Budapesti Közlöny, 1919. október (53. évfolyam, 124-150. szám)

1919-10-18 / 139. szám

Budapest, 1910 139. szám. r.e»»urat: R. Cefan, Szombat, október 13. BUDAPESTI KÖZLÖNY Szerkesztőig« Előfizetési árak . Kiadóhivatal, VIL kerület, Rákóczi-tt M. szom. Egész évre,, _ 130 koren« fésgyedévre „„30 Loseva VIL, Rékóczi-út 54., Athenaeum­-épület. Telefon : Józef 20-21. Félévre------80 korona mám éra 1 korona. Telefon: József 13-91. ■ -- L - .mm !■ iTTT«Mea.u.. .agil'*TMgl”-” a j ai.VfiM'. .—u ■ — 1 - ------imivm i.i" yg HIVATALOS LAP. EIVATA10S BÍSZ. Rendelet. Az engedélyezett gyűléseken a fel­vállalt kötelességek nem teljesítése végett, minden eddig már engedé­lyezett gyűléshez az engedélyt ezen­nel visszavonom. További intézkedésig semmiféle gyűlésekre engedélyt nem fogok adni, tehát az ily irányú kérvények be nem nyújtandók. Felhívom a közönség figyelmét azon tilalomra, hogy az utcán min­den csoportosulástól tartózkodjék. Háromnál több személy az utcán együtt nem állhat. Az ezen rendelet ellen vétők 2 évig terjedő börtönnel vagy 10.000 f­es pénzbírsággal vagy mindkettővel lesz­nek sújtva. Ezen rendelet f. é. október hó 14-én lép érvénybe. Budapest, 1919. október hó 14-én. Mosolti tábornok s. k., a budapesti román királyi csapatok parancsnoka. 1m kisdedóvónőt a veszprémi jeruzsálemhegyi állami kisdedóvodához kisdedóvónővé kinevezte. A kecskeméti törvényszék elnöke Kiss Ger­gely kecskeméti törvényszéki kezelő altisztet saját kérelmére a­knnszentmiklósi járásbíróság­hoz helyezte át. G­r­o­s­i­c­s István horvátnádaljai születésű és illetőségű ugyanottani lakos saját, valamint Mária, Amália, Ilona, István és László nevű kiskorú gyermekei családi nevének a Sülöp névre kért átváltoztatása az 1919. évi 75,418/VIII. a. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. A vallás- és közoktatásügyi magyar miniszter a volt közoktatásügyi népbiztosságnak folyó évi május hó 3-án 87.743. szám alatt kelt intézkedését, amellyel Gazdag Géza hadviselt oki. polgári iskolai tanárt 1919. évi május hó 1-étől kezdődő hatállyal a X. fizetési osztályba állami polgári iskolai rendes tanárrá kinevezte, megerősítette. A vallás- és közoktatásügyi magyar miniszter Scheib­er Jusztin okleveles kisdedóvónőt a pilis­­szentléleki állami kisdedóvodához kisdedóvónővé kinevezte. A vallás- és közoktatásügyi magyar miniszter Berzsenyi Gusztávné sz. Kőrössy Paula okleve- A magyar kormánynak 1919. évi 5.203/919. M. E. szá­m­ a rendelete. Az úgynevezett tanácskormánynak a beteg­­ápolási ügyre vonatkozó intézkedései következ­tében számos magán (egyesületi) tulajdont képező, de ekénként a nyivános betegápolást szolgáló gyógyintézet forgó-, illetőleg fenntartó tőkéjének és jövedelmének felhasználása folytán hivatásos üzemét folytatni nem képes s műkö­dését egynéhány, már be is szüntette. Az élelmiszerek, fűtőanyag és a betegek ellá­tásához szükséges kellékek beszerzésével járó nehézségek pedig más kórházak és hasonló gyó­gyító és emberbarát intézmények fenntartóit hozták oly helyzetbe, hogy az általuk fenntar­tott intézmény további rendes ü­zem­bentartását önerejükből biztosítani nem képesek. A gyógyulást kereső betegek és a védelemre szoruló elhagyott gyermekek érdekeinek meg­óvása végett a minisztertanács felhatalmazza a népegészségügyi minisztert, hogy minden olyan kórházat, gyógyító- és beteggondozó-intézetet, gyermekmenhelyet vagy más hasonló ember­­baráti egészségügyi intézményt, amelynek üzem­ben maradását tulajdonosa, illetőleg fenntartója biztosítani nem képes, állami kezelésbe vegyen. A minisztertanács felhatalmazza továbbá a népegészségügyi minisztert, hogy amennyiben valamely kórház, gyógyító- és beteggondozó­intézet, gyermekmenhely vagy más emberbaráti egészségügyi intézmény fenntartója az általa fenn­tartott intézményt egészen meg akarná szüntetni és az annak fenntartására rendelt anyagi eszkö­zöket alapszabályszerű hivatásától eltérő célra kívánná fordítani, ezt az intézetet a fenntartóval, illetőleg tulajdonossal folytatott tárgyalás során megállapítandó megváltási áron állami intézetté szervezze át. Az említett intézetek állami kezelésbe vétele vagy állami intézetté átszervezése körül köve­tendő eljárást a népegészségügyi miniszter ren­delettel szabályozza. Budapest, 1919. évi október hó 18. napján. Friedrich István b. k., miniszterelnök. A magyar minisztériu­ Biask 5.268/1919. N. I. alámú rendelet« az 1919. évi burgonyatermés zár alá vételéről, közszükségleti célokra igénybevételéről és fel­­használásáról. A magyar minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvé­nyes rendelkezések alapján a következőket ren­deli : I. FEJEZET: Az 1919. évi burgonyatermés zár alá vétele. 1. §• A termelőknek az 1919. évi termésből szár­mazó burgonya készlete a jelen rendelet erejénél fogva zár alá helyeztetik és afelől a termelő csak a jelen rendeletben megszabott korlátok között rendelkezhetik. A zár alá vétel hatálya a földből való kisze­dés időpontjával kezdődik. 2. §■ Aki burgonyát termel, köteles azt a helyi szo­káshoz mérten az időjárási viszonyoknak megfelelő időpontban kiszedni s azt a rendes gazda gon­dosságával kezelni és a romlástól megóvni. Ha a termelő ezeket a munkálatokat nehéz munkaviszonyokra való tekintettel kellő időben elvégezni nem képes, vagy pedig a burgonyát elfogadható indok nélkül kellő időben kiszedni vonakodik — a községi elöljáróság (városi pol­gármester) köteles erről az elsőfokú közigaz­gatási hatóságnak azonnal jelentést tenni, ez az utóbbi pedig köteles az ilyen készleteknek, eset­leg a termelő kérelmére a közerő kirendelése útján történendő kiszedéséről és betakarításáról gondoskodni. A közerő költségei a termelőt terhelik. A burgonyát éretlen állapotban kiszedni tilos, kivéve, ha azt az időszak előrehaladottsága vagy hadműveleti okok teszik szükségessé. II. FEJEZET. A termelő rendelkezési joga és annak korlá­tozása. 3. §. Azt, hogy a termelő házi és gazdasági szük­séglet (vetőmag, takarmányozás, állandó és idő­szaki munkálatok és cselédek járandósága) címén az 1919. évi burgonyatermésből mennyit tart­hat vissza és használhat fel, a földmi­velésügyi miniszterrel egyetértőleg a közélelmezési minisz­ter vagy felhatalmazásukkal a törvényhatóság első tisztviselője állapítja meg. A törvényhatóság első tisztviselője az általa történt megállapítást­­köteles a közélmezési miniszternek bejelenteni A termelő a zár alá vett termésnek azt a részét, melyet saját házi és gazdasági szükség­letére visszatarthat, erre a célra szabadon fel­használhatja, illetőleg másutt levő gazdaságá­ban leendő jogszerű felhasználás céljából elszál­líthatja. 4. §. A termelő zár alá vett termésének saját házi és gazdasági szükségletét meghaladó részét csak

Next