Budapesti Közlöny, 1919. december (53. évfolyam, 179-200. szám)

1919-12-03 / 180. szám

Budapest, 1919. 180. szám Szerda, december 3 BUDAPESTI KÖZLÖNY HIT—-- ------ ---------------------------------------------»-*■■ ---------------------- ■ ■•■■■ "■ » -■ ■ ■ ■ —^ Szerkesztőségi Előfizetési árak: Kiadóhivatal, VI. kerület, Rákóczi-út 94. száza. Egész .-*re _ _ 120 korona Negyedévre__90 korona VII. Rákóczi-út 54., Athenaeum-épület. Telefon: József 2*—84.­­ Félévre-------W korona Egyes szára ára 1 korona. Telefon: József 13-91. m-jJL..!!— a. . ----S'Jj-iL .i.L. Jiarg.r-’a - iu.it nr--gr ■-■ — _...........■ »_ ■ _____aa^ HIVATALOS LAP. HIVATALOS RÉSZ. A Közélelmezési Miniszter 89.000/1919. számi rendelet© a tehenészetek abraktakarmányszükségletének biztosítása tárgyában. A magyar minisztérium 4.726/1919. M. E. számú rendelet a 6. § ának második bekezdése alapján, a föbm­űivelésügyi miniszter úrral egyet­értésben, a következőket rendelem: Minden tejtermelő (tehenészet, tej­szövetkezet vagy község), aki a birtokában levő tehenek farmert tejét friss tej alakjában közfogyasztás céljaira bocsátja, az alábbi feltételek igazolása msatén a takarmányozáshoz szükséges árpa- és tanyérim­ennyiségek feloldását igényelheti : 1. Ha a gazdasági év végéig a közfogyasztásra kiss állapotban adandó tejmennyiség tehenen­kánt: a) nagyobb gazdaságoknál .......... 600 litert b) kis gazdaságoknál....................... 350 litert meghaladja, tehenenként ................... 450 kg. abraktakarmány hagyható vissza. 5. Ha pedig a gazdasági év végéig beszolgál­tatandó tehenenkénti tejmennyiség az 1. pont alatti mennyiségeket el nem éri, tehenenként 300 kg. abraktakarmány vehető számításba. Az a termelő (tehenészet, tejszövetkezet vagy község), aki a tehenek takarmányozására ele­gendő tengerivel rendelkezik, árpa feloldására igényt nem tarthat. A feloldandó abraktakarmány mennyiségének megállapításásánál a közfogyasztás céljaira lekö­tött tejmennyiség fog alapul szolgálni, egyúttal figyelembe vétetik az elmúlt gazdasági évben köz­­fogyasztásra szállított több tej mennyisége is. Közfogyasztásra szállít az is, aki a tejet a közélelmezési minisztérium rendelkezései szerint hozza forgalomba (gazdasági alkalmazottak tej konvenciója e szempontból számításba nem jön), avagy valamely várossal, községgel, illetve az ezek ellátására hivatott magánegyénekkel, továbbá közintézményekkel, tisztviselői beszerzési csopor­tokkal vagy tagjait ellátó szövetkezetekkel tej­­szállításra vonatkozóan — legalább 1920. évi augusztus hó 15-ig — érvényes szerződést kö­tött vagy köt s végül oly gazdaságok, amelyek tejmennyiségüket a fogyasztási hely hatóságá­nak ellenőrzése és felügyelete mellett közvetlenül a fogyasztók részére szállítják. Az abraktakarmány feloldása iránt benyúj­tandó kérelmeknek a következő adatokat kell tartalmazniok: 1. a tehéntulajdonos neve, 1. a­­ lakhelye, 3. a­­ postája, 4. a­­ vasúti állomása 1. a fejőstehenek létszáma és a termelt napi etsetejmennyiség a számbavétel napján, 6. mennyi árpa és tengeri áll a gazdaság rendelkezésére és ehhez képest az 1. és 2. pont, illetve a 2. pont második bekezdése alapján mennyi a feloldandó tengeri-, illetve árpa­­mennyiség, 7. mennyi volt a tehenészetből közcélokra szállított évi tejmennyiség az elmúlt gazdasági évben, 8. mennyi tejet biztosít a tehéntulajdonos 1920. évi január hó 1-től a gazdasági év végéig közfogyasztásra, 9. a közfogyasztásra bocsátott tejmennyiség kinek a részére és mely időpontig szállittatik. A felsorolt adatokat tartalmazó kérvények 1—6. pontja az illetékes községi elöljáróság (pol­gármester) útján igazolandók és legkésőbb 1919 december hó 15-ig azon elsőfokú közigazgatási hatóságnál (főszolgabíró, városokban a polgár­­mester, Budapesten Budapest főváros Központi Tejhivatala, IV., Bécsi­ utca 1.) nyújtandók be, amelynek területén a gazdaság által termelt tej közfogyasztásra kerül, mely egyúttal a köz­­fogyasztásra bocsátott tej mennyiségét és a szer­ződési viszonyt (jelen rendelet 7—9. pontja) illetőleg közfogyasztás jellegét igazolni tartozik. Az így beérkezett kérvényeket az illetékes hatóságok haladéktalanul, de legkésőbb 1920. évi január hó 1-ig a közélelmezési minisztérium IX. osztályához felterjeszteni tartoznak, honnan azok a feloldás foganatosítása végett a gabona­­gyűjtés országos kormánybiztosához fognak továbbuttazni.­­ Amennyiben a tehéntulajdonos szállítási köte­lezettségének a megfelelő abraktakarmány fel­oldása utá­’, akár rosszhiszeműen, akár vétkes mulasztásból a vállalt mértékben eleget nem tenne, készleteiből a tehenészet részére feloldott takarmánymennyiség azonnal igénybevétetik és tőle a korpakiutalás megvonatik. Budapest, 1919. november 29-én. A miniszter helyett: Ipolyi-Keller Gyula s. k., államtitkár. A magyar földmivelésügyi miniszter 94.737/1919. számú rendelete alapján. Felhívás: A köztulajdonban volt birtokok szerveinek ügyeit lebonyolító központi bizottság az úgy­nevezett tanácskormánynak folyó évi október hó 31-én a Budapesti Közlöny 150. számában közzétett felhívásban megjelölt szerveivel szem­ben fennálló követelések bejelentésére vonat­kozólag megállapított 30 napos határidőt folyó évi december hó 31-ig meghosszabbítja A"A b­izottság ennek kapcsán felhívja mindazo­kat, akiknek e szervek valamelyikével (az u. n. tanácskormány által szocializált gazdaságok Országos Központjával, a proletárdiktatúra alatt létesíte­tt vármegyei termelőszövetkezetekkel, a kerületi központi gazdasági felügyelőségekkel, a körzeti felügyelőségekkel, esetleg a volt szociali­zált birtokokat kezelő valamely más hatósági színezettel bíró szervvel­ szemben követelésük áll fenn, hogy ezt a körülményt a követelés fenn­állását igazoló összes okmányokkal együtt a fenti határidőig a központi bizottság elnökénél (Budapest, V. Országház­ tér II. sz. III. év­. 104.) jelentsék be annál is inkább, mivel a bizottság csakis azon követeléseket veszi figye­lembe, amelyek fenti határidőig bejelentettek. Egyben felhívja a bizottság mindazokat, akik a felsorolt gazdasági szervekkel való összeköt­tetésükből kifolyólag jogtalanul gazdagodtak, hogy az így szerzett vagyoni előnyt a központi lebonyolító bizottságnál a törvényes következ­mények terhe mellett haladéktalanul jelentsék be, illetve az említett bizottságnak bocsássák rendelkezésre. Budapest, 1919. évi november hó 28-án. Dr. Mayer Károly ». k., miniszteri tanácsos, 3—3 a központi bizottság elnöke. Felelős szerkesztő: BÁRSONY ISTVÁN. Hivatalos hirdetmények. Hirdetmény. 654/5.1918. szám. A nagykanizsai járás­bíróság közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett kö­vetkező okirat : a Nagykanizsai takarékpénztár nagykanizsai bejegyzett cég által Breier Lajos számára 41558/42444. sz. a. kiállított 1916 július 29. napján 1000 korona, azaz egyezer korona betétről szóló betét­könyv megsemmisítése iránt az eljárást Breier Lajos nagykanizsai lakos kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadszori beiktatását követő naptól számított esy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező esetben a bíróság azt a jelzett határidő letelte után a folyamodó újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvánítani. Nagykanizsa, 1919. évi szeptember hó 16. napján. A nagykanizsai járásbíróság. 855­3—7 Hirdetmény. 11. P. 36619/3. 1916. szám. A budapesti törvényszék ezennel közhirré teszi, hogy a Magyar- Cseh Iparbank r.-t. által Budapesten 1913. évi augusztus hó 29. napján sorozat 16936. szám alatt kiállított rész­­letivre nézve, mely arról tanúskodott, hogy a Magyar­ Cseh Iparbank r.-t. egy darab 100 K névértékű kon­vertált Magyar Jelzáloghitelbank nyereménykötvény sorozat 238. sz. 35, részjegyet 227 K 50 fill. vételárban 35 havi 6 K 50 fill. részletben fizetendőleg adott el, a megsemmisítési eljárás Friedmann Anna szatócs sop­roni lakos által (képv. dr. Weiler Béla soproni ügyvéd) előterjesztett kérelem folytán megindíttatott. Ennélfogva az 1881. évi XXXIII. t.-o. 10. §-a értel­­mében felhivatik a fent körülírt értékpapír ismeretlen birtokosa, hogy birtoklását ennek a hirdetménynek a hivatalos lapban való elve megjelenésétől számítandó­­ (három) év elteltéig a bíróságnál jelentse be, különben folyamodó újabb kérelmére az értékpapír semmisnek fog nyilváníttatni. Budapest, 1919. évi november hó 1. napján. A budapesti törvényszék. 864 3—3 Hirdetmény. Pk. I. 194156/1919. szám. A budapesti központi járásbíróság közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett következő okirat: a magyar pénzügyminiszter által Budapesten 1917. évi november 15-én B. 1066831-tól B. 1066880-ig, valamint B. 1106501-től B. 1106600-ig terjedő számok alatt egyenként 100 koronáról bemuta­tóra, fizetési idő kitétele nélkül kiállított, 6%-ot kama­tozó, sorsolás alá nem eső 150 darab magyar járadék­­kölcsönkötvénynek köpenyei megsemmisítése iránt az eljárást özv. Frisch Miksáné szül. Büchler Cezarin buda­pesti lakos kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadszori beiktatását követő naptól számított egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező esetben a bíróság azt a jelzett határidő letelte után a folyamodó újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvánítani. Budapest, 1919. november hó 15. napján. A budapesti központi járásbíróság: 871 3—3 Hirdetmény. Pk. 2718/1919. sz. A kalocsai járásbíróság közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett következő okirat: a Kereskedelmi és Gazdasági Bank r.-t. által *1« (Iván) jelszóra Katus Borbála névre 1110. könyv­szám, III/347. lapszám alatt kiállított 7256 koronáról szóló betéti könyvecske megsemmisítése iránt az eljárást Gál Ti­bor kalocsai lakos kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a »Budapesti Közlön­y«­­ben történt harmadszori beiktatását követő naptól Kámított egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező esetben a bíróság azt a jelzett határ­idő letelte után a folyamodó újabb kérelmére semmis­nek fogja nyilvánítani. Kalocsa, 1919. évi november hó 7. napján. A kalocsai járásbíróság: 876 3—3

Next