Budapesti Közlöny, 1920. május (54. évfolyam, 100-122. szám)

1920-05-26 / 118. szám

2 Budapesti Közlöny 1920 május 28 hó 22-én 12.947/1917. szám alatt kelt rende­lettel meghosszabbított előmunkálati engedély érvényét a jelen rendelet keltétől számítandó további egy év tartamára megújította. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi május hó 19-én 38.420/1920. szám alatt kelt rendeletével Czegléd r.-t. város közönségének a m. kir. államvasutak Czegléd állomásából ki­­ágazólag Törtei és Jászkarajenő községek érin­tésével a Szolnok—kiskunfélegyházai helyi érdekű vasút Vezseny állomásáig, továbbá ugyancsak Czegléd állomásból kiágazólag Tápiószentmárton és Tápióbicske községek érintésével a m. kir. államvasutak Nagykáta állomásáig vezetendő keskeny nyomtávú, önálló üzemben tartandó, közforgalmú gazdasági vasútvonalakra az 1913. évi március hó 1-én 11.591., illetve 1914 évi május hó 11-én 29.547. szám alatt kelt rende­letekkel kiadott és legutóbb az 1919. évi február hó 27-én 48.635/1919. szám alatt kelt rende­lettel meghosszabbított előmunkálati engedély érvényét a lejárattól számítandó további egy év tartamára meghosszabbította. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi május hó 16-án 41.268/1920. szám alatt kelt rendeletével a Magyar gazdasági és kisvasúti részvénytársaság budapesti cégnek a m. kir. államvasutak Gyomoré állomásából kiágazólag Tét, Árpás, Egyed, Bábacsanak, Szil, Magyar­­keresztur, Mihályi, Kisfalud és Babot községek érintésével a győr—sopron—ebenfurti vasút Kavupár—Garta állomásáig, továbbá ezen vonal­ból Szil községnél elágazólag Vág, Kemenes­­szentpéter, Magyargencs, Kemeneshőgyész és Szergény községek érintésével a m. kir. állam­vasutak Vinár állomásáig vezetendő keskeny nyomtávú, gőz-, esetleg motoros ü­zemű, önálló üzletkezelésben tartandó, közforgalmú gazdasági vasútvonalakra az 1919. évi március hó 4-én 47.590. szám alatt kelt rendelettel kiadott elő­munkálati engedély érvényét a lejárattól számí­tandó további egy év tartamára megújította. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi május hó 16-án 41.281/1920. szám alatt kelt rendeletével a Magyar gazdasági és kisvasúti részvénytársaság budapesti cégnek a szab. déli vaspályatársaság Lepsény állomásából kiágazó­lag Ágostonpuszta irányában Dég községig s onnan folytatólag Középbogárd, Lajoskomárom és Mezőkomárom községek érintésével a győr— Veszprém—dombóvári helyi érdekű vasút Mező­komárom városhidvég állomásáig, továbbá fenti vonalból Ágostonpusztánál elágazólag Ecsimajor érintésével Kisláng községig vezetendő keskeny­­nyomtávú gőz-, esetleg motoros üzemű, önálló üzletkezelésben tartandó közforgalmú gazdasági vasútvonalakra az 1919. évi március hó 12-én 48.424/1919. szám alatt kelt rendelettel kiadott előmunkálati engedély érvényét a lejárattól szá­mítandó további egy év tartamára megújította. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi május hó 20-án 46.003/1920. szám alatt kelt rendeletével az Endrőd-Gyomai takarék­­pénztár részvénytársaságnak a Gyoma község belterületéről kiindulólag Endrőd községen és az endrődi pusztán át a békés-csanádi helyi érdekű vasút Kondoros állomásáig s onnan foly­tatólag a soproni, nagymegyeri és kismegyeri puszták érintésével Békéscsaba nagyközség egy alkalmas pontjáig vezetendő keskenynyomtávú, gőz- vagy motorüzemü, önálló üzletkezelésben tartandó közforgalmú gazdasági vasútvonalra az 1918. évi július hó 11-én 59.716. szám alatt kelt rendelettel kiadott előmunkálati engedély érvényét a jelen rendelet keltétől számítandó egy év tartamára megújította, egyben pedig az előmunkálati engedélyt ugyancsak a jelen ren­delet keltétől számítandó egy évi időtartamra a fent említett vonal gyoma­kondorosi szakaszá­nak egy alkalmas pontjából elágazólag Szarvas és Békésszentandrás községek érintésével Öcsöd községig vezetendő keskenynyomtávú, gőz- vagy motoros üzemű, önálló üzletkezelésü, közfor­galmú gazdasági vasútvonalra is megadta. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi május hó 19-én 42.818/1920. szám alatt kelt rendeletével a Magyar gazdasági és kisvasúti részvénytársaság budapesti cégnek a m. kir. A m. kir. pénzügyminiszter 1920. évi 34.744. számú rerelete az ásványolajtermékek után fizetendő kincstári részesedés tárgyában. Az államháztartásnak 1920. évi február-junius végéig való viteléről szóló 1920: IV. t.-c. 22. §-a a következő rendelkezést tartalmazza: Felhatalmaztatok a pénzügyminiszter, hogy a belföldön, forgalomba vagy felhasználásra kerülő összes ásványolajtermékek után — tekin­tet nélkül arra, hogy azok az 1882 : XVIII. t.-c. értelmében fogyasztási adó alá esnek-e vagy sem — az államkincstár részére a törvényhozás­nak való utólagos bejelentés­­ kötelezettsége mellett részesedést biztosítson. E felhatalmazás alapján a következőket ren­delem : 1. §• A kincstári részesedés mérvét az ásványolaj­adóra vonatkozó törvényes rendelkezések értel­mében járó fogyasztási adón felül egy kilogramm tiszta súly után további rendelkezésig a követ­kezőképen állapítom meg: 1. benzinnél amelynek sűrűsége + 12° Emellett a) 725°-nál kisebb.................... 1 K 30 f b) 725°—80° között van......... 1 K — f 2. világító kőolajnál (petróleumnál) — K 70 f 3. gázolajnál és vulkánolajnál... — K 50 f 4. kenőolajoknál............................... 1 K 30 f 5. aszfalt, kátrány (goudron) vagy koksznál........................................ 1 K 50 f 6. paraffinnál vazelinnél................ 1 K 30 f. 2­ §­. A benzin adómentes beszerzésére és felhasz­nálására vonatkozólag kiadott engedélyek a jelen rendelet 1. §-ának 1. pontjában megállapított kincstári részesedések fizetése alól nem mente­sítenek. Úgyszintén fizetendő a kincstári részesedés azon motorolaj, kékolaj, gázolaj stb. után is, amelynek sűrűsége 12° E mellett 880°-nál kisebb ugyan, de mégis adómentesen kerül el­szállításra. 3. §• Az 1. §-ban megállapított kincstári részese­dés a belföldi forgalomban akkor esedékes és — a hitelezés esetének kivételével — akkor fizetendő, amikor az illető ásványolajtermék az ásványolajfinomítóból illetőleg a benzin tartására rendelt szabadraktárból forgalomba kerül. A részesedési összeg befizetését (hitelezését) külön nyugtával (hitelezési tárcával) kell igazolni. A vámvonalon át behozott ásványolajtermé­kek után járó kincstári részesedés fizetése tekin­tetében az 5. §. rendelkezései irányadók. 4­ §• A kincstári részesedés fizetésére hitel csak megfelelő biztosíték mellett s az általános sza­bályokban meghatározott módon és mérvben engedélyezhető. Az ásványolajadó-hitelek engedélyezése tekinte­tében fennálló korlátozó rendelkezések következ­tében egészben igénybe nem vett biztosítékok a kincstári részesedés hitelezésénél megkívánt biz­tosíték gyanánt felhasználhatók. 5. §. A vámvonalon át behozott s valamely belföldi vámhivatalnál behozatali vámkezelés alá vett ásványolajtermék után az 1. §. 1—6. pontjai­ban megállapított részesedési összeg a vámmal, valamint az esetleg járó ásványolajadóval egy­idejűleg és azonos módon fizetendő. Ha a vámvonalon át behozott ásványolajter­méket közvetlenül ásványolajfinomítóba (benzin­­szabadraktárba) szállítják, a részesedési összeg esedékessége és fizetése tekintetében a 3. §. 1. bekezdésében foglalt rendelkezés nyer alkalmazást. 6. §: Az ásványolajadóra vonatkozó törvények és szabályok határozmányai, amenyiben a jelen rendelet másként nem intézkedik, a kincstári részesedésre is alkalmazást nyernek. 7­ §• Ez a rendelet 1920. évi június hó 1. napján lép hatályba. . A fenti rendelkezések végrehajtása tárgyában a következőket rendelem: 1. A jelen rendelet 1. §-ában felsorolt ásvány­­olajtermékek ismérvei tekintetében a következők irányadók: -­­a) A benzin tekintetében az 1. §. a) fő b) pontjaiban megállapított fajsulyhatárok szolgál­nak egyedül irányadókul. b) A világító kőolajnak fajsulya 790°—845° között ingadozik és lobbanási pontja 21° 0-nál magasabb Abel-féle készüléken meghatározva. c) A gázolaj és vulkánolaj fajsulya 830°—960°-ig terjed. Színük oly sötét, hogy 5 cmes folyadék­rétegben legfeljebb sötétszínben áttetszők. Kétes esetekben a felhasználás célja döntő. Motorhaj­tásra való felhasználásnál a termék gázolajnak minősül még akkor is, ha színe az itt előírtnál világosabb is. Ilyen esetekben azonban a fel­­használás célja hitelt érdemlően igazolandó. (1) A kenőolajok csoportjába tartoznak solár­­olaj, vaselinolaj, égőolaj, orsóolaj, gépolajok, autóolaj, motorhengerolaj, nehéz hengerolajok tekintet nélkül arra, hogy a felsorolt ásvány­olajtermékek a forgalomban — a fentiektől esetleg eltérő — különleges elnevezés alatt sze­repelnek. e) Az 1. §. 5 pontjában említett aszfalt, kátrány (goudron) és koksz jellemző tulajdon­ságai gyanánt a következők szolgálnak. Az u. n. kemény aszfalt száraz, kemény gön­­gyölet nélkül szállítható. Az u. n. félkemény aszfalt göngyöletben szállítható csak, de any­­nyira kemény, hogy ujjal épen csak hogy be­nyomható és alig szakadó szállal húzódik. A kátrány (goudron) halmazállapota a szép­szerűtől egészen félszilárd halmazállapotig vál­tozik. A koksz száraz, kemény törési felületén apró fényes lyukacsokkal. A jelen a) pontba tartozó valamennyi ter­mék kátránytartalma 50%-nál magasabb. f) Az 1. §. 6 pontjában említett parraffin és vazelin főbb tulajdonságai: Halmazállapotuk kenőcsszerűtől egészen szi­lárdig változik, színük fehértől egészen sötétzöl­des feketéig váltakozhatik. Kenőképességük (vis­­kosítás) 50° C alatt marad. Ha kétely merül fel az iránt, hogy valamely ásványolajtermék az 1. §-ban felsorolt melyik pont alá tartozik, a pénzügyi közegek a külde­ményből a fél által szolgáltatandó megfelelő edényben két egy-egy liternyi és a fél pecsétjé­vel is ellátott szabályszerűen lezárandó mintát kötelesek venni, amelyek közül az egyik meg­ államvasutak Pápa állomásából kiágazólag Ta­­polczafő, Bakonyjákó, Németbánya, Farkas­­gyepü, Csehbánya és Városlőd községek érinté­sével, illetve vonalváltozatként Tapolczafő, Pápa­kovácsi, Kisganna, Nagyganna, Döbrönte és Kislőd községek érintésével a m. kir. államvas­utak Városlőd állomásáig vezetendő keskeny­nyomtávú, gőz-, esetleg motoros üzemű, önálló üzletkezelésben tartandó közforgalmú gazda­sági vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 46.317/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rende­letével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Tordai cementgyár részvénytársaság buda­pesti bej. cég az 1919. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1920. évi szeptember hó 30-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 47.292/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rende­letével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján meg­engedte, hogy az Államilag Ellenőrzött Tokaj­­hegyaljai Borkiviteli és Borértékesítő részvény­­társaság sátoraljaújhelyi bef. cég az 1919. üzlet­évre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1920. évi július 31-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 47.297/1920. K- M. 20. szám alatt kiadott rende­letével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Magyar Rizstermelők Országos Szövet­kezete budapesti bef. cég az 1917/18. és 1918/19. üzletévekre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1920. évi szeptember hó 30-ig elhalaszthassa.

Next