Budapesti Közlöny, 1918. július (52. évfolyam, 146-171. szám)

1918-07-02 / 146. szám

1918. julius 2. Budapesti Közlöny a következő megkezdett vagy teljes 200.000 K után 40%, a következő megkezdett vagy teljes 200.000 K után 45%, a következő megkezdett vagy teljes 200.000 K után 50%, a következő megkezdett vagy teljes 200.000 K után 55%, a további többletek után 60%. 2. A belföldi nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknál az adó a nyereségtöbblet ama része után, amely a saját tőke 5%-át nem haladja meg, 30%, 5%-át meghaladja, de 10%-át nem haladja meg, 35%, 10%-át meghaladja, de 15%-át nem haladja meg, 40%, 15%-át meghaladja, de 20%-át nem haladja meg, 45%, 20%-át meghaladja, de 25%-át nem haladja meg, 50%, 25%-át meghaladja, de 30%-át nem haladja meg, 55%, 30%-át meghaladja 60%. 3. A székhelyre való tekintet nélkül a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknál nincs helye a megadóztatásnak arra az évre, amelyben a nyil­vános számadásra kötelezett vállalat nyereség­­többlete 10.000 K-t meg nem halad. 4. A jelen szakasz 2. pontja szerint kivetendő hadi nyereségadó összege a megelőző 1. pontban megállapított kulcs szerint kivethető hadi nyereség­adó összegét nem haladhatja meg. 5. Azok a nyilvános számadásra kötelezett vál­lalatok, melyeknek gazdasági éve a naptári évvel nem lévén azonos, a hadi nyereségadót az 1917. évi kivetés során nem három, hanem csupán két gazdasági évnek nyereségtöbblete után fizetik, az 1916/1917. gazdasági év nyereségtöbblete után is az 1916. évi XXIX. t.-c. 6. §-a szerint adóznak. Ezeknél a vállalatoknál az 1919/1920. gazdasági év még hadi évnek számítandó. 13. §. Az 1916. évi XXIX. t.-c. 9. §-a helyébe lép : Hadi nyereségadó alá esnek a természetes sze­mélyek, illetőleg az 1909. évi X. t.-c. 3. §-a eseté­ben a közös háztartás feje, továbbá az 1909. évi X. t.-c. 1. §-ának 7. és 8. pontjai szerint, nem­különben a jelen törvény 1. §-a értelmében jöve­delemadó fizet­ésére kötelezett jogi személyek az 1917. évb­e előleg az ezt követő 1918. és 1919. hadi években előírt jövedelemtöbbletek után. Természetes személyek alatt az 1909. évi X. t.-c. 1. §-ának 1., 2., 3. és 4. pontjaiban foglaltak szerint jövedelemadó fizetésére kötelezett magyar és kül­földi állampolgárok értendők, kivéve az idézett törvény 4. §-ának 1., 3. és 4. pontjaiban említett egyéneket, akiknek adómentessége a hadi nyereség­adóra is kiterjed. A jövedelemadó fizetésére nem kötelezett jogi személyeknél az 1909. évi X. t.-c. 2. §-ában foglal­tak szerint részeik arányában a tagok adóznak, akik alatt a természetes személyek és a jelen sza­kasz értelmében jövedelemadó fizetésére kötelezett jogi személyek értendők. A hadi nyereségadó alá tartozó természetes és jogi személyek megadóztatásánál az alábbi rendel­kezéseknek megf­el­előleg kell eljárni : I. A hadi nyereségadó alapját az a jövedelem­­többlet alkotja, amelylyel a hadi években (10. §.) az egy-egy évi adóköteles jövedelem az 1913. béke­évi adóköteles jövedelmet, vagy az adóköteles fél választása szerint az 1911., 1912. és 1913. béke­években elért adóköteles jövedelmeknek átlagát meghaladja. Ha elemi csapás folytán úgy az 1913. évi jöve­delem, mint az 1911., 1912. és 1913. években elért átlagos évi jövedelem a rendesnél jelentékenyen alacsonyabb volt, az adóköteles félnek legkésőbb az általa benyújtott vallomásban kifej­ezendő kíván­ságára a legutolsó normális év jövedelme veendő j­övedelemtöbblet megállapításának alapjául. A nimális év úgy az 1911—1913. átlagévek bár­melyke, mint az ezen éveket megelőzőleg bezáró­lag 1916. évig bármelyik esztendő lehet. II. -az 1917. hadi évben, illetőleg az ezt követő hadi­nek mindegyében, valamint a békeévek mindegekében az adóköteles jövedelmet a jelen szakaszba foglalt rendelkezések figyelembevéte­lével alktja . 1. természetes személyeknél, illetőleg az 1909. évi X. t.-c. 3. §-a esetében a közös háztartás fejé­nél az 1909. évi X. t.-c. 1. §-ának 1., 2., 3. és 4. pontjaiban, illetőleg 3. §-ában említett jövedelem ; 2. jogi személyeknél az 1909. évi X. t.-c. 1. §-ának 7. és 8. pontjában, valamint a jelen törvény 1. §-ában említett jövedelem. III. Nincs adókivetésnek helye abban az esetben, ha a félnek 1917. évi, illetőleg az ezt követő egy-egy évi össz jövedelemé 10.000 K-t meg nem halad, vagy ha meg is halad, de a jövedelemtöbblet 3000 %-nál nem nagyobb. Összjövedelem alatt a félnek akár a belföldről, akár a külföldről folyó és akár adóköteles, akár adómentes jövedelmének együttes összege értendő. Az összjövedelemhez azonban nem számít : az országgyűlési képviselőknél az 1918. évi III. t.-c. 2. § -a szerint járó háborús pótlék ; b) közszolgálatban levőknél a háborús segély — továbbá az 1909. évi X. t.-c. 22. §-ának harma­dik bekezdésében emlitett terhelt járandóság ; c) magánszolgálatban levőknél az 1909. évi X. t.-c. 22. §-ának első és második bekezdése sze­rint adómentes szolgálati illetmény, illetőleg, annak adóalapul nem vehető része ; d) az 1881. évi Lili. t.-c. 2. §-a szerint a mozgó­sított egyéneknél a folyósított hadfelszerelési járulék . IV. Az 1917. hadi évi, illetőleg az ezt követő egy-egy évi adóköteles jövedelem megállapításá­nál a következők tartandók szem előtt : 1. Az 1917. évi, illetőleg az ezt követő hadi években az egy-egy évi jövedelem, —­ hacsak a jelen törvény másként nem rendelkezik — rend­szerint azzal az összggel veendő számba, amely­­lyel az a jövedelemadónak az 1918. évre, illetőleg az ezt követő évekre szóló kivetésénél meg lett állapítva. Ha azonban a jövedelemadónak az 1918. évre, illetőleg az ezt követő évekre szóló kivetésé­nél a jövedelemadó az 1916. évi XXVI. t.-c. 10. §-a alapján az 1917. évi, illetőleg az ezt követő egy-egy évi jövedelemnél kisebb, jövedelem után lett meg­állapítva, az 1917. évi, illetőleg az ezt követő hadi években az egy-egy évi jövedelem azzal az összeg­gel veendő számba, amely az 1916. évi XXVI. t.-c. 10. §-a alapján eszközölt mérséklést meg­előzőleg 1917. évi, illetőleg az ezt követő években egy-egy évi jövedelem gyanánt lett megállapítva. 2. Az előző pontban foglaltakhoz képest az adó­köteles jövedelmet — hacsak a jelen törvény más­ként nem rendelkezik — az 1909. évi X. t.-c. 9—22. §-aiban foglalt és az idevonatkozólag fennálló későbbi kiegészítő és módosító összes egyéb tör­vényes rendelkezéseknek megfelelően kell sz­ám­ba­venn­ni. Ha azonban a jövedelem erdő faállományá­nak kihasználásából, illetőleg tövön való eladá­sából származik, az adóköteles jövedelmet a fél kívánságára — eltérőleg az 1916. évi XXVI. t.-c. 6. §-ában foglalt rendelkezésektől — az alábbi VI. pontban foglaltak szerint külön kell kiszá­mítani. 3. Az 1909. évi X. t.-c. 5. §-ának, 1., 4., 6., 10. és 11. pontjaiban szabályozott adómentességek a hadi nyereségadó alapjának megállapításánál is figyelembe veendők. 4. A jelen törvény 2. §-a szerint levonható hadi nyereségadó, továbbá az 1909. évi X. t.-c. 12. §-ának 9. pontja értelmében a jövedelemadó szem­pontjából levonható jövedelmek a hadi nyereség­adó alapjának megállapításánál adókötelesek és megfelelően számba,veendők. 5. Azoknál, akik szabályszerű üzleti könyveket vezetnek s akiknél a jövedelem megállapítása az 1909. évi X. t.-c. 11. §-a értelmében az általuk alapján bemutatott nyereség- és veszteségszámla alapján történik, valamint azoknál, akik jövedelmeikről számszerű vallomást adnak, az 1916. évi XXIX. t.-c. 4. §-ának IV. és V. pontjában foglalt rendel­kezések megfelelően alkalmazandók. 6. Az 1917. hadi évben, illetőleg az ezt követő évek mindegyikében fennállott üzletnek vagy kere­setnek jövedelme akkor is számításba veendő, ha a foglalkozás az adókivetés idejében már meg is szűnt. 7. A jövedelem, illetve a jövedelemtöbblet az 1917. évi, illetőleg az ezt követő hadi években az egy-egy évi jövedelem megállapításánál . ^a) egészben vagy részben figyelmen kívül ha­­gyandó° ha a kivetési eljárás során az adó fizetésére kötelezett személy hitelt érdemlő­ bizonyítéko­knál igazolja, hogy a jövedelem, illetve jövedelemtöbblet a békeévek valamelyikéből származik, de az illető évben az ügyfelekkel (társakkal és más hasonlók­kal) szemben hátralékos elszámolás miatt, vagy más okokból csak az 1917. hadi évben vagy az ezt követő hadi évek egyikében lett számbave­­hető ; b) egyharmada erejéig figyelmen kívül hagyandó, ha a fél az előző a) pontban elmondottak szerint igazolja, hogy a jövedelem vagy a jövedelem­­többlet személyes gazdasági tevékenységével, a háború folytán keletkezett gazdasági viszonyoktól függetlenül állott elő. V. A jelen szakasz I. pontjában említett béke­évek adóköteles jövedelmének megállapításánál a következők tartan­dók szem előtt : 1. A békeév (békeévek) jövedelmét az adóköte­lesnek az a jövedelme alkotja, amely mint ilyen az 1916. évi XXIX. t.-c. 9.­ §-a rendelkezéseinek megfelelőleg jogerősen már megállapíttatott. A jog­erős megállapításig az eljárást a pénzügymin­isz­er rendeletileg szabályozza. úgy az adóköteles fél, mint a pé­zügyigazgató­­ság (adófelügyelő) a békeév (békeévek) jövedelmé­nek ajból való megállapítását követelheti : a) ha a megállapított jövedelem a tényleges jö­vedelemnek bebizonyítottan nem felel meg, kivéve, ha az újból való megállapítás olyan jogcímen kéretik, amely az illető jövedelem megállapítása tekintetében már a m. kir. közigazgatási bíróság ítéletének tárgyát képezte ; b) ha az 1916. évi XXIX. t.-c. 11. §-ának esetei az 1917. hadi évben, vagy az ezt követő hadi évek egyikében következtek be ; c) ha az 1917. hadi évben, vagy az ezt követő hadi évek egyikében a békeévvel szemben a közös háztartáshoz tartozók személyében lényeges válto­zások keletkeztek és a fél számszerű vallomás mel­lett az erre vonatkozó adatokat beszolgáltatja és azok elfogadhatók. Ebben az esetben a békeévi jövedelem is azon egyének jövedelméből állítandó össze, akiknek jövedelméből a közös háztartás felének hadi évi jövedelme alakul. A hozzászámí­tás elbírálásánál az 1917. hadi év, illetőleg az ezt követő hadi évek mindegyikének végével fenn­állott háztartási állapot az irányadó. 2. Ha a békeév (békeévek) jövedelme a megelőző pontban foglaltak szerint újból állapítandó meg, vagy ha annak megállapítására azért van szükség, mert a fél hadi nyereségadó alá eddig még nem esett, ezekben az esetekben a békeév (békeévek) jövedelmeként az a jövedelem veendő, mely a jöve­delemadóra vonatkozó törvények, illetőleg a jelen szakasz I. és II., továbbá IV. pontjának 2., 3. és 4. alpontjaiban foglaltak szerint, a fél akkori vagyoni és kereseti viszonyainak megfelelőleg an­nak idején — mégis tekintettel az 1916. évi XX­IX. t.-c. 11. §-ában foglalt változásokra — meg lett volna állapítandó. 3. A megelőző 2. pont eseteiben, az ott elmon­dottaktól eltérőleg, az 1913. évi jövedelem, illetve az 1911—1913. évi átlagos jövedelem, vagy abnor­mális év jövedelme — az erdőj­öve­delemnek az alábbi VI. pontban tárgyalt eset­eit kivéve — ha­csak az elsőfokú kivetés során a fél hitelt érdemlőleg magasabb jövedelmet nem igazol, 10.000 E-val veendő számba : a) ha az a fél vallomása vagy a becslés szerint 10.000 K-nál kevesebb vagy semmi sem volt b) ha a fél vallomásadási kötelezettségének nem tett eleayt, vagy vallomásában az 1913. évi, illető­leg az 1911—1913. évi, vagy a normális év jöve­delmeinek számszerű adatait nem tüntette ki , ^ c) az 1909. évi X. t.-c. 1. §-ának 3. és 4. pontjá­ban emlitett külföldieknél, ha jövedelemadókötele­­zettségük az 1913. évben, a törvény hatálybanléte esetében sem állott volna fenn. Ha azonban az idézett törvénycikk 1. §-ának 3. pontjában emli­­tett külföldi 1913. évi összjövedelmét a rendeleti utón megállapítandó módon igazolja, a jövedelem­­többlet megállapításánál ez a jövedelem veendő alapul. . . . A megelőző c) pontban foglalt rendelkezések szem­ előtt tartásával rendeleti uton szabályozandó a békeévek jövedelmének számbavétele az 1909. évi X. t.-c. I. §-ának 2. pontjában említett külföl­dön lakó, valamint a békeévek alatt , a külföldön lakott, de az 1917. évtől kezdve már a ma magyar szent korona országainak területén lakó magyar állampolgároknál is. ^ / /­­ VI. Ha a jövedelem erdő faállományának kihasz­nál­ásából, illetőleg tövön való eladásából származ­ o­tt

Next