Budapesti Közlöny, 1920. július (54. évfolyam, 148-174. szám)

1920-07-10 / 156. szám

w 2 Ha a malom feldolgozandó terménynyel túl­zsúfolva nincsen, köteles a malomtulajdonos (bérlő) az őröltető fél terményét feldolgozás szegett a szokásos üzemidő alatt minden eset­ben átvenni. Búza, rozs, kétszeres, árpa, tatárka, zab, köles, tengeri vagy ocsu a malomba, annak raktárába vagy telephelyére csak őrlési tanúsítvány mellett fogadható be. Az őröltető feleknek termény­­visszamázsálásával járó zaklatásának elkerülése végett jogában áll a malomnak az őrlési tanú­sítványban feltüntetett terménymennyiségnél többet is átvenni, de legfeljebb a tanúsítvány­ban megjelölt mennyiség 20 (húsz) százaléka erejéig és azon feltétellel, hogy a tényleg átvett terménymennyiséget az átvétellel egyidejűleg tintával vagy tintaceruzával az őrlési tanúsít­vány (nem a szelvény) hátlapjára írja. Egyéb­ként az őrlési tanúsítványban feltüntetet meny­­nyiségnél csak a zsák súlyával (zsákonként leg­feljebb 2 kg) szabad többet átvenni, más címen (vám, portás, gaz stb.) az őrlési tanúsítványban feltüntetett mennyiségnél többet átvenni nem szabad. Malomellenőrzés során őrlési tanúsítványon feltüntetett mennyiséggel szemben mutatkozó többlet csak az esetben tekinthető igazoltnak, ha, a malom fenti előírásnak pontosan eleget tett. Az őrlési tanúsítványon feltüntetett termé­nyek helyett más terményeknek átvétele és il­letve feldolgozása tilos. A malom tartozik a behozott terményre vo­natkozó őrlési tanúsítványt az őröltető féltől azonnal átvenni, a terményt haladéktalanul, te­hát gázosan lemázsálni, az őrlési tételt (a tény­leg átvett terménymennyiség feltüntetésével) sor­szám és névszerinti lajstromba írni és ennek szánját az őrlési tanúsítványra, valamint annak szelvényére is rávezetni. Az őrlési napló bármilyen formájú egyszerű füzet lehet, oldalait azonban folytatólagosan sor­számmal kell ellátni és a füzetből lapokat ki­szakítani tilos. Az őrlési tételek sorszámozása havonként elölről kezdhető. Amennyiben a malomtulajdonos (bérlő) a sa­ját vagy alkalmazottai házi és gazdasági szük­ségletére dolgoz fel terményt, köteles erről is az őrlési naplóban megfelelő feljegyzést készí­teni a termény feldolgozása (tisztítása) előtt. Az őröltető fém­ek terménye vagy őrleménye csakis zsákokban tartható és minden egyes tétel a fél nevét, a zsákok számát és a súlymennyi­­séget feltüntető bárcával (megjelöléssel) látandó el. A malom köteles az őrlési tanúsítványokat lefejtetlen szelvénynyel ugyanazon telepen tar­tani, ahol a felek terménye vagy őrleménye van. A malom telepén más mint az őröltető felek terménye és őrleménye és a vámkereset nem tartható, tehát a malomtulajdonos (alkalmazott) saját termése, gépkeresete stb. sem. A vámőrléssel is foglalkozó szerződéses ma­lomvállalatok szintén kötelesek saját vámkere­setüket más malomvállalatoknak esetleg hozzá­juk beutalt vámkeresetétől különválasztva ke­zelni mindaddig, amíg vámkészletük bejelentetett. Rostálás céljából a malomnak (darálónak) gabonát átvenni nem szabad. A vámot tisztított gabonából (rostálás, kop­tatás után) kell leszedni és a koptatási, rostá­lási hulladékot az őröltető félnek vissza kell adni. Az őrlemény kiszolgáltatása alkalmával tar­tozik a malom a kiszolgáltatandó őrleményt az őröltető jelenlétében lemázsálni. Ha a malom több őröltető fél terményét egy­szerre (egy malterban) dolgozza fel, köteles a leőrlés után az egyes őrleménytételeket azonnal lemázsálni, hogy a malomban az egyes őrlemény­tételek épúgy ellenőrizhetők legyenek, mint a bemázsált és feldolgozatlan terménytételek. Az őröltető fél terményének kiszolgáltatásá­val egyidejűleg köteles a malom az őrlési tanú­sítvány szelvényén a következő adatokat ki­tölteni : a kiszolgáltatandó liszt (gyöngy, kása) mennyi­ségét, a kiszolgáltatandó korpa mennyiségét, a kiszolgáltatandó jószágdara mennyiségét, a felszámított vámot és pórlast és a kiszolgáltatott koptatási hulladék mennyi­ségét. Tartozik ezután­ a malomtulajdonos (bérlő stb.) az őr­ési tanúsítvány szelvényét lefejteni (levágni), kerettel és aláírásával, esetleg pecsét­jével ellátni és az őröltető félnek kiszolgáltatni. A megőrölt és az őröltető feleknek már ki­szolgáltatott tételek őrlési tanúsítványait a malomtulajdonos (kezelő) minden hónap 1. és 15. napján köteles az illetékes kirendeltséghez juttatni. A malom az őröltető felek gabonáját — ha ez technikai akadályokba nem ütközik — ugyan­azon sorrendben tartozik feldolgozni és kívánatra a feldolgozott gabonából nyert őrleményeket az őröltető feleknek ugyanazon sorrendben vissza­szolgáltatni, mint amilyen sorrendben az őröltető felek gabonájukat a malomba hozták. A malomnak a gabonát őrlés céljából fuvar­ral összegyűjteni és illetve az őrleményt az őröl­­tetőknek hazavinni (csavarozni) nem szabad. Tilos a malomnak az őrlési vám címén kapott terményt felőrölni vagy bármilyen más módon feldolgozni. Tilos az őröltető felek terménye he­lyett a vámból őrölt vagy pedig egyéb őrlemény­készletet kiszolgáltatni, előlegezni, úgyszintén tilos a behozott terményt részletekben őrölni. Tilos továbbá a malomnak más, mint a kor­mány hivatott átvevő szervei részére terményt, lisztet vagy bármilyen malomterméket eladni vagy azt más módon forgalomba hozni. Kivé­telt ezen tekintetben csak a kereskedelmi mal­mok képeznek. Terményt őrleménynyel cserélni kizárólag csak azon malomvállalatoknak szabad, amelyeknek erre írásos engedélyük van. Engedélyek adásá­nak, úgyszintén régebbi engedélyek visszavoná­sának joga a közélelmezési miniszteré. Éjjeli üzemet (este 8 órától reggel 6 óráig) a malom csakis folytatólagos (éjjel-nappali) üzem esetén tarthat, vagyis csak az esetben, ha az éjszakát megelőző napon is (legalább déli 12 óra óta) üzemben volt. Kivételt ezen tekintetben csak az elektromos üzemű vagy elektromos áram szolgáltatásával is foglalkozó malomtelepek képeznek. A malomvállalat (daráló stb.) tartozik a jelen rendelet kivonatát képező hirdetményt a malomban feltűnő helyen kifüggeszteni és régebbi ilyen irányú hirdetményeket onnan eltávolítani. 5. §. A vámgabonából gazdasági szükségletre fel­oldás nem eszközölhető, házi szükségletre (fejen­ként és havonként legfeljebb 20 kg. gabonát) a malomtulajdonos kérelmére az illetékes kiren­deltség eszközölhet feloldásokat. Házi szükséglet címén a malomtulajdonos (bérlő) családtagjain kívül csak a malomtulajdonos (bérlő) által ter­mészetbeni ellátásban részesített malmi alkal­mazottak részére eszközölhető vámgabonának fenti mértékű feloldása. Ezenkívül a vámgabo­nából legfeljebb összesen 2 fő, 2 tehén, 3 sertés és a megfelelő számú aprójószág eltartásához (hizlaláshoz) szükséges terménymennyiség old­ható fel, de csak azon malomtulajdonosok (bér­lők) részére, akiknek nincsen gazdaságuk vagy bérletük. Egyébként a vámgabona gondosan kezelendő és az illetékes kirendeltség rendelkezéséhez (dispo­­síciójához) képest a malom által a legközelebbi vasúti vagy hajóállomáshoz, vagy pedig az ennél nem távolabb eső kijelölt malomba vagy rak­tárba 10 km. távolságig külön térítés nélkül szállítandó. A vámgabonán kívül a malom minden üzemi felesleget bejelenteni tartozik. Malomellenőrzés alkalmával azonban üzemi feleslegnek csakis a már bejelentett készlet tekintendő. A kirendeltség, illetve annak a vámgabona (üzemi felesleg) átvételére hivatott megbízottja köteles a vámgabonát (üzemi felesleget) beszol­gáltató malomnak az átvett gabona(üzemi felesleg) ellenében a malmot megillető őrlési díjat a ga­bona (üzemi felesleg) átvételekor azonnal kifi­zetni. A vámőrlési díj nagyságát f. évi július hó 15-től kezdődőleg a mindenkori üzemkölt­ségek figyelembevételével időről-időre a közélel­mezési miniszter a kereskedelemügyi miniszter­rel egyetértőleg állapítja meg. Amennyiben a malom a vámgabonát a tele­péhez eső legközelebbi vasúti vagy hajóállomás­nál és illetve 10 km.-nél tovább fuvarozta volna, tartozik a gabona átvevője a különbözeti fuvar­díjat is megfizetni. Ezen térítés nagyságát a helyi viszonyok figyelembevételével az illetékes kirendeltség állapítja meg. Ha a vámgabona minőségének vagy keveré­kének mennyisége tekintetében a vámgabona átadója az átvevővel megállapodni nem tud, a vámgabonából közösen vagy hatóságilag mintát vesznek és pecsételnek, melyet minősítés céljá­ból az illetékes kirendeltséghez kell felterjesz­teni. Egyébként az átvevő tartozik a vámgabo­nát minden esetben átvenni. A minősítés az átvétel helyén történik. Zsákokról, zsákzsinegről a vámgabona átvevője tartozik gondoskodni.. Vámgabona kizárólag csak az illetékes kiren­deltségnek adható át s ha annak átadását bár­mely hatóság követelné vagy karhatalommal kísérelné meg annak átvételét, tartozik a malom­vállalat erről az illetékes kirendeltséget távirati­lag vagy távbeszélőn haladéktalanul értesíteni és tőle védelmet kérni, minthogy egyébként a malomtulajdonos (bérlő) mennyiségileg is­ felelős­­séggel tartozik. Minden malomnak jogában áll a készletét képező árpát, zabot vagy tengerit (búzát, r­­zsot, kétszerest nem) azonos mennyiségű búza, rozs vagy kétszeres beszolgáltatása ellenében kiszol­gáltatni. Ilyen csere címén azonban a malomban tároló és őrlési tanusítványnyal el nem látott készletek igazoltaknak nem tekinthetők, a malom­ban tehát ezen címen sem szabad őrlési tanúsít­vány nélkül készleteket tárolni. 6. §. Tekintettel a gőzüzemű malmok fűtőanyaggá való ellátásának nehézségeire, további intézkedé­sig ilyen malomvállalatok (ha kiutalt fűtőanya­guk nincsen) fűtőanyagot az őröltető féltől köve­telhetnek, kötelesek azonban ennek a főszolga­bíró (polgármester) által a mindenkori maximá­lis ár keretén belül megállapítandó árát az őröl­tető félnek készpénzben megfizetni. Az igényelhető fűtőanyag őrlésnél és hánto­lásnál a behozott gabona súlyának szénben legfeljebb 25°/p-át fában , 30°/o-át darálásnál, zúzásnál és egyéb feldolgozásnál pedig legfeljebb ennek felét teheti ki. Budapest­ Közlöny 1920 julius 10. 11. Kereskedelmi őrlés. 7. §. Azon malomvállalatok, amelyek kereskedelmi őrléssel (hántolással stb. a továbbiakban csak »kereskedelmi őrlés«) kívánnak foglalkozni, ezen igényüket a közélelmezési minisztériumnak tar­toznak bejelenteni és kereskedelmi őrlést csak a közélelmezési minisztérium írásos engedélye alapján folytathatnak. Kereskedelmi őrlésre kizárólag csak azon malomtelepek kaphatnak engedélyt, amelyek vám­­őrléssel egyáltalában nem foglalkoznak, illetve a vámőrlést a közélelmezési minisztériumnak kereskedelmi őrlés engedélyezésére vonatkozó le­iratának vételekor haladéktalanul beszüntetik.­­ A közélelmezési minisztérium a kereskedelmi őrlés folytatására adott engedélyeket bármikor visszavonhatja vagy a szükséghez képest bizo­nyos feltételekhez kötheti. 8. §. Kereskedelmi őrlés céljaira a malomba érkező összes készletekről, úgyszintén az azokból készült őrleményekről pontos raktárkönyv fektetendő fel és vezetendő. Úgy a termény- mint az őrlemény­­raktárkönyv minden hét utolsó napján lezárandó, hogy a malom készletei mindenkor könnyen át­­tekinthetők legyenek. 9. §: Kereskedelmi őrlésnél sem a kiőrlési százalék, sem pedig az egyes lisztfajták előállítása nem esik korlátozás alá. A kereskedelmi őrlés során előállított őrlemé­nyeket eladni kizárólag csak azon üzletekben szabad, amelyeket a malom mint elárusító he­lyeit bejelentette. A bejelentés mindenkor az árusítással való megbízással egyidejűleg eszközlendő, ajánlott levélben a közélelmezési minisztériumhoz címezve. 10. §. Minden, kereskedelmi őrlés céljából a malomba kerülő terménynek 20 (húsz) százaléka a köz­­élelmezési minisztérium kirendeltsége rendelke­zésére bocsátandó s amennyiben annak feldol­gozására a malom megbízást nem kapott, tar­tozik ezen 20°/a természetbeni illetéknek meg­felelő terménymennyiséget a termelőt terhelő, kötelezettségek mellett a kirendeltség rendelke­zésére (dispositiojára) a legközelebbi vasúti vagy

Next