Budapesti Közlöny, 1919. december (53. évfolyam, 179-200. szám)
1919-12-03 / 180. szám
Budapest, 1919. 180. szám Szerda, december 3 BUDAPESTI KÖZLÖNY HIT—-- ------ ---------------------------------------------»-*■■ ---------------------- ■ ■•■■■ "■ » -■ ■ ■ ■ —^ Szerkesztőségi Előfizetési árak: Kiadóhivatal, VI. kerület, Rákóczi-út 94. száza. Egész .-*re _ _ 120 korona Negyedévre__90 korona VII. Rákóczi-út 54., Athenaeum-épület. Telefon: József 2*—84. Félévre-------W korona Egyes szára ára 1 korona. Telefon: József 13-91. m-jJL..!!— a. . ----S'Jj-iL .i.L. Jiarg.r-’a - iu.it nr--gr ■-■ — _...........■ »_ ■ _____aa^ HIVATALOS LAP. HIVATALOS RÉSZ. A Közélelmezési Miniszter 89.000/1919. számi rendelet© a tehenészetek abraktakarmányszükségletének biztosítása tárgyában. A magyar minisztérium 4.726/1919. M. E. számú rendelet a 6. § ának második bekezdése alapján, a föbműivelésügyi miniszter úrral egyetértésben, a következőket rendelem: Minden tejtermelő (tehenészet, tejszövetkezet vagy község), aki a birtokában levő tehenek farmert tejét friss tej alakjában közfogyasztás céljaira bocsátja, az alábbi feltételek igazolása msatén a takarmányozáshoz szükséges árpa- és tanyérimennyiségek feloldását igényelheti : 1. Ha a gazdasági év végéig a közfogyasztásra kiss állapotban adandó tejmennyiség tehenenkánt: a) nagyobb gazdaságoknál .......... 600 litert b) kis gazdaságoknál....................... 350 litert meghaladja, tehenenként ................... 450 kg. abraktakarmány hagyható vissza. 5. Ha pedig a gazdasági év végéig beszolgáltatandó tehenenkénti tejmennyiség az 1. pont alatti mennyiségeket el nem éri, tehenenként 300 kg. abraktakarmány vehető számításba. Az a termelő (tehenészet, tejszövetkezet vagy község), aki a tehenek takarmányozására elegendő tengerivel rendelkezik, árpa feloldására igényt nem tarthat. A feloldandó abraktakarmány mennyiségének megállapításásánál a közfogyasztás céljaira lekötött tejmennyiség fog alapul szolgálni, egyúttal figyelembe vétetik az elmúlt gazdasági évben közfogyasztásra szállított több tej mennyisége is. Közfogyasztásra szállít az is, aki a tejet a közélelmezési minisztérium rendelkezései szerint hozza forgalomba (gazdasági alkalmazottak tej konvenciója e szempontból számításba nem jön), avagy valamely várossal, községgel, illetve az ezek ellátására hivatott magánegyénekkel, továbbá közintézményekkel, tisztviselői beszerzési csoportokkal vagy tagjait ellátó szövetkezetekkel tejszállításra vonatkozóan — legalább 1920. évi augusztus hó 15-ig — érvényes szerződést kötött vagy köt s végül oly gazdaságok, amelyek tejmennyiségüket a fogyasztási hely hatóságának ellenőrzése és felügyelete mellett közvetlenül a fogyasztók részére szállítják. Az abraktakarmány feloldása iránt benyújtandó kérelmeknek a következő adatokat kell tartalmazniok: 1. a tehéntulajdonos neve, 1. a lakhelye, 3. a postája, 4. a vasúti állomása 1. a fejőstehenek létszáma és a termelt napi etsetejmennyiség a számbavétel napján, 6. mennyi árpa és tengeri áll a gazdaság rendelkezésére és ehhez képest az 1. és 2. pont, illetve a 2. pont második bekezdése alapján mennyi a feloldandó tengeri-, illetve árpamennyiség, 7. mennyi volt a tehenészetből közcélokra szállított évi tejmennyiség az elmúlt gazdasági évben, 8. mennyi tejet biztosít a tehéntulajdonos 1920. évi január hó 1-től a gazdasági év végéig közfogyasztásra, 9. a közfogyasztásra bocsátott tejmennyiség kinek a részére és mely időpontig szállittatik. A felsorolt adatokat tartalmazó kérvények 1—6. pontja az illetékes községi elöljáróság (polgármester) útján igazolandók és legkésőbb 1919 december hó 15-ig azon elsőfokú közigazgatási hatóságnál (főszolgabíró, városokban a polgármester, Budapesten Budapest főváros Központi Tejhivatala, IV., Bécsi utca 1.) nyújtandók be, amelynek területén a gazdaság által termelt tej közfogyasztásra kerül, mely egyúttal a közfogyasztásra bocsátott tej mennyiségét és a szerződési viszonyt (jelen rendelet 7—9. pontja) illetőleg közfogyasztás jellegét igazolni tartozik. Az így beérkezett kérvényeket az illetékes hatóságok haladéktalanul, de legkésőbb 1920. évi január hó 1-ig a közélelmezési minisztérium IX. osztályához felterjeszteni tartoznak, honnan azok a feloldás foganatosítása végett a gabonagyűjtés országos kormánybiztosához fognak továbbuttazni. Amennyiben a tehéntulajdonos szállítási kötelezettségének a megfelelő abraktakarmány feloldása utá’, akár rosszhiszeműen, akár vétkes mulasztásból a vállalt mértékben eleget nem tenne, készleteiből a tehenészet részére feloldott takarmánymennyiség azonnal igénybevétetik és tőle a korpakiutalás megvonatik. Budapest, 1919. november 29-én. A miniszter helyett: Ipolyi-Keller Gyula s. k., államtitkár. A magyar földmivelésügyi miniszter 94.737/1919. számú rendelete alapján. Felhívás: A köztulajdonban volt birtokok szerveinek ügyeit lebonyolító központi bizottság az úgynevezett tanácskormánynak folyó évi október hó 31-én a Budapesti Közlöny 150. számában közzétett felhívásban megjelölt szerveivel szemben fennálló követelések bejelentésére vonatkozólag megállapított 30 napos határidőt folyó évi december hó 31-ig meghosszabbítja A"A bizottság ennek kapcsán felhívja mindazokat, akiknek e szervek valamelyikével (az u. n. tanácskormány által szocializált gazdaságok Országos Központjával, a proletárdiktatúra alatt létesített vármegyei termelőszövetkezetekkel, a kerületi központi gazdasági felügyelőségekkel, a körzeti felügyelőségekkel, esetleg a volt szocializált birtokokat kezelő valamely más hatósági színezettel bíró szervvel szemben követelésük áll fenn, hogy ezt a körülményt a követelés fennállását igazoló összes okmányokkal együtt a fenti határidőig a központi bizottság elnökénél (Budapest, V. Országház tér II. sz. III. év. 104.) jelentsék be annál is inkább, mivel a bizottság csakis azon követeléseket veszi figyelembe, amelyek fenti határidőig bejelentettek. Egyben felhívja a bizottság mindazokat, akik a felsorolt gazdasági szervekkel való összeköttetésükből kifolyólag jogtalanul gazdagodtak, hogy az így szerzett vagyoni előnyt a központi lebonyolító bizottságnál a törvényes következmények terhe mellett haladéktalanul jelentsék be, illetve az említett bizottságnak bocsássák rendelkezésre. Budapest, 1919. évi november hó 28-án. Dr. Mayer Károly ». k., miniszteri tanácsos, 3—3 a központi bizottság elnöke. Felelős szerkesztő: BÁRSONY ISTVÁN. Hivatalos hirdetmények. Hirdetmény. 654/5.1918. szám. A nagykanizsai járásbíróság közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett következő okirat : a Nagykanizsai takarékpénztár nagykanizsai bejegyzett cég által Breier Lajos számára 41558/42444. sz. a. kiállított 1916 július 29. napján 1000 korona, azaz egyezer korona betétről szóló betétkönyv megsemmisítése iránt az eljárást Breier Lajos nagykanizsai lakos kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadszori beiktatását követő naptól számított esy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező esetben a bíróság azt a jelzett határidő letelte után a folyamodó újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvánítani. Nagykanizsa, 1919. évi szeptember hó 16. napján. A nagykanizsai járásbíróság. 8553—7 Hirdetmény. 11. P. 36619/3. 1916. szám. A budapesti törvényszék ezennel közhirré teszi, hogy a Magyar- Cseh Iparbank r.-t. által Budapesten 1913. évi augusztus hó 29. napján sorozat 16936. szám alatt kiállított részletivre nézve, mely arról tanúskodott, hogy a Magyar Cseh Iparbank r.-t. egy darab 100 K névértékű konvertált Magyar Jelzáloghitelbank nyereménykötvény sorozat 238. sz. 35, részjegyet 227 K 50 fill. vételárban 35 havi 6 K 50 fill. részletben fizetendőleg adott el, a megsemmisítési eljárás Friedmann Anna szatócs soproni lakos által (képv. dr. Weiler Béla soproni ügyvéd) előterjesztett kérelem folytán megindíttatott. Ennélfogva az 1881. évi XXXIII. t.-o. 10. §-a értelmében felhivatik a fent körülírt értékpapír ismeretlen birtokosa, hogy birtoklását ennek a hirdetménynek a hivatalos lapban való elve megjelenésétől számítandó (három) év elteltéig a bíróságnál jelentse be, különben folyamodó újabb kérelmére az értékpapír semmisnek fog nyilváníttatni. Budapest, 1919. évi november hó 1. napján. A budapesti törvényszék. 864 3—3 Hirdetmény. Pk. I. 194156/1919. szám. A budapesti központi járásbíróság közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett következő okirat: a magyar pénzügyminiszter által Budapesten 1917. évi november 15-én B. 1066831-tól B. 1066880-ig, valamint B. 1106501-től B. 1106600-ig terjedő számok alatt egyenként 100 koronáról bemutatóra, fizetési idő kitétele nélkül kiállított, 6%-ot kamatozó, sorsolás alá nem eső 150 darab magyar járadékkölcsönkötvénynek köpenyei megsemmisítése iránt az eljárást özv. Frisch Miksáné szül. Büchler Cezarin budapesti lakos kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadszori beiktatását követő naptól számított egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező esetben a bíróság azt a jelzett határidő letelte után a folyamodó újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvánítani. Budapest, 1919. november hó 15. napján. A budapesti központi járásbíróság: 871 3—3 Hirdetmény. Pk. 2718/1919. sz. A kalocsai járásbíróság közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett következő okirat: a Kereskedelmi és Gazdasági Bank r.-t. által *1« (Iván) jelszóra Katus Borbála névre 1110. könyvszám, III/347. lapszám alatt kiállított 7256 koronáról szóló betéti könyvecske megsemmisítése iránt az eljárást Gál Tibor kalocsai lakos kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a »Budapesti Közlöny«ben történt harmadszori beiktatását követő naptól Kámított egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező esetben a bíróság azt a jelzett határidő letelte után a folyamodó újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvánítani. Kalocsa, 1919. évi november hó 7. napján. A kalocsai járásbíróság: 876 3—3