Budapesti Közlöny, 1919. november (53. évfolyam, 151-178. szám)

1919-11-08 / 156. szám

1919 november 8. Budapesti Közlöny várjon e készletek a háborús gazdasági szerve­zetekhez már be lettek e szállítva vagy sem. 3. §. Az 1. §-ban említett anyagok és cikkek Magyarország határain túl fekvő helyekre csak a pénzügyminisztérium engedélyével szállíthatók. Az engedély megadása tereintetében a pénzügy­miniszter a kereskedelemügyi miniszter meg­hallgatásával határoz. 4­ §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe és életbelépésével a magyar minisztérium­nak 469/1917. U. E. 470/1917. M. E., 2.393/ 1917. M. E., 3.528/1918. M. E., 5.433/1918 M. E. és 6.043/1918. M. E. számú rendeletei hatályukat vesztik, a hatályuk ideje alatt kelet­kezett jogviszonyokra és elkövetett kihágásokra azonban ezentúl is alkalmazást nyernek. A Kender- és Jutaipari Bizottság működése megszűnik, amint a Kenderközpont r.-t. fel­számolása befejezést nyert. Budapest, 1919. október hó 21-én. Friedrich látván s. k., miniszterelnök. A magyar kormány 4.953/sbk­). Má­s számú rendelete a szénügyek intézéséről. 1. §• A szénellátás ügyeit a minisztérium újabb intézkedéséig a jelen rendelettel megállapított hatáskörben a Szénügyek Kormánybiztosa intézi. A kormánybiztos a hatáskörébe tartozó ügyekben a kereskedelemügyi miniszter felügye­lete alatt önállóan intézkedik. 2­ §• A kormánybiztost a minisztertanács felhatal­mazása alapján a kereskedelemügyi miniszter nevezi ki, a kormánybiztos mellé a kereskedelem­ügyi miniszter két helyettest nevez ki, akiknek hatáskörét a jelen rendelettel megszabott ha­tárok között a kormánybiztos állapítja meg. A kormánybiztos és két helyettese, amennyi­ben nem a köztisztviselők sorából neveztetnek ki, működésük megkezdése előtt a kereskedelem­ügyi miniszter kezébe esküt tesznek. A kormánybiztos székhelye: Budapest, 3. §. A kormánybiztos a szénellátás biztosítása vé­gett a fennálló törvényes rendelkezések kereté­ben megteheti mindazokat az intézkedéseket, amelyek a széntermelés biztosítása és fokozása, a szén behozatalának, forgalmának és felhasz­nálásának szabályozása, valamint közszükségleti célokra való igénybevétele tekintetében szüksé­gesek. A kormánybiztos általános jellegű rendeleteit a Budapesti Közlönyben közzéteszi. 4­ §• A kormánybiztos a hatóságokkal közvetlenül érintkezik. 5. §• Az Országos Szénbizottság tekintetében, amely az úgynevezett tanácsköztársaság megszűntével működését újból megkezdte, továbbra is a 72/1917. M. E. számú (a Budapesti Közlöny­nek 1917. évi január hó 6. napján megjelent 5. számában kihirdetett­ rendelet irányadó azzal az eltéréssel, hogy a bizottság hatáskörébe utalt tennivalók ideiglenes ellátásával a kereskedelem­ügyi miniszter a Szénügyek Kormánybiztosát bízhatja meg. 6. §• Aki a kormánybiztosnak a jelen rendelettel megszabott hatáskörében tett rendelkezéseit vagy ezek alapján tett hatósági rendelkezéseket megszegi vagy megszegésüknél bármely módon közreműködik, az amennyiben cselekménye sú­lyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, ki­hágást követ el és hat hónapig terjedő elzárás­sal és kétezer koronáig terjedhető pénzbünte­téssel büntetendő. A­ma készlet tekintetében, amelyre nézve a kihágást elkövették, a törvény értelmében el­kobzásnak van helye. Az elkobzott készlet értékének egyötöde a feljelentőt, többi része a felmerült költség levonásával a Hadirokkantak Segélyalapját illeti. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak, az államrendőrség működési területén pedig az államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. 7­ §• Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Ettől a naptól fogva ez a rendelet lép a 4­956. 1917. M. E. számú (a Budapesti Közlönynek 1917. évi december hó 23. napján megjelent, 296. számában kihirdetett) rendelet helyébe. Budapest, 1919. évi október hó 17-én. Friedrich István s. k., miniszterelnök. A magyar vallás- és közoktatásügyi minisz­ter I. évi 104.403. számú rendeletével Vértesei Imre, Somogyi Imre kaposvári áll. főgimnáziumi VHI. oszt., Sch­or Ernő, Sebői József és Szabó Gyula VII. oszt. tanulókat hazafiatlan és vallás­­ellenes viselkedésükért a hazai összes iskolákból kizárta. Felhívás. Az u. n. kertészeti termelő szövetkezeteket felszámoló bizottság felhívja mindazokat, akik­nek ezen u. n. szövetkezetekkel szemben köve­telésük áll fenn, hogy azt — követelésük fenn­állását igazoló összes okmányokkal együtt — e felhívás első közzétételétől számított 30 napon belül írásban a felszámoló bizottságnál (Buda­pest, V. ker., Országház-tér 11., magyar föld­­mivelésügyi minisztérium I. emelet 58.) annál is inkább jelentsék be, mert ellenkező esetben követeléseik nem fognak figyelembe vétetni. Budapest, 1919. november 4. Dr. Papp-Bagány István s. k., miniszteri tanácsos, 3—2 a felszámoló bizottság elnöke. A budapesti bírói és ügyvédi vizsgálóbizottság. 512. B. ü. v. b. 1919 sz. Hirdetmény. Az egységes bírói és ügyvédi vizsgáról szóló 67.300/1913. I. M. számú rendelet 59. §-a alapján közhírré teszem, hogy dr. Búza Barna­ által Budapesten 1899. évi október hó 2-ik napján letett ügyvédi vizsgáról szóló oklevél állítólag elveszett és hogy ennek az oklevélnek pótlására a hivatkozott rendelet 58. §-a értel­mében bizonyítványt állítottam ki, mely azon­ban elveszti érvényét, ha az eredeti oklevél megkerül. Budapest, 1919. évi október hó 30-án. Bubla Ferenc, az egységes birói és ügyvédi vizsgálóbizottság elnöke. Meghívás. A budapesti ügyvédi kamarának 1919. évi november hó 16-án, vasárnap délelőtt 10 órakor a kamara székházában (V. Szemere­­utca 10. sz. I. em.) tartandó rendkívüli közgyűlésére. Napirend: 1. A jogszolgáltatás és különösen az ügyvédség helyzete a tanácsköztársaság alatt. — 2. A védelem kérdése a 4.039/1919. sz. rendelettel szabályozott bűnvádi eljárásban. — 3. Az 1918. évi számadások felülvizsgálása. — 4. Az 1919. évi költségelőirányzat megállapítása. Budapest, 1919. november 6-án. Dr. Pap József s. k, a kamara elnöke. Felelős szerkesztő: BÁRSONY I­STVÁN. 3 Hivatalos hirdetmények. Hirdetmény. 11. P. 33637/2. 1919. sz. A budapesti törvényszék ezennel közhírré teszi, hogy a Magyar Jel­­záloghitelbank budapesti bej. cég által Budapesten 1906. évi október hó 1. napján 1010/58. sorszám A. osztály alatt 100 koronáról bemutatóra, fizetési idő kitétele nél­küli kiállított, nem kamatozó, sorsolás alá eső, még ki nem sorsolt szelvénynyel és szelvényutalványnyal el nem látott konvertált nyereménykötvényre nézve a megsem­misítési eljárás a Vaktor Márton kereskedő apai lakos által (képv. dr. Löwengard János ügyvéd) előterjesztett kérelme folytán az 1919. évi 11. P. 33637/2. számú végzéssel megindittatott. Ennélfogva az 1881. évi XXXIII. t.-c. 10. §-a értel­mében felhivatik a fent körülirt értékpapír ismeretlen birtokosa, hogy birtoklását a sorsjegy kisorsolása faj­tán bekövetkezendő fizetési naptól számítandó 3 (három) év elteltéig a bíróságnál jelentse be, különben folya­modó újabb kérelmére az értékpapírt semmisnek fogja nyilváníttatni. Budapest, 1919. évi március hó 21. nap­ján. A budapesti törvényszék. 404­3—3 Hirdetmény. Pk. I. 180758/1919. szám. A budapesti központi járásbíróság közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett következő okirat: Beifeld József bankháza által 1917. évi június 20-án 82809. szám alatt Wakter Márton névre kiállított 3 darab 16008/84, 1875/4, 2461/34 számú összesen 300 korona névértékű Hazai sorsjegy megvételét igazoló részletiv megsemmisítése iránt az eljárást Wakter Márton apázi lakos kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadszori beiktatást követő naptól számított egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező esetben a bíróság azt a jelzett határidő letelte után a folyamodó újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvánítani. Budapest, 1919 március 22. A budapesti központi járásbíróság. 405­3—3 Hirdetmény. Pk. I. 181396/1. 1919. szám. A buda­pesti központi járásbíróság közhírré teszi, hogy az állí­tólag elveszett következő okirat: a Magyar Bank és Kereskedelmi r.­t. által 1917. évi június 6-án 85748. szám alatt Wakter Márton névre 2045 K-ról kiállított s jelenleg 2160 K 90 fillért tartalmazó takarékbetét­könyv megsemmisítése iránt az eljárást Wakter Márton apczi lakos kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadszori beiktatását követő naptól számí­tott egy év alatt az okiratot a bíróságinál mtassa be, mert ellenkező esetben a bíróság azt a jelzett határ­idő letelte után a folyamodó újabb kérelmére semmis­nek fogja nyilvánítani. Budapest, 1919. évi március 27. A budapesti központi járáslbiróság. 406­3—3 Hirdetmény. Pk. I. 183757/1. 1919. szám. A budapesti központi járásbíróság közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett következő okirat: a Trieszti Általános Biz­tosító Társulat (Assicurasioni Generali) által Triesztben 1911. évi julius 31-én 458063. szám alatt Walter Márton életére s elérés esetén a biztosított szerződő fél, korábbi elhalálozása esetén neje sz. Tomascholf Julia részére fizetendő a az okmányra rávezetett Triesztben 1913 január 7-én kelt 171735. V. szám alatti »Pótlás« szerint 5000 K-ra leszállított összegről szóló életbiztosítási köt­vény megsemmisítése iránt az eljárást Waltter Merten apezi lakos kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadszori beiktatását, követő naptól számított egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező esetben a bíróság azt a jelzett határidő letelte után a folyamodó újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvánítani. Budapest, 1919 március 22. A buda­pesti központi járásbíróság. 407 3—3 Hirdetmény. Pk. I. 192218/1919. szám. A budapesti központi járásbíróság közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett következő okirat: a Pesti Hazai Első Takarék­pénztár Egyesület által 1919. március 21-én 37132/a/4. szám alatt »S. I. Pencz« névre kiállított , jelenleg 9000 koronáról szóló takarékbetétkönyv megsemmisítése iránt az eljárást Gergely Péter penczi lakos kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadszori beiktatását követő naptól számított egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező esetben a bíróság azt a jelzett határidő letelte után a folyamer­ó újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvánítani. Budapest, 1919. évi október Lé 8. napján, A budapesti központi járásbíróság. 409 3—3 Hirdetmény. Pk. I. 181020/1919. szám. A budapesti központi járásbíróság közhirré teszi, hogy az állítólag elveszett következő okiratok: 1. a Magyar államvasutak buda-császárfürdői feladási pénztára által 1918. október hó 21-én 42­3. sz. alatt a Lujza gőzmalom r.-t. által, lőszergyár részére Ujkomáromra feladott küldeményt terhelő 3360 koronáról kiállított utánvételi igazolvány, 2. a Magyar államvasutak buda-császárfürdői pénztára által 1918. október 21-én 2452. sz. alatt a Lujza gőz­malom r.-t. által lőszergyár részére Ujkomáromra fel­adott küldeményt terhelő 3360 koronáról kiállított után­vételi igazolvány, 3. a Magyar álla­m­vasutak buda­­császárfü­rdői feladási pénztára által 1918. október hó 21-én 4251. sz. alatt a Lujza gőzmalom r.-t. által a lőszergyár részére feladott küldeményt terhelő 4340 koronáról kiállított utánvételi igazolvány megsemmisít

Next