Budapesti Közlöny, 1893. szeptember (27. évfolyam, 200-226. szám)

1893-09-03 / 202. szám

A társaság székhelye Budapest s hivatalos ügy­kezelési nyelve kizárólag a magyar. 13. §. Jelen engedély tartama a Budapest fő- és szék­város közönségével megkötött s a fennti 2-ik §-ban idézett szerződés idevágó határozmányához képest ezen szerződés kormányhatósági jóváhagyása nap­jától számítandó egymás után következő 30 (har­­mincz) évben állapíttatik meg. Ezen engedélyidő leteltével, a vasútnak Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegye területére eső vonal­része összes tartozékaival együtt ingyen és teher­mentesen a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe megy át, míg a Budapest fő- és székváros határába eső vonalrészt illetőleg a szál­­lományi jog érvényesítése tekintetében a fenntebbi 2. §-ban említett szerződés határozmányai irány­adók. II. §. Ezen engedélyokirat csak a kereskedelemügyi m. kir. miniszer előzetes jóváhagyása mellett lesz másra átruházható. 15. §. A kereskedelemügyi m. kir. minister jogosítva van magának úgy a pálya építése, valamint az üz­let megfelelő felszerelése és folytonos jó karban tartása felől minden részben meggyőződést sze­rezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak. Különösen fenntartatik a nevezett minister részére a jog, hogy a forgalom növekedéséhez ké­pest engedélyeseket a forgalmi eszközöknek időnkénti megfelelő szaporítására kötelezhesse. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek joga van továbbá a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgáltatni és ellenőriztetni. A nevezett m­inister által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgatóság és az ennek kebeléből netán kirendelt külön bizottságok ülésében, vala­mint a közgyűlésekben részt venni, nemkülönben törvénytelen, a köz- vagy állami érdekekre netán hátrányos — az engedélyokirattal s azt kiegészítő okmányokkal ellenkező intézkedéseket a kereske­delemügyi m. kir. miniszer további elhatározásáig felfüggeszteni. 16. §. A kereskedelemügyi m. kir. miniszert megilleti a jog, hogy engedélyest a jelen engedélyokirat és és az annak kiegészítő részét képező okmányok­ban megállapított kötelezettségeknek úgyszintén a kormány által az engedélyest kötelező törvények, szabályok, utasítások stb. alapján kiadott rende­leteknek teljesítésére 100 forinttól 1000 forintig terjedhető pénzbírság kivetése által szoríthassa. A kivetett és a nevezett miniszer által kitűzött záros határidőben az engedélyes által be nem fize­tett bírság a vasút bármely birtokából vagy an­nak jövedelméből egyszerűen közigazgatási úton fog behajtatni. Ha engedélyes az engedélyokiraton vagy egyéb törvényes határozatokon és rendelkezéseken ala­puló kötelezettségeit ismételten megsértené, — s más megtorló intézkedés a kívánt eredményre nem vezetne — úgyszintén ha­ engedélyes az építés befejezésére, illetve az üzlet megnyitására a fennti 2-ik §-ban idézett szerződés által megállapított határidőt meg nem tartaná — se mulasztása a vasút engedélyezési szabály XI. §-ának b) pontjá­ban foglaltak, — különösen pedig politikai és pénzügyi válságok által nem igazoltatnék,­­• a kereskedelemügyi m. kir. miniszer a jelen engedély­­okiratot saját elhatározásából vagy Budapest fő- és székváros közönségének javaslatára hatályon kívül helyezheti és megszűntnek nyilváníthatja a nél­kül, hogy ezen határozatból kifolyólag engedélyes akár az állam, akár Budapest fő- és székváros irányában bármi néven nevezendő czímen kárté­rítési igénynyel léphetne fel. Tekintettel a fő- és székváros hatóságát a fennti 2. §-ban idézett szerződés szerint vagy egyébként az engedélyessel szemben megillető bír­ságolási jogra, egy és ugyanazon tényért, illetőleg mulasztásért, az ismétlődés eseteit kivéve, az engedélyesre kétszeres birság nem fog kirovatni. Annak meghatározása, hogy az engedély­hatá­­ r kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 60,169. sz. alatt Nagy-Bánya városa részére a kövezetvám-szedési jog tárgyában a következő Engedélyokiratot adta ki: A közutak és vámokról szóló 1890. évi I. tör­­vényczikk 81. és 86. §-a alapján kiállított ezen engedélyokirat szerint Nagy-Bánya sz. kir. város részére a hivatali elődöm által 1888. évi február hó 6-án 4105. és 1890. évi november hó 27-én 68,883. sz. a. kiadott engedélyei alapján gyako­rolt kövezetvám-szedési jogot a jelen engedély­­okirathoz fűzött, s annak kiegészitő részét ké­pező helyszinrajzon veres vonalakkal körülzárt belterületén levő s az ugyancsak ide fűzött mű­szaki leírásban körülirt utczák és közterek foko­zatos kiépítése és fentartása czéljából meghosz­­szabbitom, illetve újból engedélyezem és azt, valamint annak gyakorolhatását a következő feltételekhez kötöm: Feljogositom Nagy-Bánya sz. kir. várost arra, hogy az 1890. évi I. törvényczikk 93. §-a értel­mében a fentebb idézett rendeletekkel adott en­gedélynek lejárati napjától, azaz 1893. év április hó 1-ső napjától, egész 1896. évi márczius hó 29. napjáig bezárólag, vagyis három egymásután következő éven át kövezet - vámszedési jogot gyakorolhasson, s ott a következő vámdíjakat szedhesse: Az ottani vasúti állomáson fel- és leadott áruk minden métermázsája után 1 krajczárt vagy 2 fillért. II. Engedélyesnek a vámszedési jog gyakorolha­­tásával járó felelősségét, kötelességeit és felada­tát a következőkben határozom meg: 1. Az engedélyes az 1890. évi I. törvény­­czikkben foglalt határozatok szerint és bünteté­sek terhe alatt senkitől és semmi oly dologért, a­melyre a vámdijak fentebbi jegyzékében fize­tési kötelezettséget nem állapítottam meg, úgy­szintén azoktól sem, a­kik az alábbi pont sze­rint vámmentesek, sem pénzt, sem pénzértéket nem követelhet és nem fogadhat el. 2. Az 1890. évi I. törvényczikk értelmében köteles az engedélyes a vámtárgyat állandóan jó karban tartani, szükség esetén újból felépí­teni, ellenkező esetben ellene az idézett törvény határozatai fognak alkalmaztatni. 3. Minthogy a vámszedést a közforgalom ér­dekéből engedélyezem, feladatává teszem az en­gedélyesnek, hogy a vámtárgy fentartása által ezt az érdeket szolgálja, e végből köteles­sége lesz: a) a közforgalom akadálytalan gyakorolhatása czéljából a vámtárgy megfelelő jókarban leendő fentartásáról gondoskodni, s általában a köve­zetet fejleszteni; b) a közbiztonság szempontjából szükséges intézkedéseket mindenkor megtenni. 4. A befolyó vámjövedelem másra, mint a vámtárgy fentartására és helyreállítására vagy esetleges újból való felépítésének s általában a kövezet fejlesztésének költségeire nem fordítható, azért a vámbevételekről és kiadásokról vezetett zárszámadás minden év végén elbírálás és elha­tározás végett Szatmár vármegye törvényhatósági közgyűlésének bemutatandó. III. Az engedélyezett vámtárgyra nézve a vám­­mentességet az 1890. év I. t.-cz. 99. §-a alap­ján következőleg állapítom meg: A vámdijak fizetése alól mentesek: 1. a kir. uralkodóház minden tagjainak és udvartartásaiknak állatai és járművei, szállít­mányai ; 2. a kir. udvarnak és közvetlen kíséretének járművei, állatai és szállítmányai ; 4. a fegyveres erőnek szükségleteire, valamint a hadi és honvédelmi czélokra szolgáló bármi­nemű állatok és szállítmányok; 5. az állami javak általában; 6. a m. kir. posta összes szállítmányai; 7. az állami vasutak, valamint állami, törvény­­hatósági, vasúti állomáshoz vezető községi köz­lekedési, vagy községi közutak és az azokon levő műtárgyak építésére és fentartására, továbbá az árvédelem biztosítására szükséges anyagok; 8. a templom, iskola és paplak építésére szük­séges szállítmányok; 9. közveszély (hófúvás, árvíz, tűz stb.) eseté­ben az elöljáróság által az 1886. évi XXII. t.-cz. 136. §-a alapján kirendelt közerő, tűzvész, ár­víz vagy háború idején a mentők, menekülők fogatai, állatai és szállítmányai; 10. azon lovak és hordállatok, melyek kato­nai szolgálatra való besorozás vagy az 1873. évi XX. t.-cz. értelmében osztályozás végett az állí­tási helyre és onnan visszaszállittatnak; 11. a vámtulajdonos által önként vámmente­seknek elfogadott szállítmányok, ideértve mind­azon vámmentességeket is, melyek magánjogi szerződéseken vagy egyezségeken alapulnak. Mindazon fogatoknak és állatoknak, melyek a fentebbi 5. és 7. pont alattiak szerint vámmen­tesek, megfelelő hivatalos igazolványnyal kell bírniok. 12. A vaspályának saját czéljaira szükséges szállítmányai; 13. emberi hullák; 14. átviteli szállítmányok. IV. A vámdijtételek minden kártérítés nélkül le­szállíthatók, ha a jövedelem az 1890. évi I. t.-cz. 85. §-a értelmében több, mint a mennyi szükséges. V. Az engedélyes mindazt, a mit az 1890. évi I. t.-cz. és annak alapján a kereskedelemügyi minister rendel, esetleg, a mennyiben az idézett törvény más büntetést nem határozna, rendbün­tetésnek (mely azonban esetenként 100 forint­nál nagyobb nem lehet) terhe alatt foganatosí­tani tartozik. VI. Az 1890. évi I. törvényczikknek a vámokra vonatkozó minden egyéb határozata a jelen vámra is kiterjed. Budapesten, 1893. augusztus hó 26-án. Lukács, s. k. Az érkörtvélyesi olvasókör alapsza­bályait a m. kir. belügyministerium, folyó évi 70.260. sz. alatt, a bemutatási záradékkal ellátta. A kereskedelemügyi m. kir. minister a korponai ipartestül­et­i békéltető bizottság — alapszabályait, I. évi 59.466. sz. a. kelt rendeletével, az 1884. évi XVII. t.-czikk. 128. §-a alapján, jóváhagyta. A kereskedelemügyi m. kir. minister, a pénzügy­­ministerium vezetésével megbízott m. kir. minister­­elnök hozzájárulásával, az 1890. évi XIII. törvény­­czikkben meghatározott állami kedvezményeket az Ungár J. és fia czég által Kassán létesitett és tengeri-keményítőt, dextrint, úgy burgonyaszörpöt előállító gyári ipartelepe részére, és pedig annak dextrint és burgonya­szörpöt előállító üzemágára nézve az 1893. évi ápril hó 1-től számítandó tiz (10) évre, — a ten­geri­ keményítő gyártására vonatkozólag pedig az 1893. évi április hó 1-től az 1895. év végéig terje­­dőleg engedélyezte. Íven kívül helyezése esetén a pálya építésének folytatása s illetőleg úgy ezen, mint azon esetben is, ha az engedélyes a pálya üzletét megszakítaná vagy csődbe esnék,­­ az üzlet továbbvitele érdeké­ben minő intézkedések tétessenek. Budapest fő- és székváros közönségének javaslata alapján a keres­kedelemügyi m. kir. miniszert illeti meg, önként értetődvén, hogy ezen intézkedések kárai és veszé­lyei kizárólag az engedélyest terhelik. Budapest, 1893. évi augusztus hó 29-én. Lukács, s. k.

Next