Budapesti Közlöny, 1919. szeptember (53. évfolyam, 100-123. szám)

1919-09-12 / 108. szám

1919 szeptember 12 Budapesti Közlöny a lakásügyek miniszteri biztosának 1/1919. Lb. száma rendelete a hatáskörébe utalt lakásügyekben követendő eljárás szabályozása tárgyában. A 4.288/1919. M. E. számú rendelet 23. §-ában nyert felhatalmazás alapján a követ­kezőket rendelem: I. RÉSZ. I. CÍM. Igénybevételi eljárás. I. FEJEZET. Általános szabályok. 1. §. Valamely lakásnak, lakásrésznek vagy más helyiségnek igénybevételét csak az kérelmezheti, aki lakásszükségét igazolja és kimutatja, hogy már a háborút megelőző időben is budapesti lakos volt, vagy hogy életviszonyainál fogva kénytelen Budapesten huzamosabb időn át tar­tózkodni. E körülmények igazolása a bejelentőhivatal bizonyítványával és egyéb okiratokkal történ­hetik, amelyeket a kérvényhez mellékelni kell. 2. §. Az igénybevételi kérelmet írásban egy pél­dányban kell beadni. A kérvény után városi bélyegjegyekben illeté­ket kell leinni. A­z illeték helyiségrészenként (szobánként) 20 K. A konyha és a mellékhelyiségek azon­ban az illeték szempontjából figyelembe nem vétetnek. 3. §. Az igénybevételi kérvényben a kérvényező: 1. megjelölheti egyedileg azt a lakást vagy egyéb helyiséget, amelynek részére való igény­­bevételét kéri (rekvizíciós kérvény); 2. vagy általában csak megfelelő lakást kér anélkül, hogy megjelölné, hogy melyik lakásra tart igényt (általános kérvény). 4. §. Egy beadványban csak egy lakás vagy más helyiség igénybevétele kérelmezhető. Ha a be­adványban több helyiség van megemlítve, csak az első helyen megjelölt vétetik figyelembe. Azok a beadványok, amelyekben a háztulaj­donos vagy bérlő maga ajánl bérlőt vagy albér­lőt, vagy az ő beleegyezése alapján kéri valaki a lakást, szintén rekvizíciós kérvényeknek tekin­tendők. II. FEJEZET. Rekvizíciós kérvények elintézése. 5. §. Ha a kérvényező valamely egyedileg meg­határozott lakás vagy más helyiség igénybe­vételét kéri, az igénybevételi osztály vezetője a kérvényt a nyomozók valamelyikének osztja ki. Ha azonban a kérvényező lakásszüksége nyil­vánvaló és sürgős kielégítésre vár, a kérvény közvetlenül az előadónak adható ki. 6. §: A nyomozó úgy a kérvényező lakásán, mint az igénybevenni kért helyiségben megjelenik annak megállapítása céljából, hogy a kérvénye­zőnek valóban szüksége van-e a kért lakásra és hogy a kérvényben megjelölt lakás vagy más helyiség valóban igény­bevehető e ? Eljárásáról jegyzőkönyvet készít, amelyben a kérvényező családi állapotát, hozzátartozói szá­mát, foglalkozását, lakása minőségét és a lakás­szükségre mutató egyéb adatokat feljegyzi. Külön jegyzőkönyvet készít továbbá az igénybe­venni kért lakás megszemléléséről is, amelyben a háztulajdonos vagy bérlő nevét, a lakás minő­ségét, szükség esetén annak vázrajzát, valamint az igénybevehetőség szempontjából fontosnak látszó körülményeket jegyzi fel. 7. §. A nyomozó a neki kiosztott kérvényt a nyo­mozás befejezése után az igénybevételi osztály vezetőjének bemutatja s ez a bemutatott ira­tokat a hozzá beosztott előadók valamelyikének adja ki. 8. §. Az előadó a neki kiosztott ügyekben tárgya­lást tűz ki, amelyre az érdekelt feleket (kérvé­nyező, háztulajdonos, bérlő stb.) megidézi s ezek meghallgatása és az esetleg szükséges bizonyítás felvétele után határoz. Az egy napra kitűzött tárgyalásokról össze­sített jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tar­talmaznia kell a tárgyalás helyét és napját, a tárgyalandó ügyek számát, a megjelent felek nevét és a hozott határozat lényegét (pl. eluta­sítás, igénybevétel stb.) Ha bizonytásfelvétel rendeltetik el, a bizonyí­tásról külön jegyzőkönyvet is kell készíteni. 9. §• Ha a kérvényező lakásszüksége igazolva nincs és a kért helyiség igénybevehetőnek nem mutat­kozik, a kérvényt el kell utasítani. Ha a kérvényező lakásszüksége nem állapít­ható meg, de a megjelölt lakás vagy más helyi­ség igénybevehető, a kérelem elutasítása mellett a helyiségnek igénybevétele elrendelendő azzal, hogy annak bérlőjét a lakásügyek miniszteri biztosa fogja kijelölni. Ebben az esetben a határozat a nyilvántartási osztállyal közlendő. Ha pedig a kérvényező lakásszüksége kétség­telen, de a megjelölt helyiség igénybe nem vehető, a kérvényező igényjogosultságát meg kell állapí­tani és az ő kifejezett kívánságára a kérvényt általános kérvénynek kell határozatilag kimon­dani , további eljárás végett a nyilvántartási osztályhoz kell áttenni. Ha kihágás látszik fennforogni (4.288/1919. M. E. számú rendelet 24. §. 2. pont) a hatá­rozatban a bűnvádi eljárás megindítása iránt is intézkedni kell. 10. §. Ha a kérvényező lakásszüksége igazolva van és a megjelölt lakás vagy más helyiség igénybe­vehető, az előadó a lakásnak vagy más helyiség­nek a kérelmező javára való igénybevételét elrendeli s ennek következtében a háztulajdo­nost vagy az illető helyiség bérlőjét kötelezi, hogy a körülmények szerint megállapított ha­táridő alatt az igénybevett helyiséget bocsássa a kérelmező rendelkezésére. Amennyiben bizo­nyos átalakítások szükségesek, a rendelkezésre bocsátás a határozatban azzal a feltétellel is elrendelhető, hogy a kérelmező azokat a saját költségén tartozik elvégeztetni. A határozatban lehetőleg meg kell állapítani a kérelmező által fizetendő bérösszeget is 11­ §. A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. 12. §. Az előadó határozatát a jelenlevő felekkel ki­hirdetés útján közli, a jelen nem levőknek pedig kézbesítteti. A kérelmezett lakást (helyiséget) kiutaló határozatot az előadó írásba foglalja és a lakás­­igazolványi osztályhoz teszi át, ahol a határozat alapján az igénylő részére lakásigazolványt állí­tanak ki és azt neki kézbesíttetik. A lakásigazolvány kiállítása előtt a 30. §-ban szabályozott eljárásnak van helye. III. FEJEZET. Eljárás általános kérvény folytán. 13. §• Azokat a beadványokat, amelyekben valaki általában csak lakást kér anélkül, hogy azt egye­dileg megjelölné, a nyilvántartási osztály vezetője valamelyik nyomozónak osztja ki. Az általános kérvényben is meg kell jelölni, hogy a kérvényező milyen lakásra (hány szobára)­­ tart igényt. 14­ §• A nyomozás a kérvényező lakásszükségének megállapítása céljából történik. A nyomozó teen­dőire nézve a 6. §. szabályai megfelelően alkal­mazandók. 15. §. A nyomozás befejezése után a kijelölt előadó a nyomozás adatai alapján vagy a még szük­ségesnek látszó egyéb körülmények kiderítése után határoz. Szükség esetén a kérvényező személyes meg­hallgatását is elrendelheti. 16. §. Ha a kérvényező lakásszüksége nem nyert megállapítást, a kérelmet el kell utasítani és ha a 4.288/1919. M. E. számú rendelet 24. §-ának 2. pontja alá eső kihágás látszik fen­­forogni, a bűnvádi eljárás megindítása iránt is kell intézkedni. Ha a kérvényező lakásszüksége nyilvánvaló, az előadó a kérelmező igény jogosultságát meg­állapítja és a kérelmező körülményeinek meg­felelő lakás kijelölése végett az iratokat a nyil­vántartási osztály vezetőjéhez juttatja. 17. §. Az igényjogosultak nyilvántartandók és részükre a rendelkezésre álló lakások közül megfelelő lakást kell kiutalni. A kiutalást a nyilvántartási osztály vezetője vagy az általa ezzel megbízott előadó végzi s az e tárgyban hozott határozatra a 10. §. ren­delkezései nyernek megfelelően alkalmazást. 18. §. A kiutalás sorrendjére nézve a kérvények be­adásának időrendje az irányadó, kivéve, ha a későbbi kérelmezők között olyan van, akinek lakásszüksége sürgősebb kielégítést igényel. 19. §. A kiutaló határozatot az érdekeltekkel kéz­besítés útján kell közölni. A kézbesítéstől szá­mítandó 8 nap alatt a kérvényező, kinek részére lakás utaltatott ki, lakásigazolvány kiadását kérelmezheti a határozat felmutatása mellett. E határidő elmulasztása esetén a kiutaló vég­zés hatálytalanná válik és a kiutalt lakás újból felveendő a lakásügyek miniszteri biztosának rendelkezésére álló lakások jegyzékébe. 20. §. A 16. és 17. §- okban említett határozatok ellen jogorvoslatnak helye nincs. IV. FEJEZET. Eljárás bejelentés alapján vagy hivatalból. 21. §. Ha valamely lakás vagy más helyiség meg­­üresedését a háztulajdonos vagy az, aki az illető helyiséggel rendelkezik (főbérlő, bérlő) a 4.288. 1919. M. E. számú rendelet 17. §-ának 2. pontja alapján bejelenti anélkül, hogy új bérlőt vagy albérlőt hozna javaslatba, az ilyen lakást vagy más helyiséget a nyilvántartási osztály vezetője a lakásügyek miniszteri biztosának rendelkezése alatt álló lakások jegyzékébe vétett fel. Ha pedig a bejelentésben új bérlő vagy al­bérlő hozatott javaslatba, a beadványt a javas­latba hozott bérlő vagy albérlő által előterjesz­tett rekvizíciós kérvénynek kell tekinteni. 22. §. A 21. §. első bekezdésében említett bejelen­tés illetékmentes, ellenben a 2. bekedés alá eső beadvány után a 2. §-ban meghatározott ille­téket kell leróni. 23. §. A nyilvántartási osztály vezetője hivatalból is elrendelheti bármely helyiségre nézve az igénybevételi eljárást. Ebben az esetben nyomozót küld ki, akinek jelentése alapján (6. §.) a kijelölt előadó az érdekeltek meghallgatása és az esetleg szükséges bizonyítás felvétele után határoz. 3

Next