Budapesti Közlöny, 1919. december (53. évfolyam, 179-200. szám)

1919-12-03 / 180. szám

Hirdetmány. 11. P. 3378­/2. 1919. sz. A budapesti tör­vényszék közhírré teszi, hogy Belvárosi Hitelegylet m. sz. t. a. (képv. dr. Szilágyi Artur Károly budapesti ügy­véd) kérelmére a Budapesten 1905 évi július 31. napján Weigand József által Weigand Istvénné sz. Kiss Erzsébet rendeletére kibocsátott, Weigand István által elfogadott, Weigand Istvánná és ifj. Weigand István által forga­tott, 1906 évi november hó 29. napján Budapesten fize­tendő 6000 kor. váltó összegről szóló és állítólag elveszett váltóra nézve a megsemmisítési eljárást 11. P. 33783/1. 1919. szám alatt hozott végzésével megindította. Ennélfogva az 1876. évi XXVII. t.-c. 77. §-a értel­­mében a fent körülírt váltó birtokosát felhívja, hogy arra vonatkozó igényét a váltó felmutatása mellett a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlöny hivatalos lapban való első megjelenését követő első naptól szá­mított 46 nap alatt ennél a törvényszéknél jelentse be, különben azt folyamodó újabb kérelmére semmin­­nek fogja nyilvánítani. Budapest, 1919. évi március hó 12. napján A budapesti törvényszék. *167­3—2 Hirdetmény. 2519/1919. szám. A szombathelyi tör­vényszék dr. König Sándor szentgotthárdi ügyvéd által képviselt Eichner Jánosné Kogelmann Julianna fürsten­­feldi lakos folyamodó kérelme folytán az 1894: XXXI. 77. fának b) pontja alapján felhívja az ismeretlen helyen tartózkodó Eichner János volt radafalvai lakost, hogy feleségével Eichner Jánosné Kogelmann Julianna fürstenfeldi lakossal az 1904. évi julius hó 31. napján a radafalvai állami anyakönyvvezető előtt kötött házas­ságon alapuló életközösséget a jelen hirdetménynek a hivatalos hírlapban történt másodszori beiktatását követő naptól számított egy év alatt állítsa vissza, mert ellen­kező esetben a folyamodó keresete következtében a bíró­ság a házasság felbontása felől fog határozni. Felhívja továbbá, hogy tartózkodó helyéről a bíró­­ságot értesítse, mert ellenkező esetben a megindítandó bontóperben uj hirdetményi idézés mellőzésével dr. Bauer Jenő ügyvéd szombathelyi lakos, most kineve­­zett ügygondnok fogja őt képviselni. Szombathely, 1919. évi november hó 20. napján. A szombathelyi törvény­szék. 881 2—2 Hirdetmény. 11. P. 36627/2. 1919. sz. A budapesti tör­vényszék ezennel közhírré teszi, hogy a Beocsini cement­gyári Tim­é r.-t. által Budapesten 1906. évi julius havá­ban 12991—12925. és 21076—21100. számok alatt egyen­ként 300 koronáról, bemutatóra, fizetési idő kitétele nélkül kiállított, nem kamatozó, sorsolás alá nem eső, szelvénynyel és szelvényutalványnyal ellátott 50 darab részvényre nézve, amelyekhez kiadott szelvények utolsó da­rabjai az 1921. évi közgyűlés által meghatározandó napon járnak le, a megsemmisítési eljárás Neumann György részvénytársaság vezérigazgatója budapesti lakos által (képv. dr. Kelemen Lajos budapesti ügyvéd) elé terjesztett kérelem folytán megindittatott. Ennélfogva az 1881. évi XXXIII. t.-c. 10. §-a értel­mében felhívja a fent körülírt értékpapírok ismeretlen birtokosa, hogy birtoklását a kötvények utolsó darab­jainak az 1921. évi közgyűlés által meghatározandó lejárati napjától számítandó 3 (három) év elteltéig a bíróságnál jelentse be, különben folyamodó újabb kérel­mére az értékpapírok semmiseknek fog nyilváníttatni. Budapest, 1919. évi november hó 11. napján. A buda­pesti törvényszék. 887­3—2 Hirdetmény. Pk. I. 190222/1. 1919. szám. A budapesti központi járásbíróság közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett következő okirat: a Magyar bank és kereske­delmi r.­t. által 118695. sz. a. Spitzer Lajos nevére kiállí­tott és 400 koronáról szóló takarékbetétkönyv megsemmi­sítése iánt az eljárást Grosz Sándor budapesti lakos kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jeles hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadszori beiktatását követő naptól számí­tott egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező esetben a bíróság azt a jelzett határidő letelte után a folyamodó újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvánítani. Budapest, 1919. évi augusztus hó 27-én. A budapesti központi járásbíróság. 889 3—2 Hirdetmény. Pk. I. 190221/1 1919. szám. A buda­pesti központi járásbíróság közhírré teszi, hogy az állí­tólag elveszett következő okirat : a Magyar bank és kereskedelmi r.-t. által 86739. sz. a. dr. Wolff Emilné névre kiállított és 4086 korona 46 fillér betétet tartal­mazó takarékbetétkönyv megsemmisítése iránt az eljárást ,dr. Wolff Emilné budapesti lakos kérelmére folya­matba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadszori beiktatását követő naptól számított egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa "be, mert ellenkező esetben a bíróság azt a jelzett határidő letelte után a folyamodó újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvánítani. Budapest­,­1919. évi augusztus hó 28-án. A budapesti központi­ járásbiróság. 890­3—2 Hirdetmény. Pk. I. 179369/1919. szám­. A budapesti központi járásbíróság közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett következő okiratok: 1. a Belvárosi takarék­­pénztár r.­t. által 44517. szám Vikolinszky Ernő névre kiállított 1538 koronát tartalmazó takarékbetétkönyv; 2- a Belvárosi takarékpénztár r. t. által 51160. szám alatt Skrecskó Amália névre kiállított 205 koronát tar­talmaz­ó takarékbetétkönyv megsemmisítése iránt az eljárást Vikolinszky Ernő budapesti lakos kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát­, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadszori beiktatását követő naptól számitott egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező esetben a bíróság azt a jelzett határidő letelte után a folyamodó újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvánítani. Budapest, 1919. április 9 én. A budapesti központi járásbíróság. 898 3—2 Hirdetmény. Pk. I. 192873/1919. sz. A budapesti központi járásbíróság közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett következő okirat: a Budapesti takarékpénztár és országos zálogkölcsön részvénytársaság zálogkölcsön intézete által 1919. február hó 17. napján 64863. szám alatt 2500 korona kölcsönről kiállított zálogjegy meg­semmisítése iránt az eljárást Geiger Izsó budapesti lakos kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhivja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadszori beiktatását követő naptól számított egy év alatt az okiratot a bi­óságnál mutassa be, mert ellenkező esetben a bíróság azt a jelzett határidő letelte után a folyamodó ujabb kérelmére semmisnek fogja nyilvánítani. Budapest, 1919. évi október hó 30 4d. A budapesti központi járásbíróság. 869 3—2 Hirdetmény. Pk. L 194096/1919. szám. A budapesti központi járásbíróság közhírré teszi, hogy az Állítólag elveszett következő okirat: a Magyar államvasutak Budapest—Angyalföldi teheráru feladási pénztára által 1918 január 26-ik napján 16/2877. teheráru rovatlap szám alatt Maitinszky Arthur által Csellovszky Mihályné részére Gyulára feladott teheráru küldeményt terhelő 796 korona 80 fillérről szóló utánvételi igazolvány meg­semmisítése iránt az eljárást Maitinszky Arthur buda­pesti bel.­cég kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadszori beiktatását követő naptól számított egy év alatt a bíróság azt a jelzett határidő letelte után a folyamodó újabb kérelmére semmiseknek fogja nyilvá­nítani. Budapest, 1919. évi november hó 11. napján. A budapesti központi járásbíróság. 806­3—2 Hirdetmény: 0. 1327/1919. szám. A kiskunfélegyházi járásbíróság közhirré teszi, hogy az állítólag elveszett, a Kiskunfélegyházi egyesült gőzmalom részvénytársaság által 1917. évi május hó 20-án kiállított elismervény, mely szerint Politzer Rozália részvényes 413414. számú Kiskunfélegyházi egyesült gőzmalom részvénytársasági részvényt átcserélés végett átadott, megsemmisítése iránt az eljárást özv. Krausz Dávidné szül. Politzer Rozália kiskunfélegyházi lakos kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhivja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadszori beiktatását követő naptól számí­tott egy év alatt az okiratot a bíróságánál mutassa be, mert ellenkező esetben a bíróság azt a jelzett határ­idő letelte után a folyamodó újabb kérelmére semmis­­­nek fogja nyilvánítani. Kiskunfélegyháza, 1919. évi június 17. A kiskunfélegyházi járásbíróság. 37­8—2 Pályázat. 1919. El. XV. G. 19- szám. A szegedi járásbíróságnál betöltésre váró és évi 500 korona fizetés, az 1909. évi I. t.-c. alapján járó 100 kor. személyi pótlék, 600 korona háborús segély, szabályszerű lakbér­­illetmény, végül ICO korona évi ruhapénz vagy termé­szetben szolgáltatás dó egyenruházat élvezetével egybe­kötött egyéb altisztek csoportjába sorozott egy altiszti állásra pályázatot nyitok. Felhívom mindazokat, akik ezt az állást elnyerni óhajtják, hogy életkorukat, erkölcsi magaviseletüket, nyelvismeretüket, hatósági orvosi bizonyítvánnyal igazolt egészségi állapotukat, végül hadkötelezettségi viszonyu­kat igazoló okmányokkal felszerelt sajátkezűleg írt pályázati kérvényüket e hirdetmény harmadszor való közzétételét követő négy hét alatt hozzám annál is inkább nyújtsák be, mert az elkésetten érkezett folya­modványokat figyelembe venni nem fogom. Szeged, 1919. évi május hó 16. napján. Pókai Elek, h. elnök. *171­3—2 Hirdetmény. Pk. I. 181130/1. 1919. szám. A buda­pesti központi járásbíróság közhírré teszi, hogy az állí­tólag elveszett következő okirat: a Magyar országos központi takarékpénztár által 19636­ sz. a. „a cs. és kir. keleti pályaudvar parancsnokság folyószámla kamatai« névre kiállított s 920 korona 65 fillérről szóló fentartásos betétkönyv megsemmisítése iránt az eljárást a magyar kincstári jogügyi igazgatóság által képviselt magyar államkincstár kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadszori beiktatását követő naptól sáarkított egy év alatt az ok­íratott a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező esetben a bíróság azt a jelzett határidő letelte után a folyamodó újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvánítani. Budapest, 1919. évi március hó 24-én. A budapesti központi járásbíróság. *172 ■* 3—2 Felhívás: 5667/1919. Az ismeretlen helyen tartózkodó Lichner Gyula ideiglenes minőségű erdőszámtisztet felhívom, hogy ezen felhívás harmadszori kö­zzétételé­­től számított 14 napon belül a földművelésügyi minisz­­térium számvevőségének erdészeti csoportjánál szolgálat­tételre jelentkezzék és eddigi távolmaradását igazolja, mivel ellenesetben a szolgálati szabályok gyűjteményé­nek 254. §-a alapján oly elbánás alá kerül, mintha szolgálatáról önként lemondott volna. Budapest, 1919 november 25. Számvevőségi főigazgató. *174­3—2 Hirdetmény. Pk. 2439/1. 1919. szám. A szolnoki járás­bíróság közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett követ­­kező okirat: Kohn Béla és neje névre a Szolnokon székelő Kereskedelmi bank és takarékpénztár r.-t. által kiállí­tott IX. könyv 227/454. számú 2108 korona 07 fillért tartalmazó betétkönyv megsemmisítése iránt az eljárást Kohn Béla és neje budapesti lakosok kérelmére folya­matba tette. Budapesti Közlöny 1918. deczember 3.- ban átfogva felhivja az említett okirat I.k síkosát,, hogy a jelen hirdetnsénynek a Budapesti Közönyben történt harmadszori beiktatását követő naptól számított egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező esetben a bíróság azt a jelzett határidő letelte után a folyamodó újabb kérelmére semmisnek fogja nyil­vánítani. Szolnok, 1919. évi október hó 21. napján. A szolnoki járásbíróság. 900­3—2 Hirdetmény. Pk. 2441/1. 1919. szám. A szolnoki járásbíróság közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett következő okirat: Kohn Fáni névre a Szolnokon székelő Kereskedelmi Bank és Takarékpénztár r.-t által kiállí­tott IX. könyv 312/624. számú 3111 korona 70 fillért tartalmazó “betéti könyv megsemmisítése iránt az eljárást Kohn Béla mint kiskorú Kohn Fáni törv. képviselője budapesti lakos kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az enlített okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadszori beiktatását követő naptól számított egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező esetben a bíróság azt a jelzett határidő letelte után a folyamodó újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvánítani. Szolnok, 1919. évi október hó 21. nap­ján. A szolnoki járásbíróság. 901­3—1 Hirdetmény. Pk. 2438/1. 1919. sz. A szolnoki járás­bíróság közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett követ­kező okirat: Kohn Margit névre a Szolnokon székelő Kereskedelmi Bank és Takarékpénztár r­.t. által kiállí­tott IX. könyv 397/794. számú 4082 kor. 92 fillért tar­tartalmazó betéti könyv megsemmisítése iránt az eljárást Kohn Béla mint kk. Kohn Margit törvényes képviselője budapesti lakos kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhivja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadazok­ beiktatását követő naptól számított egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező esetben a bíróság azt a jelzett határidő letelte után a folyamadó újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvánítani. Szolnok, 1919. évi október hó 21. napján. A szolnoki járásbíróság. 902­3—1 Hirdetmény. Pk. 2440/1. 1919. sz. A szolnoki járás­bíróság közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett követ­kező okirat: Kohn Ella névre a Szolnokon székelő Kereskedelmi Bank és Takarékpénztár r.-t. által kiál­lított IX. könyv 267/534. számú 2851 K 60 fillért tar­talmazó betéti könyv megsemmisítése iránt az eljárást Kohn Béla mint kiskorú Kohn Mia törv. képviselője budapesti lakos kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadazok­ bi­­ktatását követő naptól számított egy év alatt a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező esetben a bíróság azt a jelzett határidő letelte után a folyamodó újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvání­tani. Szolnok 1919. évi október hó 21. napján. A szol­noki járásbíróság. 903 3—1 Idézési hirdetmény. 2764/1919. sz. A szolnoki járás­bíróság közhírré teszi, hogy dr. Schwemmer­ Ignác szol­noki lakos felperesnek, özv. dr. Handi Mihályné szil­. Ehrlich Margit, dr. Lévai Gyuláné szül. Ehrlich Anna, Nagy Imre szolnoki lakosok és az ismeretlen örökösök mint néhai Ehrlich Adolfné örökösei alperesek ellen 600 korona tőke és jár. iránt indított perében a per fel­vételére és érdemleges tárgyalására határnapot tűzött és felhivja a feleket, hogy 1919. évi december hó 23. nap­ján délelőtt 9 órakor hivatalos helyiségében (25. ajtó­szám alatt) jelenjenek meg, egyszersmind pedig az isme­retlen örökösök részére ügygondnokul dr. Salamon Károly ügyvédet (lakik Szolnokon) nevezte ki. A bíróság felhívja az alpereseket, hogy a fent meg­jelölt határnapon és órában személyesen vagy képvise­letre jogosult és igazolt meghatalmazott által jelen­jenek meg, mert ellenkező esetben az ügygondnok fog helyettük eljárni Szolnok, 1919. évi november hó 21. napján. A szolnoki járásbíróság. 904­1—1 Hirdetmény. Pk. XVI. 192781/4. 1919. sz. A buda­pesti központi­ járásbíróság az 1894. évi XVI. 1. cikk 116. §a alapján felhivja mindazokat, akik a Budapesten 1919. szeptember hó 17-én végrendelet és tudvalevő örö­kösök hátrahagyása nélkül elhalt Borbás Mátyás köny­velő, nőtlen, 59 éves, r­­kath. vallásu, nusteri születésű, volt budapesti (IX., Üllői­ ut 95. III. 68.) lakosnak a hagyatéki leltár szerint 11831 korona értékű ingó hagya­tékára öröklési igényt tertenek, hogy e hirdetmény­nek kifüggesztése és a Budapesti Közlönyben közzététele napját követő naptól számított egy évi határidő alatt ennél a járásbíróságnál jelentkezzenek vagy igényeiket jelentsék be, mert ellenkező esetben a járásbíróság a hagyatékot az 1894. évi XVI. t. e. 116. §. második bekezdése értelmében a magyar államkincstárnak fogja átadni. Budapest, 1919. november 27. napján. A buda­pesti központi járásbíróság. 907­1—1 Hirdetmény. 2613/1919. szám. A váci járásbíróság közhírré teszi, hogy­ Gyarina Józsefné szül. Hertel Erzsébet sződi lakos részéről a magyar igazságügy­miniszternek 28.000/1919. 1. M. számú rendelete alap­ján előterjesztett kérelme folytán Gyurina József 1896­ február hó 1. napján Szódon született, a buda­pesti 32. sz. gyalogezredhez 1916. évi julius havában bevo­nult s állítólag 1916. évi december hó 8. napján elesett, volt sződi lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Gergely Mihály váci ügyvédet rendelte ki. Felhivja a bíróság mindazokat, akikn­ek az eltűnt életben létéről, tartózkodó helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről vagy holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így külön

Next