Budapesti Közlöny, 1920. június (54. évfolyam, 123-147. szám)

1920-06-05 / 126. szám

1920 június 6. Budapesti Közlöny vonatkozó naplókivonatok beterjesztése mellett, minden évnegyed lejártával a következő hó 1-ét követő 14 napon belül a budapesti IX. kerületi m. kir. állampénztárba űzethesse be. , Budapest, 1920. május 26-án. M. kir. pénzügyminisztérium. A m. kir. földmivelésügyi miniszter úr a nagy­­szokolyi félvér tájfajta szövetkezet alapszabályait folyó évi 1.369/1920. II/A. számú rendeletével jóváhagyta. _______ 13.600/1920. F. M. szám. Felhívás az államerdészeti tisztviselők gyermekeinek nevelését segélyező alapból az 1920/1921. tanévben kiosztható segélyek ügyeiben. A m. kir. földmivelésügyi minisztérium szol­gálati ügyköréhez tartozó államerdészeti tiszt­viselők gyermekeinek nevelését segélyező alapból az 1920/1921. tanévre szóló segélyek az 1915. évi 104.197. szám alatt jóváhagyott szabályzat 8. sza­kaszának 4. pontja értelmében 1920. évi május havában kerülnek kiosztásra. Az idézett szabályzat értelmében segélyben része­sülhetnek az állami erdészetnél (kincstári erdőknél, állami kezelésbe vett községi stb. erdőknél, erdő­felügyelőségeknél, a selmeczbányai erdészeti főisko­lánál, az erdészeti szakiskolánál, az erdészeti kísérleti állomásnál és az erdőőri és vadőri isko­láknál) alkalmazott tényleges szolgálatban álló, nyugdíjazott és elhalt összes tisztviselőknek (erdő­­tiszteknek, erdészeti tanároknak, erdészeti mér­nököknek, kincstári erdészeti orvosoknak, erdőszám­vevőségi tisztviselőknek, irodatiszteknek) mindkét nembeli gyermekei, illetőleg árvái, ha az alább fel­sorolt belföldi intézetek valamelyikének rendes tanulói közé az 1920/1921-ik tanévre felvétettek, továbbá amennyiben már megelőzőleg is isko­lába jártak volna, ha a tanulmányi előmenetelt igazoló bizonyítványaikban kitüntetett összes osztályzatoknak legalább fele kitűnő, jeles, igen jó vagy jó. Elégtelen osztályzat a segélyezést kizárja. Tornából, énekből, valamint az egyes nem köte­lező tantárgyakból nyert osztályzat az igényjogo­­sultság megállapításánál nem jön számításba. A kérvényhez a folyamodás időpontját köz­vetlenül megelőző­ tanévről szóló végbizonyít­ványt kell csatolni, kivéve azt az esetet, ha a gyermek erről a tanévről ily bizonyítványt a saját hibáján kívül nem kaphatott, amely eset­ben kellő megokolással a még előbbi évi végbizo­nyítványt kell csatolni. Azok a tanintézetek, melyeknek rendes tanulói a szabályzat 21. §-a szerint segélyben részesíthetők, a következők: A) fiúgyermekek részére: 1. az erdészeti főiskola, 2. gimnáziumok, 3. reáliskolák, 4. a felső kereskedelmi iskolák, 5. tanítóképzők, 6. felső ipariskolák és 7. polgári iskolák. B) leánygyermekek részére: 1. leánygimnáziumok, 2. országos magyar iparművészeti iskola, 3. tanítónő-, óvónő- és nevelőnőképzők, 4. női kereskedelmi tanfolyamok, 5. felső női ipariskola, 6. felső leányiskolák, 7. polgári leányiskolák. C) mind­k­ét nembeli gyermekek részére: 1. az elemi iskolák azzal a korlátozással, hogy a fiúgyermekek és az I—IV. osztályba járó leány­­gyermekek segélyben csak akkor részesülhetnek, ha megfelelő helybeli tanintézet hiányában másutt kénytelenek tanulni. Atyátlan-anyátlan árvák minden esetben szülői házon kívül tanulóknak tekintetnek; 2. siketnémák, vakok stb. oktatására szolgáló gyógypedagógiai intézetek és pedig tekintet nélkül a gyermekek életkorára és előképzettségére. Más tanintézetek tanulói, a fentebb felsorolt tanintézetek rendkívüli, vendég- és magántanulói, nemkülönben a különböző időszaki (téli, esti stb.) tanfolyamok hallgatói segélyben nem részesít­hetők. • A segélyek adományozássá folyamodó tisztviselő, illetve árva vagyoni viszonyainak számbavételével történik. Egyenlő igényjogosultság mellett előnyben részesülnek az árvák s azok a tisztviselők, kiknek több ellátatlan gyermekük van, vagy akiknek hivatali székhelyén tanintézet nincs. A tisztviselő rendesen csak egy gyermek neve­lésére nyerhet segélyt; 2 gyermek, vagy rendkívüli esetben 3 gyermek után csak akkor, ha az illető­nek első esetben legalább 4, vagy a második eset­ben legalább 5, még szülői ellátást igénylő gyer­meke van. A segély a szabályzat értelmében mindenkor csak egy-egy tanévre szól. A segélyben részesülő a következő tanévben is részesülhet segélyben, de csak új kérvény alapján. Az alap a segélyeket minden év szeptember havától­­ kezdve tíz egyenlő havi részletben (a már letelt hónapokra visszamenőleg egyszerre) szolgáltatja ki, de csak abban az esetben, ha a gyermek tényleg a fent elősorolt tanintézetek valamelyikében tanul és a gyermeknek az illető tanintézetbe megtörtént felvétele megfelelően igazoltatik. , A segélyezés iránt benyújtott kérvényekben ki kell tüntetni a folyamodó összes ellátatlan gyermekeinek számát és korát, a tanintézetet, melyet látogatnak, az esetleg élvezett ösztöndíj vagy más ilynemű állandó segély összegét s a kérvényhez csatolni kell az összes gyermekek legutolsó iskolai bizonyítványait, nemkülönben a szülők vagyoni állásáról szóló hatósági bizonyít­ványt, illetőleg atyátlan-anyátlan árváknál az árvaszék igazolványát. Az özvegyek,­ illetőleg árvák kérvényeiben még azt is ki kell tüntetni, hogy az özvegyi ellátás, illetőleg a nevelési járu­lék az új vagy még a régi nyugdíjtörvény alap­ján lett-e és mily összegben megállapítva . Végül a kérvényben fel kell említeni azt is, hogy a szülő melyik gyermeke részére folyamodott se­gélyért egyidejűleg az állami alkalmazottak gyer­mekeinek nevelését előmozdító segítségeket ki­osztó bizottsághoz. Felhívom az érdekelt szülőket, illetőleg gyámo­kat, hogy az alapból nyerhető segélyek ado­mányozására irányuló kérvényüket szabályszerű bélyeggel ellátva legkésőbb 1920. évi július hó 8-ig .Az államerdészeti tisztviselők gyermekeinek nevelését segélyező alap intéző bizottságáéhoz (Budapest, V. kerület, Zoltán­ utca 16. szám) be­küldték. Budapest, 1920. évi május hó. 5—2 M. kir. földmivelésügyi miniszter. Pályázati hirdetés a m. kir. erdészeti szakiskola tanulóinak felvétele tárgyában. A Vadászerdőn (Temesvár mellett) fennállott s jelenleg Tata községben (Komárom megye) székelő m. kir. erdészeti szakiskola folyó 1920. év őszén kezdődő kétéves tanfolyamára pályázat nyittatik. . A m. kir. erdészeti szakiskolának az a célja, hogy rendszeres iskolai s főképen gyakorlati oktatás útján olyan egyéneket neveljen, akik szaktudásukkal és gyakorlati jártasságukkal ké­pesek lesznek az erdőgazdaságokban rájuk bíz­ható feladatokat sikeresen elvégezni s nevezete­sen, akik: a) kötött forgalmú birtokoknak törvényes minő­sítésű erdőtisztek (erdőmérnökök) közvetlen irá­nyítása, vezetése és felügyelete alatt álló rend­szeres erdőgazdaságában az erdészeti műszaki segédszolgálatot és az erdőgazdasági intézkedések végrehajtását megfelelően teljesítetni tudják; b) magánbirtokoknak nagyobb erdőgazdaságá­ban az előbb említett feladatoknak, a kisebb gazdaságokban pedig a megelőző a) pontban emlitett feladatokon felül az összes erdőkezelési teendőknek sikeres teljesítésére alkalmasak. A jelenleg Tata községben székelő m. kir. erdészeti szakiskolába a folyó 1920. év szep­tember havában kezdődő két éves tanfolyamra a tanulók a következő szabályok szerint fognak felvétetni: 1. A tanulók felvétele a most hirdetett pályázat útján és felvételi vizsga alapján tör­ténik. 2. A pályázónak sajátkezűleg irt és kellően felszerelt kérvényét közvetlenül a m. kir. erdé­szeti szakiskola igazgatóságához Tata (Komárom megye) kell küldenie és pedig legkésőbb folyó évi július hó 10-ig. 3. A pályázati határidőn túl beküldött (postára adott), valamint a megfelelően fel nem szerelt kérvények benyújtói felvételi kérelmük figyelembe­vételére nem számíthatnak. 4. A pályázati kérvényben meg kell említeni, hogy a pályázó a 12., 13. és 14. pont szerinti ellátást az erdészeti szakiskola internátusában az 5. h) pont értelmében saját költségére vagy az állam költségére kívánja-e ? A kérvényt annak világos feltüntetésével kell keltezni és aláírni, hogy az elintézésről szóló értesítés milyen cím alatt s hova (vármegye, hely, utolsó postaállomás) küldessék. 5. A pályázónak következőket kell pályázati kérvényéhez csatolt hiteles irataival igazolnia: a) illetőségi bizonyítványnyal azt, hogy magyar állampolgár; b) anyakönyvi kivonattal azt, hogy a pályázat naptári évében legalább tizenhatodik életévét betölti, de a huszonegyedik életévébe még nem lép be; c) iskolai bizonyítványnyal azt, hogy a közép­iskola (gimnázium, reáliskola vagy polgári iskola) negyedik osztályát sikeresen elvégezte; d­) kincstári erdészeti, katonai vagy hatósági orvosi bizonyítványnyal azt, hogy ép, erős, egészséges és edzett testalkata és különösen jó látó-, halló- és beszélőképessége van; e) hatóság által kiállított erkölcsi bizonyít­ványnyal azt, hogy a középiskola elhagyásától kérvényének benyújtásáig eltelt idő alatt ki­fogástalan magaviseletet tanúsított; f) aki valamely alkalmazásban áll (vagy állott) alkalmazójának vagy alkalmazója meg­bízottjának bizonyítványával azt, hogy az alkal­mazás mióta tart (meddig tartott) és mire ter­jed (miben állott) és ha erdészeti alkalmazásról van szó, az erdőbirtok a 7. b) pontban foglalt minősítés alá esik-e;­­ g) hatóság által kiállított bizonyítványnyal azt, hogy szülei milyen állandó foglalkozást űz­nek vagy űztek, továbbá, hogy ha szülei látják el, milyen a vagyoni helyzete szüleinek, ha pedig szülötten árva, illetőleg ha fentartásáról saját magának kell gondoskodnia, milyen a vagyoni helyzete önmagának; h) aki a maga (vagy iskoláztatója) költségén való ellátásra kíván felvétetni, kbr. közjegyző előtt kiállított nyilatkozattal azt, hogy az érette járó ellátási költséget évenként 400­0 (négyezer) koronát arra az időre, melyet az erdészeti szak­iskolánál tölt, szülője, gyámja vagy más hozzá­tartozója, illetőleg maga (vagy iskoláztatója) az erdészeti szakiskola pénztárába negyedévi elő­­leges részletekben a kitűzött időre pontosan befizeti. 6. Azt, hogy a pályázók közül kik jelentkez­hetnek felvételre, a m. kir. erdészeti szakiskola tanszemélyzetéből alakított tanács állapítja meg. 7. A felvételre való alkalmasság és érdemes­ség sorrendjének megállapításánál elsőbbségben részesülnek azok: a) akiknek iskolai előképzettsége jobb; b) akik valamely törvényes minősítésű erdő­tiszt (erdőmérnök) vezetése alatt álló rendszeres erdőgazdaságban legalább egy teljes évig gya­korlati alkalmazásban állottak és ennek az idő­nek legalább felerészét a külső gazdasági teen­dők végzésénél töltötték; c) akik erdő- vagy mezőgazdasággal foglalko­zóknak gyermekei vagy árvái. 8. A felvételre kijelöltek kötelesek a m. kir. erdészeti szakiskolánál szeptember bő 1­5-ig megjelenni. A pontos megjelenés elmulasztása a felvételre való igény elvesztésével járhat. 9. A felvételre jelentkezőket a m. kir. erdé­szeti szakiskola igazgatója szabályszerű orvosi vizsgálat és felvételi vizsga alá veti. Akit a m. kir. erdészeti szakiskola orvosa, vala­mely ragályos vagy szakiskolai foglalkozás mellett könnyen nem gyógyítható betegségben szenvedő­nek avagy hiányos testi szervezetűnek talál, annak felvételét meg kell tagadni. 10. Azokat, akiknek felvétele ellen orvosi szem­pontból kifogás nem merül fel, a szakiskola igaz­gatója felvételi vizsgára bocsátja. A felvételi vizsga annak megállapítására szol­gál, hogy a jelentkező tényleg birtokában van-e azoknak az ismereteknek, amelyek a középiskola negyedik osztályára megállapított követelmények­nek megfelelnek. Pályázni kívánok a felvételi vizsga tantár­gyaira és azok vizsgaanyagára nézve az erre vonatkozó­­Tájékoztatókból nyerhetnek felvilágt .

Next