Budapesti Közlöny, 1920. június (54. évfolyam, 123-147. szám)
1920-06-03 / 125. szám
1920 junius 3. Budapesti Közlöny szőlőtörköly feldolgozásánál is. Ekképen az 1899. évi XX. t.-c. 37. §-ának ama rendelkezése, mely szerint a pénzügyminiszter megengedheti, hogy szeszszel vegyitett szőlőtörköly feldolgozása esetén a kérdéses főzőkészülékre megállapított napi termelőképességnek négyötöd része vétessék az átalányozás alapjául, hatályon kívül helyeztetett. Ennek megfelelően hatályon kívül helyeztetik az 1899 : XX. t.-c. végrehajtása iránt kiadott utasítás 7. §-ának b) pontja és igy a szeszszel vegyitett szőlőtörköly feldolgozása esetére esetleg megállapított napi termelőképesség 1920 május 31-ével szintén hatályát veszti. 7. Az adóltárcákat kiállító, továbbá a szeszfőzdék felügyeletével és ellenőrzésével megbízott, valamint az adóbejelentési lajstromokat felülvizsgáló közegeknek szigorú ellenőrzést kell gyakorolni a tekintetben, vájjon a szeszszel vegyített szőlőtörköly feldolgozása esetére megállapított napi termelőképesség alapján kiállított adótárcák hatálya nem terjed-e ki az 1920. május 31-ike utáni időre is, illetve hogy az 1920. május 31-ike utáni időre szóló adótárcák nem lettek-e a szeszszel vegyített szőlőtörköly feldolgozása esetére megállapított napi termelőképesség alapján kiállítva. Amennyiben megállapíttatik, hogy a szeszszel vegyített szőlőtörköly feldolgozása esetére megállapított napi termelőképesség alapján kiállított adóbárcák hatálya részben vagy egészben az 1920. május 31. éjjel 12 óra utáni időre szól, az adóbárca időtartamának azon részére, amely az 1920. május 31. éjjel 12 óra utáni időre esik, illetve amennyiben az adóbárca időtartama egészben az 1920. május 31. éjjel 12 óra utáni időre szól, az adóltárca egész időtartamára a szeszszel vegyített szőlőtörköly feldolgozása esetére megállapított napi termelőképesség és a kárüléses főzőkészülékre megállapított rendes napi termelőképesség közötti különbözetnek megfelelő adótöbblet-lelet utján azonnal előírandó és az adóbejelentést benyújtó féltől beszedendő. II. Az átalányozás alá eső szeszfőzdékben feldolgozható némely anyagok alkoholnyeredékének felemelésére vonatkozó rendelkezések. 1. Az 1920. évi IV. t.-c. 18. §. harmadik bekezdése az 1899. évi XX. t.-c. 38. §-ának módosításával az alkoholnyeredéket bor, bormust és szőlő feldolgozásánál 6 fokkal, szőlőtörköly feldolgozásánál — a törkölybor (lőre) előállítása céljából kilúgozott szőlőtörköly után is — 21/2 fokkal állapítja meg. Ehhez képest az idézett 1899. évi XX. t.-c. 44. §-ában foglaltak értelmében az adóátalány megszabásánál 1920. junius 1-től kezdve az alkoholnyeredéket bor, bormust és szőlő feldolgozásánál hektoliterenként 6 fokkal, szőlőtürköly feldolgozásánál pedig 21/1 fokkal kell számításba venni. 12. A fentiek szerint az alkoholnyöredék a törkölybor (lőre) előállítása céljából kilúgozott szőlőtörköly feldolgozásánál is 2llő fokkal állapíttatott meg. Ekképen az 1899. évi XX. t.-c. 38. §. utolsó bekezdésében foglalt az a rendelkezés, mely szerint a kilúgozott szőlőtörköly alkoholnyeredékét a pénzügyminiszter minden hektoliter cefre után 1 fokkal állapíthatja meg, hatályon kívül helyeztetett. Ennek megfelelően hatályon kívül helyeztetik az 1899: XX. t.-c. végrehajtása iránt kiadott utasítás 8. §-a és igy a pénzügyigazgatóságok által a most idézett §. alapján netán kiadott engedélyek szintén hatályukat vesztik és az adóátalány megszabásánál az alkoholnyeredéket 1920. június 1-től kezdve kilúgozott szőlőtörköly feldolgozásánál is 2% fokkal kell számításba venni. 3. Az adótárcákat kiállító, továbbá a szeszfőzdék felügyeletével és ellenőrzésével megbízott, valamint az adóbejelentési lajstromokat felülvizsgáló közegeknek szigorú ellenőrzést kell gyakorolni a tekintetben, váljon az 1899. évi XX. t.-c. 38. §-a értelmében a bor, bormust, szőlő és szőlőtörköly feldolgozásánál 1920. május 31-ig érvényben volt alkoholnyeredék alapján kiállított adóbárcák hatálya nem terjed-e ki az 1920. május 31-ike utáni időre is, illetve hogy az 1920. május 31-ike utáni időre szóló adóbárcák nem lettek-e a bor, bormust, szőlő és szőlőtörköly feldolgozásánál 1920. május 31-ig érvényben volt alkoholnyeredék alapján kiállítva. Amennyiben megállapittatik, hogy a bor, bormust, szőlő és szőlőtörköly feldolgozásánál az 1899. évi XX. t.cikk 38. §-a értelmében 1920. május 31-ig érvényben volt alkoholnyere-dék alapján kiállított adóbárca hatálya részben vagy egészben az 1920. május 31-én éjjel 12 óra utáni időre szól, az adóbárca időtartamának azon részére, mely az 1920. május 31-én éjjel 12 óra utáni időre esik, illetve amennyiben az adóbárca időtartama egészben az 1920. május 31-én éjjel 12 óra utáni időre szól, az adóttárca egész időtartamára a régi és új alkoholnyeredékek közötti különbözetnek megfelelő adótöbbletlelet útján azonnal előírandó és az adóbejelentést benyújtó féltől beszedendő. III. A saját termésű olyan nyersanyagoknak átalányozása mellett való feldolgozására vonatkozó rendelkezések, amely anyagok feldolgozása szempontjából a termelő község e nyersanyagok feldolgozására létesült valamely központi szeszfőzde kerületéhez tartozik. 1. Az 1920. évi IV. t.-c. 18. §. negyedik bekezdése szerint a termelő jogosítva van az idézett §-ban meghatározott átalányozási mérvek mellett a termelési adó alá eső szeszfődékben feldolgozható saját termésű oly nyersanyagokat is kifőzni, amelyek feldolgozása szempontjából a termelő község a nyersanyagok feldolgozására létesült valamely központi szeszfőzde kerületéhez tartozik. 2. Azok a termelők, akik ezen jogosítványt igénybe venni szándékoznak, kötelesek e szándékukat a termelés helyére illetékes községi elöljáróságnál (városokban a polgármesternél) évenként augusztus 1-éig írásban bejelenteni és jogosultságukat elfogadható módon igazolni. A bejelentésnek tartalmaznia kell: a) a bejelentő nevét és foglalkozását, b) a bejelentő lakóhelyét, c) azon földterület megjelölését, amelyen bejelentő a szeszfőzésre szánt anyagokat termeli, d) a termelt, illetve várható gyümölcs- és szőlőmennyiséget, e) a szeszfőzésre szánt anyagok (szilva, szőlőtörköly és borseprű) megközelítő mennyiségét. E bejelentések bélyegmentesek és azok az ide mellékelt 1. számú minta szerint szerkesztendők. A bejelentéshez szükséges űrlapok az előállítási költségek megtérítése mellett a községi elöljáróságok (polgármesterek) által az illetékes állampénztárnál beszerezhetők. Az említett 1. számú mintának megfelelő nyomtatványából az első szükségletnek megfelelő mennyiséget a m. kir. államnyomda fogja megküldeni. Az állampénztárak az odaérkező nyomtatványokat szabályszerűen átveszik és a csereokmányokat a m. kir. államnyomdának megküldik. A községi elöljáróság (polgármester) a termelőket a fentiekre évenként június hó második felében hirdetményileg (dobszó),, esetleg falragaszok útján külön is figyelmeztetni köteles. Egyúttal a községi elöljáróság (polgármester) a termelőket arra is figyelmeztetni köteles, hogy amennyiben valamely központi szeszfőzde kerületében termelt oly nyersanyagot, melynek feldolgozására az illető központi szeszfőzde létesült, más, mint az erre jogosult a kiír külön, akár más anyagokkal vegyesen kifőzi, sigy különösen, ha egyesek ilyen vásárolt anyagokat saját termésű anyagok gyanánt, illetve saját termésű anyagok leple alatt kifőznek, az illetők az 1920: IV. t.-c. 18. §. utolsó bekezdései értelmében büntetendő súlyos jövedéki kihágást követnek el. A községi elöljáróság (polgármester) a termelők bejelentéseit azonnal, megvizsgálja és megállapítja, vájjon azok a fentiekhez képest a szükséges adatokat tartalmazzák-e és vájjon a bejelentő jogosultsága nem kétes-e. A netalán még szükséges adatok beszerzése, valamint kétség esetén a jogosultság elfogadható módon való igazolása iránt azonnal intézkedik. A benyújtott és a szükséghez képest előzetesen kiegészített bejelentéseket a községi elöljáróság (polgármester) az idemellékelt 2. számú minta szerint 3 példányban szerkesztendő kimutatásba foglalja és a kimutatás 12-ik rovatában nyilatkozik, vájjon a bejelentésben foglalt adatok a valóságnak megfelelnek-e és hogy ehhez képest a bejelentő jogosultsága igazolva van-e vagy sem. Ennek megtörténte után a kimutatás mindhárom példányát legkésőbb augusztus 5-éig az illetékes pénzügyőri szakasznak megküldi. Az említett mintának kinyomatását egyelőre mellőzöm, ennélfogva a községi elöljáróság (polgármester) azt házilag köteles előállítani. 4. A pénzügyőri szakasz a kérdéses kimutatások megérkezése után azonnal köteles a helyszínen pontosan megállapítani, vájjon a kimutatásokban foglalt adatok a valóságnak megfelelőnek-e és ehhez képest az egyes bejelentők jogosultsága igazolva van-e, továbbá, hogy az egyes bejelentők által szeszfőzésre szánt anyagok menynyisége megfelelő arányban van-e az illetők birtokában levő és saját maguk által megmívelt szőlő- és gyümölcsterülettel, illetve a kérdéses földterületen várható szőlő- és gyümölcsterméssel. A pénzügyőri szakasz a fentiek szerint kellően megvizsgált kimutatásokat, a megvizsgálás eredményének a kimutatás 13. rovatában való feltüntetése és esetleges egyéb észrevételeinek megtétele mellett, a pénzügyőri biztosi kerületvezető útján — aki a kimutatásokat szintén megvizsgálni és esetleges észrevételeit megtenni köteles — augusztus bő 15-ig a pénzügyigazgatósághoz beterjeszti. 5. A pénzügyigazgatóság a hozzá beérkezett kimutatásokat azonnal megvizsgálja s azon bejelentőket, akiknek a szóban levő jogosultságra való igényét a községi elöljáróság megállapításához, valamint a pénzügyőri szakasz és a pénzügyőri biztosi kerületvezető észrevételeihez képest beigazoltnak nem találja, a kimutatásból törli s erről az illetéket kellően megokolt határozattal értesíti. A pénzügyigazgatóság határozata ellen 15 nap alatt felebbezésnek van helye. A pénzügyigazgatóság a szóban levő kimutatásokat megfelelően záradékolja s legkésőbb szeptember 1-éig annak egy példányát tudomásvétel és az illető termelők megfelelő értesítése végett az illető községi elöljáróságnak egy példányát és pedig azzal az értesítéssel, hogy a kimutatásba felvett termelőknek az ott megjelölt anyagokra vonatkozó adóbejelentéseit az alábbi 7. pont értelmében elfogadhatja: az adóbejelentés elfogadására illetékes állampénztárnak (pénzügyi közegnek), egy példányát pedig az ellenőrzés gyakorlása végett az illetékes pénzügyőri szakasznak küldi meg. Egyúttal a kimutatás egy másolati példányát az illetékes központi szeszfőzde vállalkozónak küldi meg, egy másolati példányt pedig a saját használatra tart vissza. A pénzügyigazgatóság évenként október 15-ig kimutatásba foglalva a pénzügyminisztériumhoz bejelenti, hogy a kerületében levő községek termelői közül községenként hányan és milyen nemű és milyen mennyiségű szeszfőzési anyagokra vonatkozólag vették igénybe a szóban levő jogosítványt. 6. Amennyiben valamely termelő a szóban levő saját termésű anyagoknak átalányozás mellett való kifőzhetésére vonatkozó igényét a 2. pont értelmében a községi elöljáróságnál augusztus 1-éig be nem jelentette, kellő igazolás mellett a pénzügyigazgatóságnál később is kérheti jogosultságának elismerését, illetve a szóban levő kimutatásba való utólagos felvételét. A bejelentést ilyen esetekben is a fenti 2. pont értelmében kell megtenni. A pénzügyigazgatóság az igényjogosultság elismerése esetén a továbbiak iránt a fentiek értelmében megfelelően intézkedik. 7. Az adóbejelentés elfogadására illetékes állampénztár (pénzügyi közeg), ha az adóbejelentés olyan anyag feldolgozására vonatkozik, amelynek feldolgozása szempontjából a termelő község e nyersanyag feldolgozására létesült valamely központi szeszfőzde kerületéhez tartozik, az adóbejelentést csak az esetben fogadhatja el, ha azt olyan termelő nyújtotta be, akinek jogosultsága a szóban levő kimutatás szerint elismertetett. Azonban ily esetben is csak olyan nemű és mennyiségű anyagra nézve fogadható el az adóbejelentés, amelynek átalányozás mellett való feldolgozhatására a bejelentő jogosultsága a kérdéses kimutatás szerint elismertetett. Amennyiben az állampénztár (pénzügyi közeg) a fentiekhez képest a termelő adóbejelentését elfogadja, a kiállítandó adótárca tételének megjelölése mellett a vonatkozó kimutatásba bevezeti, hogy az illető termelő minő és mily mennyiségű szeszfőzési anyag feldolgozására tett adóbejelentést. 8. Az 1920. évi IV. t.-c. 18. §. ötödik bekezdése értelmében átalányozás mellett szeszfőzés csak a község (város) által üzemben tartott szeszfőzdékben felállított főzőkészülékeken lévén gyakorolható, a termelők a saját termésű olyan nyersanyagokat, amelyeknek feldolgozása szempontjából a termelő község e nyersanyagok feldolgozására létesült valamely központi szeszfőzde kerületéhez tartozik, átalányozás mellett csak a 3