Budapesti Közlöny, 1920. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1920-02-14 / 36. szám

1920 február 14.­ ­ Budapesti Közlöny­ egylet és a bécsi Craditoren Verein budapesti helyi­ségében függesztessék. Az ügyességi eljárás megindításának a cégjegyzék­ben való feljegyzése végett a céghivatalt megkeresi azzal az értesítéssel, hogy az adós az eljárás megindí­tását 1920. évi január hó 3-án kérte. Miskolcz, 1920. évi január 11. A miskolcai törvényszék. Dr. Kalocsay Kál­mán, táblabiró. *182­1—­ Csodönkivüli kénysze­rgyesség. Ke. 3910/1919. szám. A miskolczi törvényszék közhirré teszi, hogy Kupferstein Ernő mezőkövesdi lakos vöröskereskedő kérelmére a csődönkivüli kényszeregyességi eljárást meginditotta. Vagyonfelügyelőül Glücksmann Emánuel miskolczi lakos kereskedőt rendelte ki. A hitelezőket felhívja, hogy követeléseiket az 1920. évi február hó 8. napjáig bezárólag a 4070/1915. 1. M. sz. rendelet­ 28. §-ában meghatározott módon (írás­ban, a követelés összegének és jogcímének megjelölé­sével, esetleg váltófedezet, zálogjog vagy egyéb biz­tosítók felem­lésével) a 43. §-ban meghatározott jog­következmények (szavazati jog elvesztésének) terhe alatt jelentsék be és a tárgyaláshoz váltóikat vagy követeléseikről szóló egyéb eredeti okiratait hozzák magukkal. Ügyvédi képviselet nem kötelező. Az egyességi tárgyalás határnapjául az 1920. évi február hó 12. napjának d. e. 9 óráját a dr. Kalocsay Kálmán táblabiró hivatalos helyiségébe (Igazságügyi palota II. évi. 106—108. sz. a.) tűzte ki. Az eljárás megindításának joghatálya a mai nappal áll be. Miskolcz, 1920. évi január hó 11-én. A miskolczi törvényszék. *183­1—­ Felhívások. Felhívás: 25856/16. 1919. sz. A már hónapok óta isme­retlen helyen tartózkodó Robicsek Pál posta- és távírda számellenőrt, továbbá Szabó József (budapesti) és Szebe­­gyinszky György II. észt posta- és távírda altiszteket felhívom, hogy e felhívás harmadszori közzétételétől szá­mított 15 napon belül a posta- és távirdavezérigazgató­­ság 16/6. ügyosztályának vezetőjénél (II Albrecht-ut 3. 111. 34.) jelentkezzenek, mert ellenkező esetben oly elbánásban részesülnek, mintha állásukról önként le­­lemondtak volna. Budapest, 1920 február 6-án. A minisz­ter helyett: Demény, államtitkár. *172­3—3 Felhívás: 3136)16. 1920. sz. Ismeretlen helyen tar­­tózkodó­­Vagner Alfréd posta- és távirda számtiszt felhivatik, hogy a posta- és távirdavezérigazgatóság mellé rendelt központi számvevőségnél folyó évi feb­ruár hó végéig szolgálattételre jelentkezzék, mert ellen esetben oly elbánás alá kerül, mintha állásáról lemondott volna. Budapest, 1920. február 6. A minisz­ter helyett: Demény, államtitkár. *173­3—3 Felhivás. 351/1920. szám. Ismeretlen tartózkodásu Szítta Lajos mérnököt ezennel felhívom, hogy szolgá­­lattétel végett az állami 9. földmérési felügyelőségnél jelen felhivás keltétől számított 16 nap alatt jelent­kezzék, mert ellenkező esetben oly elbírálás alá fog kerülni, mintha szolgálatáról önként lemondott volna. Budapest, 1920. évi február hó 9-én. A magyar pénz­ügyminisztérium rendeletéből: Klima, miniszteri taná­csos, földmérési felügyelő. *174­3—3 Felhivás: 90/1920. szám. A szombathelyi törvény­szék dr. Adler Béla németujvári ügyvéd által kép­viselt Kerbacher Istvánná Sipits Terézia póniczi lakos folyamodó kérelme folytán az 1894: XXXI. t.-c. 77. §-ának b) pontja alapján felhivja az ismeretlen helyen tartózkodó Kerbacher István volt németcsencsi lakost, hogy feleségével Kerbacher Istvánné sz. Sipits Terézia póniczi lakossal az 1891 május 3. napján a német­­újvári r. kath. egyház lelkésze előtt kötött házasságon alapuló életközösséget a jelen hirdetménynek a hiva­talos hírlapban történt másodszori beiktatását követő naptól számított egy év alatt állítsa vissza, mert ellen­kező esetben a folyamodó keresete következtében a bíróság a házasság felbontása felől fog határozni. Felhívja továbbá, hogy tartózkodó hülyéről a bíró­ságot értesítse, mert ellenkező esetben a megindítandó bontóperben uj hirdetményi idézés mellőzésével dr. Kasztovits Gyula szombathelyi lakos, most kinevezett ügygondnok fogja őt képviselni Szombathely, 1920. január 7-én. A szombathelyi törvényszék. 1292 1—1 Felhívás: 89/1920. sz. A szombathelyi törvényszék dr. Adler Béla németujvári ügyvéd által képviselt Csekits Benedek póniczi lakos folyamodó kérelme foly­tán az 1894: XXXI. t.-c. 77. §-ának b) pontja alapján felhívja az ismeretlen helyen tartózkodó Csekits Bene­­dekné Messlehns Mária volt póniczi lakost, hogy férjé­vel Csekits Benedek póniczi lakossal a Németujváron az 1887. évi október hó 5. napján a németujvári r. k. egyház lelkésze előtt kötött házasságon alapuló élet­­közösséget a jelen hirdetménynek a" hivatalos hírlap­ban történt másodszori beiktatását követő naptól szá­mított egy év alatt állítsa vissza, mert ellenkező eset­ben a folyamodó keresete következtében a bíróság a házasság felbontása felől fog határozni. Felhívja továbbá, hogy tartózkodó helyéről a bíró­ságot értesítse, mert ellenkező esetben a megindí­tandó bontóperben új hirdetményi idézés mellőzésével dr. Rasztovits Gyula szombathelyi lakos, most kine­vezett ügygondnok fogja őt képviselni. Szombathely, 1920. évi január hó 7. napján. A szombathelyi tör­vényszék. 1293 2/1 Gondnokságok. Gondnokság. 2. P. 321­­9/1. 1920. szám. A budapesti törvényszék közhírré teszi, hogy Vig Adolf budapesti (IV., Koronaherceg­ u. 6.) lakost az 1920. évi február hó 11. napján hozott 1. alszámú végzéssel saját kérel­mére gondnokság alá helyezte az 1877. évi XX. t.-c. 28. §-ának b) pontja alapján. Budapest, 1920. február hó 11. A budapesti törvényszék. 1271 1—1 Gondnokság. P. 476/8. 1919. sz. A győri törvényszék közhírré teszi, hogy Gollognáth Ferencné szül. Koller Mária 39 éves kapuvári születésű, rom. kath. vallásu, györgyszentmártoni lakost az 1920. évi január 18-án jogerőre emelkedett P. 476/7. 1919. számú ítéletével az 1877: XX. t.-c. 28. §-ának a) pontja alapján gond­nokság alá helyezte. Győr, 1920. február 3. A győri törvényszék. *184­1—­ Hirdetmények. Hirdetmény. Pk. 121/1920. szám. A enyingi járás­bíróság az 1894: XVI. t.-c. 115. §-a alapján felhívja mindazokat, akik Kaposvár városban 1919. évi decem­ber hó 1. napján végrendelet és tudvalevő törvényes örökösök hátrahagyása nélkül elhalt Kis Lászlóné Pachl Erzsébet siófoki volt lakosnak készpénz és ingó hagyatékára öröklési igényt tartanak, hogy e hirdet­ménynek a Budapesti Közlönyben történt közzététele napját követő naptól számított egy évi határidő alatt ennél a járásbíróságnál jelentkezzenek vagy igényei­ket jelentsék be, mert ellenkező esetben a járásbíróság a hagyatékot az 1894 : XVI. t.-o. 116. §-ának második bekezdése értelmében a m. államkincstárnak fogja átadni. Enying, 1920. évi január hó 22. napján. Az enyingi járásbíróság. 1277 1—1 Holtnaknyilvánitások. Holtnaknyilvánitás. Pk. 33/1920. szám. Az enyingi járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az alább m­egnevezett «szüntnek állított 1881. évi augusztus hó 1V. napján Dég községben Kovács János és felesége Jobban Erzsébet szülőktől származó és Mezőszentgyörgy községben utolsó rendes lakóhely­­lyel bírt és kinek felesége szül. Szabó Rozália és a 19-ik cs. és kir. gyalogezred kötelékében szolgált és állítólag 1914. évi november hó 12. napján Galíciá­ban eltűnt Kovács János életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről. Így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől szá­mított 60 nap alatt jelentse be a bíróságnak, mert ha ez időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnak­­ nyilván­ás kérdésében határozni. A hirdetmény a bíróság tábláján 1920. évi január hó 22. napján lett kifüggesztve. Enying, 1920. évi január hó 13. Az enyingi járásbíróság. 1276 1—1 Holtnaknyilvánitás. 145/1020. szám. A mezőcsáti járásbíróság közhírré teszi, hogy Boros Gyuláné szül. Lukács Julianna mezőnagymihályi lakos részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet 1. §-a alapján elő­terjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Boros Gyula volt mezőnagymihályi lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Lusztig Jakab ügyvéd mező­­csáti lakost rendelte ki. Az eltűnt neve Boros Gyula, szül. Mezőnagymihályon 1885 julius hó 7-én, foglal­kozása földmi­ves, utólagos lakhelyű Mezőnagymihály, ahol ingó és ingatlan vagyona van Neje Lukács Juli­anna, atyja Boros József mezőkeresztesi lakos, anyja néhai Nógrádi Julianna. Első házasságából származó gyermek kiskorú Boros Kálmán mezőnagymihályi lakos. Az eltűnt 1914 augusztus havában vonult be a mis­kolczi 10. honvéd gyalogezred 1. zászlóalj 2-ik század 3-ik szakaszához, utoljára 1915 szeptember 26 án egy tábori levelezőlapon adott életjelt magáról. Tábori postaszáma 70. volt. Felhívja a bíróság az eltüntet­és mindazokat, akik­nek az eltűnt életbelslétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről vagy a boltnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körül­ményeiről, így különösen arról lenne tudomásuk, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetmények a bíróságnél történt kifüg­gesztésétől számított 60 nap alatt jelentsék be a bíró­ságnál. Ha az előbbi bekezdésben megjelölt időpontig beje­lentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kide­rített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdé­sér­e határozni. A hirdetmény a bíróságnál 1920. évi január hó 30. napján függesztetek ki. Mezőcsát, 1920. január 27. A mezőcsáti járásbiróság. 1282 1—1 Holtnaknyilvánitás. 415/1920. szám. A nagykanizsai járásbíróság közhírré teszi, hogy Müller Katalin férj. Lek Simonná fűz­völgyi lakos részéről a 28000/1919. L M. sz. rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán Müller János volt füzvölgyi lakos holttányilvánítása iránt az eljárást megindította és részére ügygondnokul dr. Halpben Jenő nagykanizsai ügyvédet rendelte ki. Müller János született 1892 szeptember 12-én Füz­­völgyön, ugyanottani lakos, cipészsegéd, nőtlen, szülei Müller József és Holl Katalin, ingó és ingatlan vagyona van. 1913 évi október 1-én vonult be a cs. és kir. 48. gyalogezredhez. 1914 október havában fenti ezred 3. menetszázadával az orosz harctérre ment mint köz­legény s azóta nyomaveszett. » Egyúttal felhív mindenkit, ha az eltűnt életben­­létéről, tartózkodó helyéről, halálának vagy eltűnésé­nek körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szem­pontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fentebb jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíró­ságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be, mert ha ily bejelentés a megjelölt idő­pontig nem érkeznék, a biróság az egyébként kiderí­tett tények alapján szóbeli tárgyalás nélkül, szükség esetén azonban az érdekeltek meghallgatása után fog a holtnak nyilvánítás kérdésében határozni. Nagykanizsa, 1920. évi február hó 3. napján. A nagykanizsai járás­­bíróság. IS®3 1—1 holtnaknyilvánitás. 88/1920. sz. A lengyeltóti járás­biróság közhírré teszi, hogy Perák György volt buzsáki lakos (tatárvári) holtnaknyilvánitása iránt az eljárást folyamatba tette. Nevezett 1887. évi március hó 13-án Galambos pusztán született Szülei voltak néhai Perák József és Csizmazia Teréz. 1912 november hó 17-én Somogy­­váron házasságot kötött Szentpáli Máriával. 1914. évi július hó 28-án Ruzsák (Kistatárvár) községből vonult be Budapestre a 4. tróndivízióhoz. Utolsó levelét 1918 május hó 30-án intézte nejéhez az orosz hadszíntérről, azóta nem érkezett róla hír. Tábori postaszáma 123. Felhívja a bíróság mindazokat, akik az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így külö­nösen arról bírnak tudomással, hogy az eltűnt a hirdet­ményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a hir­detménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számí­tott 60 nap alatt jelentsék be a bíróságnak. Amennyiben az előbbi bekezdésben megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kér­désében határozni. Lengyeltóti, 1920. évi január hó 31. napján. A lengyeltóti járásbiróság. 1289 1—1 Hol­taknyilvánitás. Pk. 256/1920. szám. A csurgói járásbiróság közhírré teszi, hogy dr. Kaszás Ádám Ödön és dr. Kaszás József csurgói ügyvédek által kép­viselt Molnár Gyuláné szül. Takács Rozália iharosi lakos részéről a 28000/1919. I. M. sz. rendelet 1. §-a alapján előterjesztett kérelem folytán a háborúban állítólag eltűnt Molnár Gyula volt iharosi lakos holt­­nak nyilvánitása iránt az eljárást a mai napon meg­­indította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Kar­­buczky János ügyvéd csurgói lakost rendülte ki. Nevezett 1914. julius havában a cs. és kir. 44. gyalogezred 2-ik századához bevonult és a harctéren 1914. évi október 5-én állítólag eltűnt. A bolttá nyilvá­­nítandó Alsókon 1910. június hó 10. napján kötött házasságot, amelyből egy József nevű­­ingyennek szü­letett. Szüleinek neve Molnár István és Nyers Anna, tábori postaszáma 90. Felhívja az eltüntet, és mindazokat, akiknek az el­tűnt életbenlétéről tudomásuk van, hogy a bíróságot vagy az ügygondnokot az eltűnt életbenlétéről, tar­tózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körül­ményeiről s így különösen arról lenne tudomásuk, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, értesítsék és közöljék azokat az adatokat, ame­lyekből az eltűntnek életbenléte megállapítható, mert ellenkező esetben a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Csurgó, 1920. január hó 4. napján. A csurgói járásbiróság. 1290­1 — 1 Holtnak­yilvánitás. Pk. XVII. 176822/1920. szám. A budapesti központi járásbiróság közhírré teszi, hogy Kovács Jánosné részéről előterjesztett holtnaknyilváni­­tási kérelem folytán a 28000/1919. I. M. sz. rendelet 7. §-a alapján az eljárást megindította. Az eltűnt neve Kovács János, születési és illetőségi helye Alsóörs, születési ideje 1690 május 2., róm. kath. vallásu, utolsó lakhelye Budapest, Lipót­ körut 30. II. 8., házastársának neve Fábián Teréz, ennek lakhelye Budapest, Deák Ferenc­ utca 5., a házasságból született Margit nevű kiskorú leánygyermek, elhelyezése az anyja szüleinél Rabal­nál (Sopron megye) van, az eltűnt foglalkozású bankszolga a Budapesti keresk. bankja fisz. a., az eltűntnek ingó­ ingatlan vagyona nem volt, az eltűnt szüleinek neve: Kovács János és Bognár Mária Many (Fehér megye). Az eltűnt egyén eltűnése előtt katonai szolgálatot teljesített, bevonult 1915 január 16. napján Székesfehér­vár városba, csapattestének megjelölése (anyaezred, ahová eredetileg beosztották) cs. és letr. 69. gyalogezred 11. század, utoljára szolgálatot teljesített ugyanott, katonai rendfokozata gyalogos, utolsó ismert tábori postaszáma 55. A hadiesemény megjelölése, amely közben nyoma veszett, állítólag 1915 november 13-án Görz körül megsebesült és meghalt. A kórház meg­jelölése, ahol az eltüntet kezelték: Görz Reservspital, itt halt meg állítólag sérüléseibe 1915 november 23-án délelőtt 9 órakor. A Vöröskereszt Egylet igazgatóságá­nak értesítése szerint a nyilvántartásban nincs adat. A bíróság felhív mindenkit, hogy az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodó helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak nyil­­vánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról volna tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a budapesti központi járásbíróságnál 1920 április 20. napjáig jelentse be.. Ha az előbb megjelölt időpontig bejel­entés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítá­s kérdésében határozni. A bíróság a jelen hirdetményt a kérelmezőnek avégett adja ki, hogy azt 30 nap alatt a Budapesti Közlönyben saját költségén egyszer tegye közzé. Buda­pest, 1920. évi február hó II. napján. A budapesti központi járásbiróság. 1294 1—1 Holtnaknyilvánitás. 208/1920. szám. A dunavecsei járásbiróság közhirré teszi, hogy Váczi Jánosné Horváth Erzsébet tassi lakos férjének Váczi János volt tassi lakosnak holttányilvánitását kérte Pk. 208/1920. szám alatt. A holttányilvánitást kért Váczi János 1884. évben Tass községben született, apja Váczi Imre, anyja Horog Klára, neje Horváth Erzsébet tassi lakos, egy 5 éves Erzsébet nevű gyermeke maradt, vagyona nem volt. A katonai szolgálatra 1915. évi február hó 15-ikén vonult be a volt cs. és kir. 26-ik gyalogezred pót- 3

Next