Budapesti Közlöny, 1895. december (29. évfolyam, 278-301. szám)
1895-12-24 / 297. szám
Küküllő és Fogaras vármegyék és Maros-Vásárhely sz. kir. város területére kiterjedő hatáskörrel a Nagy-Küküllő vármegyei építészeti hivatalhoz osztotta be; végre Wolf Bertalan segédmérnököt Jász-Nagykún- Szolnok és Békés vármegyék eddigi kazán vizsgáló közegét ugyanily minőségben a Vas vármegyei építészeti hivatalhoz helyezte át s a Vas, Zala és Veszprém vármegyei kazánügyek ellátásával bízta meg. A kereskedelemügyi m. kir. minister az országos m. kir. statisztikai hivatalhoz Puell Adolf számtisztet ideiglenes minőségű számvizsgálóvá nevezte ki. A kereskedelemügyi m. kir. minister Nagy Béla és Schwarcz Pál díjas gyakornokokat, valamint Frisch Samu rendes ékszerbecsüst a budapesti kir. zálogházak tiszti létszámában elfoglalt állásukban véglegesítette. A m. kir. igazságügyminister Herz Emil pápai kir. járásbirósági joggyakornokot a soproni kir. járásbírósághoz, Kégly Károly pozsonyi kir. törvényszéki joggyakornokot pedig a pozsonyi kir. törvényszékhez aljegyzőkké nevezte ki. A m. kir igazságügyminiszer Harmatit Domokos topánfalvi kir. járásbirósági telekkönyvvezetőt a tordai kir. törvényszékhez, Bardócz Gyula magyar-láposi kir. járásbirósági telekkönyvvezetőt pedig a nagy-ilondai kir. járásbirósághoz helyezte át. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Blaskovics Irén okleveles tanítónőt a tótgyörki állami elemi iskolához rendes tanítónővé nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Korik Gyulát a m. kir. technológiai iparmúzeumhoz rendes szolgává nevezte ki. A földmivelésügyi m. kir. minister Kozmandich Endre taszári lakost, plébánost, Bars vármegye aranyos-maróti járására az állandó gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. A földmivelésügyi m. kir minister Eisenberg Károly aranyos-maróti lakost Bars vármegye aranyos-maróti járására az állandó gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. A földmivelésügyi m. kir. minister Baly Kálmán uradalmi gazdatisztet, kápolnásnyéki lakost, Fejér vármegye székesfehérvári járására az állandó gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. A földmivelésügyi m. kir. minister Várady József birkisi lakost és uradalmi tiszttartót, Krassó-Szörény vármegye marosi járására az állandó gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. A földmivelésügyi m. kir. minister Básthy Barna nyíregyházai lakost és városi gazdasági tanácsnokot Nyíregyháza városa területére az állandó gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. A földmivelésügyi m. kir. minister Frankl Lajos jozefovai lakost és földbirtokost Torontál vármegye török-kanizsai járására az állandó gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. A földmivelésügyi m. kir. minister Székely Domokos puszta-szent-mihályi lakost és gazdagsági intézet Kolozs vármegye almási járására azállandó gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. A földmivelésügyi m. kir. minister Popovics Ferencz menyi és Spitzer Izsó vaskóhi lakosokat Bihar vármegye vaskóhi járására az állandó gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. A földmivelésügyi m. kir. minister János vaáli lakost Fehér vármegye vaáli járására az állandó gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. A földmivelésügyi m. kir. minister Fábry Géza szlavnai lakos körjegyzőt, Ung vármegye bereznai járására az állandó gazdasági tudósítói tiszttel bizta meg. A földmivelésügyi m. kir. minister dr. Jovanovics György ó-becsei lakost, Bács-Bogrog vármegye ó-becsei járására az állandó gazdasági tudósítói tiszttel bizta meg. A m. kir. belügyminister Somogy vármegyében a házassági anyakönyv vezetésével és a házasságkötésnél való közreműködéssel az öreglaki anyakönyvi kerületre nézve a buzsáki anyakönyvvezetőt bízta meg, minélfogva a buzsáki és öreglaki anyakönyvi kerületek a házassági jogról szóló törvény alkalmazásánál egy anyakönyvi kerületet fognak képezni. A budapesti kir. ítélőtábla elnöke Bartoss Pál végzett joghallgatót a budapesti kir. ítélőtábla kerületére díjas joggyakornokká nevezte ki. Kohn Ferencz budapesti illetőségű s ugyanottani lakos vezetéknevének »Komlósi«-ra kért átváltoztatása, I. évi 105.543. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. Cohn Ferencz budapesti illetőségű s ugyanottani lakos vezetéknevének »Kallós«- ra kért átváltoztatása, f. évi 105.544. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. Kohn Adolf megyeri illetőségű budapesti lakos vezetéknevének »Kovács«-ra kért átváltoztatása, folyó évi 105.873. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Grünfeld Simon alsó-felső-pásztori illetőségű budapesti lakos vezetéknevének »Mezei«-re kért átváltoztatása I. évi 106.183. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Fonfeder Béla lévai illetőségű salgótarjáni lakos vezetéknevének »Lévai«-ra kért átváltoztatása, f. évi 106.349. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. Kiskorú Kohn Aladár Keszthely városi illetőségű s ugyanottani lakos vezetéknevének »Szírt«-re kért átváltoztatása, f. évi 106.417. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. K n az Albert bonyhádi illetőségű szegzárdi lakos vezetéknevének »Bognár«-ra kért átváltoztatása, f. évi 106.776. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Kiskorú Moskovits Ágoston aradi illetőségű s ugyanottani lakos vezetéknevének »Mohos«-ra kért átváltoztatása, folyó évi 106.785. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. Goldberger Dezső királyházai illetőségű s ugyanottani lakos, valamint kiskorú Paula, Vilmos, Malvin, Sándor, Sarolta és Aladár nevű gyermekei vezetéknevének »Hegyi«-re kért átváltoztatása, I. évi 107.388. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. Érti Sándor moóri illetőségű s ugyanottani lakos, valamint kiskorú János és Mária nevű gyermekei vezetéknevének »Erdélyi«-re kért átváltoztatása, I. évi 107.556. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. Hruschka Lipót újvidéki illetőségű s ugyanottani lakos, valamint kiskorú Károly, Aranka, Zoltán, Ida, Margit, László és Stefánia nevű 2 Bartsch gyermekei vezetéknevének »Hollós«-ra kért átváltoztatása, f. évi 107.627. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett kiskorú Forschner Mór és Miksa szarvasi illetőségű és ugyanottani lakosok vezetéknevének »Faragó«-ra kért átváltoztatása, f. évi 107.739. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister a császári és apostoli királyi Felségének 1895. évi november hó 8-án Bécsben kelt legfelső elhatározása alapján az országos közoktatási tanácsot feloszlatta, s ez alkalommal a tanács minden tagjának buzgó munkásságáért köszönetet nyilvánítván, a legközelebb kihirdetendő uj szervezeti szabályzatnak életbeléptetéséig az átmeneti teendők ellátásával a tanács eddigi elnökségét bizta meg. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministernek f. évi deczember hó 19-ikén 65.719. sz. alatt a budapesti és kolozsvári egyetem tanácsához intézett leirata a nőknek a bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészi pályára léphetése tárgyában. A nők tudományos pályákra bocsátásának kérdése hosszú idők óta foglalkoztatja a műveik társadalmat, a tudományos köröket és a legtöbb művelt állam kormányzatát. A társadalmi viszonyokátalakulása, a létért való küzdelem megnehezülése a nők társadalmi helyzetében is nagy változást idézett elő. Ma már a műveltebb körökhöz tartozó nők is mind nagyobb számmal kénytelenek résztvenni az élet küzdelmeiben és a családi élet nyugalmasabb körét gyakran kell felváltaniuk a kenyérkereset nehéz s fárasztó munkájával. Azt bizonyára nem lehet tagadni, hogy azon kereseti módok, amelyeket a régebbi társadalmi felfogás a nők számára — elég mostohán — kijelölt, elégségeseknek nem bizonyultak. A változott társadalmi és művelődési viszonyok arra kényszerítették a nőket, hogy az eddig megszokott foglalkozások helyett más, a megélhetést jobban biztosító kereset után lássanak és az e célra szükséges ismereteket elsajátítsák. Ennek a következménye volt, hogy a nők általános műveltségének és ismeretkörének fokozatos gyarapodása mellett lassan mint oly hivatáskörök is, a melyekre a tudományos készültség bizonyos foka megkivántatik s a melyeket azelőtt a férfiak kizárólagos pályájául tartott a társadalmi felfogás, a nők számára megnyíltak. E nemzedék szemei előtt történt meg a női hivatáskörökre vonatkozó felfogás átalakulása és a társadalom nézletét nyomon követte az állam apprellációja is, mert saját intézeteinél is oly állásokra, melyeket azelőtt kizárólag férfiak töltöttek be, nőket nagy számmal alkalmazott, és mindenki tudja, teljes sikerrel. A régebbi társadalmi felfogás tehát azokkal az intézkedésekkel, melyeket az állam a nők hivatáskörének kiterjesztésével már eddig tett, helyet adott egy újabb felfogásnak és ez az, hogy a nő a komolyabb életpályákat is be tudja tölteni, ha erre hajlama, tehetsége és hivatása van. Az önfentartásra szorult művelt, előkelőbb körökhöz tartozó nők szaporodása folytán mindinkább tért foglalt az a jogos felfogás is, hogy a kiválóbb tehetségű nőket a műveltség és tudásnak mégis bizonyos alacsonyabb fokon álló életpályák kielégíteni alig képesek. Ebből magyarázható, hogy a nők nem szűntek meg arra törekedni, miszerint az állam a szorosabb értelemben vett tudományos pályákat is megnyissa részükre. És ki ne érezné, hogy a női nemnek elvi szigorral való elzárása a tudományos kenyérkereseti pályák egy részétől, egyike azoknak a nagy társadalmi igazságtalanságoknak és méltánytalanságoknak, melyek a polgáriasultságnak dicsőségét sohasem fogják képezni. Nem tagadható ugyan, hogy a természet a nőt általában a családi életre utalja s míg a férfinak az életfentartásért vívott küzdelemben van a helye, addig a nő életfeladatát a benső