Budapesti Közlöny, 1919. október (53. évfolyam, 124-150. szám)
1919-10-18 / 139. szám
1919 október 18 Budapesti Közlöny készletet, amely a birtokost saját házi vagy gazdasági szükséglete címén jogosan megilleti 18. §. A jelen rendeletbe ütköző kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságoknak mint rendőri büntető bíróságnak az államrendőrség működéi területén pedig a magyar államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. A hozott ítéletet a meghozatalát követő 3 napon belül a közélelmezési miniszterhez kell felterjeszteni. XI. FEJEZET. Kártérítő összeg. 19. §. Aki a jelen rendelet alapján zár alá vett burgonrekészletet akar egészen, akár részben jogellenesen felhasználja, elfogyasztja, elidegeníti vagy a közszükséglet kielégítése elől egyéb módon jogellenesen elvonja, arra a törvényhatóság első tisztviselője a fél meghallgatása után az 1919: IV. t.-c. 2. §. értelmében a közszükséglet elől elvont készlet értékének háromszorosáig terjedhető kártérítési összeget szabhat ki, amelyet a felmerülő költség levonásával a Hadirokkantak Segélyalapja javára kell fordítani. A marasztaló határozat ellen közlésétől 15 nap alatt felebbezésnek van helye a közélelmezési miniszterhez. A kártérítési összeg kiszabása a cselekmény elkövetőjének büntetőjogi felelősségét nem érinti. XII. FEJEZET. Záró rendelkezések. 20. §. E rendelet hatálya csak az 1919. évi október 1. napja után kiszedett burgonyára vonatkozik. Az 1919. évi október 1. előtt kiszedett burgonyára a korai burgonya kiszedése és forgalombahozatala tárgyában kiadott 104/1919. N. T. rendelet rendelkezései irányadók. II. § Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe; életbeléptetésével a 3.243/1918. M. E. sz. rendeletnek a jelen rendelettel ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik. A hatályuk alatt keletkezett jogviszonyokra és elkövetett cselekményekre azonban továbbra is irányadók maradnak. Budapest, 1919. október hó 18. Friedrich a. k., miniszterelnök. A magyar kormány 5.291/1919. M. E. számú rendelete a Magyar Felszámoló Hivatalnak a békeszerződés végrehajtására való felállítása tárgyában. 1. §. A monarchia megszűnéséből keletkező pénzügyi és gazdasági kérdések egységes intézésének biztosítására a külügyminiszter legfelsőbb fokú vezetése alatt a Magyar Felszámoló Hivatal a békeszerződés végrehajtóiéra* elnevezéssel önálló hivatal szerveztetik. 2 §• A hivatal feladata különösen: előkészítése azoknak a megegyezéseknek, melyek az államvagyonnak — éspedig különösen úgy a külföldön, mint a volt monarchia két állama és Bosznia-Hercegovina területén levő közös vagyonnak, — továbbá az udvartartási és fejedelmi javaknak, valamint az alapoknak és alapítványoknak a felosztása tekintetében szükségesek; — közreműködés azokban a tárgyalásokban, melyek a volt monarchia területén alakult államokkal az állami igazgatás ügyeire vonatkozó aktáknak, jegyzőkönyveknek, okmányoknak és okiratoknak, továbbá művészi, tudományos és történelmi vonatkozású tárgyaknak a kicserélésére, illetve felosztására nézve lefolytatandók lesznek; — a Horvát Szlavónországokkal és Bosznia-Hercegovinával fennállott közjogi viszonyainkból felmerülhető pénzügyi kérdésekre vonatkozó ügyek intézése; — a háborús jóvátételeknek és a volt monarchia katonai igazgatása alatt állott területeken folytatott gazdálkodásnak elszámolási ügyei; — a jóvátételi bizottság részére szükséges felvilágosítások, adatok és kimutatások beszerzése, feldolgozása és nyilvántartása; — a volt közösségből származó leszerelési anyagok leltározása és forgalombahozatala iránti intézkedés és ezen anyagokat illető megállapodások létesítése az érdekelt államokkal; — a volt közös kormány szállítói által támasztott követelések elbírálása és a hadiszolgáltatásokból eredő igének ellátása; — közreműködés azon tárgyalásokban és megállapodások létesítésében, melyek a békeszerződés határozmányaiból kifolyólag, valamint az e határozmányok során felmerülő részletkérdéseknek a szabályozása céljából a monarchia területén alakuló államokkal szükségessé válnak. 3. §: A hivatal élén az elnök áll, akit a minisztertanács nevez ki. A hivatal személyzete külön státust alkot, egyelőre azonban az egyes minisztériumok által kirendelendő alkalmazottakból áll. Az ezenfelül szükséges személyzetet az elnök szerződéssel alkalmazza. A hivatal részére az egyes minisztériumok átengedik azokat az ügyiratokat és feljegyzéseket, amelyekre a hivatalnak, a 2. §. értelmében általa közvetlenül intézendő ügyek ellátása céljából szüksége van. A hivatal ügyrendjét és belső szervezetét külön rendelet fogja szabályozni. 4 §. A hivatal a minisztériumokkal közvetlenül érintkezik és a hatáskörébe utalt ügyekben az összes közhatóságokkal közvetlenül rendelkezik. A hivatal költségvetési kezelését az állami zárszámadásban a „Magyar Külügyminisztérium” elnevezéssel nyitott fejezetnél kell elszámolni addig is, míg erre nézve állami költségvetési törvény intézkedik. 5. §. A Bécsben működő Magyar Felszámoló Hivatal az 1. §. értelmében szervezett hivatal kirendeltségévé szerveztetik át s mint ilyen a bécsi magyar követségnek is rendelkezésére áll. 6. §• Az Anyagértékesitő Intézet r.-t. az 1. §. értelmében szervezett hivatal alá rendeltetik és mindazok a jogok és hatáskörök, melyek ezen társaság alapítási tervezetében és alapszabályaiban más hatóság vagy szerv (minisztériumok, tárcaközi bizottság elnöke) számára tartottak fenn, az 1. §. értelmében szervezett hivatalt illetik. A nevezett részvénytársaság működéséből kifolyólag az állam javára eső bevételt az 1. § értelmében szervezett hivatal költségvetésében kell elszámolni. Ugyancsak e hivatal költségvetésében kell elszámolni a Magyarországot megszálló seregek költségei fejében bennünket terhelő összegeket, valamint a békeszerződésből folyólag működő bizottságoknak, bíróságoknak és elszámoló irodáknak Magyarország terhére felmerülő költségeit. 7. §• A gazdasági élet szélesebb köreit érintő általános érdekű ügyekben az érdekeltségek közreműködésének megfelelő biztosítására bizottság alakulttuk. Ebben a bizottságban tárgyalandók azok a kérdések is, melyek az egyes tárcák gondozására bízott érdekek körén túlmenő és az egész gazdasági életre kiható általános jelentőséggel bírnak. A bizottságnak elnöke a külügyminiszter vagy megbízottja, elnökhelyettese a hivatal elnöke, a bizottság 3 alelnökét pedig a földmivelésügyi, kereskedelemügyi és pénzügyminiszter küldi ki. A bizottság tagjai: a) az egyes tárcák egy-egy kiküldöttje, b) a rendeletileg kijelölendő intézmények és gazdasági érdekképviseletek kiküldöttei, akiknek száma azonban nem lehet több 25-nél A bizottság a szükséghez képest albizottságokat alakít, amelyekbe a bizottságnak nem tagjai is meghívhatók. A bizottság működésének részletes szabályozására a hivatal ügyrendet állapít meg. Azoknak a kérdéseknek a tárgyalására, amelyek adminisztratív természetűek, de több sáros ügykörét érintik, a bizottságnak az elnökségéből és a) pont alatti tagjaiból állandó bizottság alakul. 8 §• A minisztérium 552/1918. M. E. és illetve 4.018/1919. M. E. számú rendeleteivel szervezett Miniszteri Tárcaközi Bizottság a jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg megszűnik és az idézett 4018/1919. M. E. számú rendelet által a bizottság hatásköre alá helyezett csoportok személyzete a jelen rendelettel szervezett hivatal kötelékébe vétetik át. 9. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe. Budapest, 1919. október hó 13-án. Friedrich István s. k., miniszterelnök. Értesítés. Értesítem mindazokat a ház- (villa-) tulajdonosokat, kiknek házát (villáját) a fürdő- és nyaralótelepeken az úgynevezett tanácskormány köztulajdonba vette és akik villájuk mentesítését annak idején kérelmezték, hogy mentesítési kérvényükhöz csatolt okmányaikat — kellő személyigazolás és átvételi elismervény mellett — a népegészségügyi minisztérium fürdőügyi szakosztályában (Nemzeti Palota, I.sa, kapu földszint jobbra) átvehetik. Budapest, 1919. évi október hó 10. Népegészségügyi miniszter. 42 086/VIII—2. 1919. szám. Pályázati hirdetés a budafoki állami pincemesteri tanfolyamra való felvételre. A budafoki pincemesteri tanfolyamra az 1919. évi november hó 16-án kezdődő s 12 hónapig tartó tanévre korlátolt számú tanulók felvétele céljából ezennel pályázat hirdeti tik. A tanfolyam célja, hogy az arra felvett tanulók az okszerű borkezelésben elméletileg és főleg gyakorlatilag rendszeresen és alaposan kiképeztessenek. Felvételi kellékek: 1. A kétéves tanfolyam hazai vincellér iskolák vagy alsóbbfokú kereskedelmi tanfolyamok, polgári iskolák vagy ezekkel egyenrangú más iskolák valamelyikének jó sikerrel történt bevégzését igazoló bizonyítvány. A nem vincellérikolát végzettek azonban legalább egy évi szőlő- vagy pincegazdasági (szőlészeti vagy pincézeti) gyakorlatot is tartoznak kimutatni. 2. A pincében való állandó foglalkozásra alkalmas, erős, egészséges testalkatot igazoló orvosi bizonyítvány. 3. Községi erkölcsi bizonyítvány a folyamodó eddigi magaviseletéről. 4. Ha a pályázó kiskorú, a szülők vagy gyám beleegyezése és annak kötelező nyilatkozata, hogy a tanuló az intézetet évközben nem fogja elhagyni s ha mégis önhibájából elhagyná, illőleg önhibája miatt az intézetből eltávolíttatnék, az általa eddig élvezett havonkinti 2000, azaz kettőszáz korona ellátási költséget, valamint a tanulmányi kirándulások költségeiből reá eső részt az államkincstárnak meg fogja téríteni. Ha a pályázó nagykorú, ezt a kötelező nyilatkozatot maga tartozik kiállítani. 3