Budapesti Közlöny, 1920. július (54. évfolyam, 148-174. szám)

1920-07-18 / 163. szám

6 katonai szolgálatra a 13. honvédgyalogezredhez osz­tották be és állítólag 1915. évi április hó 19—28. között a harctéren elesett. A bíróság az eltűnt Weisz Dávid holtnak nyilvání­­tása iránt az eljárást megindítván, felhívja mind­azokat, akik nevezett életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről s így különösen arról van tudomásuk, hogy a neve­zett az 1915. évi április hó 28. napja után még élet­ben volt, hogy ezt ide 60 nap alatt jelentsék be annál is inkább, mert ha ez alatt az idő alatt ide bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kide­rített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésé­ben határozni. Csorna, 1920. évi julius hó 19. napján. A csornai kir. járásbíróság. 6692 1—1 Holtnaknyilvánitás. 1035/1920. sz. A lengyeltóti kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Lovas Lajos volt szőllősgyöröki lakos holtnak nyilvánitása iránt az eljá­rást folyamatba tette. Nevezett 1883. évi február hó 2-án Szőllősgyörök­­ben néhai Lovas Imre és még életben lévő Csutorás Anna szülőktől született. 1907. évi január hó 15-én Balatonlellén házasságot kötött Kovács Máriával, a há­zasságból gyermek nem származott, Szöllösgyörök községben ingatlan vagyona van. 1914. évi július hó 24-én bevonult Kaposvárra a cs. és kir. 44. gyalog­ezred 12. századához, ugyanezen év november havá­ban orosz fogságba került és Oroszországban Kazán­y városában, 1917 január 7-én állítólag meghalt az ottani kórházban. Felhívja a bíróság mindazokat, akik az eltűnt élet­­benlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltű­nésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így külö­nösen arról bírnak tudomással, hogy az eltűnt a hir­detményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentsék be a bíróságnak. Amennyiben az előbbi bekezdésben megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilváni­tás kérdésében határozni. Lengyeltóti, 1920. évi junius hó 12-én. A lengyeltóti kir. járásbiróság. 6697 1—1 Holtnaknyilvánitás. Pk. 960/2. 1920. szám. A keszt­helyi kir. járásbiróság a 28000/1919. I. M. számú ren­delet 7. §-a értelmében közhírré teszi, hogy Horváth Ferenc háborúban eltűnt egyén holtnak nyilvánítását kérték. Az eltűnt egyénre vonatkozó adatok, úgymint: Horváth Ferenc született Karmacs községben 1878. évi szeptember hó 4. napján, szüleinek neve néhai Horváth József és Nyúl Katalin, felesége neve Nagy Lujza, gyermekei neve Emerencia, Veronika, Máté, Ilonka kiskorúak, lakása Karmacs, az eltűnt foglalkozása föld­­mives, utolsó lakhelye Karmacs, hadi szolgálatra be­vonulásának ideje 1914 augusztus 2, eredeti csapat­teste 20. honvéd gyalogezred, azon csapattest, melynél utoljára teljesített szolgálatot 20. honvéd gyalogezred. Katonai rendfokozata népfölkeló gyalogos, azon hadi­esemény, melynek idején eltűnt, állítólag Godellnél, 1914 szeptember hóban, utolsó levele kelt 1914 augusz­tus 15. Hivatalos értesítés eltűnéséről nincs. A bíróság felhívja mindazokat, akik az eltűnt élet­­benlétéről, tartózkodó helyéről, halálának vagy eltűné­sének körülményeiről vagy a holtnaknyilvánítás szem­pontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, tudomással bírnak, ezt a hirdetménynek a bíró­ságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentsék be. Ha az előbbi bekezdésben megjelölt időpontig beje­­lentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderí­tett tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdé­sében határozni. Egyben az eltűnt részére ügygond­nokul dr. Hanny Andor keszthelyi ügyvédet kirendeli. Keszthely, 1920. évi május hó 1. napján. A keszthelyi kir. járásbiróság. 6698 1—1 Holtnaknyilvánitás. Pk. 3774/1920. szám. A szegedi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Juhász Jánosné Juhász Verőn kisteleki lakos részéről a 28000/1919. I. M. sz. rendelet alapján előterjesztett kérelem foly­tán az állítólag eltűnt Juhász János, kinek atyja Juhász Mihály, anyja Magyar Erzsébet, felesége Juhász Váron, róm. kath. vallásu, született Kisteleken 1882. évi decem­ber hó 25-én, földműves, gyermektelen, vagyontalan, utolsó lakása Kisteleken, Molnár János­ utca 36. szám alatt, tábori postaszáma 82., ki az általános mozgósí­táskor a szegedi m. kir. 5. honvéd gyalogezredhez mint közvitéz bevonult, innen Galíciába ment, ahol az 1916. évi május havi veszteségi lajstrom tanúsága sze­rint 1914. évi szeptember hó 1—11-ike közt eltűnt, valószínűleg orosz hadifogságba került és azóta magá­ról életjelt nem adott, volt kisteleki lakos holtnak nyil­vánítása iránt az eljárást a mai napon megindította és az eltűnt részére ügygondnokot költségkímélésből nem rendelt ki. Felhívja a kir. járásbíróság az eltüntet­és mindazokat, akiknek az eltűnt életbonlétéről tudomásuk van, hogy a bíróságot az eltűnt életbenlétéről értesítsék, egyszer­smind közöljék azokat az adatokat, amelyekből az eltűntnek életbenléte megállapítható, mert ellenkező esetben a bíróság az eltüntet a jelen hirdetménynek a bíróság hirdetési tábláján történt kifüggesztését követő naptól számított 60 nap letelte után biróilag holtnak fogja nyilvánitani. Szeged, 1920. évi április hó 22-én. A szegedi kir. járásbiróság. 6699 1—1 Holtnaknyilvánitás. 852/2. 1920. sz. A szerencsi kir. járásbiróság Csontos József bekecsi lakos holtnaknyil­vánitása iránt folyamatba tett ügyben felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűntnek állított Csontos Józsefnek, aki 1882. évi április hó 16. napján Bekecs községben néhai Csontos János és néhai Kozma Mária házasságából született, utoljára Bekecs (Zemplén vár­megye) községben lakott, gör. kath. vallásu, mezőgaz­dasági napszámos volt, ingatlan vagyona van Bekecs községben s akinek felesége szül. Aprendek Rozália, valamint Ilona nevű 11 éves és Erzsébet nevű 7 éves gyermekei Bekecs községben (Zemplén megye) laknak és aki 1914. évi augusztus hó 1. napján Miskolczra a m. kir. 10. sz. honvédgyalogezredhez mint közhonvéd vonult be katonai szolgálatra s aki azóta magáról életjelt nem adott, utolsó ismert tábori postaszáma 70 volt és aki állítólag 1914. évi augusztus hó 26. napján a tomasovi ütközetben eltűnt, életbenlétéről, tartózkodó helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről,­­ vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 (hatvan) nap alatt jelentse be a bíróságnak. Ha az előbbi bekezdésben megjelölt időpontig be­jelentés nem érkeznék, a­ biróság az egyébként kide­rített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdé­sében határozni. Szerencs, 1920. évi junius hó 29-én. A szerencsi kir. járásbiróság. 6701 1—1 holtnaknyitvánitás. 1161/1920. szám. A szerencsi kir. járásbiróság Balogh Lajos mezőzombori lakos holtnak­nyilvánitása iránt folyamatba tett ügyben felhív min­denkit, hogy abban az esetben, ha az eltűntnek állított Balogh Lajosnak, aki 1886. év február hó 19. napján Tiszahicz községben Balogh István és Varga Julianna házasságából szü­letett, utoljára Mezőzombor községben lakott, mezőgazdasági napszámos volt, vagyona nincs s akinek felesége szül. Sóvári Erzsébet és József nevű kiskorú gyermeke Bekecs községben (Zemplén megye) lakik és aki 1914. év augusztus hó 1-én a volt cs. és kir. 65. gyalogezred 8. századához Munkácsra vonult be katonai szolgálatra és ugyanazon századnál telje­sített harctéri katonai szolgálatot is, miközben állítólag eltűnt és hadba vonulása óta magáról életjelt nem adott, életbenlétéről, tartózkodó helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyil­vánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az­ eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 (hatvan) nap alatt jelentse be a bíróságnak. Ha az előbbi bekezdésben megjelölt időpontig be­­jelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként ki­derített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kér­désében határozni. Szerencs, 1920. évi május hó 28-án. A szerencsi kir. járásbiróság. 6702 1—1 Holtnaknyilvánitás. Pk. 837/1920. szám. A móri kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Pongrácz Antalné szül. Abele Julianna móri lakos "által a 28000/1919. I. M. sz. rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán férjének Pongrácz­­Antal volt móri lakosnak holtnak­nyilvánitása iránt az eljárást megindította. Az eltűnt neve Pongrácz Antal, született Mór köz­ségben 1881 május hó 2. napján,­ házastársának neve Abele Julianna, ennek lakhelye Mór, házasságralépésük ideje 1909 november 22., házasságukból két leány­gyermek született, az eltűnt foglalkozása földműves, Mór és Csóklak községben ingatlan vagyona maradt. Az eltűnt szüleinek neve néhai Pongrácz Ferenc és neje szik­. Rieder Erzsébet. Az eltűnt eltűnése előtt katonai szolgálatot teljesí­tett, bevonult mint közember a volt cs. és kir. 69-ik gyalogezredhez. 1914 julius hó 27-én ezredével a szerb huretárra vonult, ahol állítólag 1914 szeptember vagy október hónapban eltűnt és azóta nem adott magáról életjelt. Tábori postaszáma 55. volt. • Felhívja a bíróság mindazokat, akik az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holt­aknylvánítás szempontjából fontos egyéb körülményükről, így külö­nösen arról lenne tudomásuk, hogy az eltűnt a "hirdet­ményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a hir­­­­detménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől szá­mított 60­ nap alatt jelentsék be a bíróságnak. Amennyiben az előbbi bekezdésben megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Mór, 1920. évi julius hó 9. nap­ján. A móri kir. járásbiróság. 6705 1—1 Holtnakn­yilvánitás. Pk. 589/1920. szám. A háborúban eltűntek holtnaknyilvánitásáról szóló 28000/1919. I. M. számú rendelet 7. §-a alapján Wigand János varsádi lakos, aki Varsádon 1885. évi december hó 28. napján született, földmives foglalkozású, atyja néhai Wigand­­ Jakab, anyja néhai Wickert Erzsébet, neje Sommer Katalin varsádi lakos, gyermeke nincs, bevonult 1914. évi julius hóban Székesfehérvárra a 69. gyalog­ezredhez, utoljára szolgált ennek 3. zászlóaljában"A 2. században, állítólag eltűnt 1915. évben szerb fog­ságban a nisi kórházban, ingatlan vagyona Varsádon van, holtnak nyilvánitása kérelmeztetett." A gyönki kir. járásbiróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt ésetbenlétéről, tartóz­kodási helyéről, halálának vagy eltű­nésének körülmé­nyeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudo­mása, hogy az eltűnt a hirdetményben feltüntetett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíró­ságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be a bíróságnak, mert ha az előbbi bekez­­désben megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Gyünk, 1920 április 14-én. A gyönki kir. járásbiróság. 6710 1—1 Budapesti Közlöny 1920 júius 18. Holtnaknyilvánitás. 110/1920. szám. A paksi járás­biróság közhírré teszi, hogy Spiesz Jánosné szül. Száraz Katalin paksi lakosnak a 28000/1919.1. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérésem folytán a bíróság az állítólag eltűnt Spiesz János volt paksi lakos holtnak­nyilvánítása iránt az eljárást a mai nappal megindította. Ügygondnok kirendelését a bíróság, minthogy ez arány­talan költséget okozna, a fél kérelmére mellőzte. Idézések. Idézés: 303/1920. hagy. sz. Néhai Szerletics Jánosné Bujdosó Mária volt sükösdi lakos hagyatékának tár­gyalására az utabbi határnapot 1920. évi október hó 9. napjának délelőtti 19 órájára Kalocsára hivatalos helyiségembe ezennel kitűzöm és erre Szerletics András ismeretlen helyen távollevő sükösdi volt lakost azzal a megjegyzéssel idézem, hogy abban az esetben, ha a tárgyaláson személyesen vagy meghatalmazott által meg nem jelenne, a részére a gyámhatóság által ki­­nevezett gondnokkal fogják a tárgyalást megtartani és perre utasítás esetén is, amennyiben képviseleté­ről nem gondoskodna, a gyámhatóság által kinevezett gondnok által fog képviseltetni. Kalocsa, 1920 julius 13-án. Dr. Sziklay Zoltán,­ kir. közjegyző. 6740 1—1 Idézés: 347/1920. hagy. szám. Néhai Répási János volt szakmán lakos hagyatékának tárgyalására az újabb határnapot 1920. évi szeptember­ hó 27. napjának délelőtti 129 órájára Kalocsára hivatalos helyiségembe, ezennel kitűzöm s erre Répás­ József, ismeretlen helyén távollevő szakmán lakost azzal a megjegyzéssel idé­zem, hogy abban az esetben, ha a tárgyaláson személye­sen vagy meghatalmazott által meg nem jelennek, részére a gyámhatóság által kinevezett gondnokkal fogják a tárgyalást megtartani és hogy perre utasítás esetében is, — amennyiben képviseletéről nem gondos­kodik — a gyámhatóság által kinevezett gondnok által fog képviseltetni. Kalocsa, 1920 junius 30-án. Dr. Sziklay Zoltán, kir. közjegyző. 6742 1—1 . Idézés: 280/1920. hagy. szám. Néhai Stöckl Józsefné Lehnepf Erzsébet volt kalocsai lakos hagyatékának tárgyalására az utabbi határnapot 1920. évi október hó 2. napjának délelőtti 19 órájára Kalocsára hiva­talos helyiségembe ezennel kitűzöm és erre Steiner Elisabeth Rill Miklósné megszállott területen lakót azzal a megjegyzéssel idézem, hogy abban az eset­ben, ha a tárgyaláson személyesen vagy meghatal­mazott által meg nem jelenne, a részére­­"gyám­hatóság által kinevezett gondnokkal fogják a tár­gyalást megtartani és hogy perre utasítás esetében is, amennyiben képviseletéről nem gondoskodna, gyám­hatóság által kinevezett gondnok által fog képvisel­tetni. Kalocsa, 1920. évi julius hó 13. napján. Dr. Szik­lay Zoltán, kir. közjegyző. 6741 1—1 Idézés: 250/1920. hagy. szám. Néhai Czabai Sándor volt kalocsai lakos , hagyatékának tárgyalására az ujabbi határnapot 1920. évi szeptember hó 30. napjá­nak délelőtti 1/29 órájára Kalocsára hivatalos helyisé­­gembe ezemről kitűzöm és erre Czabai János isme­retlen helyen távollevőt azzal a megjegyzéssel idézem, hogy abban az esetben, ha a tárgyaláson személyesen vagy meghatalmazott által meg nem jelenne, a részére a gyámhatóság által kinevezett gondnokkal fogják a tárgyalást megtartani és hogy" perre utasítás esetében is, amennyiben képviseletéről nem gondoskodik, a gyám­hatóság által kinevezett gondnok által fog képvi­seltetni Kalocsa, 1920. évi julius hó 10. napján. Dr. Sziklay Zoltán kir. közjegyző. 6743 1—1 Idézés: 286/1920. hagy., szám. Néhai Idő Antal volt uszódi lakos hagyatékának tárgyalására az újabb határ-, napot 1920. évi­ október hó 12. napjának délelőtti 19 órájára Kalocsára hivatalos helyiségembe ezennel ki­tűzöm és erre ifj. Idó Antal (nős Csaba Máriával) isme­retlen helyen távollevő volt uszódi lakost azzal a meg­jegyzéssel idézem, hogy abban az esetben, ha a tár­gyaláson személyesen vagy meghatalmazott által meg nem jelenne, a részére a gyámhatóság által kinevezett gondnokkal fogják a tárgyalást megtartani és hogy perre utasítás esetében is, amennyiben képviseletéről nem gondoskodna, a gyámhatóság által kinevezett gond­nok által fog képviseltetni. Kalocsa, 1920. évi julius. hó 10. Dr. Sziklay Zoltán, kir. közjegyző, 6744 1—1 Idézés: 282/1920. hagy. szám. Néhai Faller Ferenc volt hajósi lakos hagyatékának tárgyalására az utabbi határnapot 1920. évi október hó 2. napjának délelőtti 3/29 órájára Kalocsára hivatalos helyiségembe ezennel kitűzöm s erre dr. Faller Alajos ügyvéd megszállt területen távollevőt azzal a megjegyzéssel idézem, hogy abban az esetben, ha a tárgyaláson személyesen vagy meghatalmazott által meg nem jelenne, részére a gyámhatóság által kinevezett gondnokkal fogják a tárgyalást megtartani és hogy perre utasítás esetében is, amennyiben képviseletéről nem gondoskodna, gyám Az állítólag eltűnt Spiesz János Pakson 1886. évi november hó 28-án született, házastársa (törvényes képviselője) Spiesz Jánosné szül. Száraz Katalin paksi lakos, gyerm­ekei nincsenek, atyja Spiesz József, anyja Magyar Katalin paksi lakosok, volt foglalkozása nap­számos, utolsó lakhelye Paks. 1914. évi julius hó 27. napján a volt cs. és kir. 69. gyalogezredhez vonult be, utoljára ugyanebben az ezredben teljesített szolgálatot, utolsó tábori postaszáma 90., állítólag 1914. évi október hó derekán a galicziai harctéren esett el, vagyona 1­i hold szóló. A biróság felhívja az eltüntet s általában minden­kit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlété­­ről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről vagy a holtnak nyilvánítás szempontjá­ból fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt 1914. év október hó derekán túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt függesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be a bíróságnak. Közli a bíróság egyúttal azt a figyelmeztetést is, hogy ha az előbbi bekezdésben megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként ki­derített tények alapján fog a holtnak nyilvánitás kér­désében határozni. Paks, 1920. évi január hó 15-én. A paksi járásbiróság, 6706 1—1

Next