Budapesti Közlöny, 1904. május (38. évfolyam, 101-124. szám)
1904-05-08 / 107. szám
ngamang szerencsétlen szülők az ellátási költségek viselésére képtelenek: az iskoláztatási költségek előteremtéséhez az állam, a törvényhatóságok és egyházi hatóságok, valamint a társadalmi tényezők együttes közreműködése szükséges. Az állam a meglévő intézetek tanerőinek fizetését tárczám költségvetésében biztosítván, a fent említett ellátási költségek az intézetek felügyelő bizottságai útján, részben a törvényhatóságok, illetőségi községek, részben a társadalmi jótékonyság igénybevételével szereztetnek meg. Minthogy azonban a mintegy 4000 hazai tanköteles korú siketnéma ellátásához szükséges költségek teljes biztosítása, csak az összes tényezők lelkes hozzájárulásával lesz elérhető: felkérem a főtiszt, egyházmegyei főhatóságot, hogy az érdekeltségi köréhez a '/. alatt csatolt kimutatás szerint legközelebbi államilag segélyezett iskola részére alapítványok és adományok szerzése, vagy létesítése, esetleg ily fogyatékosok természetbeni ellátásáról való gondoskodás által, ott, ahol erre mód és alkalom van, szíveskedjék ezen emberbaráti, közmivelődési, hazafias ügy előmozdításához újabban is hozzájárulni, és odahatni, hogy a fogyatékosoknak a szakiskolák székhelyeire való elküldésének szüksége, így nyilvánvalóvá legyen, s az erre szolgáló erkölcsi és anyagi támogatás a tényleges szükségletnek megfelelhessen. Azon reményemnek adok kifejezést, hogy válvetett közös lelkes munkával, úgy mint egyebütt, hazánkban is megoldható lesz ezen fogyatékosok oktatásügye. II. Valamennyi kir. tanfelügyelőségnek. Az 1901. évi 40144. sz. a. kelt rendelettel utasítást nyert a tanfelügyelőség, hogy mivel az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. a siketnémákat és vakokat a tankötelezettség alól nem veszi ki, azok addig is, amig számukra szakiskolák megfelelő számban létesithetők, ideiglenesen és átmenetileg a népiskolákba is felvehetők. Minthogy újabban a siketnémák szakiskoláinak száma 14-re emelkedett, s remélhető, hogy e szám még növekedni fog, szükségesnek találtam intézkedni egyrészt az iránt, hogy oly helyeken, ahol szakiskolák vagy intézetek már fennállanak, vagy felállíttatnak, a helybeli siketnémák ezen iskoláikba (intézetekbe) tényleg be is járjanak, másrészt, hgoy kellőleg ellenőriztessék azon körülmény, vájjon a tankötelezettségnek a siketnémák ily értelemben tényleg megfelelnek-e? Ezen rendeletem végrehajtásának ellenőrzésével a tanfelügyelőséget bízom meg. A tankötetelések nyilvántartására, e részben is, a községeket köteleztem. Egyúttal mellékelem a szakiskolák érdekeltségi körének megállapítására vonatkozó beosztást, valamint a szegénysorsú siketnémák ellátására a szakiskolák székhelyein szükséges költségek megszerzése tárgyában kiadott, és a törvényhatóságoknak, továbbá az iskolák felügyelő bizottságainak egyidejűleg megküldött útmutatást. Felhívom egyúttal a tanfelügyelőséget, hogy a saját hatáskörében is igyekezzék odahatni, miszerint a siketnémák kiterjedtebb iskoláztatása érdekében tett ezen intézkedéseim, mentői eredményesebbekké válhassanak. III. Valamennyi megyei és városi törvényhatóságnak. A fogyatékos érzékű gyermekek, különösen a siketnémák oktatásügyének előmozdítására vonatkozó többrendbeli üdvös intézkedés folytán, a szakiskolák és intézetek száma 14-re emelkedett. Az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. értelmében már tanköteles siketnémáknak a lakóhelyükön létesített vagy létesítendő szakiskolákba való járatása és oktatásának ellenőrzésére iránt ez okból egyidejűleg intézkedtem. A tanköteles korú siketnémák nyilvántartása érdekében pedig felkérem a hatóságot, tegyen oly irányú intézkedést, hogy az illetőségi község a tanköteles siketnémák kimutatását elkészítvén, azt évente április végéig juttassa az iskolák felügyelő bizottságának. A siketnémákon az 1901. évi 40.144. számú rendeletemmel a népiskolákba való utalásukkal, a 88.107 sz. a. kelt rendeletemmel pedig, az e czélból életbeléptetett szaktanfolyamok által óhajtottam már részben segíteni. Mivel azonban megfelelő tanítási eredmény, csak a siketnémák számára külön szakképesített tanítók által vezetett, külön szakiskolákban biztosítható, ily iskolák minél nagyobb számban leendő felállítása mellett, arra kell elsősorban törekednünk, hogy a legszegényebb néposztályhoz tartozó siketnémáknak a szakiskolák székhelyein leendő ellátási költségeiről, fokozottabb mérvben történhessék gondoskodás. E czélból, a fennálló intézetek meghallgatása mellett, ezek érdekkörét találtam megállapítandónak, vagyis, hogy mely intézetbe utasítsák a törvényhatóságok a területükön lévő siketnémákat. A ./’ alatt csatolt beosztás új intézetek létesítése esetén, vagy az érdekelt törvényhatóságok indokolt kérelmére, az illető iskolák vagy intézetek érdekeinek szemmeltartása mellett, megfelelőleg módosulhat. A vidékről, az iskolák vagy intézetek székhelyeire hozott siketnéma gyermekek ellátási költségeinek megszerzése tekintetében, a .// alatti útmutatatás szolgáljon irányadóul. Amidőn a törvényhatóság szíves figyelmét a fent előadottakra felhívom, teszem ezt azon meggyőződésben, hogy a törvényhatóság módot fog keresni és találni arra, miszerint a fogyatékosok a társadalom hasznos és az épérzékűekhez hasonlóan keresetképes tagjaivá való nevelését emberbaráti, közművelődési szempontból, és a saját jól felfogott érdekében is, alapítványi helyek létesítése vagy évi segélyek megszavazásával és az illetőségi községeknek a törvényes intézkedések alapján, a körülményeknek és helyi viszonyoknak leginkább megfelelő módon való belevonásával, a maga részéről is, mentől hathatósabban előmozdítsa, valamint fáradságot veend arra is, hogy ez irányban a társadalmi mozgalmat, a rendelkezésére álló eszközökkel lelkesen támogassa. IV. Valamennyi siketnéma-intézet felügyelő bizottságának, (Kecskemét, Szeged, Arad, Temesvár, Kolozsvár, Eger, Jolsva, Sopron, Körmöczbánya) és igazgató tanácsának (Kaposvár, Debreczen.) Minthogy a siketnémák oktatására szolgáló intézmények száma immár 14-re emelkedett, és újabb intézetek létesítésére van máris kilátás: szükségesnek találtam egyrészt az intézetek érdekkörének ideiglenes szabályozását, másrészt az iskoláztatás intenzívebb keresztülvitelét. E czélból a 1á csatolt kimutatásban megállapíttattam, hogy a meglévő iskolákat mely megyékből való gyermekek keressék föl. Továbbá intézkedtem az iránt, hogy a tanköteles korban lévő helybeli siketnémák, a községek által nyilvántartatván, jegyzékük a czimmel közöltessék. E részben a czim saját hatáskörében mindenkor kellő időben sürgesse a jegyzékek közlését. Hogy pedig a vidéki növendékeknek elsősorban a meglévő szakiskolák benépesítése czéljá- ból való ellátásáról mentős szélesebb körben történhessék megfelelő gondoskodás, a '//• alatti útmutatást valamennyi törvényhatóságnak megküldöttem. Fölkérem tehát a czímet, hogy ezen útmutatásban jelzett elvek szemmeltartásával, mentői hathatósabban igyekezzék nehéz feladatával, a gondozására bízott fogyatékosok érdekében megküzdeni s eddigi érdemeit újabbakkal gyarapítani. Budapesten, 1904. évi április hó 22-én. Berzeviczy, s. k. A vallás- és közoktatásügyi minister 11158. számú rendeletéhez. Útmutatás a siketnémák tanítására, és a szakiskolák székhelyein való ellátására. Valamennyi vármegye, városi törvényhatóság, község és az egyesek tájékoztatása végett, a siketnémák felvételének illetve iskoláztatásának módozatait, a következőkben ismertetjük: A tanköteles korban levő siketnémákat az illetőségi község tartja nyilván, és a tankötelesek névsorát minden évben közli a szakbeli intézetek felügyelő bizottságával illetve igazgatóságával. A siketnémák intézeteibe (iskoláiba) vallás, nemzetiség és nemre való tekintet nélkül felvehetők : oly 7 éven felül és 10 éven aluli korban lévő siketnémák, akik a siketségen és az ennek következményéül tekinthető némaságon kívül más testi, vagy lelki fogyatkozásban nem szenvednek. Ha valamely növendéknek csak felvétele után tűnnék ki, hogy az hülyeségben, gyengeelméjűségben, nehézkórságban, vagy más az oktatást akadályozó betegségben szenved, eltávolíttatik. A növendékek fizetők, vagy ingyenesek. A tápdíj egy tanévre további intézkedésig 200—240 kor., mely előleges havi, negyed vagy félévi részletekben fizetendő. Ez összeg fejében a növendékek tisztességes és feddhetetlen hitü családoknál helyeztetnek el. Ennek ellenőrzése végett a szülők a növendékek elhelyezése iránt, az igazgatóságot a felvétel előtt, tájékoztatni tartoznak. Az elhelyezésről az igazgatóság kívánatra a saját hatáskörében intézkedik. A felvétel iránti kérvények, legczélszerűbben az intézeti igazgatóságnál nyújtandók be. Siketnémák számára ez idő szerint a következő intézetek állanak fenn: Budapest, Vácz, Kecskemét, Arad, Kaposvár, Temesvár, Kolozsvár, Szeged, Jolsva, Eger, Debreczen, Sopron és Körmöczbánya. A folyamodók kérvényei, hivatalból, lakhelyükhöz legközelebb fekvő siketnémák intézete igazgatóságához utasíttatnak és elsősorban ott kíséreljék meg felvételüket. A felvétel iránti kérvényekhez a következő mellékletek csatolandók: a) keresztlevél, vagy születési bizonyítvány; b) a gyermek siketnémaságát igazoló tiszti orvosi bizonyítvány; e) himlő oltási bizonyítvány; d) hatósági kimutatás a családi és birtokállapotról. A b) és d) alatti csatolmány számára csakis az intézeti igazgatóság által díjtalanul megküldött nyomtatvány-űrlapok használhatók A felvételért folyamodók felszerelt kérvényei minden évben június hóban, Váczott, május elején tárgyaltatnak, hogy a felvételt nyerő növendék hozzátartozói még a tanév megkezdése előtt idejekorán értesíthetők legyenek. Az egyszer benyújtott felvételi kérvények a benyújtás napjától, mindaddig nyilvántartatnak az intézeti igazgatóság által, míg a folyamodó vagy felvétetik, avagy míg a 10. életévet be nem tölti. A 10 életévet betöltött siketnéma gyermekek kérvényei a kérvények anyakönyvéből az igazgatóság által hivatalból töröltetnek és a folyamodóknak visszaküldetnek, úgyszintén tárgyalás nélkül hivatalból visszautasíttatnak, a 10. évüket már betöltött siketnéma gyermekek felvétele iránt benyújtott kérvények, mert az ilyenek az iskolákba már felvételt nem nyernek. A teljesen vagyontalan gyermekek ellátási költségeinek megszerzése iránt, amennyiben a szülők természetszerű kötelezettségeiknek bármely okból nem tehetnének eleget, az illető iskolák felügyelő bizottsága (igazgató tanácsa) gondoskodik. Tekintettel azonban a siketnémák nagy számára és az adományok elégtelen voltára, elsősorban azok kérvényei vehetők figyelembe, akik gyermekeik ellátási költségeiről, legalább részben gondoskodnak. A felügyelő bizottságok (igazgató tanácsok), amennyiben önként nem jelentkeznek, a községek kimutatása alapján felhívja a szülőket vagy hozzátartozóikat, hogy gyermekeiket az érdekeltségi körükben lévő szakiskolába adják be. Ha a szülők vagy hozzátartozók nem képesek, a felügyelő bizottság (igazgató tanács) feladta a gyermek ellátási költségeiről tőle telhetőleg gondoskodni. E czélra igénybe veszi a társadalmat, pénzintézeteket, jótékony egyesületeket, az árvákat a siketnémák intézeteinek székhelyein lévő árvaházakba igyekszik bejuttatni. Ezen többé-kevésbé bizonytalan jövedelmi források mellett főkép p