Budapesti Közlöny, 1920. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1920-02-21 / 42. szám

2 (szobára) neki magának van elkerülhetetlenül szüksége, vagy ha az albérletbeadást más fontos okból kénytelen abbahagyni. A felmondás korlátozása főbéretnél, 10. §• A jelen §. utolsó bekezdésében meghatározott főbérlet esetében azokat a bérleteket (albérlete­­ket), amelyeket a bérlők akár bútorozottan, akár bútorozatlanul bérelt lakásaikra vagy lakás­részeikre nézve a főbérlővel kötöttek, a főbérlő felmondással csak a 7—9. §-ok korlátai között szüntetheti meg. A főbérbeadó (háztulajdonos) a főbérlet fel­mondása tekintetében nincsen kötve a jelen ren­deletben meghatározott felmondási korlátokhoz; a főbérlő által tényleg lakott helyiségeket azon­ban csak a 7. §-ban megállapított esetekben mondhatja fel. Ha a főbérbeadó a főbérleti szerződést akár felmondással, akár anélkül megszünteti, a meg­szüntetés alapján nem követelheti a főbérlő bérlőjétől az akár bútorozottan, akár bútoro­­zatlanul bérben birt helyiség visszabocsátását, hacsak oly körülmény nem forog fenn, amely­nek alapján azt a főbérlő is követelhette volna tőle. A jelen­t. rendelkezései nem érintik a főbér­lőnek azt a jogát, hogy a főbérlet megszűnése esetében az általa bútorozottan bérbe (albér­letbe) adott lakások vagy lakásrészek bútorza­tának kiadását követelhesse a bérlőktől. Főbérlet a jelen rendelet értelmében az olyan szerződés, amelynél fogva valaki (a főbérlő) több lakásból álló házat vagy a házban több lakást haszonszerzés végett bérel abból a célból, hogy azt másoknak bérbeadja. Nyári lakások bérletének felmondása, 11. §• Ha a nyári lakásra rendelt helyiség kizárólag nyári lakásul adatott bérbe, a bérleti szerződés a kikötött időtartam lejártával megszűnik. Ugyanez á­ll akkor is, ha az ilyen helyiség ki­fejezetten csak a nyári időszakon kívül eső időre adatott­­bérbe. Ha a nyári lakásra rendelt helyiség rendes évi lakásul van bérbeadva, a felmondásra nézve a 7. §. rendelkezései irányadók azzal a kiegé­szítéssel, hogy legalább három havi határidővel legkorábban június hó 1. napjára felmondásnak van helye akkor is, ha a bérbeadónak, házas­­társának vagy leszármazójának fontos egészség­­ügyi szempontból vagy a gyári lakhoz tartozó konyhákért, szőlő stb. megművelhetése végett van szüksége a lakásra. Ebben az utóbbi eset­ben a lakásügyi hatóság (33. §.) a felmondást, ha a lakásszükség miatt annak egészében helyt nem adhat, a lakásnak csak egy részére nézve is hatályosnak mondhatja ki. Felmondási tilalom közhivataloknál. 12. §. Az állam, törvényhatóság vagy község által hivatali vagy egyéb célra bérelt helyiségek bér­letét — ideértve a szerződéses alkalmazott (posta­mester) vezetése alatt álló vagy más posta-, táviró- és távbeszélőhivatal bérletét is — a bér­beadó a kormány további rendelkezéséig fel nem mondhatja. A felmondás jogszerűségének megállapítása és felelősség az alaptalan felmondásért. 13. §. A felmondás, ha a bérlő arra nézve nem nyilatkozik vagy elfogadásáról krott elismervényt nem ad vagy kijelenti, hogy a felmondást el nem fogadja, csak úgy hatályos, ha a lakásügyi hatóság (33. §.) a bérbeadónak a felmondástól számított nyolc nap alatt, illetőleg lakásrész (szoba) albérletének felmondási esetében három nap alatt előterjesztett kérelmére megállapítja, hogy a felmondás indokolt. Az említett hatóság a felmondás indokoltsága felől az összes körülmények gondos mérlegelésé­vel belátása szerint határoz és a kiköltözésre kivételesen a felmondási időnél hosszabb vagy a 7. §. 3—5. pontjainak eseteiben annál rövidebb határidőt is szabhat. Ha a jelen rendelet szerint megengedett fel­mondásra alapul felhozott körülmény a felmondó III. A lakásszükség enyhítésére tehető intézkedések Hatósági igénybevétel. 16. §• A lakásügyi hatóság helyiségek hatósági igénybevételét rendelheti el, ha rendkívüli viszo­nyok miatt arra a lakásszükség enyhítése végett elkerülhetetlenül szükség van. Ilyen esetben igénybe veheti: 1. az üresen vagy indokolatlanul tartósan használatlanul álló helyiségeket, továbbá az olyan helyiségrészeket (szobákat), amelyek a velük rendelkező félnek indokolt szükségletét meghaladják; 2. ha valaki ugyanazon városban vagy köz­,­ségben vagy közeli környékükön két vagy több különálló lakást bérel vagy tart anélkül, hogy egynél több lakásra elkerülhetetlenül szüksége volna, ezek közül azt az egy vagy több helyi­séget, amelyet az illető fél a lakásügyi hatóság megítélése szerint legkönnyebben nélkülözhet; 3. rendes évi lakás céljára az olyan nyári lakásokat, amelyeket háztulajdonosuk vagy a lakással rendelkező maga nyári lakásul nem használ, hanem rendszerint bérbe szokott adni; 4. az olyan lakásokat, amelyeket jelenleg hiva­tal, iroda, üzlet vagy raktározás céljára hasz­nálnak; közhivatal vagy közintézet tekintetében azonban ilyen intézkedéshez a közhivatal vagy közintézet felettes felügyelő hatóságának hozzá­járulása szükséges; 5. az olyan helyiségeket vagy helyiségrészeket (szobákat), amelyekkel a velük rendelkező fél a lakásrendeletbe ütköző vagy egyéb meg nem engedett módon üzérkedik; 6. az olyan helyiséget vagy helyiségrészt (szobát), amelybe lakásigazolvány nélkül költöz­nek be, feltéve, hogy a jelen rendeletnek „ a lakásigazolványra vonatkozó szabályai az illető helyre kiterjednek; 7. Budapesten az olyan helyiségeket vagy helyiségrészeket (szobákat) is, amelyeket olyan egyén bír bérben vagy albérletben, aki a háború alatt költözött a fővárosba, nem odavaló illető­ségű és foglalkozásánál s általában viszonyainál fogva nincsen jelenlegi lakóhelyéhez kötve; 8. azokat a helyiségrészeket (szobákat) ame­lyeket a velük rendelkező fél már az 1918. évi november hó 1. napja előtt is albérletbeadás útján szokott értékesíteni, vagy amelyeket az 1919. évi augusztus hó 1. napja óta szokott vagy kivan albérletbe adni, kivéve, ha a velük­­ rendelkező fél kimutatja, hogy a­ lakásrészre­­ (Szobára) neki magának van elkerülhetetlenül szüksége, vagy hogy az albérletbeadást más fontos okból kénytelen abbahagyni. A hatósági igénybevétel korlátai: 17. §• Egyes helyiségrészek (szobák) hatósági igény­­bevételének csak mellőzhetetlen szükség esetében akkor van helye, ha az igénybevétel a helyi­séggel rendelkező fél családi életének nyugalmát és indokolt kényelmét nem zavarja és őt rendes munkájának folytatásában nem gátolja. Ilyenkor különös gondossággal kell ügyelni a behelye­zendő bérlő személyének megfelelő megválasz­tására és a konyha vagy egyéb mellékhelyiség közös használatának elrendelését — hacsak a felek ebben meg nem egyeznek — a lehetőség­hez képest mellőzni kell. A hatósági igénybevétel nem terjed ki a búto­rok használatára. A 16. §. 8. pontjának esetében azonban, ha az albérletbeadás eddig bútorozottan tört­ént, a további albérletbeadásra való kötele­zés a szoba használatához mellőzhetetlenül szük­séges bútorok használatának átengedésére is kiterjed.­­Vidéken egyes helyiségrészek (szobák) ható­sági igénybevételének egyáltalában nincs helye, más helyiségek hatósági igénybevétele pedig csak 10.000-nél nagyobb lakásszámú helységekben van megengedve. E tilalom alól a lakásügyek minisz­teri biztosa kivételeket tehet és a helyi lakás­ügyi hatóságnak akár egyes esetekre vonatkozó­lag, akár általánosságban igénybevételi felhatal­mazást adhat, feltéve, hogy azt a helyi lakás­viszonyok indokolják. A törvényhatóság első tisztviselőjének (alispán, polgármester) indokolt előterjesztésére a belügy­miniszter az igazságügy miniszterrel egyetértve a 10.000-nél nagyobb lakásszámú helységekben a hatósági igénybevételt általában felfüggeszt­heti és egyes esetekre szóló felhatalmazástól teheti függővé, ha az illető helységben a lakás­­viszonyok a hatósági igénybevételt általában szükségessé nem teszik. Az igénybevételnél követendő ervek. 18. §. Az igénybevételnél a lakosság­­és a felek jogos érdekének méltányos figyelembevételével úgy kell eljárni, hogy abból az érdekeltekre zaklatás és méltánytalan kár ne származzék. Az igénybevett helyiségek tekintetében a bérlő (albérlő) személyét, az általa fizetendő bérössze­get, továbbá — ha a felek megegyezni nem tudnak — a bérleti (albérleti) szerződés egyéb feltételeit is a lakásügyi hatóság állapítja meg. Az igénybevett helyiség béréül a jelen rendelet értelmében követelhető legmagasabb összeget kell megállapítani. Ha az igénybevett helyiségben bútorok vagy egyéb ingóságok vannak, az igénybevételt szen­vedőt kötelezni kell, hogy azokat — indokolt esetben a kijelölt bérlő költségére — elszállítsa. Ha az igénybevételt szenvedő e kötelezettségé­nek nem tesz eleget s a felek közt e tárgyban más megegyezés nem jön létre, a kijelölt bérlőt kötelezni lehet, hogy az ingók elszállításáról és a biztos megőrzésre alkalmas módon való el­helyezéséről saját költségére és veszélyére gon­doskodjék. A raktári költségek azonban az ingók tulajdonosát terhelik. Az ingóságokat szükség esetében leltár felvétele mellett a lakás vala­melyik megfelelő helyiségébe is be lehet raktá­rozni és e helyiség hivatalosan lepecsételve a kijelölt bérlőnek, illetőleg a háztulajdonosnak vagy megbizottjuknak őrizetére lehet bizni, akik e megbízást elfogadni és felelősség mellett gon­dosan teljesíteni kötelesek. Ha a 16. §. 6. pontjának esetében vagy egyéb­ként szükségesnek mutatkozik, a lakásügyi ható­ság az igénybevételt szenedő részére más" lakást (esetleg szükséglakást) utal ki. Igénybevételt csak az kérhet, aki lakásszük­ségét igazolja és kimutatja, hogy már a háborút megelőző időben is helybeli lakos volt, vagy hogy életviszonyainál fogva kénytelen az illető helyen huzamosabb időn át tartózkodni. Az igénybevétel, valamint a bérlő kijelölése kér­désében tartandó tárgyalás határnapjáról a ház­tulajdonost, úgyszintén az igénybevételt szenvedőt kellő időben értesíteni kell. Ha az igénybevételt szenvedő értesítéséről szóló tanúsítvány a tárgyalás határnapjáig be nem érkezett, részére ügygond­nokot lehet kirendelni. A lakása helyéről távol- Budapesti Közlöny 1920 február 21 fél hibájából nem következett be, a felmondó fél a volt bérlőnek a költözés költségét és az alap­talan felmondással jogellenesen okozott egyéb kárát megtériteni köteles. Határozott id­őre szóló bérletek meghosszabbítása. 14. §. A lakások és egyéb helyiségek tekintetében a jelen rendelet életbelépése előtt határozott időre kötött bérlet a szerződési időtartam le­jártával a jelen rendelet erejénél fogva határo­zatlan időtartamra meghosszabbíttatik. Az ere­deti szerződési feltételek változatlanok marad­nak, de felmondásnak a jelen rendelet korlátai között helye van. A felmondás már a meghatá­rozott szerződési időtartam lejártával kezdődő hatállyal is megtörténhetik, ha azt a bérbeadó a bérlővel legalább három hónappal előbb írás­ban közli. Szolgálati vagy más jogviszonnyal kapcsolatban leírt helyiségek felmondása. 1 15. §• A jelen rendelet 7—14. §-ainak rendelkezései nem terjednek ki olyan lakásokra és egyéb helyiségekre, amelyeknek bérlete vagy haszná­lata más jogviszonnyal, különösen szolgálati vagy munkaviszonnyal vagy italmérési jog haszon­­bérletével áll szoros kapcsolatban. Az ilyen helyiségek bérlete vagy használata ellenkező jogszabály vagy megállapodás hiányában a kap­csolatos jogviszony megszűnésével együtt szűnik meg. Szolgálati vagy munkaviszony megszűnése esetében az ezzel kapcsolatban bírt lakás kiürí­tésére a lakásügyi hatóság (33. §.) méltányos­ságnak megfelelő határidőt szab.

Next