Budapesti Közlöny, 1919. október (53. évfolyam, 124-150. szám)
1919-10-18 / 139. szám
Budapest, 1910 139. szám. r.e»»urat: R. Cefan, Szombat, október 13. BUDAPESTI KÖZLÖNY Szerkesztőig« Előfizetési árak . Kiadóhivatal, VIL kerület, Rákóczi-tt M. szom. Egész évre,, _ 130 koren« fésgyedévre „„30 Loseva VIL, Rékóczi-út 54., Athenaeum-épület. Telefon : Józef 20-21. Félévre------80 korona mám éra 1 korona. Telefon: József 13-91. ■ -- L - .mm !■ iTTT«Mea.u.. .agil'*TMgl”-” a j ai.VfiM'. .—u ■ — 1 - ------imivm i.i" yg HIVATALOS LAP. EIVATA10S BÍSZ. Rendelet. Az engedélyezett gyűléseken a felvállalt kötelességek nem teljesítése végett, minden eddig már engedélyezett gyűléshez az engedélyt ezennel visszavonom. További intézkedésig semmiféle gyűlésekre engedélyt nem fogok adni, tehát az ily irányú kérvények be nem nyújtandók. Felhívom a közönség figyelmét azon tilalomra, hogy az utcán minden csoportosulástól tartózkodjék. Háromnál több személy az utcán együtt nem állhat. Az ezen rendelet ellen vétők 2 évig terjedő börtönnel vagy 10.000 fes pénzbírsággal vagy mindkettővel lesznek sújtva. Ezen rendelet f. é. október hó 14-én lép érvénybe. Budapest, 1919. október hó 14-én. Mosolti tábornok s. k., a budapesti román királyi csapatok parancsnoka. 1m kisdedóvónőt a veszprémi jeruzsálemhegyi állami kisdedóvodához kisdedóvónővé kinevezte. A kecskeméti törvényszék elnöke Kiss Gergely kecskeméti törvényszéki kezelő altisztet saját kérelmére aknnszentmiklósi járásbírósághoz helyezte át. Grosics István horvátnádaljai születésű és illetőségű ugyanottani lakos saját, valamint Mária, Amália, Ilona, István és László nevű kiskorú gyermekei családi nevének a Sülöp névre kért átváltoztatása az 1919. évi 75,418/VIII. a. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. A vallás- és közoktatásügyi magyar miniszter a volt közoktatásügyi népbiztosságnak folyó évi május hó 3-án 87.743. szám alatt kelt intézkedését, amellyel Gazdag Géza hadviselt oki. polgári iskolai tanárt 1919. évi május hó 1-étől kezdődő hatállyal a X. fizetési osztályba állami polgári iskolai rendes tanárrá kinevezte, megerősítette. A vallás- és közoktatásügyi magyar miniszter Scheiber Jusztin okleveles kisdedóvónőt a pilisszentléleki állami kisdedóvodához kisdedóvónővé kinevezte. A vallás- és közoktatásügyi magyar miniszter Berzsenyi Gusztávné sz. Kőrössy Paula okleve- A magyar kormánynak 1919. évi 5.203/919. M. E. szám a rendelete. Az úgynevezett tanácskormánynak a betegápolási ügyre vonatkozó intézkedései következtében számos magán (egyesületi) tulajdont képező, de ekénként a nyivános betegápolást szolgáló gyógyintézet forgó-, illetőleg fenntartó tőkéjének és jövedelmének felhasználása folytán hivatásos üzemét folytatni nem képes s működését egynéhány, már be is szüntette. Az élelmiszerek, fűtőanyag és a betegek ellátásához szükséges kellékek beszerzésével járó nehézségek pedig más kórházak és hasonló gyógyító és emberbarát intézmények fenntartóit hozták oly helyzetbe, hogy az általuk fenntartott intézmény további rendes üzembentartását önerejükből biztosítani nem képesek. A gyógyulást kereső betegek és a védelemre szoruló elhagyott gyermekek érdekeinek megóvása végett a minisztertanács felhatalmazza a népegészségügyi minisztert, hogy minden olyan kórházat, gyógyító- és beteggondozó-intézetet, gyermekmenhelyet vagy más hasonló emberbaráti egészségügyi intézményt, amelynek üzemben maradását tulajdonosa, illetőleg fenntartója biztosítani nem képes, állami kezelésbe vegyen. A minisztertanács felhatalmazza továbbá a népegészségügyi minisztert, hogy amennyiben valamely kórház, gyógyító- és beteggondozóintézet, gyermekmenhely vagy más emberbaráti egészségügyi intézmény fenntartója az általa fenntartott intézményt egészen meg akarná szüntetni és az annak fenntartására rendelt anyagi eszközöket alapszabályszerű hivatásától eltérő célra kívánná fordítani, ezt az intézetet a fenntartóval, illetőleg tulajdonossal folytatott tárgyalás során megállapítandó megváltási áron állami intézetté szervezze át. Az említett intézetek állami kezelésbe vétele vagy állami intézetté átszervezése körül követendő eljárást a népegészségügyi miniszter rendelettel szabályozza. Budapest, 1919. évi október hó 18. napján. Friedrich István b. k., miniszterelnök. A magyar minisztériu Biask 5.268/1919. N. I. alámú rendelet« az 1919. évi burgonyatermés zár alá vételéről, közszükségleti célokra igénybevételéről és felhasználásáról. A magyar minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli : I. FEJEZET: Az 1919. évi burgonyatermés zár alá vétele. 1. §• A termelőknek az 1919. évi termésből származó burgonya készlete a jelen rendelet erejénél fogva zár alá helyeztetik és afelől a termelő csak a jelen rendeletben megszabott korlátok között rendelkezhetik. A zár alá vétel hatálya a földből való kiszedés időpontjával kezdődik. 2. §■ Aki burgonyát termel, köteles azt a helyi szokáshoz mérten az időjárási viszonyoknak megfelelő időpontban kiszedni s azt a rendes gazda gondosságával kezelni és a romlástól megóvni. Ha a termelő ezeket a munkálatokat nehéz munkaviszonyokra való tekintettel kellő időben elvégezni nem képes, vagy pedig a burgonyát elfogadható indok nélkül kellő időben kiszedni vonakodik — a községi elöljáróság (városi polgármester) köteles erről az elsőfokú közigazgatási hatóságnak azonnal jelentést tenni, ez az utóbbi pedig köteles az ilyen készleteknek, esetleg a termelő kérelmére a közerő kirendelése útján történendő kiszedéséről és betakarításáról gondoskodni. A közerő költségei a termelőt terhelik. A burgonyát éretlen állapotban kiszedni tilos, kivéve, ha azt az időszak előrehaladottsága vagy hadműveleti okok teszik szükségessé. II. FEJEZET. A termelő rendelkezési joga és annak korlátozása. 3. §. Azt, hogy a termelő házi és gazdasági szükséglet (vetőmag, takarmányozás, állandó és időszaki munkálatok és cselédek járandósága) címén az 1919. évi burgonyatermésből mennyit tarthat vissza és használhat fel, a földmivelésügyi miniszterrel egyetértőleg a közélelmezési miniszter vagy felhatalmazásukkal a törvényhatóság első tisztviselője állapítja meg. A törvényhatóság első tisztviselője az általa történt megállapítástköteles a közélmezési miniszternek bejelenteni A termelő a zár alá vett termésnek azt a részét, melyet saját házi és gazdasági szükségletére visszatarthat, erre a célra szabadon felhasználhatja, illetőleg másutt levő gazdaságában leendő jogszerű felhasználás céljából elszállíthatja. 4. §. A termelő zár alá vett termésének saját házi és gazdasági szükségletét meghaladó részét csak