, 1893. szeptember (27. évfolyam, 200-226. szám)
1893-09-03 / 202. szám
A társaság székhelye Budapest s hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar. 13. §. Jelen engedély tartama a Budapest fő- és székváros közönségével megkötött s a fennti 2-ik §-ban idézett szerződés idevágó határozmányához képest ezen szerződés kormányhatósági jóváhagyása napjától számítandó egymás után következő 30 (harmincz) évben állapíttatik meg. Ezen engedélyidő leteltével, a vasútnak Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegye területére eső vonalrésze összes tartozékaival együtt ingyen és tehermentesen a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe megy át, míg a Budapest fő- és székváros határába eső vonalrészt illetőleg a szállományi jog érvényesítése tekintetében a fenntebbi 2. §-ban említett szerződés határozmányai irányadók. II. §. Ezen engedélyokirat csak a kereskedelemügyi m. kir. miniszer előzetes jóváhagyása mellett lesz másra átruházható. 15. §. A kereskedelemügyi m. kir. minister jogosítva van magának úgy a pálya építése, valamint az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jó karban tartása felől minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak. Különösen fenntartatik a nevezett minister részére a jog, hogy a forgalom növekedéséhez képest engedélyeseket a forgalmi eszközöknek időnkénti megfelelő szaporítására kötelezhesse. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek joga van továbbá a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgáltatni és ellenőriztetni. A nevezett minister által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgatóság és az ennek kebeléből netán kirendelt külön bizottságok ülésében, valamint a közgyűlésekben részt venni, nemkülönben törvénytelen, a köz- vagy állami érdekekre netán hátrányos — az engedélyokirattal s azt kiegészítő okmányokkal ellenkező intézkedéseket a kereskedelemügyi m. kir. miniszer további elhatározásáig felfüggeszteni. 16. §. A kereskedelemügyi m. kir. miniszert megilleti a jog, hogy engedélyest a jelen engedélyokirat és és az annak kiegészítő részét képező okmányokban megállapított kötelezettségeknek úgyszintén a kormány által az engedélyest kötelező törvények, szabályok, utasítások stb. alapján kiadott rendeleteknek teljesítésére 100 forinttól 1000 forintig terjedhető pénzbírság kivetése által szoríthassa. A kivetett és a nevezett miniszer által kitűzött záros határidőben az engedélyes által be nem fizetett bírság a vasút bármely birtokából vagy annak jövedelméből egyszerűen közigazgatási úton fog behajtatni. Ha engedélyes az engedélyokiraton vagy egyéb törvényes határozatokon és rendelkezéseken alapuló kötelezettségeit ismételten megsértené, — s más megtorló intézkedés a kívánt eredményre nem vezetne — úgyszintén ha engedélyes az építés befejezésére, illetve az üzlet megnyitására a fennti 2-ik §-ban idézett szerződés által megállapított határidőt meg nem tartaná — se mulasztása a vasút engedélyezési szabály XI. §-ának b) pontjában foglaltak, — különösen pedig politikai és pénzügyi válságok által nem igazoltatnék,• a kereskedelemügyi m. kir. miniszer a jelen engedélyokiratot saját elhatározásából vagy Budapest fő- és székváros közönségének javaslatára hatályon kívül helyezheti és megszűntnek nyilváníthatja a nélkül, hogy ezen határozatból kifolyólag engedélyes akár az állam, akár Budapest fő- és székváros irányában bármi néven nevezendő czímen kártérítési igénynyel léphetne fel. Tekintettel a fő- és székváros hatóságát a fennti 2. §-ban idézett szerződés szerint vagy egyébként az engedélyessel szemben megillető bírságolási jogra, egy és ugyanazon tényért, illetőleg mulasztásért, az ismétlődés eseteit kivéve, az engedélyesre kétszeres birság nem fog kirovatni. Annak meghatározása, hogy az engedélyhatá r kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 60,169. sz. alatt Nagy-Bánya városa részére a kövezetvám-szedési jog tárgyában a következő Engedélyokiratot adta ki: A közutak és vámokról szóló 1890. évi I. törvényczikk 81. és 86. §-a alapján kiállított ezen engedélyokirat szerint Nagy-Bánya sz. kir. város részére a hivatali elődöm által 1888. évi február hó 6-án 4105. és 1890. évi november hó 27-én 68,883. sz. a. kiadott engedélyei alapján gyakorolt kövezetvám-szedési jogot a jelen engedélyokirathoz fűzött, s annak kiegészitő részét képező helyszinrajzon veres vonalakkal körülzárt belterületén levő s az ugyancsak ide fűzött műszaki leírásban körülirt utczák és közterek fokozatos kiépítése és fentartása czéljából meghoszszabbitom, illetve újból engedélyezem és azt, valamint annak gyakorolhatását a következő feltételekhez kötöm: Feljogositom Nagy-Bánya sz. kir. várost arra, hogy az 1890. évi I. törvényczikk 93. §-a értelmében a fentebb idézett rendeletekkel adott engedélynek lejárati napjától, azaz 1893. év április hó 1-ső napjától, egész 1896. évi márczius hó 29. napjáig bezárólag, vagyis három egymásután következő éven át kövezet - vámszedési jogot gyakorolhasson, s ott a következő vámdíjakat szedhesse: Az ottani vasúti állomáson fel- és leadott áruk minden métermázsája után 1 krajczárt vagy 2 fillért. II. Engedélyesnek a vámszedési jog gyakorolhatásával járó felelősségét, kötelességeit és feladatát a következőkben határozom meg: 1. Az engedélyes az 1890. évi I. törvényczikkben foglalt határozatok szerint és büntetések terhe alatt senkitől és semmi oly dologért, amelyre a vámdijak fentebbi jegyzékében fizetési kötelezettséget nem állapítottam meg, úgyszintén azoktól sem, akik az alábbi pont szerint vámmentesek, sem pénzt, sem pénzértéket nem követelhet és nem fogadhat el. 2. Az 1890. évi I. törvényczikk értelmében köteles az engedélyes a vámtárgyat állandóan jó karban tartani, szükség esetén újból felépíteni, ellenkező esetben ellene az idézett törvény határozatai fognak alkalmaztatni. 3. Minthogy a vámszedést a közforgalom érdekéből engedélyezem, feladatává teszem az engedélyesnek, hogy a vámtárgy fentartása által ezt az érdeket szolgálja, e végből kötelessége lesz: a) a közforgalom akadálytalan gyakorolhatása czéljából a vámtárgy megfelelő jókarban leendő fentartásáról gondoskodni, s általában a kövezetet fejleszteni; b) a közbiztonság szempontjából szükséges intézkedéseket mindenkor megtenni. 4. A befolyó vámjövedelem másra, mint a vámtárgy fentartására és helyreállítására vagy esetleges újból való felépítésének s általában a kövezet fejlesztésének költségeire nem fordítható, azért a vámbevételekről és kiadásokról vezetett zárszámadás minden év végén elbírálás és elhatározás végett Szatmár vármegye törvényhatósági közgyűlésének bemutatandó. III. Az engedélyezett vámtárgyra nézve a vámmentességet az 1890. év I. t.-cz. 99. §-a alapján következőleg állapítom meg: A vámdijak fizetése alól mentesek: 1. a kir. uralkodóház minden tagjainak és udvartartásaiknak állatai és járművei, szállítmányai ; 2. a kir. udvarnak és közvetlen kíséretének járművei, állatai és szállítmányai ; 4. a fegyveres erőnek szükségleteire, valamint a hadi és honvédelmi czélokra szolgáló bárminemű állatok és szállítmányok; 5. az állami javak általában; 6. a m. kir. posta összes szállítmányai; 7. az állami vasutak, valamint állami, törvényhatósági, vasúti állomáshoz vezető községi közlekedési, vagy községi közutak és az azokon levő műtárgyak építésére és fentartására, továbbá az árvédelem biztosítására szükséges anyagok; 8. a templom, iskola és paplak építésére szükséges szállítmányok; 9. közveszély (hófúvás, árvíz, tűz stb.) esetében az elöljáróság által az 1886. évi XXII. t.-cz. 136. §-a alapján kirendelt közerő, tűzvész, árvíz vagy háború idején a mentők, menekülők fogatai, állatai és szállítmányai; 10. azon lovak és hordállatok, melyek katonai szolgálatra való besorozás vagy az 1873. évi XX. t.-cz. értelmében osztályozás végett az állítási helyre és onnan visszaszállittatnak; 11. a vámtulajdonos által önként vámmenteseknek elfogadott szállítmányok, ideértve mindazon vámmentességeket is, melyek magánjogi szerződéseken vagy egyezségeken alapulnak. Mindazon fogatoknak és állatoknak, melyek a fentebbi 5. és 7. pont alattiak szerint vámmentesek, megfelelő hivatalos igazolványnyal kell bírniok. 12. A vaspályának saját czéljaira szükséges szállítmányai; 13. emberi hullák; 14. átviteli szállítmányok. IV. A vámdijtételek minden kártérítés nélkül leszállíthatók, ha a jövedelem az 1890. évi I. t.-cz. 85. §-a értelmében több, mint a mennyi szükséges. V. Az engedélyes mindazt, a mit az 1890. évi I. t.-cz. és annak alapján a kereskedelemügyi minister rendel, esetleg, a mennyiben az idézett törvény más büntetést nem határozna, rendbüntetésnek (mely azonban esetenként 100 forintnál nagyobb nem lehet) terhe alatt foganatosítani tartozik. VI. Az 1890. évi I. törvényczikknek a vámokra vonatkozó minden egyéb határozata a jelen vámra is kiterjed. Budapesten, 1893. augusztus hó 26-án. Lukács, s. k. Az érkörtvélyesi olvasókör alapszabályait a m. kir. belügyministerium, folyó évi 70.260. sz. alatt, a bemutatási záradékkal ellátta. A kereskedelemügyi m. kir. minister a korponai ipartestületi békéltető bizottság — alapszabályait, I. évi 59.466. sz. a. kelt rendeletével, az 1884. évi XVII. t.-czikk. 128. §-a alapján, jóváhagyta. A kereskedelemügyi m. kir. minister, a pénzügyministerium vezetésével megbízott m. kir. ministerelnök hozzájárulásával, az 1890. évi XIII. törvényczikkben meghatározott állami kedvezményeket az Ungár J. és fia czég által Kassán létesitett és tengeri-keményítőt, dextrint, úgy burgonyaszörpöt előállító gyári ipartelepe részére, és pedig annak dextrint és burgonyaszörpöt előállító üzemágára nézve az 1893. évi ápril hó 1-től számítandó tiz (10) évre, — a tengeri keményítő gyártására vonatkozólag pedig az 1893. évi április hó 1-től az 1895. év végéig terjedőleg engedélyezte. Íven kívül helyezése esetén a pálya építésének folytatása s illetőleg úgy ezen, mint azon esetben is, ha az engedélyes a pálya üzletét megszakítaná vagy csődbe esnék, az üzlet továbbvitele érdekében minő intézkedések tétessenek. Budapest fő- és székváros közönségének javaslata alapján a kereskedelemügyi m. kir. miniszert illeti meg, önként értetődvén, hogy ezen intézkedések kárai és veszélyei kizárólag az engedélyest terhelik. Budapest, 1893. évi augusztus hó 29-én. Lukács, s. k.