Budapesti Közlöny, 1920. június (54. évfolyam, 123-147. szám)

1920-06-03 / 125. szám

10 kér., Főherceg Sándúr­ utca 27. sz. házban leendő meg­­tartására határidőül 19­10. évi június hó 14. napjának délelőtt­i 12 órája tűzetik ki, amikor a biróilag le­foglalt bútorok, ruhaszövetek és egyéb ingóságok a legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés mellett, esetleg becsáron alul is eladatnak. Költ Budapesten, 1920. évi május hó 27. napján. Bisitz Mihály, kir. kir. végre­hajtó. 5094­1-1 Ár­verés. 1918. Pk. Vil­. 231637. szám. Az 1881. évi LX. t.-c. 102, illetve az 1908. évi XLI. t.-c. 20. §-a értelmenek. Közhirre teszem, hogy dr. Szigeti Sándor által képviselt Ankor életbiztosító társaság javára 311 Korona 80 ál­. és jár. erejéig a budapesti központi kir. járásbíróság 1918. évi fenti számú végzésével elren­delt kielégítési végrehajtás folytán végrehajtást szen­vedőnél 1918. évi október hó 11. napján le- és felülfog­­lalt és 4350 K-ra becsült ingóságokra a budapesti köz­ponti kir. járásbíróság fenti számú végzésével az ár­verés, elrendeltetvén, annak végrehajtást szenvedőnek Budapesten, VI. ker., Bulyovszky­ utca 40. számú házban I. em. 2. ajtószánm lakásában leendő megtartására határidőül 1920. évi junius hó 4. napjának déli 12 óráját tűzöm ki, amikor a biróilag le- és felü­lfoglalt bútorokat s egyéb ingóságokat a legtöbbet igérőnek készpénzüzetés mellett, szükség esetén becsáron alul is el fogom adni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokra mások is kielégítési jogot szereztek volna, ezen árverést az 1918. évi XLI. t.-c. 20. §-a értelmében ezek javára is elrendelem. Budapest, 1920. évi május hó 8. napján. Szabó Gábor, kir. bírósági végrehajtó. 5097­1—1 Árverés. 1914 Pk. IX. 273093/8. és 293231/3. szám. Dr. Fürst Ödön és a Budapesti székesfőváros tiszti ügyésze által képviselt Ottó Schldloff et Co. cég és Budapest székesfőváros közönsége javára 175 130 korona követelés és jár. erejéig a budapesti központi kir. járásbíróság fenti számú végzésével elrendelt kielé­gítési végrehajtás folytán alperestől 1914. évi május hó 4-én lefoglalt és 3510 koronára becsült ingóságokra a budapesti­ központi kir. járásbíróság fenti számú vég­zésével az árverés elrendeltetvén, annak a felü­lfog­­laltatók követelése erejéig is, amennyiben azok tör­­vényes zálogjogot nyertek volna, alperes lakásán Buda­pesten, VII. ker., István­ ut 18. sz. házban III. emelet 4. ajtósz. leendő megtartására határidőül 1920. évi junius hó 14. napjának délután 3 órájára tűzetik ki, amikor a biróilag lefoglalt bútorok és egyéb ingóságok a legtöbbet igérőnek készpénzfizetés mellett, esetleg becsaron alul is eladatnak. Felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingó­ságok vételárából a végrehajtó követelését megelőző kielégittetéshez jogot tartanak?, amennyiben részü­kre foglalás korábban eszközölte lett volna s az a végre­hajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, elsőbbségi beje­lentéseiket az árverés megkezdéséig nálam írásban vagy szóval bejelenteni tartoznak. A törvényes határidő a hirdetménynek a bíróság tábláján kifüggesztését követő naptól számittatik. Költ Budapesten, 1920. évi május hó 31. napján. Füredy Ferenc, kir. kir. végrehajtó, 5099­1—1 Árverés 24/1920. vgh. szám­ Alulírott bírósági végre­hajtó az 1881. évi BX. t.-e. 102. §-a értelmében ezen­­nel közbirró teszi, hogy a pétervásárai kir. járásbíró­ságnak 1916. évi P. 1384/8. és Pk. 2254/2. számú vég­zései következtében dr. Vas Emil ügyvéd mint néhai László István hagyatékához tartozó követelések be­hajtására kirendelt ügygondnok javára 500 kor. és jár. erejéig 1920. évi április hó 30-án foganatosított kielé­gítési végrehajtás útján lefoglalt és 20000 koronára becsült következő ingóságok, u. m.: egy darab tohón nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a pétervásárai kir. járásbiróság 1918-ilv évi Pk. 2254/3. számú végzése folytán 500 kor. tőkekövetelés, ennek 1911. évi december h­ó 30. napjá­tól járó 7% kamatai és eddig összesen 937 korona 00 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig Recsken végrehajtást szenvedettek lakásán leendő megtartására 1920. évi junius hó 15. napjának délelőtti 10 órája határidőül kitü­zetik és ahhoz a vonni szán­dékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.­e. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. törvény­cikk 120. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Pétervásárán, 1920. évi május hó 27. napján. Csor­­noch Jenő, kir. bírósági végrehajtó. 5129 1—1 Felhívás: 19122/1920. szám. A m. kir. központi díj­­as illetékkiszabási hivatal felhivja az ismeretlen tartóz­kodású Kozsik István kezelőt, hogy az ellene indított fegyelmi eljárásban való kihallgatása végett ezen fel­hívásnak a »Budapesti Közlöny-­ben harmadszor tör­tént megjelenésétől számított 8 napon belül fenti hivatalomban (Budapest IX., Fővámpalota, I. em. 42. ajtó) annál is inkább jelentkezzék, mert ellenkező esetben a nagymél. m­. kir. pénzügyminisztériumnak 29981/1920. IV/a sz. rendelete értelmében mint »szö­késben levő terhelt személyes védekezésének mellőzé­vele lesz az elsőfokú itélet meghozva. Budapest, 1920. május 27-én. Niedzivalszky László, min. tanácsos, főnök._______­________ *847­3-2 Felhívás: P. 161/8. 1919. sz. A nyíregyházi törvény­szék dr. Donné Sándor ügyéd által képviselt Adorján Józsefné nyírbátori lakos folyamodó kérelme folytán az 1894. évi XXXI. t.-p. 77. §-ának b) pontja alapján felhivja az ismeretlen helyen tartózkodó Adorján József volt nyírbátori lakost, hogy feleségével Adorján Józsefné Labancz Henrikével az 1908. évi november hó 3. nap­ján a nyírbátori állami anyakönyvvezető előtt kötött házasságon alapuló esetközösséget a jelen hirdetmény­nek a hivatalos hírlapban történt másodszori beikta­tását követő naptól számított egy év alatt állítsa vissza, mert ellenkező esetben a folyamodó keresete követ­keztében a bíróság a házasság felbontása felől fog határozni. Felhívja továbbá, hogy tartózkodó helyéről a bíró­ságot értesitse, mert ellenkező esetben a megindítandó bontóperben uj hirdetményi idézés mellőzésével dr. Porkoláb Zoltán ügyvéd nyírbátori lakos, most kine­vezett ügygondnok fogja őt képviselni. Nyíregyháza, 1919. évi március hó 31. napján. A nyirogyházi tör­vényszék. 5121­2—1 Felhívás: 108029/V. 1920. sz. Bárdos Oszkár kör­­möczbányai állami főreáliskolai monokült és a balassa­gyarmati állami főgimnáziumhoz beosztott r. tanár, aki állomáshelyét önkényt engedély nélkül elhagyta s oda vissza nem tért felhivatik, hogy a jelen felhívás megjelenésétől számított 8 napon belül a balassagyar­­mati állami főgimnázium igazgatóságánál­­jelentkezzék, mert ellenkező esetben állásáról lemondottnak fog tekintetni. Budapest, 1920. évi május hó 27 én. M. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter. *848­1—1 Felhívás: 1961/1920. évi. sz. Ismeretlen helyen tar­tózkodó dr. Kónya Vilmos miniszteri fogalmazó fel­­hivatik, hogy szolgálattételre a minisztérium elnöki osztályának főnökénél jelen fölhívásnak a Budapesti Közlönyben való harmadszori közzétételétől számított 8 nap alatt jelentkezzék. Keri jelentkezése esetében állásáról önként lemondottnak fog tekintetni. Budapest, 1920 május 21. Földmivelésügyi miniszter. *849­3—1 Foliu­t­ás. 1905/1920. kb. sz. Zala vármegye közigaz­gatási bizottsága másodízben felhívja ismeretlen dolyon tartózkodó Bortenik Tamás almisházai r. kath. tanítót, hogy a közigazgatási bizottságnál haladéktalanul jelent­kezzék vagy tartózkodási helyét közölje, mert külön­ben állásáról­­lemondottnak tekintetik Zalaegerszeg, 1920 május hó 26-án. Zala vármegye közigazgatási bizottsága. *852 /T— 1 Felhívások. Fő hivés. 01/1920. sz. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter urnak 33­41/1920. sz. rendelete alap­ján felhívom Domido Antal hajduszoboszlói áll. polg. isk. tanárt, hogy állomás­helyén hivatalomban 1920 junius 30-ig annyival is inkább jelentkezzék, mert ellenkező esetben oly elbánás alá kerül, mintha szol­gálatáról önként lemondott volna. Hajdúszoboszló, 1920 május 28. Szécsy Miklós, igazgató. *837 3—3 Felhívás: 1920. E. 50/4. Az Országos Munkásbizto­­sító Pénztár ismeretlen tartózk­odása Erdélyi Ernő or­szágos pénztári műszaki főtisztet felhívja, hogy szol­­gálak­ötélre az elnöki ügyosztály vezetőjénél jelent­kezzék, mert amennyiben ezen felhívásnak a buda­pesti Közlöny­­ ben való harmadszori megjelenésétől számított 8 napon belül eleget nem tenne, további távolmaradása olybá fog tekintetni, mintha állásáról lemondott volna. Budapest, 1920 május 25. Országos munkásbiztositó pénztár: Dr. Alapy, miniszteri taná­csos, igazgató. Dr. Buchberger, az Országos munkás­­biztositó pénztár vezetésével megbízott miniszteri tanácsos.­ *842­3—3 Budapesti Közlöny 1920 junius 3. Holtnaknyi­lván Srások. Holtnaknyilvánitás. P. III. 3321/2. 1919. szám. A miskolczi kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Körömi Józsefné szül. Juhász Margit bekecsi lakos részéről a Pp. 733. §-ának 1. pontja alapján előterj­esztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Juhász András volt felsőzsol­­czai lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Dálnoky Nagy Zoltán miskolczi ügyvédet rondolta ki. Felhívja a kir. törvényszék az eltüntet­és mindazokat, akiknek az eltűnt életbenlétéről tudomásuk van, hogy a bíróságot vagy az ügygondnokot az eltűnt életben­­létéről­ értesítsék, egyszersmind közöljék azokat az adatokat, amelyekből az eltűntnek életbenléte megálla­pítható, mert ellenkező esetben a bíróság az eltüntet a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadszori beiktatását követő naptól számított egy év eltelte után biróilag holtnak fogja nyilvánítani. Miskolcz, 1920. évi április hó 26. napján. X miskolczi kir. törvényszék. 4880 3—3 n­olinzkayi­’.’ámtús. Pk. 1324/1920. sz. A hatvani kir járásbiróság közbirrá teszi, hogy Ladányi Lajosné szül. Fekete Teréz ecsédi lakosnak a 280­0/1919. I. M. számú rendelet értelmében előterjesztett kérelmérő férje Ladányi Lajosnak holtnak nyilvánitása iránt az eljárást megindította. Az eltűntre vonatkozó adatok : neve Ludányi Lajos, földmives, született Kcséden 1884 julius hó 26-án, atyja Ludányi István, anyja Bagi Teréz, gyermekei a 11 éves Ferenc és 8 éves Mihály, 1 hold szántóföld és 9 ház maradt utána, volt ecsédi lakos, 1914 julius 28. napján vonult be az egri 60. honvédgyalogezredhez s annak 7. zászlóaljának 3-ik századába volt beosztva, a szerb harctérre ment, ahol 1914 október hó 14-én a Novácska község melletti ütközetben szemtanuk állítása szerint hősi halált halt. Felhívja a biróság mindazokat, akiknek az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így külö­nösen arról lenne tudomásuk, hogy 1914 október 14-ike után még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíró­ságnál 1920 május 15-én történt kifüggesztésétől szá­mított 60 nap alatt jelentsék be a bíróságnak. Ellenkező esetben a biróság a kiderített tények alapján fog a koltnaknyilvánitás kérdésében határozni. Hatvan, 1920. évi május hó 10. napján. A hatvani kir. járásbiróság. 4997 1—1 [-fok­nak nyilvánitás. Pk. 618/1920. szám. Az enyingi kir. járásbiróság fölhív mindenkit, hogy abban az eset­ben, ha az alább megnevezett eltűntnek állított 1892. évi junius hó 20. napján Ozora községben Kpaisz János és Takács Erzsébet szülőktől származó, külsősári puszta Szilasbalhás községben utolsó rendes lakhelylyel bírt és kinek felesége Mágnusz Mária és aki a 17-ik honvéd gyalogezred kötelékében szolgált mint közkatona és állítólag 1916. évi május hó 15. napján az Isonzói üt­közetben eltűnt Knaisz János életbenlőjéről, tartóz­kodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körü­l­­ményeiről, vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróság­nál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt je­­lentse be a bíróságnak, mert ha ez időpontig bejelen­tés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiborított tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. A hirdetmény a bíróság tábláján 1920. évi május 3. napján lett kifüggesztve. Enying, 1920. évi április hó 13. napján. Az enyingi kir. járásbiróság. 5087­1-1 Belinaknyilmitól. 804/1920. szám. Az adonyi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Sipák Andrásné szül. Kulcsár Katalin alsóbesnyői lakos részéről előterjesz­tett kérelem folytán az állítólag eltűnt Sipák András volt ercsi lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást a 28000/1919. I. M. számú rendelet 7. §-a alapján megindította. Az eltűnt neve Sipák András, születési helye Ercsi, születési ideje 1888 november 7., utolsó lakhelye Ercsi, házastársának neve Kulcsár Katalin, házassá­gukból egy gyermek született, az eltűnt foglalkozású kocsis, ingatlan vagyona nincs, az eltűnt szüleinek neve atyja Sipák Ferenc, anyja Domak Terézia. Az eltűnt egyén az általános mozgósításkor bevonult a 69-ik gyalogezredhez mint gyalogos, tábori postaszáma 90., állítólag 1914. évi október 20. és 21. napja közötti időben eltűnt. A bíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körül­ményekről, így különösen arról volna tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még élet­ben volt, ezt az adonyi kir. járásbíróságnak ezen hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt szóval vagy írásban jelentse be. Ha az előbb megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként megállapított tények alapján fog a holtnak nyilvánítás kérdésében határozni. A bíróság a jelen hirdetményt a kérelmezőnek avégett adja ki, hogy­ azt 30 nap alatt a Budapesti Közlönyben saját költségén egyszer tegye közzé. A bíróság*az ügygondnok kirendelését a fél kérelmére fenti rendelet.7. §­-a értelmében mellőzte. Adony, 1920 április 20-án­. Az adonyi kir. járásbiróság. 5092 1—­ Kornakis­istváni J­s. Pk. 627/1920. sz. A sárbogárdi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Garbacz Jánosné részéről a 28000/1999. I. M. számú rendelet értelmében előterjesztett kérelem folytán Garbacz János holtnak­­nyilvánítása iránt az eljárást megindította és Garbacz János állítólag eltűnt részére Molnár Gyula sárbogárdi ügyvédet ügygondnokul kirendelte. Az eltűnt neve Garbacz János, született Nagy­­karácsony pusztán 1885 november 18. napján, foglal­kozása földmives, szüleinek neve Garbacz János és Tóth Julianna, házastársának neve Lajtár Erzsébet, utolsó lakhelye Horczegf­alva, vagyontalan. Az eltűnt 1914 július 27. napján vonult be a szé­kesfehérvári 17. honvéd gyalogezredhez, rendfokozata tizedes, utolsó tábori postaszáma 14, állítólag az olasz fronton 1915 június havában a Doberdón eltűnt, a Vöröskereszt Egylet budapesti tudósító irodája szerint kérvényező az eltűnést a Magyar Vöröskereszt egylet­nél bejelentette, de ennek kutatásai eredményre nem vezettek. A bíróság fölhív mindenkit, hogy az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak­nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról volna tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt az alálírt bíróságnál 1920 június hó 20. napjáig jelentse be. Ha ezen időpontig bejelentés nem érkezik, a bíró­ság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Sárbogárd, 1920. évi április 7. napján. A sárbogárdi kir. járás­biróság. ___ _______5093 1—1 Holtnaknyilvánitás. Pk. 1306/1920. szám. A török­szentmiklósi, kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy özv. Pekker Béláné szül. Streimanelvöger Aranka, tiszapikipöki lakos kérelmére Pekker Béla állítólag orosz hadifogság­ban elhalt volt törökszentmiklósi lakos holtnak nyilvá­­nítása iránt az eljárást a 28000/1919. I. M. sz. rendelet értelmében a mai napon megindította. Az eltűnt, Budapesten 1881 április 29-én született, utoljára Tiszapü­pökiben lakott, foglalkozása tanító volt, házastársának neve Steinenelveger Aranka, házas­ságukból a következő gyermekek származtak: Aranka 15 éves, Béla 13 éves, István 12 éves, Ottilia 10 éves és Tibor 6 éves. Az eltűnt eltűnése előtt katonai szolgálatot teljesített, 1914. évi július hó 26-án bevonult a volt cs. és kir. 68. sz. gyalogezred pótzászlóaljához mint népfel­kelő. 1915 április havában orosz hadifogságba került, ahol Samarkandban a cs. és kir. volt 68. sz. gyalogezred pót­­zászlóaljának 4781/917. sz. értesítése szerint 1915 május hó 23-án meghalt. A holtnak nyilvánítandó részére ügy­­gondnok kirendelését a biróság a kérvényező kérelmére mellőzte. A biróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózk­odóhelyéről, halálá­nak vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak­nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról volna tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek ezen bíróságnál való kifüggesztésétől szá­­mított 60 nap alatt jelentse be. Ha ez idő alatt bejelen-

Next