Budapesti Közlöny, 1920. április (54. évfolyam, 75-99. szám)

1920-04-28 / 97. szám

4 határidő alatt bejelentés nem érkezik/ a bíróság az egyébként kiderített tények alapján határoz. Körmend, 1920. évi március hó 20. napján. A körmendi járás­bíróság. 3582 1—1 Holtnak nyilvánitás. Pk. 3559/1920. szám. A szegedi kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Papp András­né Farkas Julianna szegedi lakos részéről a 28000/1919. I. M. sz. rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Papp András földmives, volt szegedi lakos, ki Szegeden 1888 november 30-án szü­letett, r. kath. vallásu, atyja Papp János, anyja Szabó Galiba Júlia, gyermektelen, utolsó lakása Szegeden, Átokháza kap. 97. sz­­. volt, 1909. évi sorozása, mint tartalékos az 1914. évi általános mozgósításkor a szegedi 46. gyalogezredhez bevonult, honnan azon év­ugusztus hó elején a galicziai harctérre ment, ezen idő óta magá­ról életjelt nem adott, később hazatért bajtársai elő­adásai szerint az 1914 augusztus közepén a galicziai fronton súlyos hastífusz betegségben hagyták hátra, holtnak nyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megindította és az eltűnt részére ügygondnokot költ­ségkímélésből nem rendel ki. Felhívja a kir. járásbíróság az eltüntet­és mindazokat, akiknek az eltűnt életbenlétéről tudomásuk van, hogy a bíróságot az eltűnt életbenlétéről értesítsék, egyszer­smind közöljék azokat az adatokat, amelyekből az eltűntnek életbenléte megállapítható, mert ellenkező esetben a bíróság az eltüntet a jelen hirdetménynek a bíróság hirdetési tábláján történt kifüggesztését követő 60 nap letelte után biróilag holtnak fogja nyilvánítani. Szeged, 1920. évi április hó 20. napján. A szegedi kir. járásbíróság.­­8583 1—1 Holtnaknyilvánitás. 980/1920. szám. A kalocsai kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Szalontai Jánosné kalocsai lakos részéről a 4638/1919. számú kormány­rendelet, illetve a 28000/1919. I. M. számú igazság­­ügyminiszteri rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Szalontai János született Kalocsa községben 1886. évben, szüleinek neve és pedig az atyjáé Szalontai József az anyjáé Tamás Erzsébet, házastársának neve Tamás Mária, gyermekei neve Szalontai János és Ilonka és aki mint katona 1914. évtől kezdve a 38. gyalogezredben teljesített szolgálatot mint népfelkelő, utolsó postaszáma 310. volt és aki előbb szerb fogságba esett, majd Albánián keresztül vezető út borzalmai közepette valószínűleg elpusztult, volt kalocsai lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megindította Felhívja a járásbíróság az eltüntet­és mindazokat, akiknek az eltűnt életbenlétéről tudomásuk van, hogy a bíróságot az eltűnt életbenlétéről értesítsék, egyszer­smind közöljék azokat az adatokat, amelyekből az eltűntnek életbenléte megállapítható, mert ellenkező esetben a bíróság az eltüntet a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt beiktatását követő nap­tól számított 60 nap letelte után biróilag fogja holtnak nyilvánítani. Kalocsa, 1920. évi április hó 3. napján. A kalocsai kir. járásbiróság. *636 I—1 Holtnak nyilvánutás. 890/1920. sz. A kalocsai kir. járás­biróság közhírré teszi, hogy Német Ignácné bogyiszlói lakos részéről a 4038/1919. számú kormányrendelet, illetve a 28000/1919. I. M. számú igazságügyminiszteri rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állí­tólag eltűnt Német Ignác, született Bonyiszló község­ben 1887. évben, szüleinek neve és pedig az atyjáé Német Ignác, az anyjáé Paksi Zsuzsanna, házastársá-­ nak neve Szente Julianna és aki mint katona 1915. évtől kezdve a 30. számú gyalogezredben teljesített szolgálatot mint közkatona, utolsó postaszáma Tilvin­­ben (Gubena Nográd) a zemeczka kolmicza kórházban 1917 július 17-én meghalt, volt bogyiszlói lakos holt­nak nyilvánítása iránt az eljárást a mai napon meg­indította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Román József ügyvéd kalocsai lakost rendelte ki. Felhívja a járásbíróság az eltüntet­és mindazokat, akiknek az eltűnt életbenlétéről tudomásuk van, hogy a bíróságot vagy az ügygondnokot az eltűnt életben­­létéről értesítsék, egyszersmind közöljék azokat az adatokat, amelyekből az eltűntnek életbenléte megálla­pítható, mert ellenkező esetben a biróság az eltüntet a jelen hirdetménynek a Budapesti­ Közlönyben történt beiktatását követő­ naptól számított 60 nap letelte után biróilag fogja holtnak nyilvánítani. Kalocsa, 1920. évi április hó 23. A kalocsai kir. járásbiróság. *637 1—1 Holtnak nyilvánitás. 1832/1920. szám. A paksi járás­biróság közhírré teszi, hogy Trapp Mártonná sz. Hak­­stetter Teréz paksi lakosnak a 28000/1919. I. M. sz. rendelet alapján előterjesztett kérelme folytán a bi­róság az állítólag eltűnt Trapp Márton volt paksi lakos holttányilvánitása iránt az eljárást a mai nappal meg­indította s egyúttal az állítólag eltűnt részére ügy­gondnokul dr. Szabó Imre paksi lakos ügyvédet ren­­delte ki. Az állítólag eltűnt Trapp Márton Pakson 1880. év december hó 6. napján született, házastársa (törvényes képviselője) Trapp Mártonná sz. Hakstetter Teréz, gyermekeinek neve és lakása Trapp Erzsébet 12, Már­ton 10, Terézia 6 éves paksi lakosok, volt foglalkozása molnár, utolsó lakhelye (tartózkodáshelye) Paks, 1914. év julius hó 17. napján a volt m­. kir. honvéd gyalog­ezredhez vonult be, utoljára a 22. gyalogezred I. zászlóalj I. század I. szakaszánál teljesített szolgálatot. A bíróság felhívja az eltüntet s általában minden­kit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlété­­ről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjá­ból fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt 1914. év december hó 6. napján túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be a bíróságnak. Közli a bíróság egyúttal azt a figyelmeztetést is, hogy ha az előbbi bekezdésben megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a biróság az egyébként ki­derített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kér­désében határozni. Paks, 1920. évi január hó 7. napján. A paksi járásbiróság. 3601 1—1 Holtnaknyilvánítás. Pk. 365/1920. szám. Az egri kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy a 28000/1919. I. M. számú rendelet 7. §-a alapján előterjesztett kére­lem folytán az állítólag Óboram­ melletti ütközetben 1915 május hó 9-én a háborúban elesett (Csajbok József volt füzesabonyi lakos foglalkozása napszámos, szüle­tett Füzesabony községben 1894 szeptember 4. napján, házastársának neve Pergő Ilona, gyermeke nincs, atyjának neve Csajbok József, anyjának neve Gál Krisztina, ingó és ingatlan vagyona nincs, bevonult 1914 október hó 26-án a 60. számú gyalogezredhez) holtnak nyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. ifj. Molnár Sándor ügyvéd egri lakost rendelte ki. Felhívja a kir. járásbiróság az eltüntet­és mind­azokat, akiknek az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről, vagy arról lenne tudomásuk, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, hogy ezt a jelen hirdetménynek a bíróságnál történt kifüg­gesztésétől számított 60 nap a­latt jelentsék be a bíró­ságnak. Amennyiben a megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a biróság a kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Eger, 1920 április 4. Az egri kir. járásbiróság. 3603 1—1 Holtnaknyilvánitás. Pk. XVII. 182632/1920. szám. A budapesti központi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Goldberger Mórné szül. Oppenheim Jolán részé­ről előterjesztett holtnaknyilvánítási kérelem folytán a 28000/1919. 1. M. számú rendelet 7. §-a alapján az eljárást megindította. Az eltűnt neve Goldberger Mór, vallása szr., szü­letési helye Budapest, születési ideje 1884. évi október hó 23. nap, szüleinek neve és lakhelye néhai Gold­berger Henrik és néhai Fürchtgott Mária Nyitra, az el­tűnt utolsó lakhelye Budapest, VII., Kazinczy­ u. 28., házastársának neve Oppenheim Jolán, ennek lakhelye Wesselényi­ u. 40., a házasságból egy gyermek született, elhelyezése anyjánál van, az eltűnt foglalkozása keres­kedelmi alkalmazott, az eltűntnek ingó­ ingatlan vagyona nem volt. Az eltűnt egyén eltűnése előtt katonai szolgálatot teljesített, bevonult 1914 augusztus 1. napján Nyitra községbe, csapattestének megjelölése (anyaezred, ahová eredetileg beosztották) 14. honvéd gyalogezred, utol­jára szolgálatot teljesített a 305. honvéd gyalogezrednél, katonai rendfokozata tizedes, utolsó ismert tábori posta­­száma 126. A hadiesemény megjelölése, amely közben nyoma veszett, 1916 szeptember 6-án a Nagyszeben körüli harcokban eltűnt. A Vöröskereszt Egylet értesítése sze­rint eltűnt 1916 szeptember 6-án a Nagyszeben körüli harcokban. A bíróság felhív mindenkit, hogy az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltű­nésének körülményeiről, vagy­ a holtnak nyil­vánítás szempontjából fontos egyéb körülmény­ekról, így különösen arról volna tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett, időn túl még életben volt, ezt a budapesti központi kir. járásbíróságnál 1920. évi junius hó 26. napjáig jelentse be. Ha az előbb megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a biróság az egyébként kiderített tények alap­ján fog a holtnak nyilvánitás kérdésében határozni. Budapest, 1920. évi április hó 21. A budapesti köz­ponti kir. járásbiróság. 3604 1—1 Holtnaknyilvánitás. Pk. II. 953/1920. sz. A tapolczai kir. járásbiróság a 28000/1919. i. M. sz. rendelet alap­ján a holttányilvánítási eljárást a világháborúban állítólag eltűnt Weisz Salamon tapolczai lakos ellen felesége született Benedek Lujza tapolczai lakos kérelmére megindította. Weisz Salamon 1872. évi április hó 14. napján született, feleségével Benedek Lujzával házasságot kötött 1902. évi május hó 24. napján, gyermekei Weisz Jenő 17 éves,­­Weisz Klára 3 éves, szüleinek neve néhai Weisz Éliás és néhai Singer Franciska volt keszthelyi lakosok, foglalkozása szabósegéd, utolsó lakhelye Tapolcza, vagyontalan 1915. évi november hó 3. napján vonult be Nagykanizsára a m. kir. 20. honvéd gyalogezredhez, katonai rendfokozata népföl­­kelő, utolsó tábori postaszáma 126., a Magyar Vörös­kereszt Egylettől 1917. évi júliusban kapott értesítés szerint az Ispasznál 1916. évi junius hó 28. napján eltűnt s azóta róla tudósítás nem érkezett. Utolsó levelének kelte 1916. évi junius hó 15. A kir. járásbiróság felhiv mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről tudnának vagy eltűnésének körülményeiről vagy a holttányilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett idén túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be a bíróságnak, mert amennyiben ezen időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holttányilvánítás kérdésében határozni. Tapolcza, 1920 április 13. A tapolczai kir. járásbiróság. 3607 1—1 Holtnaknyilvánitás. 610/1920. szám. Az adonyi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Kuricz Gergelyné részéről előterjesztett kérelem folytán a holtnaknyilvá­nitási eljárást a 28000/1919. I. M. számú rendelet 7. §-a alapján megindította. Az eltűnt neve Kuricz Gergely, születési helye Bélapatak, születési ideje 1884., utolsó lakhelye Ercsi, házastársának neve Kucsera Mária, házasságukból 2 gyermek született és pedig Margit 1912. és József 1915., az eltűnt foglalkozása kereskedő, ingatlan vagyona nincs, eltűnt szüleinek neve : atyja Kuricz Jakab, anyja Blahó Teréz, az eltűnt egyén eltűnése előtt az általá­nos mozgósításkor vonult be a 72. sz. gyalogezredhez és állítólag a szerb harctéren 1915 január 27-én eltűnt. A bíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körül­ményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még élet­ben volt, ezt az adonyi kir. járásbíróságnál, ezen hirdetménynek a­­bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt szóval vagy írásban jelentse be. Ha az előbb megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. A biróság a jelen hirdetményt a kérelmezőnek a végett adja ki, hogy azt 30 nap alatt a Budapesti Közlönyben saját költségén egyszer tegye közzé. Adony, 1920. évi április hó 11. napján. Az adonyi kir. járásbiróság. 3610 1—1 Holtnaknyilvánitás. Pk. 1284/1920. szám. A czeglédi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Szokolai József czeglédi lakos részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet 1. §-a alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt kisk. Szokolai József után, akinek születési helye Czegléd, ideje 1897 február 14, atyja Szokolai József, anyja néhai Zsengellér Rákhel, refor­mátus, nőtlen, foglalkozása pincér, utolsó lakhelye Czegléd, V., Batthyány­ utca 42, 16500 K pénze van, 1915 október 15-én vonult be Budapestre a cs. és kir. 38. gyalogezredhez s az olasz harctérre került, a 2-ik tartalékszázad 2. szakaszában teljesített ott mint őr­­vezető szolgálatot, eltűnt állítólag 1916 junius havá­ban, utolsó levelét 1916 junius 13-ról keltezte, utolsó ismert tábori postaszáma 111, a holtnaknyilvánítási el­járást a mai napon megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Antal István czeglédi ügyvédet ren­delte ki. Felhívja a járásbíróság mindazokat, kiknek az el­tűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről vagy a holtnaknyil­vánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomásuk, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 35 nap alatt jelentsék be a bíróságnak. Amennyiben e határidő alatt bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Czegléd, 1920 március 29. A czeglédi kir. járásbiróság. 3617 1/1 Holtnakr­ylvánitás. Pk. 615/1920. szám. A felsőőri kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Lewald Ferencné született Mayer Erzsébet kiczlédi lakos férjének Lewald Ferenc volt kiczlédi lakosnak holttányilvánitása iránt a magyar igazságügyi miniszternek 28000/1919. I. M. számú rendelete alapján az eljárás megindítását kérte. A holttányivánittatni kért Lewald Ferenc 1888 április 14-én Pinkadombháton született Lewald Alajos és Glatzhofer Teréz szülőktől, bevonulása előtt Kicz­­lédon lakott, feleségének neve Mayer Erzsébet, akitől egy gyermek született és pedig Ferenc, foglalkozására nézve vagyontalan téglás volt. Követett Lewald Ferenc tényleges katonai szolgá­latra vonult be a háború kitörésekor Nagykanizsára, hol a 3. vártüzérezred III. zászlóalj III. tart. század­jában közlegényként szolgált, ezen alakulattal került a przemysli várba. 1915 március 15-én orosz hadifogságba került, ahol a hivatalos értesítés szerint 1916 január 12-én Samarkandban elhalt, utolsó tábori postája 3. vár­­tüzérezred III. zászlóalj HI. század Przemysl volt. A járásbiróság ennélfogva az idézett 28000/1919. I. M. sz. rendelet 7. §-a értelmében felhívja mindazokat, akik nevezett Lewald Ferenc életbenlétéről, tartózkodási helyéról, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, így különösen arról, hogy 1916 január hó 12. napja után n­ég életben volt, tudomással bírnak, ezt a tudomá­sukat jelen hirdetménynek a bíróságnál történt kifüg­gesztésétől számított 60 nap alatt alulírt bíróságnak jelentsék be szóval vagy írásban. Ha az előbbi bekezdésben megjelölt 60 nap leteltéig bejelentés nem érkeznék, a biróság az egyébként kide­rített tények alapján fog a holttányilvánítás kérdésében határozni. Felsőőr, 1920. évi április hó 1-én. A felső­őri kir. járásbiróság. 3619 1—1 Koliiiknyivánitás. Pk. 577/1920. sz. A f­ölsőpulyai kir. járásbiróság Fábianitsné Stifter Mária és társai kérelmére az 1915. év ősz óta a­­világháborúban el­tűnt, Répczefarud községben 1887. év március 24. nap­ján Stifter Pál és Bubich Jusztina szülőktől született földmives, nőtlen Stifter János repcresamdi lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította. Az eltűnt az általános mozgósításkor 1914. évben a 76. gyalogezredhez Sopronba vonult be, onnan az orosz harctérre vezényeltetett, Bugulma községben kórházban ápolás alatt állt és állítólag tüdővészben 1915 őszén hősi halált halt. Rokonai 1915 augusztus 28-án kaptak utoljára értesítést tőle. A Magyar Vörös­­kereszt Egylet értesítése szerint nevezett eltűntként van a nyilvántartásban. A bíróság felhívja mindazokat, akiknek az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, így különösen arról volna tudomásuk, hogy az eltűnt a jelzett időn túl még élet­ben volt, ezt a felsőpulyai kir. járásbíróságnál 1920. év június hó 23. napjáig jelentsék be. Ha a most említett időpontig bejelentés nem érkez­nék, a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Felső­­pulya, 1920. évi április hó 12. napján. A felsőpulyai kir. járásbiróság. 3620 1—1 Holtnaknyilvánitás. 627/1920. szám. A győri törvény­­szék közhírré teszi, hogy Kwasnitzka Károlyné szül. Réthy Anna győri lakos részéről az 1911 :1. t.­cikk 733. §-ának f. pontja alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Kwasnitzka Károly 52 éves, sertéskereskedő, volt győri lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Meixner Ernő győri lakost rendelte ki. Budapesti Közlöny 1920 április 28.

Next