Budapesti Közlöny, 1920. július (54. évfolyam, 148-174. szám)
1920-07-10 / 156. szám
w 2 Ha a malom feldolgozandó terménynyel túlzsúfolva nincsen, köteles a malomtulajdonos (bérlő) az őröltető fél terményét feldolgozás szegett a szokásos üzemidő alatt minden esetben átvenni. Búza, rozs, kétszeres, árpa, tatárka, zab, köles, tengeri vagy ocsu a malomba, annak raktárába vagy telephelyére csak őrlési tanúsítvány mellett fogadható be. Az őröltető feleknek terményvisszamázsálásával járó zaklatásának elkerülése végett jogában áll a malomnak az őrlési tanúsítványban feltüntetett terménymennyiségnél többet is átvenni, de legfeljebb a tanúsítványban megjelölt mennyiség 20 (húsz) százaléka erejéig és azon feltétellel, hogy a tényleg átvett terménymennyiséget az átvétellel egyidejűleg tintával vagy tintaceruzával az őrlési tanúsítvány (nem a szelvény) hátlapjára írja. Egyébként az őrlési tanúsítványban feltüntetet menynyiségnél csak a zsák súlyával (zsákonként legfeljebb 2 kg) szabad többet átvenni, más címen (vám, portás, gaz stb.) az őrlési tanúsítványban feltüntetett mennyiségnél többet átvenni nem szabad. Malomellenőrzés során őrlési tanúsítványon feltüntetett mennyiséggel szemben mutatkozó többlet csak az esetben tekinthető igazoltnak, ha, a malom fenti előírásnak pontosan eleget tett. Az őrlési tanúsítványon feltüntetett termények helyett más terményeknek átvétele és illetve feldolgozása tilos. A malom tartozik a behozott terményre vonatkozó őrlési tanúsítványt az őröltető féltől azonnal átvenni, a terményt haladéktalanul, tehát gázosan lemázsálni, az őrlési tételt (a tényleg átvett terménymennyiség feltüntetésével) sorszám és névszerinti lajstromba írni és ennek szánját az őrlési tanúsítványra, valamint annak szelvényére is rávezetni. Az őrlési napló bármilyen formájú egyszerű füzet lehet, oldalait azonban folytatólagosan sorszámmal kell ellátni és a füzetből lapokat kiszakítani tilos. Az őrlési tételek sorszámozása havonként elölről kezdhető. Amennyiben a malomtulajdonos (bérlő) a saját vagy alkalmazottai házi és gazdasági szükségletére dolgoz fel terményt, köteles erről is az őrlési naplóban megfelelő feljegyzést készíteni a termény feldolgozása (tisztítása) előtt. Az őröltető fémek terménye vagy őrleménye csakis zsákokban tartható és minden egyes tétel a fél nevét, a zsákok számát és a súlymennyiséget feltüntető bárcával (megjelöléssel) látandó el. A malom köteles az őrlési tanúsítványokat lefejtetlen szelvénynyel ugyanazon telepen tartani, ahol a felek terménye vagy őrleménye van. A malom telepén más mint az őröltető felek terménye és őrleménye és a vámkereset nem tartható, tehát a malomtulajdonos (alkalmazott) saját termése, gépkeresete stb. sem. A vámőrléssel is foglalkozó szerződéses malomvállalatok szintén kötelesek saját vámkeresetüket más malomvállalatoknak esetleg hozzájuk beutalt vámkeresetétől különválasztva kezelni mindaddig, amíg vámkészletük bejelentetett. Rostálás céljából a malomnak (darálónak) gabonát átvenni nem szabad. A vámot tisztított gabonából (rostálás, koptatás után) kell leszedni és a koptatási, rostálási hulladékot az őröltető félnek vissza kell adni. Az őrlemény kiszolgáltatása alkalmával tartozik a malom a kiszolgáltatandó őrleményt az őröltető jelenlétében lemázsálni. Ha a malom több őröltető fél terményét egyszerre (egy malterban) dolgozza fel, köteles a leőrlés után az egyes őrleménytételeket azonnal lemázsálni, hogy a malomban az egyes őrleménytételek épúgy ellenőrizhetők legyenek, mint a bemázsált és feldolgozatlan terménytételek. Az őröltető fél terményének kiszolgáltatásával egyidejűleg köteles a malom az őrlési tanúsítvány szelvényén a következő adatokat kitölteni : a kiszolgáltatandó liszt (gyöngy, kása) mennyiségét, a kiszolgáltatandó korpa mennyiségét, a kiszolgáltatandó jószágdara mennyiségét, a felszámított vámot és pórlast és a kiszolgáltatott koptatási hulladék mennyiségét. Tartozik ezután a malomtulajdonos (bérlő stb.) az őrési tanúsítvány szelvényét lefejteni (levágni), kerettel és aláírásával, esetleg pecsétjével ellátni és az őröltető félnek kiszolgáltatni. A megőrölt és az őröltető feleknek már kiszolgáltatott tételek őrlési tanúsítványait a malomtulajdonos (kezelő) minden hónap 1. és 15. napján köteles az illetékes kirendeltséghez juttatni. A malom az őröltető felek gabonáját — ha ez technikai akadályokba nem ütközik — ugyanazon sorrendben tartozik feldolgozni és kívánatra a feldolgozott gabonából nyert őrleményeket az őröltető feleknek ugyanazon sorrendben visszaszolgáltatni, mint amilyen sorrendben az őröltető felek gabonájukat a malomba hozták. A malomnak a gabonát őrlés céljából fuvarral összegyűjteni és illetve az őrleményt az őröltetőknek hazavinni (csavarozni) nem szabad. Tilos a malomnak az őrlési vám címén kapott terményt felőrölni vagy bármilyen más módon feldolgozni. Tilos az őröltető felek terménye helyett a vámból őrölt vagy pedig egyéb őrleménykészletet kiszolgáltatni, előlegezni, úgyszintén tilos a behozott terményt részletekben őrölni. Tilos továbbá a malomnak más, mint a kormány hivatott átvevő szervei részére terményt, lisztet vagy bármilyen malomterméket eladni vagy azt más módon forgalomba hozni. Kivételt ezen tekintetben csak a kereskedelmi malmok képeznek. Terményt őrleménynyel cserélni kizárólag csak azon malomvállalatoknak szabad, amelyeknek erre írásos engedélyük van. Engedélyek adásának, úgyszintén régebbi engedélyek visszavonásának joga a közélelmezési miniszteré. Éjjeli üzemet (este 8 órától reggel 6 óráig) a malom csakis folytatólagos (éjjel-nappali) üzem esetén tarthat, vagyis csak az esetben, ha az éjszakát megelőző napon is (legalább déli 12 óra óta) üzemben volt. Kivételt ezen tekintetben csak az elektromos üzemű vagy elektromos áram szolgáltatásával is foglalkozó malomtelepek képeznek. A malomvállalat (daráló stb.) tartozik a jelen rendelet kivonatát képező hirdetményt a malomban feltűnő helyen kifüggeszteni és régebbi ilyen irányú hirdetményeket onnan eltávolítani. 5. §. A vámgabonából gazdasági szükségletre feloldás nem eszközölhető, házi szükségletre (fejenként és havonként legfeljebb 20 kg. gabonát) a malomtulajdonos kérelmére az illetékes kirendeltség eszközölhet feloldásokat. Házi szükséglet címén a malomtulajdonos (bérlő) családtagjain kívül csak a malomtulajdonos (bérlő) által természetbeni ellátásban részesített malmi alkalmazottak részére eszközölhető vámgabonának fenti mértékű feloldása. Ezenkívül a vámgabonából legfeljebb összesen 2 fő, 2 tehén, 3 sertés és a megfelelő számú aprójószág eltartásához (hizlaláshoz) szükséges terménymennyiség oldható fel, de csak azon malomtulajdonosok (bérlők) részére, akiknek nincsen gazdaságuk vagy bérletük. Egyébként a vámgabona gondosan kezelendő és az illetékes kirendeltség rendelkezéséhez (disposíciójához) képest a malom által a legközelebbi vasúti vagy hajóállomáshoz, vagy pedig az ennél nem távolabb eső kijelölt malomba vagy raktárba 10 km. távolságig külön térítés nélkül szállítandó. A vámgabonán kívül a malom minden üzemi felesleget bejelenteni tartozik. Malomellenőrzés alkalmával azonban üzemi feleslegnek csakis a már bejelentett készlet tekintendő. A kirendeltség, illetve annak a vámgabona (üzemi felesleg) átvételére hivatott megbízottja köteles a vámgabonát (üzemi felesleget) beszolgáltató malomnak az átvett gabona(üzemi felesleg) ellenében a malmot megillető őrlési díjat a gabona (üzemi felesleg) átvételekor azonnal kifizetni. A vámőrlési díj nagyságát f. évi július hó 15-től kezdődőleg a mindenkori üzemköltségek figyelembevételével időről-időre a közélelmezési miniszter a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértőleg állapítja meg. Amennyiben a malom a vámgabonát a telepéhez eső legközelebbi vasúti vagy hajóállomásnál és illetve 10 km.-nél tovább fuvarozta volna, tartozik a gabona átvevője a különbözeti fuvardíjat is megfizetni. Ezen térítés nagyságát a helyi viszonyok figyelembevételével az illetékes kirendeltség állapítja meg. Ha a vámgabona minőségének vagy keverékének mennyisége tekintetében a vámgabona átadója az átvevővel megállapodni nem tud, a vámgabonából közösen vagy hatóságilag mintát vesznek és pecsételnek, melyet minősítés céljából az illetékes kirendeltséghez kell felterjeszteni. Egyébként az átvevő tartozik a vámgabonát minden esetben átvenni. A minősítés az átvétel helyén történik. Zsákokról, zsákzsinegről a vámgabona átvevője tartozik gondoskodni.. Vámgabona kizárólag csak az illetékes kirendeltségnek adható át s ha annak átadását bármely hatóság követelné vagy karhatalommal kísérelné meg annak átvételét, tartozik a malomvállalat erről az illetékes kirendeltséget táviratilag vagy távbeszélőn haladéktalanul értesíteni és tőle védelmet kérni, minthogy egyébként a malomtulajdonos (bérlő) mennyiségileg is felelősséggel tartozik. Minden malomnak jogában áll a készletét képező árpát, zabot vagy tengerit (búzát, rzsot, kétszerest nem) azonos mennyiségű búza, rozs vagy kétszeres beszolgáltatása ellenében kiszolgáltatni. Ilyen csere címén azonban a malomban tároló és őrlési tanusítványnyal el nem látott készletek igazoltaknak nem tekinthetők, a malomban tehát ezen címen sem szabad őrlési tanúsítvány nélkül készleteket tárolni. 6. §. Tekintettel a gőzüzemű malmok fűtőanyaggá való ellátásának nehézségeire, további intézkedésig ilyen malomvállalatok (ha kiutalt fűtőanyaguk nincsen) fűtőanyagot az őröltető féltől követelhetnek, kötelesek azonban ennek a főszolgabíró (polgármester) által a mindenkori maximális ár keretén belül megállapítandó árát az őröltető félnek készpénzben megfizetni. Az igényelhető fűtőanyag őrlésnél és hántolásnál a behozott gabona súlyának szénben legfeljebb 25°/p-át fában , 30°/o-át darálásnál, zúzásnál és egyéb feldolgozásnál pedig legfeljebb ennek felét teheti ki. Budapest Közlöny 1920 julius 10. 11. Kereskedelmi őrlés. 7. §. Azon malomvállalatok, amelyek kereskedelmi őrléssel (hántolással stb. a továbbiakban csak »kereskedelmi őrlés«) kívánnak foglalkozni, ezen igényüket a közélelmezési minisztériumnak tartoznak bejelenteni és kereskedelmi őrlést csak a közélelmezési minisztérium írásos engedélye alapján folytathatnak. Kereskedelmi őrlésre kizárólag csak azon malomtelepek kaphatnak engedélyt, amelyek vámőrléssel egyáltalában nem foglalkoznak, illetve a vámőrlést a közélelmezési minisztériumnak kereskedelmi őrlés engedélyezésére vonatkozó leiratának vételekor haladéktalanul beszüntetik. A közélelmezési minisztérium a kereskedelmi őrlés folytatására adott engedélyeket bármikor visszavonhatja vagy a szükséghez képest bizonyos feltételekhez kötheti. 8. §. Kereskedelmi őrlés céljaira a malomba érkező összes készletekről, úgyszintén az azokból készült őrleményekről pontos raktárkönyv fektetendő fel és vezetendő. Úgy a termény- mint az őrleményraktárkönyv minden hét utolsó napján lezárandó, hogy a malom készletei mindenkor könnyen áttekinthetők legyenek. 9. §: Kereskedelmi őrlésnél sem a kiőrlési százalék, sem pedig az egyes lisztfajták előállítása nem esik korlátozás alá. A kereskedelmi őrlés során előállított őrleményeket eladni kizárólag csak azon üzletekben szabad, amelyeket a malom mint elárusító helyeit bejelentette. A bejelentés mindenkor az árusítással való megbízással egyidejűleg eszközlendő, ajánlott levélben a közélelmezési minisztériumhoz címezve. 10. §. Minden, kereskedelmi őrlés céljából a malomba kerülő terménynek 20 (húsz) százaléka a közélelmezési minisztérium kirendeltsége rendelkezésére bocsátandó s amennyiben annak feldolgozására a malom megbízást nem kapott, tartozik ezen 20°/a természetbeni illetéknek megfelelő terménymennyiséget a termelőt terhelő, kötelezettségek mellett a kirendeltség rendelkezésére (dispositiojára) a legközelebbi vasúti vagy