Budapesti Közlöny, 1914. augusztus (48. évfolyam, 177-202. szám)

1914-08-18 / 192. szám

1914. augusztus 18. Budapesti Közlöny városi vörös kereszt választmány pénztárosának, Roseneczki báró Iloszner Henriette, a szent­gotthárdi vörös kereszt fiókegylet választmányi tagjának, özvegy Sass Istvánná született Balogh Mária, a szekszárdi vörös kereszt fiókegylet el­nökének, Füleld Stephani Ervinné született Losonczy Edine, a Budapest IV. ker. városi vörös kereszt választmány ügyvivő elnökének, dr. Tak­ács Gáborné szül. Loosz Márta, a zsom­bolyai vörös kereszt fiókegylet választmányi tag­jának, dr. Tauffer Jenő városi tiszti főorvos, a Temesvár városi vörös kereszt választmány tag­jának, Ölvedi Ocsnay Ernő kir. tanácsos, pol­gármester, a trencséni vörös kereszt fiókegylet elnökének, dr. Vázsonyi Vilmosné született Szálkai Schwartz Margit, a Budapest VI—VII. ker. városi vörös kereszt választmány elnöknőjé­nek, Weöre­s Boldizsár árvaszéki elnök, a Győr városi vörös kereszt választmány másodelnökének, Zábrátzky György esperes-plébános, a Miskolcz városi vörös kereszt választmány tagjának és Zsóry György főszolgabíró, az ózdi vörös kereszt fiókegylet elnökének sajátkezüleg aláirt elismerő díszoklevelet méltóztatott kegyesen adományozni. A m. kir. igazságügyminiszer saját kérel­mükre Schindler Márton felsőpulyai kir. járás­­birót törvényszéki bírói minőségben a soproni kir. törvényszékhez, Mattiassi Alajos fiumei kir. törvényszéki birót pedig a fiumei kir. járás­bírósághoz helyezte át. A m. kir. igazságügyminiszer dr. Buday Ákos halmi kir. járásbirósági jegyzőt a nyíregy­házi kir. törvényszékhez, dr. Gregorich Otmár és dr. Cerigei Nándor fiumei kir. törvényszéki jegyzőket a fiumei kir. járásbírósághoz helyezte át. A m. kir. igazságügyminister dr. Weisz Árpád újpesti lakost a halmi kir. járásbírósághoz jegy­zővé nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister Matteusich Ede fiumei kir. törvényszéki irodafőtisztet, Lepich József fiumei kir. törvényszéki irodatisztet, Bor­­deli György és Milcenich­ Guidó fiumei kir. tör­vényszéki írnokokat a fiumei kir. járásbirósághoz helyezte át. A m. kir. igazságügyminiszer Fellner József battonyai kir. járásbirósági telekkönyvi betét­szerkesztő szakdíjnokot a jászapáti és Csordás Sándor nagyváradvárosi kir. járásbirósági díj­­nokot a tahi kir. járásbírósághoz írnokokká ne­vezte ki. A m. kir. igazságügyminister Sinkó Adorján végrehajtói írnok, budapesti lakost a beszterczei kir. járásbírósághoz végrehajtóvá nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister a budapesti kir. büntető törvényszék területére dr. Simon Gyula és Zacharia Oktáv ugyanottani kir. törvény­­széki bírákat vizsgálóbírói állandó helyettesekké rendelte ki. A m. kir. igazságügyminiszer dr. Boross István lengyeltóti kir. járásbirósági jegyzőt a lengyel­tóti kir. járásbíróság mellett alkalmazott ügyész­ségi megbízottnak állandó helyettesévé rendelte ki. A m. kir. igazságügyminister dr. Boér Lajos budapesti központi és dr. Ádámffy Elek gödöl­lői kir. járásbirósági jegyzőket önálló működési körrel ruházta fel. A kereskedelemügyi m. kir. minister Jesch Aladárt, a fiumei m. kir. hajógépipari szakiskola igazgató-tanárát a gőzkazánsütők és gőzgép­kezelők fiumei vizsgáló bizottságának tagjává nevezte ki. Bosznia és Hercegovina tartományi főnöke Tomic József, Vucetic Mihály, Hulusi Mehmed, Kock József, Seb­elle Illés, Novakovic Iván, Schmidt Ferenc, Gruber Ferdinand, Petrusic Tamás, Stojkovic Radivoj, Ilic István, Petra­­novic Károly, Vukovojac Szvetozár, Weinert Willibald és Vujnovic Miklós telekkönyvvezetőket főtelekkönyvvezetőkké nevezte ki a IX. rang­osztályba. _______________________| A kereskedelemügyi m. kir. minister a nagy­­kanizsai iparfelügyelői kerület ügyeinek ideig­lenes ellátásával a szombathelyi kerületi kir. iparfelügyelőt bízta meg. A m. kir. belügyminister a nagyváradi anya­könyvi kerületbe Juricsk­ay Barna tiszteletbeli városi tanácsnokot, ideiglenes minőségű anya­­könyvvezető-helyettessé kinevezett anyakönyv­­veze­tő-helyettest a házassági anyakönyv vezetésé­vel és a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbízta. _______ A m. kir. honvédelmi minister rendeletével­ kineveztetnek : 1914. évi augusztus 1-ével: tartalékos zászlóssá, késsőbb meghatározandó ranggal: Puskás Tibor, kolozsvári 21. honvéd gyalog­ezredbeli tartalékos hadapródjelölt, egyévi önkéntes segédorvoshelyettessé: 1914. évi augusztus 1-ével: dr. Sugár József nyitrai 14. honvéd gyalog­ezredbeli egyévi önkéntes orvosnövendék, címzetes tizedes, a budapesti honvéd helyőrségi kórház állományába; továbbá : tartalékos segédorvoshelyettessé. 1914. évi augusztus 4-ével: dr. Halmos Dezső 1. honvéd tábori ágyús - ezredbeli tartalékos tűzmester, egyetemes orvos­doktor, hatályon kívül helyeztetik. Novák Dezső lugosi 8. honvéd gyalogezred­beli hadnagynak a folyó évi 46. számú Rendeleti Közlönynyel (Személyes ügyek) főhadnagggyá történt kinevezése. A nagyváradi kir. ítélőtábla elnöke a vezetése alatt álló kir. ítélőtábla kerületébe dr. Rosenthal Ferenc ügyvédjelöltet díjas joggyakornokká ne­vezte ki. A kolozsvári királyi főügyész Veres Miklós kolozsvári királyi főügyészségi hivatalszolgát a kolozsvári királyi törvényszéki fogházhoz fogház­őrmesterré nevezte ki. Niedermayer Gyula m. kir. honvéd szám­tiszt budapesti születésű ugyanottani lakos saját, valamint Márta nevű kiskorú gyermeke családi nevének »Nádai«-ra kért átváltoztatása az 1914. évi 121.070. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. _______ Pobozsny Gyula mihálytelki születésű buda­pesti lakos családi nevének »Pajor«-ra kért átváltoztatása az 1914. évi 141.165. számú bel­ügyministeri rendelettel megengedtetett. Goldfinger Ignác büdszentmihályi illető­ségű budapesti lakos családi nevének »Gero« névre kért átváltoztatása az 1914. évi 141.727. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Friedmann László marosludasi illetőségű marosvásárhelyi lakos, valamint Friedmann Böske nevű kiskorú gyermeke családi nevének »Fényes«­-re kért átváltoztatása az 1914. évi 144.676. számú belügyministeri rendelettel meg­engedtetett. 1. Götzl Mari és 2. kiskorú Götzl Dániel szentesi születésű budapesti lakosok családi nevé­nek »Gábor«-ra kért átváltoztatása az 1914. évi 148.592. számú belügyministeri rendelettel meg­engedtetett. Prodanovics (Prodanovics) György pécskai születésű budapesti lakos családi nevé­nek »Prodán«-ra kért átváltoztatása az 1914. évi 150.031. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. A saját, valamint a szövetségeseink hadseregé­hez tartozó sebesültek és billegek tartózkodási helyéről és állapotáról szóló értesítéseket kizáró­lag a Vörös Kereszt Egylet budapesti és bécsi tudakozó irodái adják meg és pedig csak írásban vagy táviratilag. Erről a belügyminiszer valamennyi törvény­­hatóság első tisztviselőjét, minél szélesebb körben való közhírré tétel végett, értesítette. A m. kir. pénzügyminister 3.256/P. M. számú kör­rendelete valamennyi kir. pénzügyigazgatóságnak (a fiumei kivételével). Tudomásomra jutott, hogy az ország egyes vidékein egyes italmérési engedélylyel biró felek a közönségtől a papírpénzt vagy egyáltalán nem, vagy csak értéken alul fogadják el, ami egy­részt ezen teljes értékű fizetési eszköz forgalmát a közgazdaság kárára indokolatlanul megnehezíti, másrészt a hiszékeny népet bűnös célzattal tévedésbe ejtve, megkárosítja. Meghagyom a címnek, hogy a kerületében levő összes kimérési és kismértékbeni elárusítási enge­délyekkel bíró, tehát jövedéki ellenőrzés alatt álló feleket a pénzügyi közegek által ebben az irány­ban is a legszigorúbban ellenőriztesse, mert az, aki ilyen üzelmeket folytat, nélkülözi az ital­mérési engedély gyakorlására az 1899. évi XXV. t.-c. 3. §-ának első bekezdése szerint megkívánt teljes megbízhatóságot. Amennyiben pedig egyes konkrét esetekben ily üzelmek folytatása megállapittatik, úgy haladék­talanul intézkedjék az illetők kimérési, illetve kismértékbeni elárusitási engedélyeinek, az illeté­kes közigazgatási hatóságok hozzájárulásának lehetőleg legrövidebb úton való beszerzése mellett, az idézett törvény 3. §. első bekezdésében és a 15. §. 3. pontját követő bekezdésben foglalt ren­delkezések alapján leendő elvonása iránt. Azok­ban az esetekben pedig, midőn az italmérők a papírpénzt csak értéken alul fogadják el, ezen­kívül gondoskodjék a büntető eljárásnak a kir. ügyészség útján csalás miatt leendő azonnali meg­indításáról is. Megjegyzem, hogy az igazságügy­miniszer úr a kir. ügyészségeket már utasította arra, hogy ily esetekben a legnagyobb gyorsaság­gal és szigorral járjanak el. Utasítom a címet, intézkedjék aziránt, hogy ez a rendeletem a közönség tájékoztatása céljából a kerületében levő községekben és városokban meg­felelő módon közhírré tétessék. Budapest, 1914. évi augusztus hó 16-án. Dr. Teleszky János s. k., m. kir. pénzügyminister. A m. kir. pénzügyminister 1914. évi 90. 034. szám alatt a szeszkészleteknek az 1914. évi XXVII. t.­cikk 9. §-a alapján eszközlendő pótmegadóztatása tárgyában az alábbi szabályzatot adta ki. Szabályzat az égetett szeszes folyadékoknak­­pótadóval való meg­­s­zovása tárgyában. " I. A pótadó tárgya és tétele. A szabadforgalomba már átment, vagyis úgy a szeszadóval, valamint a szeszadópótlékkal is már megadóztatott mindennemű égetett szeszes­­folya­dékok után, melyek 1914. évi szeptember hó 1-ső napján megvannak, minden hektoliterfok (liter) alkohol után az 1914. évi XXVII. t.-c. 9. §-ának második bekezdése alapján 20 fillér pótadó fize­tendő, ha csak az alább felsorolt kivételek vala­melyikének esete nem forog fenn. A pótadó alá eső égetett szeszes folyadékok közé tartoznak a következők is: u. m. : arrak, rum, cog­nac, pálinkaesszenciák ; a különböző aethernemek­­ből, alkoholból és más anyagokból összeállított mesterséges gyümölcsesszenciák és gyümölcs-aetherr likőrök és más kevert pálinkafélék; sósborszesz, továbbá a kész állapotukban még alkoholt tartal­mazó következő folyadékok, u. m. illatszerek, kor-

Next