Budapesti Közlöny, 1901. május (35. évfolyam, 100-124. szám)

1901-05-31 / 124. szám

Rusznyák Lajos segédjegyzőt, a mátramindszen­­tibe Süle József segédjegyzőt, a pásztóiba Erdé­lyi Károly segédjegyzőt és végül a rózsaszent­­mártoniba Sánta József segédjegyzőt anyakönyv­vezető helyettesekké nevezte ki és az utóbbi kivételével, valamennyit a házassági anyakönyv vezetésével és a­ házasságkötésnél való közremű­ködéssel is megbízta. A m. kir. tengerészeti hatóság Celligoi Albin kereskedelmi hadnagyot hosszújáratú tengerész­­kapitánynyá nevezte ki. A kaposvári m. kir. pénzügyigazgatóság Bauer Jenő kaposvári adóhivatali díjtalan gyakornokot a lengyeltóti m. kir. adóhivatalhoz díjas gyakor­nokká ideiglenes minőségben kinevezte. A budapesti Szabad-Egyetem Alapszabályai. (Megállapittattak a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister folyó évi 9830. sz. alatt kelt rendeletével.) 1­ §• A budapesti Szabad­ Egyetem czélja azoknak a társadalmi köröknek, a­melyek az egyetemi oktatásban nem vehetnek részt, tudományos kép­zését és művelését a fővárosban és a vidéken elősegíteni és általában az értelmi műveltség színvonalát minél szélesebb körben emelni. 2. §. E­­zért szolgálják: a) A Szabad­ Egyetem központi bizottsága által c­éltudatosan megállapított előadások, me­lyek a dolog természetéhez képest több (rende­sen hat) órás ciklust alkotnak. Ez előadások bármely tudománykört, ugyanannak egy-egy szerves részét közérthető alakban tárgyalják. b) A szellemi közlekedés bármely, a bizottság által alkalmasnak ítélt módjának (eszmecsere, vándorkönyvtárak, utasítások magántanulásra stb.) alkalmazása az előadások s tanfolyamok tárgyának kivonatokban (syllabusokban) való is­mertetése s esetleg rendszeres irodalmi feldol­gozása. 3. §. A Szabad­ Egyetem ügyeit a vallás- és köz­­oktatásügyi miniszer hatósága és közvetlen fel­ügyelete alatt álló központi bizottság intézi, melynek végrehajtó közegeit rendszerint Buda­pesten a Szabad­ Lyceum egyesület, vidéken a helyenkint külön alakítandó helyi bizottságok képezik.­­ §• A központi bizottság a budapesti tudomány­­egyetem valamennyi karának összes tanárai kö­zül s a műegyetem valamennyi szakosztályának tanárai közül az egyetemi s illetőleg a műegye­temi tanács által választandó négy-négy tag­ból, a Szabad­ Lyceum által kiküldött négy tag­ból s a vallás- és közoktatásügyi miniszer által kinevezett négy tagból áll.­­ A központi bizottság elnökét és alelnökét a tagok sorából, a bizottság titkárát pedig a tagok körén kívül álló szakemberek sorából, a központi bizottság meghallgatásával a vallás- és közoktatásügyi mi­nister nevezi ki. Az összes kiküldöttek s illetőleg kinevezettek megbízatása négy évre terjed. 5. §. A bizottsági tagság tiszteletbeli állás­a a tagok útiköltségeiken kívül más javadalmazásra igényt nem tarthatnak. 6. §. A központi bizottság önállóan intézi a Szabad­ Egyetem ügyeit. Ezekre nézve a szükséghez képest szabályzatokat alkot és ügyrendjét is megállapítja. A szabályzatok és ügyrend azonban jóváha­gyás végett a vallás- és közoktatásügyi minis­­zerhez felterjesztendők. A központi bizottság különösen: 1. Megjelöli a tartandó előadások tárgyát, körét, számát, s ha szükségesnek látja, azok irányát, egymásutánját s azt a módozatot is, mely szerint tartassanak. 2. Rendszeresen felülbírálja az előadási cyclu­­sok, tanfolyamok s általában az előadások tar­tása iránt Budapestre nézve a Szabad­ Lyceum s a vidékre nézve a helyi bizottságok által eléje terjesztett tervezeteket, melyek az előadá­sok tárgyának nyomatott kivonatos ismertetésére (syllabusok) s esetleg irodalmi feldolgozására, nem különben az előadók díjazására s a belépő vagy egyéb dijak szedésére is kiterjednek. 3. A Szabad­ Egyetem czéljának minél tel­jesebb elérése végett a vidéken is rendszeresen megújuló előadások és tanfolyamok megtartá­sára s evégből helyi bizottságok alakítására törek­szik, ezekkel az állandó érintkezést fentartja s felügyel működésükre. 4. Külön tanácskozás tárgyává teszi s a szük­séghez és lehetőséghez képest intézkedik, hogy az értelmi műveltség terjesztése érdekében hol és minő előadások s tanfolyamok tartassanak. E czél­­ból megjelölheti az egyes testületeket, egyesületeket s más társadalmi érintkezési központokat, a­hol az ily előadások és tanfolyamok a legczélszerűb­­ben és legeredményesebben tarthatók. 5. Felügyel és intézkedik a Szabad­ Egyetem gazdasági és pénzkezelése tekintetében. 6. A vallás- és közoktatásügyi miniszer kivo­­natára véleményt ad a Szabad­ Egyetem műkö­dési körébe vágó ügyekben. 7. A szükséghez képest esetről-esetre, éven­­ként azonban legalább egyszer általános jelen­tést tesz a miniszernek működéséről, gazdasági kezeléséről, javaslatot a jövőre teendőkről s a mutatkozó szükségletről. 7. §• A központi bizottság évenként legalább két­szer, az előadások megkezdése előtt s azok befe­jezése után üléseket tart. Időközi teendőit saját tagjainak sorából alakítandó öt tagú végrehajtó bizottságra bízhatja, melynek határozatképes­ségéhez legalább három tag jelenléte szükséges. 8. §. Az előadások megtartása iránt a központi bizottságnak a 6. §. értelmében teljesítendő felül­bírálása után Budapesten a Szabad­ Lyceum egyesület, a vidéken pedig a helyi bizottságok útján közvetlenül a központi bizottság intéz­kedik. Az előadók díjazása a közvetítésével tartott előadások után a Szabad-Lyceumot, egyéb ese­tekben a központi bizottságot terheli. Ugyane szempont szemmeltartásával illetik meg az előadások tartásából eredő bevételek is a Szabad-Lyceumot, illetőleg a központi bizott­ságot. Az előadások s tanfolyamok tárgyát feltüntető kivonatoknak (syllabusoknak) készítésével s álta­lában az előadások irodalmi feldolgozásával járó kiadások és az azokból eredő bevételek — ha csak az előadó javára nem tartottak fenn — a központi bizottság kiadását és bevételét képezik. 9. §. Az előadók díjazásban részesülnek, a vidékre utazóknak azonkívül útiköltséget megtéríttetnek. A díjazás összegét a központi bizottság állapítja meg. 10. §. Az előadásokat hallgató kivonatára az elő­adás tárgyát s az előadások hallgatását tanúsító bizonyítvány adatik, melyet a Szabad-Egyetem nevében a Szabad-Lyceum által tartatott elő­adásokról a Szabad-Lyceum, egyéb előadásokról a helyi bizottságok állítanak ki. 11. §. A Szabad-Egyetem jövedelmei: 1. Az alapítványok és egyéb tőkék kamatai. 2. A belépti dijak s az irodalmi kiadványok­ból eredő jövedelem. 3. Adományok. 4. Az állam vagy erkölcsi testületek részéről biztosított évi segélyek. 2 12. §. A pénzek kezelése iránt a központi bizottság ügyrendje intézkedik. Kiadások csakis az elnök által láttamozott utalvány alapján eszközölhetők. A kereskedelemügyi m. kir. minister Brez­­n­ó­b­á­n­y a sz. kir. városnak a házalókereskedés eltiltása tárgyában f. évi január hó 21-én tar­tott képviselőtestületi közgyűlésén alkotott sza­bályrendeletét, f. évi 26.820. sz. a kelt rende­­ltével, jóváhagyta. A kereskedelemügyi m. kir. minister, a m. kir. pénzügyminister hozzájárulásával, az 1899. évi XLIX. t.-czikkben meghatározott állami kedvez­ményeket Beck Mór ézmihály falvai ezer nagyára részére az 1900 évi julius hó 20-tól számítandó 5 (öt) évre engedélyezte. Torontál vármegye Torontál-J­ózsef­­falva községe szőleiben a phylloxera jelenléte megállapittatván, nevezett község határát a m. kir. földmivelésügyi minister, 22.338/901. számú rendeletével, zár alá helyezte. 39.61511901. szám. Hirdetmény, az államosított Magyar Nyugati Vasút részvé­nyeihez tartozó 111. sorozatú szelvényívek ki­adása tárgyában. Az államosított Magyar Nyugati Vasút rész­vényeihez kiadott II. sorozatú szelvényívek utolsó szelvénye folyó évi január hó 1-én lejárván, a még forgalomban levő részvényekhez tartozó III. sorú szelvényívek folyó évi július hó 1-étől kezdve Budapesten, a m. kir. központi állampénztárnál, az ott jelentkező feleknek, a részvényekhez tar­tozó s már folyó évi június hó 1-től fogva be­mutatható szelvényutalványok benyújtása ellené­ben díjmentesen ki fognak szolgáltatni. A szelvényutalványok ezenkívül folyó évi június hó 1-étől bezárólag folyó évi deczember hó 31-éig még a »K. K. priv. oester. Creditanstalt für Handel & Gewerbe« bécsi banknál is benyújtha­tók lesznek. A szelvényutalványok a m. kir. központi állam­­pénztárnál egy példányban, a nevezett banknál pedig két példányban kiállítandó s a szelvény­utalványok számait számtani sorrendben tartal­mazó jegyzék kíséretében a hivatalos, illetve üzleti órák alatt nyújtandók be. Több jegyzék­ről ezenkívül még egy összesítő, vagyis a szel­vényutalványok darabszámát tartalmazó főjegyzék szolgáltatandó be. A benyújtott szelvényutalványokról a benyújtó fél elismervényt kap, mely elismervény vissza­adása mellett az új szelvényívek a szelvényutal­ványok benyújtásától számított 14 nap múlva, de legkorábban folyó évi július hó 1-én fognak kiszolgáltatni. A benyújtásnál használandó nyomtatványok az említett helyeken díjmentesen állanak ren­delkezésre. A »K. K. priv. oesterr. Creditanstalt für Handel & Gewerbe« közvetítésével kiadott szel­vényutalványok után, a felek által következő jutaléktételek lesznek fizetendők, és pedig: 25 drbig terjedő tételekért szelvény­ívenként 12 fillér, 25 darabon felüli tételekért szelvény­ívenként 6 fillér, utóbbi esetben azonban legalább 3­0. 1902. évi január hó 1-étől kezdve az uj szelvényívek kizárólag a m. kir. központi állampénztárnál Budapesten fognak kiszolgáltatni. Budapesten, 1901. május havában. 2—1 A m. kir. pénzügyministerium. A m. kir. közigazgatási bíróság általános köz­­igazgatási osztályának VI. számú döntvénye. Kérdés: A községekben — ide nem értve a rendezett tanácsú városokat — valamint a körjegyzőségek­ben rendszeresített segéd és kezelő személyzet

Next