Budapesti Közlöny, 1904. május (38. évfolyam, 101-124. szám)

1904-05-08 / 107. szám

ngamang szerencsétlen szülők az ellátási költségek vise­lésére képtelenek: az iskoláztatási költségek elő­teremtéséhez az állam, a törvényhatóságok és egyházi hatóságok, valamint a társadalmi ténye­zők együttes közreműködése szükséges. Az állam a meglévő intézetek tanerőinek fize­tését tárczám költségvetésében biztosítván, a fent említett ellátási költségek az intézetek fel­ügyelő bizottságai útján, részben a törvényható­ságok, illetőségi községek, részben a társadalmi jótékonyság igénybevételével szereztetnek meg. Minthogy azonban a mintegy 4000 hazai tanköteles korú siketnéma ellátásához szüksé­ges költségek teljes biztosítása, csak az összes tényezők lelkes hozzájárulásával lesz elérhető: felkérem a főtiszt, egyházmegyei főhatóságot, hogy az érdekeltségi köréhez a '/. alatt csatolt kimutatás szerint legközelebbi államilag segé­lyezett iskola részére alapítványok és adomá­nyok szerzése, vagy létesítése,­­ esetleg ily fo­gyatékosok természetbeni ellátásáról való gon­doskodás által, ott, ahol erre mód és alkalom van, szíveskedjék ezen emberbaráti­, közmivelő­­dési, hazafias ügy előmozdításához újabban is hozzájárulni, és odahatni, hogy a fogyatékosok­nak a szakiskolák székhelyeire való elküldésének szüksége, így nyilvánvalóvá legyen, s az erre szolgáló erkölcsi és anyagi támogatás a tényle­ges szükségletnek megfelelhessen. Azon reményemnek adok kifejezést, hogy vál­­vetett közös lelkes munkával, úgy mint egyebütt, hazánkban is megoldható lesz ezen fogyatékosok oktatásügye. II. Valamennyi kir. tanfelügyelőségnek. Az 1901. évi 40144. sz. a. kelt rendelettel utasítást nyert a tanfelügyelőség, hogy mivel az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. a siketnémákat és vakokat a tankötelezettség alól nem veszi ki, azok addig is, amig számukra szakiskolák meg­felelő számban létesithetők, ideiglenesen és át­menetileg a népiskolákba is felvehetők. Minthogy újabban a siketnémák szakiskoláinak száma 14-re emelkedett, s remélhető, hogy e szám még növekedni fog, szükségesnek találtam intézkedni egyrészt az iránt, hogy oly helyeken, ahol szakiskolák vagy intézetek már fennállanak, vagy felállíttatnak, a helybeli siketnémák ezen iskoláikba (intézetekbe) tényleg be is járjanak, másrészt, hgoy kellőleg ellenőriztessék azon kö­rülmény, vájjon a tankötelezettségnek a siket­némák ily értelemben tényleg megfelelnek-e? Ezen rendeletem végrehajtásának ellenőrzésé­vel a tanfelügyelőséget bízom meg. A tanköte­­telések nyilvántartására, e részben is, a közsé­geket köteleztem. Egyúttal mellékelem a szakiskolák érdekelt­ségi körének megállapítására vonatkozó beosz­tást, valamint a szegénysorsú siketnémák ellá­tására a szakiskolák székhelyein szükséges költ­ségek megszerzése tárgyában kiadott, és a tör­vényhatóságoknak, továbbá az iskolák felügyelő bizottságainak egyidejűleg megküldött út­mutatást. Felhívom egyúttal a tanfelügyelőséget, hogy a saját hatáskörében is igyekezzék odahatni, miszerint a siketnémák kiterjedtebb iskoláztatása érdekében tett ezen intézkedéseim, mentői ered­ményesebbekké válhassanak. III. Valamennyi megyei és városi törvény­hatóságnak. A fogyatékos érzékű gyermekek, különösen a siketnémák oktatásügyének előmozdítására vonat­kozó többrendbeli üdvös intézkedés folytán, a szakiskolák és intézetek száma 14-re emelkedett. Az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. értelmében már tanköteles siketnémáknak a lakóhelyükön létesített vagy létesítendő szakiskolákba való járatása és oktatásának ellenőrzésére iránt ez okból egyidejűleg intézkedtem. A tanköteles korú siketnémák nyilvántartása érdekében pedig felkérem a hatóságot, tegyen oly irányú intézkedést, hogy az illetőségi község a tanköteles siketnémák kimutatását elkészítvén, azt évente április végéig juttassa az iskolák fel­ügyelő bizottságának. A siketnémákon az 1901. évi 40.144. számú­­ rendeletemmel a népiskolákba való utalásukkal, a 88.107 sz. a. kelt rendeletemmel pedig, az e czélból életbeléptetett szaktanfolyamok által óhaj­tottam már részben segíteni. Mivel azonban megfelelő tanítási eredmény, csak a siketnémák számára külön szakképesített tanítók által vezetett, külön szakiskolákban biz­tosítható, ily iskolák minél nagyobb számban leendő felállítása mellett, arra kell első­sorban törekednünk, hogy a legszegényebb néposztály­hoz tartozó siketnémáknak a szakiskolák szék­helyein leendő ellátási költségeiről, fokozottabb mérvben történhessék gondoskodás. E czélból, a fennálló intézetek meghallgatása mellett, ezek érdekkörét találtam megállapítandó­­nak, vagyis, hogy mely intézetbe utasítsák a törvényhatóságok a területükön lévő siketnémá­kat. A ./’ alatt csatolt beosztás új intézetek léte­sítése esetén, vagy az érdekelt törvényhatóságok indokolt kérelmére, az illető iskolák vagy inté­zetek érdekeinek szemmeltartása mellett, meg­­felelőleg módosulhat. A vidékről, az iskolák vagy intézetek szék­helyeire hozott siketnéma gyermekek ellátási költségeinek megszerzése tekintetében, a .//­ alatti útmutatatás szolgáljon irányadóul. Amidőn a törvényhatóság szíves figyelmét a fent előadottakra felhívom, teszem ezt azon meg­győződésben, hogy a törvényhatóság módot fog keresni és találni arra, miszerint a fogyatékosok a társadalom hasznos és az épérzékűekhez ha­sonlóan keresetképes tagjaivá való nevelését em­berbaráti, közművelődési szempontból, és a saját jól felfogott érdekében is, alapítványi helyek létesítése vagy évi segélyek megszavazásával és az illetőségi községeknek a törvényes intézkedé­sek alapján, a körülményeknek és helyi viszo­nyoknak leginkább megfelelő módon való bele­­vonásával, a maga részéről is, mentől hatható­sabban előmozdítsa, valamint fáradságot veend arra is, hogy ez irányban a társadalmi mozgal­mat, a rendelkezésére álló eszközökkel lelkesen támogassa. IV. Valamennyi siketnéma-intézet felügyelő bizottságának, (Kecskemét, Szeged, Arad, Temesvár, Kolozsvár, Eger, Jolsva, Sopron, Körmöczbánya) és igazgató tanácsának (Kapos­vár, Debreczen.) Minthogy a siketnémák oktatására szolgáló intézmények száma immár 14-re emelkedett, és újabb intézetek létesítésére van már­is kilátás: szükségesnek találtam egyrészt az intézetek ér­dekkörének ideiglenes szabályozását, másrészt az iskoláztatás intenzívebb keresztülvitelét. E czélból a 1á csatolt kimutatásban megálla­­píttattam, hogy a meglévő iskolákat mely me­gyékből való gyermekek keressék föl. Továbbá intézkedtem az iránt, hogy a tan­köteles korban lévő helybeli siketnémák, a köz­ségek által nyilvántartatván, jegyzékük a czim­­mel közöltessék. E részben a czim saját hatáskörében minden­kor kellő időben sürgesse a jegyzékek közlését. Hogy pedig a vidéki növendékeknek első­sor­ban a meglévő szakiskolák benépesítése czéljá- ból való ellátásáról mentős szélesebb körben tör­ténhessék megfelelő gondoskodás, a '//• alatti útmutatást valamennyi törvényhatóságnak meg­­küldöttem. Fölkérem tehát a czímet, hogy ezen útmuta­tásban jelzett elvek szemmeltartásával, mentői hathatósabban igyekezzék nehéz feladatával, a gondozására bízott fogyatékosok érdekében meg­küzdeni s eddigi érdemeit újabbakkal gyara­pítani. Budapesten, 1904. évi április hó 22-én. Berzeviczy, s. k. A vallás- és közoktatásügyi minister 11158. számú rendeletéhez. Útmutatás a siketnémák tanítására, és a szakiskolák szék­helyein való ellátására. Valamennyi vármegye, városi törvényhatóság, község és az egyesek tájékoztatása végett, a siketnémák felvételének illetve iskoláztatásának módozatait, a következőkben ismertetjük: A tanköteles korban levő siketnémákat az illetőségi község tartja nyilván, és a tankötele­sek névsorát minden évben közli a szakbeli intézetek felügyelő bizottságával illetve igazgató­ságával. A siketnémák intézeteibe (iskoláiba) vallás, nemzetiség és nemre való tekintet nélkül fel­vehetők : oly 7 éven felül és 10 éven aluli kor­ban lévő siketnémák, akik a siketségen és az ennek következményéül tekinthető némaságon kívül más testi, vagy lelki fogyatkozásban nem szenvednek. Ha valamely növendéknek csak fel­vétele után tűnnék ki, hogy az hülyeségben, gyengeelméjűségben, nehézkórságban, vagy más az oktatást akadályozó betegségben szenved, eltávolíttatik. A növendékek fizetők, vagy ingyenesek. A táp­­díj egy tanévre további intézkedésig 200—240 kor., mely előleges havi, negyed vagy félévi rész­letekben fizetendő. Ez összeg fejében a növen­dékek tisztességes és feddhetetlen hitü csalá­doknál helyeztetnek el. Ennek ellenőrzése végett a szülők a növendékek elhelyezése iránt, az igaz­gatóságot a felvétel előtt, tájékoztatni tartoznak. Az elhelyezésről az igazgatóság kívánatra a saját hatáskörében intézkedik. A felvétel iránti kérvények, legczélszerűbben az intézeti igazgatóságnál nyújtandók be. Siketnémák számára ez idő szerint a következő intézetek állanak fenn: Budapest, Vácz, Kecskemét, Arad, Kaposvár, Temesvár, Kolozsvár, Szeged, Jolsva, Eger, Debreczen, Sopron és Körmöczbánya. A folyamodók kérvényei, hivatalból, lakhelyük­höz legközelebb fekvő siketnémák intézete igaz­gatóságához utasíttatnak és első­sorban ott kíséreljék meg felvételüket. A felvétel iránti kérvényekhez a következő mellékletek csatolandók: a) keresztlevél, vagy születési bizonyítvány; b) a gyermek siketnémaságát igazoló tiszti orvosi bizonyítvány; e) himlő oltási bizonyítvány; d) hatósági kimutatás a családi és birtok­állapotról. A b) és d) alatti csatolmány számára csakis az intézeti igazgatóság által díjtalanul megkül­dött nyomtatvány-űrlapok használhatók A felvételért folyamodók felszerelt kérvényei minden évben június hóban, Váczott, május ele­jén tárgyaltatnak, hogy a felvételt nyerő növen­dék hozzátartozói még a tanév megkezdése előtt idejekorán értesíthetők legyenek. Az egyszer benyújtott felvételi kérvények a benyújtás napjától, mindaddig nyilvántartatnak az intézeti igazgatóság által, míg a folyamodó vagy felvétetik, avagy míg a 10. életévet be nem tölti. A 10 életévet betöltött siketnéma gyermekek kérvényei a kérvények anyakönyvéből az igaz­gatóság által hivatalból töröltetnek és a folya­modóknak visszaküldetnek, úgyszintén tárgyalás nélkül hivatalból visszautasíttatnak, a 10. évü­­ket már betöltött siketnéma gyermekek felvétele iránt benyújtott kérvények, mert az ilyenek az iskolákba már felvételt nem nyernek. A teljesen vagyontalan gyermekek ellátási költségeinek megszerzése iránt, amennyiben a szülők természetszerű kötelezettségeiknek bár­mely okból nem tehetnének eleget, az illető iskolák felügyelő bizottsága (igazgató tanácsa) gondoskodik. Tekintettel azonban a siketnémák nagy szá­mára és az adományok elégtelen voltára, első­sorban azok kérvényei vehetők figyelembe, akik gyermekeik ellátási költségeiről, legalább részben gondoskodnak. A felügyelő bizottságok (igazgató tanácsok), amennyiben önként nem jelentkeznek, a községek kimutatása alapján felhívja a szülőket vagy hoz­zátartozóikat, hogy gyermekeiket az érdekeltségi körükben lévő szakiskolába adják be. Ha a szülők vagy hozzátartozók nem képesek, a felügyelő bizottság (igazgató tanács) feladta a gyermek ellátási költségeiről tőle telhetőleg gondoskodni. E czélra igénybe veszi a társadalmat, pénz­intézeteket, jótékony egyesületeket, az árvákat a siketnémák intézeteinek székhelyein lévő árva­házakba igyekszik bejuttatni. Ezen többé-kevés­­bé bizonytalan jövedelmi források mellett főkép­ p

Next