Budapesti Közlöny, 1919. szeptember (53. évfolyam, 100-123. szám)

1919-09-12 / 108. szám

4 Ha a nyomozás adataiból kiderül, hogy a ház­­tulajdonos vagy bérlő bejelentési kötelezettsége teljesítését elmulasztotta, ellene a kihágási el­járást (4.288/1919. M. E. számú rendelet 24. §. 3. pont) meg kell indítani. 24 §. Ha az előadó a kérdéses helyiséget nem tartja igénybevehetőnek, az eljárást megszünteti, ellen­kező esetben pedig a kérdéses lakás vagy más helyiség igénybevételét elrendeli azzal, hogy ennek bérlőjét a lakásügyek miniszteri biztosa fogja kijelölni. 25. §: A határozat az érdekeltekkel kézbesítés útján közlendő s ellene jogorvoslatnak helye nincs. 26. §. Az igénybevett lakás a lakásügyek miniszteri biztosának rendelkezése alatt álló lakások jegy­zékébe veendő fel. Ugyane jegyzékbe kell felvenni a 19. és 30. §-ok szerint a miniszteri biztos rendelkezése alá kerülő lakásokat is. 27. §. Ha olyan lakásra nézve, amelyre vonatkozólag az igénybevételi eljárás hivatalból már meg­­indíttatott, rekvizíciós kérvényt adnak be, ez csak abban az esetben vehető figyelembe, ha korábbi általános igénylő (9. és 13. §.) nincs. H. CÍM. Lakásigazolványok. 28. §. Bármely lakás vagy más helyiség elfoglalása joghatályosan csak a lakásügyek miniszteri biz­tosa által kiállított lakásigazolvány alapján tör­ténhetik. Abban az esetben azonban: 1. ha a helyiséggel rendelkező fél a beköltö­zésbe beleegyezik, 2. ha a beköltözésre sürgősen szükség van, 3. és ha a kérvény (4. §. 2. bekezdése) be­adatott, az igénylő ideiglenesen a lakásigazol­vány megszerzéséig beköltözhetik, beköltözködése azonban csak a lakásigazolvány megszerzésével válik véglegessé és hatályossá. 29. §. Lakásigazolvány kiállítása csak igénybevételt rendelő (10. §.) vagy lakást kiutaló (17. §.) határozat alapján történhetik és pedig az előbbi esetben hivatalból (12. §.), az utóbbi esetben kérelemre. (19. §.) A kérelmet szóval vagy írásban kell előter­jeszteni a határozat kézbesítésétől számítandó 8 nap alatt a 19. § ban foglalt jogkövetkez­mények terhe mellett s a kérvényhez a határo­zat melléklendő, szóbeli kérelem esetén pedig a határozatot fel kell mutatni. A kérvény bélyegmentes. 30. §. A lakásigazolvány kiadása előtt a lakásiga­­zolványi osztály vezetőjének a már kiadott lakás­igazolványokról vezetett nyilvántartási jegyzék alapján meggyőződést kell szerezni arról, hogy a kérelmező részére adatott-e már ki lakás­igazolvány. Ha a kérelmező lakásigazolványt még nem kapott, az osztály vezetője a lakásigazolvány kiadását elrendeli s ennek megtörténtét úgy a határozat becsatolt vagy felmutatott kiadmá­nyára, mint annak eredeti fogalmazványára fel­jegyezteti s egyúttal a nyilvántartási osztályba a kérelmezőnek régebbi lakását bejelenti. Ha pedig a nyilvántartási jegyzék adataiból az lenne megállapítható, hogy a kérelmező lakásigazolványt már kapott, eljárást indít an­nak kiderítése végett, hogy visszaélés esete forog-e fenn. A visszaélés megállapíthatósága esetén a lakás­igazolvány kiadását megtagadja, a becsatolt vagy felmutatott határozati példányt bevonja, annak a kérelmező javára szóló rendelkezéseit hatálytalanítja és egyidejűleg intézkedik, hogy a határozatban említett lakás vagy más helyi­ség a lakásügyek miniszteri biztosának rendel­kezése alatt álló lakások jegyzékébe vétessék fel. Határozatai ellen jogorvoslatnak helye nincs. 31. §. Ha tévedésből vagy bármely más okból ugyan­azon lakásra vagy helyiségre vonatkozólag több lakásigazolvány adatott ki, ebben az esetben, ha beköltözés még nem történt, a később kiadott, ha pedig valamelyik kérelmező már beköltözött, annak a lakásigazolványa semmisítendő meg, aki a lakás birtokába még nem jutott. III. CÍM. Bérmegállapítási kérelmek elintézése. 32. §. Azokat a kérelmeket, amelyek a bérösszeg vagy járulékai tekintetében felmerült viták hatósági eldöntésére irányulnak, írásban a bér­­megállapítási ügyek irodájában kell beadni. A kérvények után 20­0 illeték fizetendő. 33. §. A bérmegállapítási ügyek osztályának vezetője a beérkezett kérvényeket kerületenként csopor­tosítva előadóknak osztja ki, akik az ügy tár­gyalására határidőt tűznek, amelyre a feleket megidézik. 34. §. A felek egyikének elmaradása a tárgyalás megtartását vagy a határozathozatalt nem akadályozza. Ha a tárgyaláson a felek egyike sem jelenik meg, az eljárást végzéssel meg kell szüntetni. 35. §: Az ügy érdemleges elintézése szóbeli tárgya­lás alapján tanácsban történik. A tárgyalásról jegyzőkönyv készítendő, amelynek tartalmazni kell az ügy fontosabb mozzanatait s az elő­terjesztett kérelmeket. A tanács elnöke az előadó, tagjai pedig a főváros polgármestere által kerületenként ki­jelölt és az illető városrész viszonyait ismerő két ülnök. A tárgyalást a tanács elnöke vezeti, aki gon­doskodni tartozik arról, hogy az ügy kimerítő tárgyalásban részesüljön és azok a körülmények, amelyek alapján a bér összege megállapítható, esetleg bizonyítás útján is kiderittessenek. 36. §. A tanács határozatait az elnök hirdeti ki s azok ellen jogorvoslatnak helye nincs. 37. §. A tanács elnöke abban az esetben, ha a ho­zandó határozat elvi jelentőségű volna, vagy ha a gyakorlat egyöntetűségét érintené, a határozat­­hozatalt felfüggesztheti és az ügyet közvetlenül a lakásügyek miniszteri biztosának döntése alá bocsáthatja. IV. CÍM. Végrehajtási eljárás. 38. §. Az igénybevett lakásba vagy más helyiségbe való behelyezésre irányuló végrehajtás csak lakás­igazolvány alapján rendelhető el. Más esetekben a meghozott jogerős határozat szolgál a végrehajtás alapjául. 39. §. A végrehajtás a teljesítésre megszabott határ­idő lejárta után kérelemre rendelhető el. A végrehajtási kérvényt egy példányban kell beadni illetéke­s korona. 40. §. Az elrendelt végrehajtás foganatosításával a végrehajtási osztály vezetője kiküldöttet bíz meg és szükség esetén karhatalom kirendeléséről is gondoskodik. Az igénybevett lakásba vagy más helyiségbe való behelyezés az igénylőnek a lakásba vagy a a helyiségbe való bevezetése útján történik. Ha pedig valamely helyiségnek kiürítése ren­deltetett el, a kiküldött szükség esetén karhatal­mat is alkalmazhat avégből, hogy a határozat­nak érvény­szereztessék. 4. §. Ha valamely kiürítést rendelő határozat végrehajtása következtében az, aki ellen a végre­hajtás irányul, hajléktalanná válnék, a végre­hajtási osztály vezetője valamely szükséglakást jelöl ki, ahova a végrehajtást szenvedő ingó­ságaival együtt átszállítandó. Az átszállítást a kiküldött foganatosítja. Szállítási eszközökről a végrehajtási osztály vezetője gondoskodik. 42. §. A végrehajtással felmerült költségeket a lakás­ügyek miniszteri biztosának rendelkezésére bocsá­tott összegből kell előlegezni. E költségeket azonban az a féli aki a végre­hajtásra okot adott, megtéríteni tartozik. 43. §: A kiküldött a végrehajtás foganatosításáról szóló jelentésében tartozik a felmerült költsége­ket felszámítani és az általa tapasztaltak alap­ján nyilatkozni afelől, hogy e költségek behajt­­hatatlanoknak mutatkoznak-e. A végrehajtási osztály vezetője a költségeket megállapítja és azt, aki felmerülésükre okot szolgáltatott, 8 napos teljesítési határidő kitű­zésével a költségek megtérítésére kötelezi. Ha azonban a kiküldött jelentése alapján vagy más módon arról győződik meg­, hogy e költségek be nem hajthatók, azokat egyelőre behajthatatlanoknak nyilvánítja. 44. §: A végrehajtási költségek behajtása, ha a ma­rasztalt fél azokat a teljesítési idő alatt meg nem térítené, közigazgatási úton történik s ennek szorgalmazása a végrehajtási­ osztály vezetőjének feladata. H. RÉSZ. 45. §. A Budapest környékén levő azokban a közsé­gekben, amelyekre a lakásügyek miniszteri biz­tosának hatásköre kiterjed, az I. részben foglalt rendelkezések a következő eltérésekkel alkalma­zandók : 1. Azokat a tennivalókat, amelyek az I. rész­ben foglaltak szerint a különböző osztályok vezetőinek hatáskörébe vannak utalva, vidéken az igazságügyminiszter által a lakásügyek miniszteri biztosa mellé kirendelt ítélőbírák közül az végzi, akit vagy akiket erre a lakás­ügyek miniszteri biztosa kijelöl. 2. Bérmegállapítási ügyekben elsőfokon eljáró tanács ülnökeit városokban a polgármester, köz­ségekben pedig a községi elöljáróság jelöli ki. 3. A végrehajtási eljárás során esetleg szük­séges karhatalom kirendelése végett az állam­rendőrséget kell megkeresni. Budapest, 1919. évi szeptember hó 9-én. Dr. Borsos Endre s. k., a lakásügyek miniszteri biztosa. Budapesti Közlöny 1919 szeptember 12. Hirdetmény. A proletárdiktatúra alatt történt erőszakos rekvirálások által okozott sérelmek felülvizsgá­latát, miután a panaszok beadására megszabott idő lejárt, megkezdtem és rövid idő alatt be is fogom fejezni. Ezzel kapcsolatban a tűrhetetlen lakásszük­ségen is enyhíteni igyekszem és iparkodom a lakásügyek terén a jogrendet helyreállítani. Ezért a következőket hozom a főváros közön­ségének tudomására: 1. Hivatalomat a központi járásbíróság (V., Markó­ utca 25.) épületében rendeztem be, minél­fogva minden beadványt és kérvényt, amely a hatáskörömbe tartozó ügyekre vonatkozik, itt kell benyújtani.

Next