Budapesti Közlöny, 1920. május (54. évfolyam, 100-122. szám)

1920-05-23 / 117. szám

ó­ ján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Az állítólag eltű­nt Lengvári Sándor abádszalóki lakosra vonatkozó adatok a következők: Tolnatamá­siban 1894. évi április 18-án Lengvári József és neje Tugyi J­rzsébet szülőktől születétt, r. kath. vallásu, nőtlen, fisztalossegéd, abádszalóki volt lakos, Jász- Nagykun-Szolnok vármegye árvaszékénél 200 korona értékű hadikölcsöne kezeltetik, a mozgósításkor a cs. és kir. 32-ik gyalogezred 4-ik századához vonult be, onnan az orosz harctérről a Kárpátokból 1915 március 8-án irt utoljára, tábori postaszáma 90. volt, azóta magáról semmiféle életjelt nem adott. Abádszalók, 1920. évi április hó 21. napján. Az abádszalóki kir. járásbíróság. 4699 1—1 Holtnaknyilvánitás. 708/1920.­szám. A mezőcsáti kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Petyke Pálné Takács Ágnes igniczi lakos részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet 1. §-a alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Petyke Pál volt igriczi lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megindítja. Az eltűnt neve Petyke Pál, földmives, igriczi volt lakos, született Igricziben 1883 aug. 30-án, atyja,néhai Petyke Pál, anyja néhai Igó Julianna, neje Takács Ágnes, a házasságából három gyermek, név szerint Petyke Erzsé­bet szili. 1911. évben, Petyke Pál 1915. évben, Petyke Gyula 1916. évben, ingatlan vagyona az igriczi 216. sz. betétben van felvéve s ingó vagyona gazdasági esz­közökből áll. Katonai szolgálatra az általános mozgó­sításkor mint póttartalékos a m. kir. 10. honvéd gya­logezredhez vonult be s az orosz harctérre a 23-ik menetzászlóalj I. századával ment ki s az 1916. évi julius hó elején lefolyt ütközetben nyomtalanul eltű­nt s állítólag kórházban sebesülésében meghalt, utolsó lövélét 1916 július 30-án irta. Felhívja a kir. járásbiróság az eltüntet­és mind­azokat, akiknek az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a boltnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomásuk, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetmények a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentsék be a bíróságnak. Ha az előbbi bekezdésben megjelölt időpontig beje­lentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kide­rített tények alapján fog a holtnak nyilvánítás kérdé­sében határozni. A hirdetmény a bíróságnál 1920. évi május hó 5. napján függesztetek ki. Mezőcsát, 1920. április 30. A mezőcsáti kir. járásbiróság. 4620 1—1 Holtnaknyilvánitás. Pk. 710/1920. sz. A sárbogárdi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Sipos Józsefné ré­széről a 28000/19­­­9. I. M. számú rendelet értelmében előterjesztett kérelem folytán Sipos József holtnak­nyilvánitása iránt az eljárást megindította és Sipos József állítólag eltűnt részére Molnár Gyula sár­bogárdi ügyvédet ügygondnokul kirendelte. Az eltű­nt neve Sipos József, születési helye Ozora, születési ideje 1876 julius 23., szüleinek neve Sipos Mihály és néhai Bokurecz Julianna, házastársának neve Szűcs Julianna, ennek lakása Aba, a házasságból született gyermekek neve Juli, István, Erzsébet, az eltűnt fog­lalkozása mezőgazdasági cseléd, utolsó lakhelye Nagylók, vagyona nem maradt, az eltűnt egyén 1915 augusztus 6-án vonult be, csapattestének megjelölése a volt 44. gyalogezred, katonai rendfokozata közember, a hadi­esemény, mely következtében nyoma veszett. Dá­lfyi István tábori lelkész hivatalos értesítése szerint 1916 augusztus havában a Szochod melletti ütközetben hősi halált halt. A bíróság felhív mindenkit, hogy az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak­­nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról volna tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt az alálirt bíróságnál 1920 július hó 10. napjáig jelentse be. Ha ezen időpontig bejelentés nem érkezik, a bíró­ság az egyébként kiderített tények alapján fog­ a holtnak nyilvánítás kérdésében határozni. Sárbogárd, 1920. évi április 17. napján. A sárbogárdi kir. járás­bíróság. 4628 1-1 Holtnaknyilvánitás. Pk. 243/2. 1920. szám. A sátoralja­újhelyi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Podolják Sándorné szül. Szalyár Anna tolcsvai lakos részéről előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Podolják Sándor volt sátoraljaújhelyi lakos holtnak nyilvánítása iránti az eljárást a mai napon megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Safler Jenő sátoraljaújhelyi ügyvédet rendelte ki. Az állítólag eltűnt Podolják Sándor Nagykőrösön szü­letett 1884 julius hó 5-én, szülei Podolják József és neje szül. Sólyom Rozália nagykőrösi lakosok, neje Szójár Anna tolcsvai lakos, házasságukból három gyer­mek született és pedig Sándor, Mária és István. 1915 február hó 15-én vonult be Kecskemétre a 19. honvéd gyalogezredhez, ahonnan 1915 április havában mint közkatona az orosz harctérre ment, azóta hozzátartozói semmi hírt nem kaptak felőle. Felhívja tehát a kir. járásbíróság ezen közelebbi adatok közlésével kapcsolatosan az eltüntet­és mind­azokat, akiknek az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy arról lenne tudomásuk, hogy az eltűnt a hirdet­ményben jelzett időn túl (1915. évi április) még élet­ben volt, ezt a hirdetménynek a kir. járásbíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelent­sék be a bíróságnak. Ha ez időpontig bejelentés nem érkeznék, a biróság az egyébként kideritett tények alapján fog a holtnak­nyilvánítás kérdésében határozni. Sátoraljaújhely, 1920. évi május hó 10. napján. A sátoraljaújhelyi kir. járás­biróság. “ 4629 1-1 Idézések. Idézte: 5. P. 40018/6. 1918. szám. A budapesti tör­vényszék közhírré teszi, hogy Dobrin Jaques felperes­nek, Steinitz Gyula alperes ellen 6385 korona 16 fillér iránt indított perében a per érdemleges tárgyalására határnapot tűzött és felhívja a feleket, hogy 1920. évi október hó 1. napján délelőtt 11 órakor hivatalos helyiségében (V. Alkotmány­ utca 14., II. emelet 52.) jelenjenek meg, egyszersmind Steinitz Gyula alperes részére, aki ismeretlen helyen tartózkodik, már 1918. december 19-én 2. sorsz. alatt kelt végzésével dr. Évva Ferenc budapesti ügy­védet nevezte ki ügygondnokul. A biróság felhívja az alperest, hogy a fent meg­jelölt határnapon és órában meghatalmazott ügy­véd által jelenjen meg, mert ellenkező esetben az ügygondnok fog helyette eljárni. Budapest, 1920. évi február 21. A budapesti törvényszék. 4639­1—1 Idézés: 2. P. 34730/2. 1920. szám. A budapesti kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Schlesinger Teréz fel­peresnek, Schlichter Mór alperes ellen házasságuk fel­bontása iránt indított perében az előkészítő tárgyalásra határnapot tűzött és felhívja a feleket, hogy 1920. évi június hó 24. napján délelőtt 10 órakor hivatalos helyi­ségében (V. ker., Alkotmány­ utca 14., II. emelet 3/a. ajtószám alatt) jelenjenek meg, egyszersmind pedig Schlichter Mór nyitrapereszlényi lakos alperes részére, aki megszállott helyen tartózkodik, ügygondnokul dr.­­ Bartók Ferenc budapesti ügyvédet (lakik Margit-körut I 31. sz.) nevezte ki. A biróság felhívja az alperest, hogy a fent meg­jelölt határnapon és órában személyesen és meghatal­mazott ügyvéd által jelenjen meg, mert ellenkező eset­ben az ügygondnok fog helyette eljárni. Budapest, 1920. évi április hó 16. napján. A budapesti kir. tör­vényszék. 4643­1—1 Idézés: 26732/2. 1920. szám. A budapesti központi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Bársony Ernő felperesnek, Özv. Rex Vilmosné és társai ismeretlen helyen tartózkodó Rex László és ismeretlen örökösök alperesek ellen ingók kiadása és jár. iránt indított perében a per felvételére és érdemleges tárgyalására határnapot tűzött és felhívja a feleket, hogy 1920. évi június 23. napján délelőtt 9 órakor hivatalos helyi­ségében (V., Markó­ utca 25. házszám földszint 30. ajtó­szám alatt) jelenjenek meg, egyszersmind pedig az alperesek részére, akik ismeretlen helyen tartózkod­nak, ügygondnokul dr. Nagy Imre ügyvédet nevezte ki. A bíróság felhívja az alpereseket, hogy a fent megjelölt határnapon és órában személyesen vagy képviseletre jogosult és igazolt meghatalmazott által jelenjenek meg, mert ellenkező esetben az­ ügygond­nok fog helyettük eljárni. Budapest, 1920.­­évi május hó 17. napján. A budapesti központi királyi járás­biróság. 4646­1—1 Idézés: 51314/2. 1920. szám. A budapesti központi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Brill Ferenc felperesnek, Császár Antal alperes ellen 350 korona és jár. iránt indított perében a per felvételére és érdem­leges tárgyalására határnapot tűzött és felhívja a fele­ket, hogy 1920. évi június hó 10. napján délelőtt 9 óra­kor hivatalos helyiségében (V., Markó­ utca 25. ház­szám földszint 33. ajtószám alatt) jelenjenek meg, egyszersmind pedig az alperes részére, aki ismeretlen helyen tartózkodik, ügygondnokul dr. Kun Lipót ügy­védet nevezte ki. A bíróság felhívja az alperest, hogy a fent meg­jelölt határnapon és órában meghatalmazott ügyvéd által jelenjen meg, mert ellenkező esetben az ügy­gondnok fog helyette eljárni. Budapest, 1920 április 21. A budapesti központi kir. járásbiróság. 4650 1—1 Idézés: 27/1920. hagy. szám. Néhai Herramhof Károly volt budapesti lakos hagyatékának tárgyalására a határ­napot 1920. évi augusztus hó 28. napjának délelőtti 9 órájára Budapesten, V., Erzsébet-tér 15. szám alatt levő hivatalos helyiségembe ezennel kitűzöm és erre az orosz hadifogságban levő Ifj. Herramhof Károlyt és Herramhof Artúrt mint törvényes örökösöket azzal a megjegyzéssel idézem, hogy abban az esetben, ha a tárgyaláson személyesen vagy meghatalmazott által meg nem jelennének, a részükre a gyámhatóság által ki­nevezett gondnokkal fogják a tárgyalást megtartani és hogy perre utasítás esetében is, amennyiben képvise­letükről nem gondoskodnának, a gyámhatóság által ki­nevezett gondnok által fognak képviseltetni. Budapest, 1920 május 20-án. Dr. Starnberger Ferenc, kir. közjegyző, bírói megbízott. 4652 1—1 Idézés: 11/1920. hagy. szám. Néhai Hartmann Mór budapesti volt lakos hagyatékának tárgyalására a ha­tárnapot 1920. évi augusztus hó 30. napjának délelőtti 9 órájára Budapesten, V. kerület Erzsébet-tér 15. sz. alatt levő hivatalos helyiségembe ezennel kitűzöm és erre az ismeretlen helyen, állítólag Amerikában Cleve­­landban tartózkodó Böszörményi Géza törvényes örö­köst azzal a megjegyzéssel idézem, hogy abban az esetben, ha a tárgyaláson személyesen vagy meg­hatalmazott által meg nem jelenne, a részére a gyám­hatóság által kinevezett gondnokkal fogják a tár­gyalást megtartani és hogy perre utasítás esetében is, amennyiben képviseletéről nem gondoskodna, a gyám­hatóság által kinevezett gondnok által fog képvisel­tetni. Budapest, 1920. évi május hó 20. napján. Dr. Starnberger Ferenc, királyi közjegyző, bírói meg­bízott. " 4653 1—1 Idézés: 77824/1920. szám. A budapesti központi kir. járásbiróság közhirré teszi, hogy dr. Farkas József fel­peresnek, ki. Papp Nóra és ismeretlen örökösök al­peresek ellen 40000 kor. tőke és járulékai iránt indított perében a per felvételére és érdemleges tárgyalására határnapot tűzött és felhívja a feleket, hogy 1920. évi június hó 25. napján délelőtt 10 órakor hivatalos helyi­­­ségében (V., Markó-utca 25. házszám földszint 36. ajtó­szám alatt) jelenjenek meg, egyszersmind pedig isme­retlen örökösök alperesek részére ügygondnokul dr. Arató Sándor ügyvédet (lakik Baross-tér 4.) nevezte ki. A bíróság felhívja az ismeretlen örökösök alpereket, hogy a fent megjelölt határnapon és órában meghatal­mazott ügyvéd által jelenjenek meg, mert ellenkező esetben az ügygondnok fog helyettük eljárni. Budapest, 1920. évi május hó 10. napján. A budapesti központi kir. járásbiróság. 4657 1—1 Idézés: 96/1920. szám. A győri püspöki szentszék 95/1920. számú végzése alapján ismeretlen tartózko­­dású Szabó Lajos ref. vallású volt kolozsvári lakóért mint alperest a neje Horváth Karolin által ellene indí­tott házassági perben 1920. évi június hó 7-én délelőtt 10 órára a püspöki szentszék hivatalos helyiségébe (Győr, Püspökvár) kihallgatásra ezennel azzal idézem meg, hogy meg nem jelenése esetén a per nélküle fog letárgyaltatni. Felhívom, illetve megkérem azokat, akik Szabó Lajos tartózkodási helyét ismerik, hogy őt ezen idézésről értesítsék, illetve tartózkodási helyét a győri püspöki szentszékkel közöljék. Győr, 1920 április 14-én. Varits Károly, ügyhallgató. Grósz József, szent­széki jegyző. 4670 1—1 Idézés: 173/1919. hagy. szám. Néhai Rádics János volt sükösdi lakos hagyatékának tárgyalására az utabbi határnapot 1920. évi augusztus hó 26. nap­jának délelőtt­i 29 órájára Kalocsára hivatalos helyi­ségbe ezennel kitűzöm és erre Rádiós József (nos Szerletics Terézzel) ismeretlen helyen tartózkodót azzal a megjegyzéssel idézem, hogy abban az esetben, ha a tárgyaláson személyesen vagy meghatalmazott által meg nem jelenne, részére a gyámhatóság által kinevezett gondnokkal fogják a tárgyalást megtartani és hogy perre utasítás esetében is, amennyiben képvi­seletéről nem gondoskodna, a gyámhatóság által kinevezett gondnok által fog képviseltetni. Kalocsa, 1920. évi május hó 15. napján. Dr. Sziklay Zoltán, kir. közjegyző, 4672 1—1 Okiratmegsemmisitések. Okiratmegsemmmisités. Pk. I. 183901/1920. sz. A buda­pesti központi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett következő okirat: az Anker élet- és járadékbiztosító társaság által 1909 február hó 4-én 282855. sz. a. Királyfi Béla életére kiállított 15000 koro­náról szóló biztosítási kötvény megsemmisítése iránt az eljárást Királyfi Béla kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadszori beiktatását követő naptól számított egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező esetben a bíróság azt a jelzett határidő le­telte után a folyamodó újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvánítani. Budapest, 1920. évi május hó 11. A budapesti központi kir. járásbiróság. 4640 3—1 Okiratmegsemmisités. Pk. I. 182610/1920. sz. A buda­pesti központi kir. járásbiróság közhirré teszi, hogy az állítólag elveszett következő okirat, a Beifeld József váltóháza által 1919 december 17-én egy drb 10183— 25. a. olasz ker. sorsjegy, egy drb 4940—50. sz. hazai sorsjegy és egy drb 100 korona n. é. 2269—28. B. kon­vertált jelzálog sorsjegynek 160 korona kölcsön fede­zetére történt átvételéről kiállított 60610. számú le­­téti­ megsemmisítése iránt az eljárást Szénszky Anna budapesti lakos kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadszori beiktatását követő naptól számított egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező esetben a bíróság azt a jelzett határidő letelte után a folyamodó újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvánítani. Budapest, 1920 évi május hó 4. A budapesti központi kir. járásbiróság. 4642 3—1 Okiratmegsemmaisités. Pk. I. 182652/1920. sz. A buda­pesti központi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett következő okirat: a Hazai bank r.-t. által 1920 március hó 25-én Schaffer Sándor névre 1179. naplószám alatt kiállított 14800 koronáról szóló nyugta megsemmisítése iránt az eljárást Schaffer Sán­dor budapesti lakos kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadszori beiktatását követő naptól számí­tott egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező esetben a bíróság azt a jelzett határ­idő letelte után a folyamodó újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvánítani. Budapest, 1920. évi május hó 1. A budapesti központi kir. járásbiróság. 4644­3—1 Okiratmegtemmíttés. Pk. I. 182846/1920. sz. A buda­pesti központi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett következő okirat: a Pesti hazai első takarékpénztár egyesület József-ferencvárosi Sakpénz­tára által 1918. évi június hó 3-án 55833. C/3. szám alatt a Kati­ névre kiállított, jelenleg 650 koronáról szóló takarékbetétkönyv megsemmisítése iránt az eljá­rást Dammer Katalin budapesti lakos kérelmére folya­matba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadszori beiktatását követő naptól számí­tott egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező esetben a bíróság azt a jelzett határ­idő letelte után a folyamodó újabb kérelmére semmis­nek fogja nyilvánítani. Budapest, 1920. évi május hó 1. A budapesti központi kir. járásbiróság. 4648 3—1 Okiratmegsemi­liités. Pk. I. 182845/1920. szám. A budapesti­ központi kir. járásbiróság közhirré teszi, hogy az állítólag elveszett következő oldat, a Pesti Budapesti Közlöny 1920 május 23.

Next