Budapesti Közlöny, 1899. április (33. évfolyam, 76-100. szám)

1899-04-25 / 95. szám

Zitka Venczel m. á. v. pályaőr szilvás-ujfa­lusi lakos vezetéknevének »Szilvási*-ra­ kért át­változtatása, f. évi 37.193. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. Polnisch Lajos m. kir. pénzügyi fogalmazó szombathelyi lakos vezetéknevének » Lengyel*-re kért átváltoztatása, f. évi 37.253. számú be­lügyministeri rendelettel, megengedtetett. G­r­u 11 a Gusztáv abauj-szinai igazgató-tanító, valamint kiskorú fia Gusztáv vezetéknevének » Ge­ro"- re kért átváltoztatása, f. évi 37.324. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Kutnyánszky Jenő dévai állami­ tanitó­­képző intézeti tanár vezetéknevének »Köveskuti­­­ra kért átváltoztatása, I. évi 37.449. számú be­lügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. Klefasz György nagy-becskereki illetőségű ugyanottani lakos, valamint kiskorú fia Ottó ve­zetéknevének »Kertész*-re kért átváltoztatása, f. évi 37.679. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. A b e 1 e s Simon (József) tamási illetőségű budapesti lakos vezetéknevének »Adorján*-ra kért átváltoztatása, f. évi 37.939. számú belügy­ministeri rendelettel, megengedtetett. K­o­h­n Dániel beodrai illetőségű ugyanottani lakos, valamint kiskorú gyermekei Gizella, Anna, Ilona, Sándor, Róza és Károly vezetéknevének »Molnár «-ra kért átváltoztatása, I. évi 39.369. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Bü­chler Zsigmond kecskeméti illetőségű ugyanottani lakos, valamint kiskorú gyermeke Ilona vezetéknevének »Barta”-ra kért átváltoz­tatása, I. évi 39.836. számú belügyminiszeri ren­delettel, megengedtetett. K­o­h­n Gábor tó-almási illetőségű ugyanottani lakos, valamint kiskorú gyermekei Endre, József, Sándor, Erzsébet és Margit vezetéknevének »Ko­­vács*-ra kért átváltoztatása, f. évi 40.199. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. A belügyministerium vezetésével megbízott m. kir. ministerelnök által f. évi 29.913/IV—a. szám alatt a községi levélhordói intézménynek a postahivatal­lal nem biró községekben való életbeléptetése tárgyában kiadott körrendelet valamenny vármegye törvényhatóságának. Az 1875. évi október h­ó 13-án 49.783. szám alatt kibocsátott itteni rendelettel a postahiva­tallal nem bíró községek kötelezve vannak, hogy hivatalos leveleiket és értékküldeményeiket az e végből alkalmazandó küldönczök által, a posta­­hivataloktól elhozassák, illetőleg oda elszállítsák. Minthogy az érvényben levő postai szabályok értelmében a postahivatal saját közegeivel csak a székhelyen lakó felek küldeményeit kézbesit­­teti, ellenben a székhelyen kívül lakó czímzettek, leveleiknek a postáról való elhozatala iránt saját maguk tartoznak gondoskodni, ennélfogva azon czél elérése végett, hogy a postai intézmény előnyeiben a postával nem bíró községek lakosai is részesüljenek, legczélszerűbbnek az mutatko­zik, hogy az ilyen községekben a magánlevelek közvetítését a­ községek eszközöljék, amit az ilyen községek minden nagyobb megterheltetés nélkül annyival is inkább megtehetnek, mert a kezdetben hivatkozott rendelettel a községek saját hivatalos leveleiknek a postahivataltól való elhozatalára és oda való elvitelére s e végből küldönczök alkalmazására már különben is köte­lezve vannak. Ehhez képest a kereskedelemügyi miniszer úrral egyetértőleg a következőket rendelem: 1­ §• Minden nagyközség, továbbá minden körjegy­zői székhelyt képező kisközség, melyben posta­hivatal nincsen, köteles azon postahivataltól, melynek forgalmi köréhez beosztva van, a község, illetőleg a körjegyzői csoporthoz tartozó közsé­gek lakosai számára érkezett, vagy azok által feladott közönséges és ajánlott leveleket, levelező lapokat, hírlapokat, áruminta és nyomtatvány­küldeményeket , továbbá a könyvelt küldemé­nyekről szóló értesítő és nyugtákat, valamint feladó revényeket, amennyiben azok átvételéről vagy feladásáról az illetők önmaguk külön nem gondoskodnak, hetenként legalább háromszor azon postaküldönczczel, ki a hivatalos levelek továbbításával megbízva van, elhozatni, illetőleg a postahivatalhoz elszállítani. 2. §. A küldöncz az értékküldeményeket, csomago­kat, pénzes leveleket, utalvány, utánvételi és megbízási pénzösszegeket is elviszi a postára, illetve onnan elhozza, ha ezzel őt a magánfelek saját veszélyükre megbízzák. 3. §­Olyan postai szállítmányok közvetítésére, melyek a posta­táskában el nem férnek, a községi posta­­küldönéz nem kötelezhető. 4. §• A postai szállítás czéljaira minden nagyköz­ség, illetőleg körjegyzői szövetkezet egy oly tás­kát tartozik beszerezni, mely két kulcscsal zár­ható s mely kulcsok egyike az illető postahiva­tal, másika pedig a községi vagy körjegyzői vagy az elöljáróságnak a postakezeléssel megbizott egyik tagjánál őrzendő meg. (Ilyen postatáskák 11 frt 30 krért az orsz. postatávirda gazdászati hivatalánál szerezhetők be.) 5. §. Lehetőleg minden községben a községházánál alkalmas és könnyen hozzáférhető helyen köz­­használatra levélgyűjtő szekrény állítandó fel. (Ilyen levélgyűjtő szekrény két kulcscsal­­ írtért az országos posta és távirda gazdászati hivatalnál szerezhető be.) Az a község, mely ily gyűjtő szekrényt nem tart, képviselőtestületi határozattal tartozik gon­doskodni arról, hogy a magán­levelek melyik elöljárósági tag által a nap melyik szakában és órájában vétessenek át. 6. §: A községi, illetőleg körjegyző, esetleg az elöl­járóságnak a postakezeléssel megbizott tagja kö­teles a hivatalos levelek elküldése alkalmával a levélgyűjtő szekrényben összegyűlt leveleket abból kiszedni s tartozik azokat a neki átadott, illető­leg a többi községektől beérkezett és továbbí­tandó hivatalos és magánlevelekkel, úgyszintén a felek által feladásra hozott ajánlott levelekkel, csomagokkal, utalványokkal a hozzátartozó pénz­összegekkel, valamint a küldemények elhozatala végett aláírva átadott értesítő és nyugtákkal együtt az úgynevezett »küldöncz postakönyvbe» bejegyezni, ennek megtörténte után a »kü­ldöncz­­postakönyvet« a kü­ldönczczel együtt a jegyzet rovatban aláírni, végre köteles a postakezelő az összes postaküldeményt a küldendő pénzösszeg­gel, úgyszintén a községbe kiküldött postai »érte­sítő és nyugtákról szóló nyilvántartással«, végre a kézbesíthetlen levelekkel, hírlapokkal stb. együtt a postatáskába a küldöncz és az illető községi bíró jelenlétében elhelyezni és azt gondosan bezárni. 7­ §• A postaküldöncz a postaanyagnak úgy a köz­ségben, mint a postahivatalnál való átvételénél győződjék meg arról, hogy a »küldöncz posta­könyvbe« bejegyzett küldemények és pénzössze­gek tényleg meg­vannak-e ? mert a küldöncz az átvett postaküldeményekért és pénzösszegekért felelős. 8. §. Tilos a postaküldöncznek úgy a postára menet, mint jövet korcsmába bemenni, vagy bárhova betérni és idegen egyéneknek az általa szállított anyagról felvilágosítást adni. 9­ §. A postaküldöncz visszaérkezte után a községi postakezelő a postaküldöncz, továbbá az illető községi biró jelenlétében a postaküldeményeket és netán a pénzösszegeket a postatáskából kiszedi, az érkezett anyagnak a »küldöncz postakönyvvel« történt egybevetése után ezen könyv jegyzet rovatában az átvételi aláírásával elismeri és a küldeményeket községenként osztályozza: a) a helybelieket, még­pedig a hivatalosokat az azok átvételére illetékes községi közegeknek, a magánosokét a szerint, hogy tart-e a község külön kézbesítőt vagy sem, a kézbesítőnek átadja avagy magánál őrizetben tartja. b) a nem helybelieket vagyis a korcsoport többi kisközségei részére érkezett hivatalos és magán küldeményeket pedig továbbítás végett azon közegnek adja át, ki a korcsoportban a körjegyzőség és a többi kisközségek között a hivatalos levelek közvetítésére van hivatva. 10. §. Azt, hogy a községek tartsanak-e oly külön közeget, ki a magán postai küldeményeket a czimzett részére kézbesíti, a községek maguk ha­tározzák el. Azon esetben, ha ily kézbesítői állás nem rend­­szeresittetik, tartozik a község közhírré tenni a napnak azon szakát és óráját, melyben a lako­sok a számukra netalán érkezett küldemények átvétele végett a községi postakezelőnél jelent­kezhetnek. H. §• Kézbesítési díj az egyesektől a közönséges és ajánlott levélpostai küldemények után a kézbe­sítői állás rendszeresítése esetében sem szedhető. Ellenben a községi posta-küldönéz, ha őt egye­sek a 2. §-ban említett értékes küldemények és pénzösszegek elvitelével, illetve elhozatalával meg­bízzák, a küldemények után (utalványoknál is) darabonként 5 kv közvetítési díjra tarthat igényt. 12. §: Költségkímélés tekintetéből két vagy több köz­ség, továbbá két körjegyzőség is közösen tarthat egy posta­küldönczöt. 13. §: A posta szavatossága a postai küldemények­nek a községi postaküldöncz részére történt ki­szolgáltatásával megszűnik, illetőleg a könyvelt küldeményekért és készpénzösszegekért a posta szavatossága a feladásnál csak azon percztől kez­dődik, amidőn a feladó vevény kiadott, a leadás­nál pedig csak addig tart, míg a könyvelt kül­deményről vagy utalványról szóló czimzett által aláírt értesítő és nyugta illetve a nyugtázott utalvány lap bevonatott 14. §. A községet a 2. §-ban érintett magán postai szállítmányok és pénzösszegek kezeléséből szava­tosság nem terheli. 15. §. A községi postakezelő mulasztásai és vissza­élései fegyelmi úton toroltatnak meg. 16. §. A községi postakezelő eljárása a községekben évenkint tartatni szokott vizsgálatnál a járási főszolgabíró által megvizsgálandó. 17. §• A községi postakezelő köteles a községi posta ­küldöncz működését ellenőrizni, minden a kül­döncz ellen felmerült panaszt bejelenteni. 18. §. A »küldöncz postakönyvet« és a »nyilvántar­tás« czimű füzetett a községnek az illető posta­hivatal díjtalanul szolgáltatja ki. 19. §. A községeknek e téren felmerült költségei a költségelőirányzatnak az 1886. évi XXII. t-czikk 130. §. második bekezdésében érintett kiadási csoportja terhére veendők fel. Budapesten, 1899. évi április hó 20-án. Széll, s. k. 2

Next