Budapesti Közlöny, 1918. július (52. évfolyam, 146-171. szám)
1918-07-02 / 146. szám
1918. julius 2. Budapesti Közlöny a következő megkezdett vagy teljes 200.000 K után 40%, a következő megkezdett vagy teljes 200.000 K után 45%, a következő megkezdett vagy teljes 200.000 K után 50%, a következő megkezdett vagy teljes 200.000 K után 55%, a további többletek után 60%. 2. A belföldi nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknál az adó a nyereségtöbblet ama része után, amely a saját tőke 5%-át nem haladja meg, 30%, 5%-át meghaladja, de 10%-át nem haladja meg, 35%, 10%-át meghaladja, de 15%-át nem haladja meg, 40%, 15%-át meghaladja, de 20%-át nem haladja meg, 45%, 20%-át meghaladja, de 25%-át nem haladja meg, 50%, 25%-át meghaladja, de 30%-át nem haladja meg, 55%, 30%-át meghaladja 60%. 3. A székhelyre való tekintet nélkül a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknál nincs helye a megadóztatásnak arra az évre, amelyben a nyilvános számadásra kötelezett vállalat nyereségtöbblete 10.000 K-t meg nem halad. 4. A jelen szakasz 2. pontja szerint kivetendő hadi nyereségadó összege a megelőző 1. pontban megállapított kulcs szerint kivethető hadi nyereségadó összegét nem haladhatja meg. 5. Azok a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, melyeknek gazdasági éve a naptári évvel nem lévén azonos, a hadi nyereségadót az 1917. évi kivetés során nem három, hanem csupán két gazdasági évnek nyereségtöbblete után fizetik, az 1916/1917. gazdasági év nyereségtöbblete után is az 1916. évi XXIX. t.-c. 6. §-a szerint adóznak. Ezeknél a vállalatoknál az 1919/1920. gazdasági év még hadi évnek számítandó. 13. §. Az 1916. évi XXIX. t.-c. 9. §-a helyébe lép : Hadi nyereségadó alá esnek a természetes személyek, illetőleg az 1909. évi X. t.-c. 3. §-a esetében a közös háztartás feje, továbbá az 1909. évi X. t.-c. 1. §-ának 7. és 8. pontjai szerint, nemkülönben a jelen törvény 1. §-a értelmében jövedelemadó fizetésére kötelezett jogi személyek az 1917. évbe előleg az ezt követő 1918. és 1919. hadi években előírt jövedelemtöbbletek után. Természetes személyek alatt az 1909. évi X. t.-c. 1. §-ának 1., 2., 3. és 4. pontjaiban foglaltak szerint jövedelemadó fizetésére kötelezett magyar és külföldi állampolgárok értendők, kivéve az idézett törvény 4. §-ának 1., 3. és 4. pontjaiban említett egyéneket, akiknek adómentessége a hadi nyereségadóra is kiterjed. A jövedelemadó fizetésére nem kötelezett jogi személyeknél az 1909. évi X. t.-c. 2. §-ában foglaltak szerint részeik arányában a tagok adóznak, akik alatt a természetes személyek és a jelen szakasz értelmében jövedelemadó fizetésére kötelezett jogi személyek értendők. A hadi nyereségadó alá tartozó természetes és jogi személyek megadóztatásánál az alábbi rendelkezéseknek megfelelőleg kell eljárni : I. A hadi nyereségadó alapját az a jövedelemtöbblet alkotja, amelylyel a hadi években (10. §.) az egy-egy évi adóköteles jövedelem az 1913. békeévi adóköteles jövedelmet, vagy az adóköteles fél választása szerint az 1911., 1912. és 1913. békeévekben elért adóköteles jövedelmeknek átlagát meghaladja. Ha elemi csapás folytán úgy az 1913. évi jövedelem, mint az 1911., 1912. és 1913. években elért átlagos évi jövedelem a rendesnél jelentékenyen alacsonyabb volt, az adóköteles félnek legkésőbb az általa benyújtott vallomásban kifejezendő kívánságára a legutolsó normális év jövedelme veendő jövedelemtöbblet megállapításának alapjául. A nimális év úgy az 1911—1913. átlagévek bármelyke, mint az ezen éveket megelőzőleg bezárólag 1916. évig bármelyik esztendő lehet. II. -az 1917. hadi évben, illetőleg az ezt követő hadinek mindegyében, valamint a békeévek mindegekében az adóköteles jövedelmet a jelen szakaszba foglalt rendelkezések figyelembevételével alktja . 1. természetes személyeknél, illetőleg az 1909. évi X. t.-c. 3. §-a esetében a közös háztartás fejénél az 1909. évi X. t.-c. 1. §-ának 1., 2., 3. és 4. pontjaiban, illetőleg 3. §-ában említett jövedelem ; 2. jogi személyeknél az 1909. évi X. t.-c. 1. §-ának 7. és 8. pontjában, valamint a jelen törvény 1. §-ában említett jövedelem. III. Nincs adókivetésnek helye abban az esetben, ha a félnek 1917. évi, illetőleg az ezt követő egy-egy évi össz jövedelemé 10.000 K-t meg nem halad, vagy ha meg is halad, de a jövedelemtöbblet 3000 %-nál nem nagyobb. Összjövedelem alatt a félnek akár a belföldről, akár a külföldről folyó és akár adóköteles, akár adómentes jövedelmének együttes összege értendő. Az összjövedelemhez azonban nem számít : az országgyűlési képviselőknél az 1918. évi III. t.-c. 2. § -a szerint járó háborús pótlék ; b) közszolgálatban levőknél a háborús segély — továbbá az 1909. évi X. t.-c. 22. §-ának harmadik bekezdésében emlitett terhelt járandóság ; c) magánszolgálatban levőknél az 1909. évi X. t.-c. 22. §-ának első és második bekezdése szerint adómentes szolgálati illetmény, illetőleg, annak adóalapul nem vehető része ; d) az 1881. évi Lili. t.-c. 2. §-a szerint a mozgósított egyéneknél a folyósított hadfelszerelési járulék . IV. Az 1917. hadi évi, illetőleg az ezt követő egy-egy évi adóköteles jövedelem megállapításánál a következők tartandók szem előtt : 1. Az 1917. évi, illetőleg az ezt követő hadi években az egy-egy évi jövedelem, — hacsak a jelen törvény másként nem rendelkezik — rendszerint azzal az összggel veendő számba, amelylyel az a jövedelemadónak az 1918. évre, illetőleg az ezt követő évekre szóló kivetésénél meg lett állapítva. Ha azonban a jövedelemadónak az 1918. évre, illetőleg az ezt követő évekre szóló kivetésénél a jövedelemadó az 1916. évi XXVI. t.-c. 10. §-a alapján az 1917. évi, illetőleg az ezt követő egy-egy évi jövedelemnél kisebb, jövedelem után lett megállapítva, az 1917. évi, illetőleg az ezt követő hadi években az egy-egy évi jövedelem azzal az összeggel veendő számba, amely az 1916. évi XXVI. t.-c. 10. §-a alapján eszközölt mérséklést megelőzőleg 1917. évi, illetőleg az ezt követő években egy-egy évi jövedelem gyanánt lett megállapítva. 2. Az előző pontban foglaltakhoz képest az adóköteles jövedelmet — hacsak a jelen törvény másként nem rendelkezik — az 1909. évi X. t.-c. 9—22. §-aiban foglalt és az idevonatkozólag fennálló későbbi kiegészítő és módosító összes egyéb törvényes rendelkezéseknek megfelelően kell számbavennni. Ha azonban a jövedelem erdő faállományának kihasználásából, illetőleg tövön való eladásából származik, az adóköteles jövedelmet a fél kívánságára — eltérőleg az 1916. évi XXVI. t.-c. 6. §-ában foglalt rendelkezésektől — az alábbi VI. pontban foglaltak szerint külön kell kiszámítani. 3. Az 1909. évi X. t.-c. 5. §-ának, 1., 4., 6., 10. és 11. pontjaiban szabályozott adómentességek a hadi nyereségadó alapjának megállapításánál is figyelembe veendők. 4. A jelen törvény 2. §-a szerint levonható hadi nyereségadó, továbbá az 1909. évi X. t.-c. 12. §-ának 9. pontja értelmében a jövedelemadó szempontjából levonható jövedelmek a hadi nyereségadó alapjának megállapításánál adókötelesek és megfelelően számba,veendők. 5. Azoknál, akik szabályszerű üzleti könyveket vezetnek s akiknél a jövedelem megállapítása az 1909. évi X. t.-c. 11. §-a értelmében az általuk alapján bemutatott nyereség- és veszteségszámla alapján történik, valamint azoknál, akik jövedelmeikről számszerű vallomást adnak, az 1916. évi XXIX. t.-c. 4. §-ának IV. és V. pontjában foglalt rendelkezések megfelelően alkalmazandók. 6. Az 1917. hadi évben, illetőleg az ezt követő évek mindegyikében fennállott üzletnek vagy keresetnek jövedelme akkor is számításba veendő, ha a foglalkozás az adókivetés idejében már meg is szűnt. 7. A jövedelem, illetve a jövedelemtöbblet az 1917. évi, illetőleg az ezt követő hadi években az egy-egy évi jövedelem megállapításánál . ^a) egészben vagy részben figyelmen kívül hagyandó° ha a kivetési eljárás során az adó fizetésére kötelezett személy hitelt érdemlő bizonyítékoknál igazolja, hogy a jövedelem, illetve jövedelemtöbblet a békeévek valamelyikéből származik, de az illető évben az ügyfelekkel (társakkal és más hasonlókkal) szemben hátralékos elszámolás miatt, vagy más okokból csak az 1917. hadi évben vagy az ezt követő hadi évek egyikében lett számbavehető ; b) egyharmada erejéig figyelmen kívül hagyandó, ha a fél az előző a) pontban elmondottak szerint igazolja, hogy a jövedelem vagy a jövedelemtöbblet személyes gazdasági tevékenységével, a háború folytán keletkezett gazdasági viszonyoktól függetlenül állott elő. V. A jelen szakasz I. pontjában említett békeévek adóköteles jövedelmének megállapításánál a következők tartandók szem előtt : 1. A békeév (békeévek) jövedelmét az adókötelesnek az a jövedelme alkotja, amely mint ilyen az 1916. évi XXIX. t.-c. 9. §-a rendelkezéseinek megfelelőleg jogerősen már megállapíttatott. A jogerős megállapításig az eljárást a pénzügyminiszer rendeletileg szabályozza. úgy az adóköteles fél, mint a pézügyigazgatóság (adófelügyelő) a békeév (békeévek) jövedelmének ajból való megállapítását követelheti : a) ha a megállapított jövedelem a tényleges jövedelemnek bebizonyítottan nem felel meg, kivéve, ha az újból való megállapítás olyan jogcímen kéretik, amely az illető jövedelem megállapítása tekintetében már a m. kir. közigazgatási bíróság ítéletének tárgyát képezte ; b) ha az 1916. évi XXIX. t.-c. 11. §-ának esetei az 1917. hadi évben, vagy az ezt követő hadi évek egyikében következtek be ; c) ha az 1917. hadi évben, vagy az ezt követő hadi évek egyikében a békeévvel szemben a közös háztartáshoz tartozók személyében lényeges változások keletkeztek és a fél számszerű vallomás mellett az erre vonatkozó adatokat beszolgáltatja és azok elfogadhatók. Ebben az esetben a békeévi jövedelem is azon egyének jövedelméből állítandó össze, akiknek jövedelméből a közös háztartás felének hadi évi jövedelme alakul. A hozzászámítás elbírálásánál az 1917. hadi év, illetőleg az ezt követő hadi évek mindegyikének végével fennállott háztartási állapot az irányadó. 2. Ha a békeév (békeévek) jövedelme a megelőző pontban foglaltak szerint újból állapítandó meg, vagy ha annak megállapítására azért van szükség, mert a fél hadi nyereségadó alá eddig még nem esett, ezekben az esetekben a békeév (békeévek) jövedelmeként az a jövedelem veendő, mely a jövedelemadóra vonatkozó törvények, illetőleg a jelen szakasz I. és II., továbbá IV. pontjának 2., 3. és 4. alpontjaiban foglaltak szerint, a fél akkori vagyoni és kereseti viszonyainak megfelelőleg annak idején — mégis tekintettel az 1916. évi XXIX. t.-c. 11. §-ában foglalt változásokra — meg lett volna állapítandó. 3. A megelőző 2. pont eseteiben, az ott elmondottaktól eltérőleg, az 1913. évi jövedelem, illetve az 1911—1913. évi átlagos jövedelem, vagy abnormális év jövedelme — az erdőjövedelemnek az alábbi VI. pontban tárgyalt eseteit kivéve — hacsak az elsőfokú kivetés során a fél hitelt érdemlőleg magasabb jövedelmet nem igazol, 10.000 E-val veendő számba : a) ha az a fél vallomása vagy a becslés szerint 10.000 K-nál kevesebb vagy semmi sem volt b) ha a fél vallomásadási kötelezettségének nem tett eleayt, vagy vallomásában az 1913. évi, illetőleg az 1911—1913. évi, vagy a normális év jövedelmeinek számszerű adatait nem tüntette ki , ^ c) az 1909. évi X. t.-c. 1. §-ának 3. és 4. pontjában emlitett külföldieknél, ha jövedelemadókötelezettségük az 1913. évben, a törvény hatálybanléte esetében sem állott volna fenn. Ha azonban az idézett törvénycikk 1. §-ának 3. pontjában emlitett külföldi 1913. évi összjövedelmét a rendeleti utón megállapítandó módon igazolja, a jövedelemtöbblet megállapításánál ez a jövedelem veendő alapul. . . . A megelőző c) pontban foglalt rendelkezések szem előtt tartásával rendeleti uton szabályozandó a békeévek jövedelmének számbavétele az 1909. évi X. t.-c. I. §-ának 2. pontjában említett külföldön lakó, valamint a békeévek alatt , a külföldön lakott, de az 1917. évtől kezdve már a ma magyar szent korona országainak területén lakó magyar állampolgároknál is. ^ / / VI. Ha a jövedelem erdő faállományának kihasználásából, illetőleg tövön való eladásából származ ott