Budapesti Közlöny, 1920. június (54. évfolyam, 123-147. szám)
1920-06-03 / 125. szám
i képessége a 16 hektolitert nem haladja meg, a kérdéses főzőkészülék továbbra is átalányozás alá esik, illetve a kérdéses főzőkészüléken továbbra is átalányozás mellett gyakorolható szeszfőzés.g. A tanintézeteknek tanulmányi célokra, valamint a cognacgyárosoknak kifejezetten borlepárolásra szolgáló azon főzőkészülékein, amelyek a 78.500/1915. számú rendelet (P. K. 24. sz.) 3. §-ában foglaltakhoz képest az illető tanintézeteknél, cognacgyárosoknál meghagyattak és ezidőszerint is birtokukban vannak, az 1920: XV. t.-c. 18. §-ában megállapított átalányozási mérvek mellett továbbra is a fennálló szabályok értelmében gyakorolható a szeszfőzés. A jövőben beszerzendő ilyen főzőkészülékeken azonban csak a pénzügyminiszter erre vonatkozó előzetes engedélye alapján gyakorolható szeszfőzés. 3. Az 1920. évi IV. t.-c. 18. §. tizedik bekezdése szerint, ha valamely központi szeszfőzde kerületében termelt oly nyersanyagra nézve, melynek feldolgozására az illető központi szeszfőzde létesült, az adóköteles műveletet más, mint az erre jogosult bárhol, akár külön, akár más anyagokkal vegyesen eszközli, az minden esetben be nem jelentettnek tekintendő és az ekként elkövetett jövedéki kihágás az 1899 : XX. t.-c.nek az 1920. évi IV. t.-c. 18. §-a által részben módosított 84. §-a első bekezdésében meghatározott büntetéssel büntettetik. A valamely központi szeszfőzde kerületében termelt oly nyersanyagot, melynek feldolgozására az illető központi szeszfőzde létesült, csak az illető központi szeszfőzde vállalkozója vagy pedig a termelő dolgozhatja fel. Ennélfogva a szeszfőzdék felügyeletével és ellenőrzésével megbízott pénzügyi közegek szigorú ellenőrzést kötelesek gyakorolni arra nézve, hogy a szóban levő nyersanyagokat csak az illető központi szeszfőzde vállalkozó és az erre jogosult termelők főzzék ki, továbbá, hogy egyesek ilyen vásárolt szeszfőzési anyagokat saját termésű anyagok gyanánt, illetve saját termésű anyagok leple alatt ki ne főzzenek. Amennyiben pedig megállapittatik, hogy az ilyen nyersanyagot más, mint az erre jogosult akár külön, akár más anyagokkal vegyesen kifőzi, az igy elkövetett jövedéki kihágásra nézve a továbbiak iránt az 1920. évi IV. t.-c. 18. §. utolsó bekezdése értelmében kell eljárni. 4. A szeszadóra, szeszadópótlékra, valamint a kincstári árrészesedésre vonatkozó törvények és rendeletek mindazon rendelkezései, amelyek jelen rendelettel, illetőleg annak értelmében hatályon kívül nem helyeztettek, illetve azzal ellentétben nem állanak, továbbra is változatlanul érvényben maradnak. Jelen rendelet 1920. évi junius első napjától számítandó hatálylyal azonnal életbelép. ______ Vértesy. Budapesti Közlöny 1920 junius 3. Helyreigazítás. A »Budapesti Közlöny junius 2-án megjelent 124. számában közzétett 36.455. 1920. Ké. M. számú rendelet leírási hiba folytán az 1920. évi termésből származó búza-, rozs-, kétszeres-, árpa- és zabkészletek Után állapit meg szállítási prémiumot. A szöveg olykép helyesbittetik, hogy az abban foglalt rendelkezések az 1919. évi termésű készletekre vonatkoznak. 47.595/VII. u. o. 1920. szám. Pályázati hirdetés a kecskeméti m.- kir. gazdasági tanitónőképzőintézetbe való felvételre. (Közzététetik a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1920. évi 47.595/VII. számú rendelete alapján.) A m. kár. vallás- és közoktatásügyi miniszter a kecskeméti m. kir. gazdasági tanitónőképző-intézetben az 1920.21-ik tanév első évfolyamába való felvételre folyó évi julius hó 31-iki lejárattal pályázatot hirdet. A tanfolyam október hó elsején kezdődik és 2 évreterjed. A hallgatónők az intézetben laknak és ott teljes ellátásban részesülnek. Ingyenes helyre 15, fizetéses helyre — előzetesen két egyenlő részletben fizetendő évi 400 korona díjjal — 3 hallgatónő vétetik fel. Pályázhatnak 22. életévüket még be nem töltött oly hajadon tanítónők, akiknek legalább jeles elemi népiskolai tanítónői oklevelük van. Ép, erős és egészséges szervezet annál inkább megkívántatik, mert a gyakorlati és háztartási munkákban való részvétel alól felmentésnek helye nincs. A kérvényeket a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez címezve, azon tanítónőképzőintézetek igazgatóságaihoz kell benyújtani, mely intézeteknél folyamodók tanítónői oklevelüket kapták. Már működésben levő tanítónők kérvényeiket a működésük helyére illetékes kir. tanfelügyelőségekhez tartoznak benyújtani. A beérkezett kérvényeket a kft.- tanfelügyelők, illetve a tanítónőképző-intézet igazgatója és a gazdaságtan előadója átvizsgálják s felvételre csak azokat az ép, erős és egészséges tanítónőket hozzák javaslatba, kik a gazdasági tanítónői pályára való rátermettségüknek már tanítónői szolgálatuk alatt is tanújelét adták, illetve azokat, kik a tanítónőképző-intézet négy évfolyama alatt a háztartási teendők és kézimunka iránt legtöbb hajlamot és kedvet mutattak. A kár tanfelügyelőségek, illetve az igazgatóságok a folyamodványokat és jelentésüket közvetlenül a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez terjesztik fel. A gazdasági tanítónőjelölteket a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter kijelölése alapján a m. kir. földmivelésügyi miniszter veszi fel. Az 1 koronás bélyeggel ellátott kérvényekhez a következő okmányokat kell csatolni : a) születési anyakönyvi kivonat, b) tanítónői oklevél, c) erős és egészséges szervezetről, valamint testi és szellemi épségről szóló tiszti orvosi bizonyítvány, d) esetleg szolgálati bizonyítvány. Akik fizetéses helyre folyamodnak, még a községi elöljáróság előtt kiálletott szülői vagy gyámi nyilatkozatot tartoznak kérvényükhöz csatolni, melyben a szülő vagy gyám kinyilatkoztatja, hogy az intézetbe felvett hallgatónő után járó évi élelmezési díjat szabályszerű időben megfizeti. Ingyenes helyre folyamodók részéről a szülők vagyoni állapotát és a kiskorú gyermekek számát feltüntető újabb keletű hiteles községi bizonyítvány is csatolandó. A felvett hallgatónők jelentkezéskor gazdasági irányú felvételi vizsgálatot tesznek s ezenfelül orvosilag megvizsgáltatnak, mert az intézet kötelékébe végérvényesen csak azok vétetnek fel, akik a gazdasági szaktanitőnői pályára ezeken a vizsgálatokon is minden tekintetben alkalmasaknak találtatnak. Budapest, 1920. évi május hó 18-án. A miniszter helyett: Imre Sándor s. k., államtitkár. I. számú minta az 1920. évi 37.209. számú rendelethez .község (város) A kimutatás folyószáma saját termésű olyan anyagoknak átalányozás mellett való kifőzhetése iránt, amely anyagok feldolgozása szempontjából a termelő község e nyersanyagok feldolgozására létesült valamely központi szeszfőzde kerületéhez tartozik. 1. A bejelentő neve és foglalkozása:................................................................................................. 2. Lakhelye:.............................................. község (város)......................................utca .............sz 3. Azon földterület megjelölése, amelyben a szeszfőzési anyagok termeltetnek: ................. ........................................... község (város).................szamu kataszteri birtokivében felvett.............hold ............ öl szőlő. ............ hold ............öl kert (gyümölcsös). 4. A bejelentő a 3. pontban megjelölt földterületet milyen jogcímen birtokolja és tényleg saját maga míveli-e? 5. A 3. pontban megjelölt földterületen a folyó évben remélhető termés nemének és mennyiségének megjelölése: ............ q szőlő, ............q szilva. 6. A bejelentő az 5. pontban megjelölt termésből mily mennyiségű anyagot szándékozik szeszfőzésre felhasználni? ................q szőlőtörkölyt, ................. q (hl) borseprűt, .................q szilvát. Kelt ............................................ 1920. évi ................................... hó ............ napján. A bejelentő aláírása. 207.545/1919. B/XVI szám. Pályázati hirdetés. A Lackenbacher-féle alapítványból a következő kérdés legjobb megoldásáért 1200, azaz egyezerkettőszáz korona tűzetik ki jutalmul: »De sacerdotio Veteris Testamenti«. Csatolandó a használt irodalmi segédeszközök pontos jegyzéke s egy betűrendes tárgymutató. A pályázati feltételek a következők: 1. Nem tarthat számot a jutalomra az a munka, amely a Providentissimus Deus encyclica szellemében nem tekinthető megfelelő megoldásnak és nem mozdítja elő a tudományos kutatást. Hasonlóképen nem bocsátható pályázatra az a munka, amelyből nem tűnik ki, hogy a szerző járatos azokban a nyelvekben, amelyeknek ismerete a bibliai tanulmányok eredményes műveléséhez elengedhetetlen s melyeknek megtanulását a Lackenbacher-féle alapítólevél előmozdítani kívánja. 2. A pályamunka nyelve a latin vagy német, teljesen egyenlő értékű munkák közül azonban a latin nyelven írott előnyben részesül. 3. Pályázhatnak a bécsi egyetem, a prága cseh és a német egyetemek és a budapesti tudományegyetem theologiai karainak rendes hallgatói, azonkívül a volt osztrák-magyar monarchia minden róm. kath. papja, kivéve az egyetemi tanárokat. 4. A pályamunkákat a bécsi egyetem theologiai fakultásának dekanatusánál legkésőbb 1921. évi május hó 15-ig kell benyújtani. 5. A pályamunkáknak jeligével kell ellátva lenniök és sem kívül, sem belül nem szabad elárulniok a szerző nevét, mert különben a pályázatból kizáratnak. A jeligével ellátott munkák lepecsételt boríték kíséretében nyújtandók be, mely boríték külsején ugyanaz a jelige teendő ki, mint amely a pályamunkán van kitüntetve, belül pedig a szerző nevét és lakását tartalmazza. A megjutalmazott pályamunka a bíráló bizottság által eszközölt változtatásokkal, toldásokkal, javításokkal együtt nyomatandó ki. (Átalány 400 korona.) Ezért kívánatos, hogy a pályamunkák ne legyenek bekötve és a papírlapnak csak egyik oldalára írva nyujtassanak be. Budapest, 1919. évi december hó 20-án. A magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter.