Budapesti Közlöny, 1920. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1920-01-04 / 3. szám

6 Ha az előbb megjelölt időpontig bejelentés nem ér­keznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Budapest, 1919. évi december hó 15. napján. A budapesti I—III. ker. járásbíróság. 47­1—1 Holtnaknyilvánitás. H. 1071/2. 1919. szám. A tabi járásbíróság közhírré teszi, hogy if­j. Máj Ádámné kölcsei lakos részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet 2. §-a alapján előterjesztett kérelem folytán állítólag a háborúban eltűnt ifj. Máj János kötcsei volt lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást a mai napon meg­indította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Kállai Béla ügyvéd tabi lakost rendelte ki. Felhívja a járásbíróság az eltüntet­és mindazokat, akiknek az eltűnt ifj. Máj János, aki Kötésén 1888. évi augusztus hó 25-én született id. Máj János és neje néhai Landek Margit szülőktől, ingatlan vagyona nincs. 1914. évi julius hó 27-én a volt m. kir. 17. honvéd gyalogezred 9-ik századához Kaposvárra mint honvéd bevonult, utolsó levelezőlapja 1914. évi október hó 1-ról keltezve Zemplén vármegyéből érkezett s az ezred érte­sítése szerint 1914 október 21-én eltűnt, életbenlétéről, tartózkodó helyéről, halálának, eltűnésének körülményei­ről vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudo­mása, hogy az eltűnt 1914. évi október hó 21-ik napján túl még életben volt-e, a jelen hirdetménynek a bíró­ságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be a bíróságnak. Figyelmeztet mindenkit, hogy ha a fentebb említett időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Tab, 1919. évi november hó 29. alapján. A tabi járásbíróság. 54­1.—­ Holt­aknyilvánitás. 1919. H. 1073/2. szám A tabi járásbirós­ág közhírré teszi, hogy ifj. Máj Ádámné kötéses lakos részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet 2. §-a alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag a hábo­rúban eltűnt ifj. Már Ádám kötései volt lakos holtnak, nyivánítása iránt az eljárást a mai napon megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Vajda Elemér ügyvéd tabi lakost rendelte ki. Felhívja a járásbíróság az eltüntet­és mindazokat, akiknek az eltűnt ifj. Máj Ádám, aki Kötésén 1884. évi szeptember hó 29-én született id. Máj Adám és néhai Stark Margit szülőktől, földmives, utóbb Budapesten villamos kocsivezetőként volt alkalmazva. A mozgósítás­kor a volt cs. és kir. 09. gyalogezred 2. századával Székesfehérvárról a harctérre ment, ahonnan 1914. évi szeptember hó 24 én az ökörmezői kórházba utalva állítólag elhalt, életbenlétéről, tartózkodó helyéről, halá­lának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak­nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomásuk, hogy az eltűnt 1917. évi december hó 31. napján túl még életben volt, a jelen hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesz­tésétől számított 69 nap alatt jelentsék be a bíróságnak. Figyelmeztet mindenkit, hogy ha a­ fentebb említett időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Tab, 1819. évi november hó 29. napján. A tabi járásbíróság. 55 I—1 Holtnaknyilvánitás. Fk. 2379/1919. szám. A veszprémi járásbíróság a 28000/1910.1. M. sz. rendelet alapján a halál tényének bírói megállapítása iránti eljárást Pasztir Jánosné szül. Kolonicr Rozália öskü­i lakos kérelmére az állítólag a háborúban meghalt Pasztir János volt­ ösküli lakosra nézve megindítja, ügygondnok kirendelést a hivatkozott rendelet 7. §. 2. bekezdés 2. mondata alap­ján a fél kérelmére mellőzi. Pásztor János­ született 1886 junius 17-én Cseri (Hont vm.) községben, ág. ev. vallású, lakott Cskai községben, foglalkozása földművelési napszámos, apja Pásztor János cseri lakos, anyja néhai Szechár Anna, nejével szül. Koloniel .Rozália öskü­i lakossal 1910 november 19-én lépett házasságra Ösküi községben, három kiskorú gyermeke van, névszerint Mária, Erzsé­bet és Anna ösküi lakosok; a mozgósítás után 1914 augusztus 1-én bevonult Pozsonyba a volt cs. és kir. 11. as. tábori tüzérezredhez, ott szolgált mint tüzér 1918 június 2­5-ig, amikor is a jelzett tábori tüzérezred parancsnokságának 1918 július 29-én. kelt hivatalos érte­sítése szerint a tábori posta 361. számhoz beosztott, de katonai okokból meg nem neevezett helyen a harctéren egy gránátlöveg teljes találata folytán állítólag hősi halált halt. A járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az eset­ben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről vagy a halál bírói tényének megállapítása szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a jelen hirdetményben jelzett időn túl még élet­ben volt, ezt ezen hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be az alulírott járásbíróságnál. Ha ezen időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíró­ság az egyébként kiderített tények alapján fog a halál tényének­ megállapítása kérdésében határozni. Veszprém, 1919 december 9. A veszprémi járásbíróság. 59­1—1­9­26 Holtnaknyilvánítás- 1920/1919. szám. A kiskunhalasi járásbíróság közhírré teszi, hogy Herczegh Józsefné szül. Grecs Julianna kiskunhalasi lakosnak a 28000. 1919. I. M. rendelet alapján előterjesztett kérelme foly­tán az állítólag eltűnt Herczegh József volt kiskun­halasi lakos, aki Kiskunhalason 1897. évi mircu­­s hó 26. napján Herczegh János és Zadravery Julianna szü­lök házasságából született, r. kath. vallom. cipészmes­ter foglalkozású. 1813. december 11-én dőlt vadkerten házasságot kötött Grecs Juliannával. 1914. év julius hó 29-én bevonult a kiskunfélegyházi 30. honvéd gyalogezred 3. századának 4. szakaszához, innen Budapestre vitetett, ahol u. a. ezredbe lett beosztva s az orosz harctérre került. 1914 november 22-én mint póttartalékos utol­jára 1914 december 5-iki kelettel Eperjesről irt. A harc­téren a 302­ honvéd gyalogezrednél szolgált, amely a­ ­ Budapesti Közlöny 1920 január 4. 30. honvéd gyalogezredből alakult, 16. századánál, utolsó tábori postaszáma 126 volt, a holtnaknyilvánítási el­járást megindította, az eltűnt részére­ ügygondnokul dr. Hüllender Ignác kiskunhalasi ügyvédet rendelte ki. Felhivja a járásbíróság az eltüntet és mindazokat, akiknek az eltűnt életbenlétéről tudomásuk van, hogy az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvání­tás szempontjából fontos egyéb körülményekről, vagy ha különösen arról lenne tudomásuk, hogy az eltűnt e hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnak 1919. december 20. napján történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentsék be, mert ellenkező esetben a bíróság az egyébként ki­derített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdé­sében határozni. Halas, 1919 december hó 16. napján. A kiskunhalasi járásbíróság. 60­1—1 Holtnaknyilvánitás. Pk. 4331/4. 1919. szám. Az új­pesti járásbíróság közhírré teszi, hogy Budai Péterné született Sztranszky Matild újpesti lakos részéről a 18000/1919. I. M. sz. rendelet 1. §-a alapján előterjesz­tett kérelem folytán az állítólag eltűnt Budai Péter volt újpesti lakos, aki Rárosmatyán 1886. évi junius hó 17-ik napján született, Budai Péter és Liszter Anna losonci lakosok gyermeke és aki 1916. évi október hó 3-ik napján eltűnt és azóta nincs semmi hit életbenlété­­rő is, holtnak nyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Grichwalszky Artur újpesti ügyvédet rendelt ki. Felhív a bíróság mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodó helyéről, halá­lának vagy eltűnésének körülményeiről vagy a holtnak, nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülmények­ről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be a bíróságnak. Ha e határidőn belül bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnak nyilvánítás kérdésében határozni. Újpest, 1919. december 6. Az újpesti járásbiróság. 63­1—1 Holtnaknyilvánitás. Pk. XVII. 260012/2. 1919. szám. A budapesti központi járásbiróság közhírré teszi, hogy László Alajosné részéről előterjesztett holtnaknyilvánitási kérelme folytán a 28000/1919. I. M. sz. rendelet 7. §-a alapján az eljárást, megindította és László Alajos állítólag eltűnt részére dr. Boda Gyula budapesti ügyvédet (lakik V., Nádor­ utca 14. sz.) ügygondnokul kirendelte. Az eltűnt neve László Alajos, születési helye Szánk (Pest megye), születési ideje 1884. évi november hó 10. nap, utolsó lakhelye Budapest, VIli., Kőfaragó utca 10., házastársának neve Kindl Margit Mária, ennek lakhelye­ IX., Ferenc-körút 44. I. em. 6. sz., a házasságból Zoltán nevű kiskorú gyermek született és ennek elhelyezése az anyjánál van, az eltűnt foglalkozása szabó, az eltűntnek ingó­ ingatlan vagyona nem volt. Az eltűnt szülei: László József és Tóth Regina. Az eltűnt egyén eltűnése előtt katonai szolgálatot teljesített, bevonult az általános mozgósításkor 1914. évi július hó 27. napján Kecskemét városba, csapattestének megjelölése (anyaezred, ahová eredetileg beosztották) 38. közös gyalogezred 7. század, utoljára szolgálatot teljesített ugyanott, katonai rend­fokozata őrvezető, utolsó tábori pusztaszáma 111. A hadiesemény megjelölése, amely közben nyomaveszett, állítólag Priskonovácnál (Szerbia) megsebesült és eltűnt 1914. év október havában, a Vöröskereszt Egylet igaz­gatóságának értesítése szerint 1914 november hó 11-én érkezett 51. számú veszteségi lajstrom szerint meg­sebesült. A bíróság felhív, mindenkit, hogy az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodó helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről vagy l­a­koltnak nyilvá­­nítás­ szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról volna tudomása, hogy a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, azt a budapesti köz­ponti járásbíróságnál 1920. évi március hó 2. napjáig jelentse be. Ha az előbb megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alap­ján fog a holtnak nyilvánítás kérdésében határozni. A bíróság a­ jelen hirdetményt kérelmezőnek a végből adja ki, hogy azt 30 nap alatt a Budapesti Közlönyben saját költségén egyszer tegye közzé. Budapest, 1919 december 27. A budapesti központi járásbiróság. 65 1—1 holtnaknyilvánitás. Pk. XVII. 260117/1919. szám. A budapesti központi járásbiróság közhírré teszi, hogy Pálmü­ller Ferencné részéről előterjesztett holtnaknyilvá­nitási kérelme folytán a 28000/1919. I. M. sz. rende­let 7. §-a alapján az eljárást megindította és Pálmiiller Ferenc állítólag eltűnt részére dr. Bellus Jenő buda­pesti ügyvédet (lakik V., Deák Ferenc­ utca 15. szám) ügygondnokul kirendelt­­. Az eltűnt neve Pálmiiller Ferenc, születési helye Vereb, születési éve 1890. évi március hó 1. nap, utolsó lakhelye Budapest, X., Százados­ u. 7. sz., házastársá­nak neve Windisch Margit, ennek lakhelye Bicske (Fehér ra.), a­ házasságból nem született gyermek, az eltűnt foglalkozása szobrászsegéd, az eltűntnek ingó­­ingatlan vagyona nem volt. Az eltűntnek szülei Pal­in­üllői György és Barna Mária. Az eltűnt egyén eltűnése előtt katonai szolgálatot teljesített, bevonult az álta­lános mozgósításkor 1914. évi július hó 28-án Székes­­fehérvár városba, csapattestének megjelölése (anyaezred, ahová eredetileg beosztották) 69. közös gyalogezred 3. század, utoljára szolgálatot, teljesített ugyanott, katonai rendfokozata gyalogos, utolsó ismert tábori postaszáma 90. A hadiesemény megjelölése, amely közben nyoma veszett, állítólag 1914. szeptember hó 9-én Ravaruská­­míl megsebesült és Rosavina nevű faluban a kötöző­­helyen, mivel az oroszok felgyújtották, elégett, a kórház megjelölése, ahol az eltűntet kezelték. Rosavina, A V­örös- I kereszt Egylet igazgatóságának ért­esítése szerint megsebe­sült 1914 november 23-án, azóta nincs semmi hír róla. A bíróság felhív mindenkit, hogy az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodó helyéről, halálának vagy f eltűnésének egyéb körülményeiről, vagy a holtnak nyil- i vánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról volna tudomása, hogy az eltűnt egyén a hirdetményben jelzett határidőn túl még életben volt, ezt a budapesti központi járásbíróságnál 1929. évi február hó 24. napjáig jelentse be. Ha az előbb megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alap­ján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. A bíróság a jelen hirdetményt a kérelmezőnek avégett adja ki, hogy azt 30 nap alatt a Budapesti Közlönyben saját költségén egyszer tegye közzé. Budapest, 1919. évi december hó 16. napján. A budapesti központi járás­biróság. 66 1—1 Holtnaknyilvánítás. Pk. XVII. 260054/2. 1919. szám. A budapesti központi járásbiróság közhírré teszi, hogy Fried Rezsőné Horváth Mária részéről előterjesztett holtnaknyilvánítási kérelme folytán a 28000/1919. I. M. rendelet 7. §-a alapján az eljárást megindította. Az eltűnt neve Fried Rezső, születési helye Fénye (Arad megye), születési ideje 1883. év szeptember hó 29. nap, utolsó lakhelye Budapest, Sólyom-u. 18. sz., házastársának neve Horváth Mária, ennek lakhelye Sólyom-u. 18., a házasságból nem született gyermek, az eltűnt foglalkozása könyvelő, az eltűntnek ingó, ingatlan vagyona nem volt. Az eltűnt szüleinek neve: Fried József és néh. Beck Katalin. Az eltűnt egyén eltűnése előtt katonai szolgáltot teljesített, bevonult az általános mozgósításkor 1914. évi augusztus hó 1. napján Gyula községbe, csapattestének megjelölése (anyaezred ahová eredetileg beosztották) 2. honvéd gyalogezred, utoljára szolgálatot teljesített a 201. hegyi dandár, 303. honvéd gyalogezred, 414. zászlóalj II. századnál, katonai rendfokozata honvéd gya­logos, utolsó ismert tábori posta száma 126. A hadi­esemény megjelölése, amely közben nyoma veszett, állí­tólag 1914. december 9-én Rigliczánál (Galiczia) elesett. A Vöröskereszt Egylet igazgatóságának értesítése szerint nincs róla adat. A bíróság felhív mindenkit, hogy az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodó helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így külö­nösen arról volna tudomása, hogy az eltűnt a hirdet­ményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a buda­pesti központi járásbíróságnál 1920. évi február hó 22. napjáig jelentse be. Ha az előbb megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnak nyilvánítás kérdésében határozni. A­ bíróság a jelen hirdetményt a kérelmezőnek avégből adja ki, hogy azt­­30 nap alatt a Budapesti Közlönyben egyszer tegye közzé. Budapest, 1919. decem­ber II. A budapesti központi járásbiróság. 67­1—1 Holtnaknyilvánitás. Pk. 1693/5. 1919. sz. Az enyingi járásbiróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, h­a az alább megnevezett eltűntnek állított 1877. év március hó 23. napján Lajoskomárom községben Stróbl Mihály és néhai Szapper Terézia szülőktől származó és Lajoskomárom községben utolsó rendes lakhelylyel bírt és kinek felesége Hofbauer Anna, gyermekei nincsenek és a veszprémi 31. honvéd gyalogezred kötelékében szol­gált, állítólag 1914. évi szeptember hó 6. napján a lub­­lini ütközetben eltűnt Strobl Mátyás életbenlétéről, tar­tózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körül­ményeiről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifü­g­­gasztés­étól számított 60 nap alatt jelentse be a bíróság­nak, mert ha ez időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. A hirdetmény a bíróság tábláján 1919. évi november hó 30. napján lett kifüggesztve. Enying, 1919. évi novem­ber hó 28-án. Az enyingi járásbiróság. 09 1—1 Hovnaknyilvánitás. Pk. 1491/1919. sz. A kapuvári járásbiróság közh­íré teszi, hogy Baranyai Istvánné Molnár Verona pettlenpusztai lakás részéről a 28000/1919. L M. sz. rendelet alapján elő­terj­esztott kérelem folytán az állítólag eltűnt Baranyai István volt mihályi lakos holtnaknyilvánítása iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Nagy Endre ügyvéd kapuvári lakost rendelte ki. Baranyai István a soproni 9. sz. huszárezrednél szolgált s állítólag 1916. évi szeptember, illetve október havában az orosz fronton gránáttól találva hősi halált halt. Megkülönböztető neve: Pollák vagyis Baranyai Pollák István, született Mihályiban 1888. március havá­ban, kőműves volt. Katonai rangfokozata nem volt, utolsó tábori posti száma K. k. Feldpostrmt 283. A járásbiróság felhív mindenkit, hogy abban az eset­ben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodó helyéről, halálának vagy éltem­­ésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körül­ményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az el­űnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüg­gesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be a járásbíró­ságnak. Ha a jelzett időpontig bejelentés ne­e érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Kapuvár, 1919. november 29. A kapuvári járásbiróság. 1 9­1—1 Idézések. Idézés. P. 1529/1919. száza. A szekszárdi törvényszék közhírré teszi, hogy Iván István felperesnek, Iván Ven­del és Király Teréz alperesek ellen a díjverési szerződés érvénytelenítése és jár. iránt indított perében a per fel­vételére határnapot tűzött s felhivja a feleket, hogy 1920. évi január hó 31. napján délelőtt 9 órakor hiva­talos helyiségében (II. emelet 50. ajtószám alatt) jelen­jenek m­eg, egyszersmind pedig 87 I. r. alperes részére, aki ismeretlen helyen tartózkodik, ügygondnokul dr. Albers Rezső ügyvédet (lakik Szekszárdon) nevezte ki.

Next