Budapesti Közlöny, 1919. december (53. évfolyam, 179-200. szám)

1919-12-03 / 180. szám

1919 dec­ember 1. Budapesti Közlöny •Kösen arról lenne tudomásuk, hogy Gyurina József 1916. évi december 8 án túl még életben volt, est­i hirdetménynek a bíróságnál történt kisfigyesitésétől szá­mított 60 nap alatt jelentsék be a bíróságnak. Ellenkező esetben a bíróság a kiderített tények alap­ján fog a holtnak nyilvánítás kérdésében határozni. Vác, 1919 november 18. A váci járásbíróság. 908 1 — 1 Idézési hirdetmény. P. 102/8. 1918. szám. A nagy­atádi járásbíróság közhírré teszi, hogy Pommer Mária felperesnek, Hajdú György alperes ellen gyermektartás is járul, iránt indított perében a per felvételére és érdemleges tárgyalására határnapot tűzött és felhívja a feleket, hogy 1920. évi január hó 22. napján délelőtt 9 órakor hivatalos helyiségében (emelet 9. ajtó) jelen­jenek meg, egyszersmind p­edig az alperes részére, aki ismeretlen helyen tartózkodik, ügygondnokul dr. Szetsey István nagyatádi ügyvédet (lakik Nagyatádon) nevezte ki. A bíróság felhívja az alperest, hogy a fent megjelölt határnapon és órában személyesen vagy képviseletre jogosult és igazolt meghatalmazott által jelenjen meg, mert ellenkező esetben az ügygondnok fog helyette el­járni. Nagyatád, 1919. évi november hó 17-én A nagy­atádi járásbíróság. 909­1—1 Hirdetmény. Pk. 2853/3. 1919. bz. A győri járásbiró­­­ság közhírré teszi, hogy özv. Kéri Mártonná Prandik Teréz győrszentmártoni lakos Győrszentmárton község­beni 1919. évi május hó 3. napján végrendelet hátra­hagyása mellett síhalt Kéri Márton győrszentmártoni lakos után maradt örökség tárgyára, jelesül a győr­­szentmártoni 444., 445. és 446. sz­akvi betétekben felvett ingatlanokra örökösödési bizonyítvány kiadá­sát kérte. A járásbíróság az 1894: XVI. t.-c. 100. §-a értelmé­ben felhívja mindazokat, akik a fent megjelölt hagya­tékra mnt örökösök, kötelesrészre jogosítottak vagy utóörökösök igényt támasztanak, hogy igényeiket e hir­detménynek a Budapesti Közlönyben közzététele napját követő naptól számított 45 nap alatt a járásbíróságnál jelentsék be, mert ellenkező esetben a járásbíróság az örökösödési bizonyítvány kiadását a kérvény alapján fogja elrendelni. Győr, 1919. évi augusztus hó 25. nap­ján. A győri j írásbiróság. 910­1—1 . Hirdetmény. Pk. 6592/2. 1919. sz. A miskolci járás­­bíróság közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett követ­kező okirat: a Miskolci takarékpénztár által 1915 októ­ber 21-én 46696. szám alatt Rádai József nevére kiállí­tott, 7902 korona 40 fillérről szóló betétkönyv meg­semmisítése iránt az eljárást Ráday József tiszaluci lakos kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a »Budapesti Közlöny«-ben történt harmadszori beiktatását követő naptól számított egy év alatt a bíróságnál mutassa be, mert különben a bíróság azt a jelzett határidő letelte után a folyamodó újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvánítani. Miskolc, 1919. évi október hó 20. napján. A miskolci járás­bíróság. 911­3—1 Hirdetmény. 1731/4. 1918. szám. A szekszárdi tör­vényszék a Tolnai Polgári Takarékpénztár r.-t. tolnai bef. cég folyamodó kérelmére semmisnek nyilvánítja az elveszettnek állított, Pakson 1917. évi október 10-ike körüli időben 11400 K-ról kiállított 1918. évi október 10 ikén lejárt Wacz Katalin elfogadói, Pach József ki­bocsátói aláírásával ellátott a Tolnai Polgári Takarék­­pénztár rendeletére szóló és Pakson Weisz Gerzson fiai cégnél fizetendő váltót, mert ezen elveszettnek állított váltót a szabályszerűen közzétett 1731/1918. sz. hirdet­ményben kitűzött határidő alatt a bíróságnak nem mutatták be. Szekszárd, 1919. november 14. A szek­szárdi törvényszék. 912 1—1 -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­---------------------------------------.— Hirdetmény. Pk. 725/1919. szám. A hatvani járás­­bíróság közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett követ­kező okirat, a Pásztói Takarékpénztár részvénytársaság által T. B. betűre kiállított, 1619. b. számú 8000 koro­náról szóló betétkönyv megsemmisítése iránt az eljárást Wohl Lajos pásztói lakos kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben tör­tént harmadszori beiktatását követő naptól számított egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mert az ellenkező esetben a bíróság azt a jelzett határidő le­telte után a folyamodó újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvánítani. Hatvan, 1919. évi szeptember hó 15. napján. A hatvani járásbíróság. 913­3—1 Idézési hirdetmény. P. 1778/7. 1916. szám. A sásdi járásbíróság közhírré teszi, hogy Kovács Lajosné felperes­nek, Német Sándor alperes ellen törvényes osztályrész megállapítása iránt indított perében a per felvételére és érdemleges tárgyalására határnapot tűzött és felhívja a feleket, hogy 1919. évi december hó 22. napján délelőtt 9 órakor hivatalos helyiségében (II. emelet 12. ajtószám­­alatt) jelenjenek meg, egyszer­smind pedig az alperes részére, aki ismeretlen helyen tartózkodik, ügygondnokai Horváth Jenő sásdi ügyvédet övezte ki. A bíróság felhívja az alperest, hogy a fent megjelölt határnapon és órában személyesen vagy képviseleti« jogosult és igazolt meghatalmazott által jelenjen meg, mert ellenkező esetben az ügygondnok fog helyette eljárni. Sásd, 1919. évi november hó II. napján. A sásdi járásbíróság. 914­1—1 Idézési hirdetmény. 1867/1919. szám. A tamási járás­fa­íróság közhírré teszi, hogy Tamási hitelbank felperes­nek, Both Lajos alperes ellen 5000 kor. iránt indított perében a per felvételére és érdemleges tárgyalására határnapot tűzött és felhívja a feleket, hogy 1919. évi december hó 23. napján délelőtt 9 órakor hivatalos helyiségében (I. emelet 10. ajtószám alatt) jelenjenek m­eg, egyszersmind pedig Both Lajos alperes részére, aki ismeretlen helyen tartózkodik, ügygondnokul dr. Freytag Arthur tamási ügyvédet nevezte ki. A bíróság felhívja az alperest, hogy a fent megjelölt határnapon és órában meghatalmazott ügyvéd által jelenjen meg, mert ellenkező esetben az ügygondnok fog helyette eljárni. Tamási, 1919. évi november hó 23. napján. A tamási járásbíróság. 915­1—1 Hirdetmény. Pk. 4056/1918. szám. Az egri járás­bíróság közhírré teszi, hogy ifj. Parkié János tófalui lakos a Tófalu községben 1918. évi október hó 6. nap­ján végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt Parkas János volt tófalui lakos után maradt örökség tárgyára, jelesül: a tófalui 295. sz. betétben A. 1, 1—12. sorszám, A. II. 1—9. és A. III. 1—3. sorszám alatt fölvett ingatlanokra vonatkozólag örökösödési bizonyítvány kiadását kérte. A járásbíróság az 1894: XVI. t.­e. 100. (j a értelmé­ben felhívja mindazokat, akik a fer.t megjelölt hagya­tékra mint örökösök, kötelesrészre jogosítottak vagy utóörökösök igényt támasztanak, hogy igényeiket e hirdetménynek a a Budapesti Közlönyben közzététele napját követő naptól számított 45 nap alatt a járás­bíróságnál jelentsék be, mert ellenkező esetben a járás­­bíróság az örökösödési bizonyítvány kiadását a kér­vény alapján fogja elrendelni. Eger, 1919. évi március hó 31. napján. Az egri járásbíróság. 916­1—1 Hirdetmény. Pk. HL 196388/2. 1918. sz. A budapesti központi járásbíróság az 1894. évi XVI. t.-o. 115. §-a alap­ján felhívja­­mindazokat, akik a Budapesten 1918. évi november hó 10. napján végrendelet és tudvalevő tör­vényes örökösök hátrahagyása nélkül elhalt Brecska La­jos volt budapesti lakosnak a hagyatéki leltár szerint bírói letétben levő 182 kor. 68 fill. készpénz hagya­tékára öröklési igényt tartanak, hogy e hirdet­mény kifüggesztése — * Budapesti Közlönyben közzé­­értele — napját követő naptól számított- egy évi határ­idő alatt ennél a járásbíróságnál jelentkezzenek vagy igényeiket jelentsék be, mert ellenkező esetben a járás­bíróság a hagyatékot az 1894. évi XVI­­.­cikk 116. - ának második bekezdése értelmében a m. államkincs­tárnak fogja átadni. Budapest, 1919. évi március hó 14. A budapesti központi járásbíróság. 925 1—1 Árverési hirdetmény. 46/1919. végreh. sz. Alulírott kiküldött bírósági végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy az újpesti járásbíróságnak 1918. évi Pk. 5052/2. sz. végzésével dr. Lavotta Miklós ügyvéd által képviselt Sztipán Tera végrehajtató részére 99 , 40 fill. követelés és járulékai erejéig elrendelt ki­elégí­tési végrehajtás foly­tán végrehajtást szenvedettől lefoglalt és 3000 koronára becsült ingóságokra az újpesti járásbíróság fenti számú végzésével az árverés elrendeltetvén, annak az alap- éa Árverési hirdetmény. 26026. 25203. 26174/1. 1919. szám. A kaposvári magyar pénzügyigazgatóság által közhírré tétetik, hogy Somogy megye barosi járásban fekvő Somogyvisonta és Bolhó, igali járásban fekvő Somogy­szil és csurgói járásban fekvő Berzence, Somogyudvarhely, Inke és Inkeyantalfa községek területén fize­­tendő bolit­ladó és husfogyasztási adó beszedési joga az 1920. évi január hó 1. napjától 1920. évi december hó végéig terjedő időre, esetleg a felmondás fentartásával az 1921. és 1922. évekre is nyilvános árverés útján haszonbérbe adatik. Az árverés a magyar pénzügyigazgatóság hivatalos helyiségében 1919. évi december hó 13. napján délelőtti 9 órakor fog megtartatni s amennyiben ez az árverés eredményre nem vezetne, a 2-ik, esetleg 3-ik árverés a következő első, illetve második napon ugyanazon helyen és ugyanoly órában fog megtartatni. * A bérelni kívánók a következőket vegyék tudomásul: 1. A kikiáltási ár évenként:­ s N 'O 'oto A község neve A kitiáítási a boritaladó fej­éber ár évenként a húsfogyasztó adó fejében Összesen Megjegyzés * 1 K f K f 1 Somogyizd ..... .........­ ........... 5797 38 205 90 6008 28 2 Somogyvisonta........ .. ... .......... 957 738 82 966 55 3 Bolhi... ........................................ 1285 33— 84 1286 17 4 Berr.enee ............. ... ......... _ _ 4234 »0 202 02 4436 92 6 Somogyudvarhely ... ... ._ ... _. _ 1613 94 21 48 1635 42 6 Inke ...__... .................. ......... 3C53 50 51 24 2704 74 7 Inkej antalfa ........................... 704 70 15 78 720 48 határos tátik meg, megjegyeztetvén, hogy a bor- és husfogyasztási adótörvények és szabályok hivatalos elsze- állitásinak 46. §-a értelmében járó adómentes leszámítás az 1899. évi XXV. t.-c. 1. f­ának rendelkezéséhez képest 50 liternél kezdődik. 2. Az árverésen részt vehetnek, kik törvény szerint terhes szerződések kötésére személyes képességgel bírnak. Kizáratnak, a kiskorúak, továbbá azok, kik valamely bűntény vagy vétség miatt büntetve voltak, szintúgy azok, kik a kincstárral szerződési viszonyban állottak de szerződési kötelezettségüket megszegték, végre kik etem piszét vagy más jövedéki kihágás miatt büntetve voltak. 3. Az árverésen részt venni kívánók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár és a községi fogyasztási adó­pótlékok tizedrészét (10%-ét) készpénzben vagy ellsmikötvényekben, vagy pedig a fennálló szabályrendeletek értelmében bánatpénzül elfogadható, a budapesti tizedén jegyzett árfolyammal, ha pedig ez a névértéken felül lenne, ez utóbbival számításba vehető egyéb értékpapírokban letenni. Az árverés l­efejezése után a legkedvezőbb ajánlatot tevő által bánatpénzül letett összeg visszatartatik, a többi árverezők bánatpénze pedg legott visszaedatik, kivéve, ha a legkedvezőbb ajánlatnak elfogadása bár­mely okból kétes, mely esetben a következő legkedvezőbb ajánlatot tevő bánatpénze is visszatartatik. 4. írásbeli ajánlatok szintén elfogadtatnak, de ezek is a 3. pontban meghatározott bánatpénzzel látandók el. Ezekben az írásbeli ajánlatokban az ajánlott összeg számokkal és betűkkel világosan kiírandó s ha azoknak tartalma oly záradékot is magában foglal, mely a jelen hirdetmény és a részletes bérleti feltételekbe ütközik, ez a kikötés nem létezőnek tekintetik. Az írásbeli ajánlat, amely 1 koronás bélyeggel látandó el, következőképen szerkesztendő: no, alulírott a boritaladó és a húsfogyasztási adó............................. község (............................................ községekből alakított beszedési kör, csoport) területén való beszedéséért az 191.. évi .............................hó 1-től, 191.. évi december hó utolsó napjáig terjedő időre, és­pedig a boritaladó beszedési jogáért.............K____f, a húsfogyasztási adó beszedési jogáért.............K-----f, összesen...............K ..... ft ajánlok fel bérösszeg gyanánt­­ azzal a kijelentéssel, hogy az ezen összegeknek megfelelő **^7 bor- és húsfogyasztási adópótlékokat és a szesz­­­fogyasztási pótlék fejében évenként.................._____ azaz ..........................................koronát és...............fillért fizetni köteles leszek és hogy az árverési és bérleti feltételeket ismerem, azoknak magamat midenben alávetem 3 jelen ajánlatomért az idezárt.................. .... fből álló bánatpénzzel kereskedem. Kell....................................................... Az írásbeli ajánlatokon a felajánlott összegek szóval és számokkal kiirandók és az árverés napjának 19 óráig lepecsételve a pénzügyigazgatóság főnökének adandók­át. 6. Aki nem maga, hanem másnak nevében kivan árverezni, köteles magát az árverési bizottság előtt, közjegyző által hitelesített meghatalmazással igazolni. Ha többen társaságban árvereznek, egyetemleges kötelezettséggel tartoznak. 6. Az árverezés a pénzügyi hatóság jóváhagyásának fenntartásával történik és a haszonbéri szerző­déssel vállalt kötelezettség a legkedvezőbb ajánlattevőjére nézve, illetve a 3. pontban említett esetben a követ­kező legkedvezőbb ajánlattevőjére nézve ajánlatának beadásával, a kincstárra nézve azonban csak a jóvá­hagyás iránti értesítés kézbesítésével áll be. T. A haszonbéri árverés jóváhagyása iránti értesítvény kézbesítése után nyolc nap alatt, de minden­esetre a bérlemény tényleges átvétele előtt a bérlő köteles az egy évi haszonbér és községi fogyasztási adópót­­lékok egynegyed részét készpénzben vagy értékpapírokban a 3. pont útmutatása szerint bérleti biztosítékul lefizetni, vagy pedig a pénzügyi hatósly által elfogadhatónak talált jelzálog­­biztosítékot nyújtani, illetőleg letett bánatpénzét kiegészíteni. 8. Bérlő köteles a szerződésszerű haszonbért egyenlő havi részletekben minden hónap utolsó napján áe ha az ünnep, vagy vasárnapra esnék, az azt követő hétköznapon a kijelölt pénztárnál befizetni. 9. A többi részletes bérleti feltételek a pénzügyigazgatóságnál és pénzügyőri biztosságoknál a szokásos­­ hivatalos órákban megtekinthetők. 10. Bérbevevőnek csak akkor lesz igénye az 1892. évi XV. t.-o. 5. -­án alapuló italmérési engedélyre, ha az általa felajánlott évi bérösszeg az 1000 K-t eléri. Olyan írásbeli ajánlatok, amelyek 1000 K-t el nem érő évi bérösszegről szólnak, nemlétezőknek tekintendők, hacsak az ajánlatban kifejezetten kijelentve nincs, hogy az ajánlattevő az 1892. évi XV. t.-o. 5. § án alapuló italmérési engedélyre igényt nem tart. — A magyar tr­nzügyigazgatóság. *168 *169 *170­­—1 * Ha csak egy árverés iratik ki, a 2-ik és 3-ik árverésre vonatkozó hivatkozás törlendő. ________________________________

Next