Budapesti Közlöny, 1920. szeptember (54. évfolyam, 200-224. szám)
1920-09-22 / 217. szám
2 az eddig illetékes cégbíróságnál már bejegyzett cégre vonatkozik, a jelen rendelet szempontjából további bejegyzésnek kell tekinteni. 2. §. Az 1. §. szerint járó díjakat a cégbejegyzésre irányuló szóbeli kérelem előterjesztésekor vagy a kérvény benyújtásakor kell a királyi törvényszék elnöki letétkezelőjénél lefizetni. Ha a bejegyzést kérő fél a cégbejegyzési kérelem előterjesztésekor vagy a kérvény benyújtásakor a cégbejegyzés közzétételéért járó díjat le nem fizeti, vagy a rendelet értelmében járó díjnál csekélyebb összeget fizet le, a cégbíróság felhívja a folyamodót arra, hogy a jelen rendelet értelmében járó díjat 8 nap alatt fizesse meg s ha a fél e felhívásnak a kitűzött határidő alatt eleget nem tesz, a cégbíróság a bejegyzésre irányuló kérelmet végzéssel visszautasítja; e végzés ellen egyfokú felfolyamodásnak van helye. A jelen rendelet értelmében járó díjnál nagyobb összeg befizetése esetében, valamint akkor is, ha a bejegyzés közzététele a bejegyzési kérelem nem teljesítése miatt vagy egyéb okból elmarad, a cégbíróság a feleslegesen fizetett céghirdetési díjat vagy a díjnak feleslegesen fizetett többletét a folyamodónak hivatalból visszautalja. 3. §. A kir. törvényszék elnöki letétkezelője a kezéhez fizetett céghirdetési díjakat a mellékelt minta szerint szerkesztett naplóba (céghirdetési díjak naplója) jegyzi be és azt az elnöki naplóba bevezetett egyéb összegektől elkülönítva kezeli. A befolyt pénzösszeget ellennyugta beszolgáltatásával és nyugta ellenében évnegyedenként kell elküldeni az illetékes kir. állampénztárba. Az esetleges visszautalások fedezete céljából a megelőző évnegyedben befolyt összeg 10%-a visszatartható. A céghirdetési díjak naplójának kivonatát évnegyedenként lezárás után a m. kir. kereskedelemügyi miniszteri számvevőségnek kell megküldeni. 4. §. Ez a rendelet 1920. évi október hó 1. napján lép életbe. Az e nap előtt benyújtott beadványokon alapuló bejegyzések kihirdetésének díjára az eddigi szabályok irányadók. Budapest, 1920. évi szeptember hó 17. napján. Tomcsínyi Vilmos Pál s. k., m. kir. igazságügyminiszter. Msgy. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérim 111.200/V. 1920. szám. A vallás- és közoktatásügyi magyar királyi miniszter ül.209. számú rendelete a fiú- és leányközépiskolák felvételi és tandíjának felemelése és a közszolgálati alkalmazottak gyermekeinek nyújtandó tandíjkedvezmények tárgyában. I. Valamennyi tanker, kir. főigazgatónak. II. A budapesti országos középiskolai tanárképző■ intézet igazgatóságának. I—II. Az államkincstárnak súlyos helyzete és az iskolákra fordított dologi kiadásoknak nagy emelkedése elkerülhetetlenné teszi, hogy a középiskolák felvételi és tandíjait az iskolázáshoz fűződő érdekeknek és a szociális szempontoknak a teljes figyelembevételével az 1920/21. tanévtől kezdve felemeljem. E célból mindazokra a fiú- és leányközépiskolákra nézve, amelyeknek tandíja az államkincstárba vagy a tanulmányi alapba folyik be, a következőkép rendelkezem: 1. Felvételi díj az eddigi 20 korona helyett 50 korona, a fél- és háromnegyed és egész tandíjmentes, valamint a közalkalmazotti tandíjkedvezményben részesülő nyilvános tanulók e tandíjnak felét fizetik. 2. Az évi tandíj összege a budapesti tanárképző-intézet gyakorló főgimnáziumban egyezer (1000) korona, a többi budapesti főközépiskolában, és a VI. ker. állami felső leányiskolában és leánygimnáziumban 520, a budapesti gimnáziumoknak, Budapesten kívül fiókintézeteiben 440, a vidéki leányközépiskolákban 440, a vidéki fiúközépiskolákban 360, 400 és 440 korona. Az egyes intézetekre nézve megállapított tandíj összegét a mellékelt kimutatás tünteti fel. 3. Mindazok a fiú- és leányközépiskolai nyilvános tanulók, akiknek szülei az 1917. évi IX. t.-c. 14. §-a II. pontja alapján a családi pótlék szempontjából az első csoportba tartoznak, továbbá a nemzeti hadsereg és a magyar királyi csendőrség szolgálatában álló havidíjasok az ezredesi rangfokozatig bezárólag az ezen csoportba tartozó nyugdíjasok gyermekei, valamint az ugyanezen csoportba tartozók árvái mindaddig, míg legalább általános elégséges előmenetelt tanúsítanak, az állami kir. kath. és oly középiskolákban, amelyekben a tandíj a magyar tanulmányi alapba folyik be, százalékon felül következő kedvezményben részesitendők. Az évi tandíj a gyakorló főgimnáziumban 1000 korona helyett 200, valamennyi többi fiú- és leányközépiskolában 100 korona. 4. Tekintve azt, hogy a városi alkalmazottaknak az 1912. évi LVIII. t.-c. 18. §-a családi pótlékot vagy annak megfelelő illetményt biztosít és tekintve, hogy a községi alkalmazottak az 1917. évi IX. t.-c. 14. §-a I. 13—16. pontjai alapján családi pótlékban részesülnek, a fenti 3. pontban jelzett kedvezmények a városi és községi alkalmazottakra is vonatkoznak. 5. Nem részesíthetők a 3. pontban jelzett kedvezményben az osztályt ismétlők sem az I., sem a II. félévben. A javítóvizsgálat útján felsőbb osztályba jutottak pedig az I-bő félévben. Nem részesíthetők e kedvezményben azok sem, akiknek maguknak, feleségüknek vagy a középiskolába járó gyermeküknek szóbajöhető magánvagyonuk van. Ha e tekintetben vitás kérdés merül fel, az igényjogosultság tekintetében az illetékes tankerületi kft. főigazgató dönt. 6. A százalékon felüli közalkalmazotti tandíjkedvezmény nem hivatalból adományoztatok, hanem azt az igényjogosultaknak kérniök kell. Az igazgató, ha folyamodó vagyontalanságáról meg van győződve, a folyamodókat a hatósági vagyontalansági bizonyítvány bemutatásától felmentheti, ellenkező esetben a hatósági bizonyítvány bemutatása kötelező. Az egyszer megadott közalkalmazotti tandíjkedvezményt az illető tanuló azután újabb folyamodás nélkül mindaddig megtartja, míg előmenetele legalább elégséges rendű és vagyoni viszonyai nem változnak. 7. Az 1917. évi IX. t.-c. 14. §-a II. pontján a családi pótlék szempontjából a 2. és 3. csoportba sorozottaknak gyermekei, valamint az ebbe a csoportba tartozó nyugdíjasok gyermekei és az ebbe a csoportba tartozók árvái oly községek középiskoláiba, ahol fiú, illetőleg leány polgári iskola nincs, az I—IV. osztályokban ugyanolyan feltételek mellett kaphatnak közalkalmazotti tandíjkedvezményt és ezt ugyanolyan feltételek mellett tartják meg, mint az előző 3. pontban említett közalkalmazottak; egyébként pedig csak akkor, ha a tandíjmentesség elnyerése általános feltételeinek megfelelnek (legalább annyi jó, mint elégséges osztályzat). A már elnyert kedvezményt addig tartják meg, míg ugyanezen feltételeknek megfelelnek. Ugyanilyen kedvezményre jogosultak a nemzeti hadseregbeli és a magyar királyi csendőrségi altisztek gyermekei is. 8. Az előző 7. pontban említett közalkalmazottak gyermekei nem részesíthetők a közalkalmazottak tandíjkedvezményében, ha maguknak, feleségüknek vagy a középiskolába járó gyermeküknek szóba jöhető magánvagyonuk van. 9. Az első osztályba lépő tanulók közül a jelen rendeletem 3—7. pontjában említett igényjogosultak százalékon felüli közalkalmazotti tandíjkedvezményben szintén részesítendők s ha ezeknek I. félévi értesítője az előírt követelményeknek meg nem felel, a százalékon felül nyert tandíjkedvezményt visszatéríteni nem tartoznak, de második félévre viszont kedvezményüket már meg nem tartják. Ha azonban Ugyanezen igényjogosultak a százalékon felül nyert közalkalmazotti tandíjkedvezményen kívül még további mentességet kaptak, erre a százalékon belül nyert további kedvezményre csak akkor tarthatnak számot, ha a tandíjmentesség általános követelményeinek (Tand. Sz. 14. §.) megfelelnek. Ha nem felelt volna meg, az i-ső félévi további mentességét (100, illetőleg 50 fv-t) visszatéríteni tartozik. 10. Az 1-ső osztályba lépő tanulók közül az igényjogosultak a fent említett közalkalmazotti tandíjkedvezményben szintén részesítendők. Megjegyzendő, hogy az igazgatók az első osztályba lépő nem közalkalmazottak gyermekei az első félévben tandíjkedvezményben csakis feltételesen s ez esetben is csak kivételesen részesíthetik. A feltételesen tandíjkedvezményben részesített tanuló kedvezménye (fél-, háromnegyed vagy egész mentesség) csakis akkor válik véglegessé, ha első félévi értesítője a tandíjmentességnek a tandíjszabályzat 14 §-ában felsorolt feltételeknek megfelel. Ha értesítője a feltételeknek nem felel meg, a feltételesen elengedett tandíjat az első félévre visszamenőleg is megfizetni tartozik. 11. Jelen rendeletem a 3.038/1913. évi. szám alatt kiadott tandíjszabályzatnak a tanférfiak gyermekeire szóló intézkedéseit nem érinti, ezek tehát, ha előmenetelük a tandíjszabályzat 14. §-ában felállított feltételeknek megfelel, ezentúl is százalékon felül teljes tandíjmentességben részesítendők és pedig az e-ső osztályba lépők már az első félévben is. 12. A felmenthető tanulók számának megállapításánál a százalékon felül közalkalmazotti tandíjkedvezményben részesített tanulók számát olyképen kell levonni, hogy a tanulók számából közalkalmazotti tandíjkedvezményben részesített tanulók számának */* része vonandó le. Vagyis, ha például egy intézetben a tanulók száma 360, a tandíjmentességi százalék 15, a százalékon felmentendő tanférfiak gyermekeinek száma 15, a százalékon felül közalkalmazotti tandíjkedvezményben részesítendő igényjogosultak száma 80, 60(15 , 75 egész mentesség), akkor 360—75 . 285 tanuló után számítandó a 15 százalék, vagyis az igazgató 42 mentességet adományozhat. 13. Természetes, hogy a jelen rendeletem 3. és 7. pontjában felsorolt igényjogosultak, ha előmenetelük a tandíjszabályzat 14. §-ának megfelel, a százalékon felül nyert közalkalmazotti tandíjkedvezményen felül a megállapított mentességi százalékon belül a még hátramaradó 200, illetőleg 100 K fizetés alól is felmenthető. Az így elengedett 200, illetőleg 100 K valamennyi fiú- és leányközépiskolánál mintegy negyed tandíjkedvezmény számolandó el. 14. A leánygimnáziumi tagozat tanulóinak tandíjmentességét illetőleg a 65.425/1917. és 53.294/1918. számú rendeletekben foglalt korlátozások megszűnnek s a leánygimnáziumi tanulókra is minden tekintetben a többi középiskolai tanulók tandíjmentességére vonatkozó elvek érvényesek. 15. A tandíjmentesség adományozásánál a kisebb keresetű fix fizetésű szülőkre különös tekintettel kell lenni. 16. A magántanulók úgy a fiú-, mint a leányközépiskolákban a budapesti állami középiskolákra megállapított tandíjat (520 korona) fizetik. A magántanulók közül a tanker. kir. főigazgatók csakis azokat részesíthetik kedvezményben, akik vagy 1. igazolt betegségük, vagy 2. előrehaladottabb koruk miatt, mely a nyilvános iskolába járást nem engedi meg, 3. vagy azért kénytelenek magánúton tanulni, mert szüleik megfelelő középiskolával nem biró helyen laknak s gyermeküknek a városban való elhelyezésével járó költségeket viselni nem tudják. 17. A fenti 3. és 7. pontban említett közalkalmazottak magántanuló gyermekei abban az esetben, ha a 16. pontban említett okokból tértek magántanulásra, mint magántanulók is közalkalmazotti tandíjkedvezményben részesítendők és a felvételi díjnak felét fizetik ugyanolyan felvételek és korlátozások mellett, mint a közalkalmazottaknak középiskolába járó nyilvános tanuló gyermekei. 18. A fiúközépiskolákban vizsgázó leánymagántanulókra a fenti 16. pontban foglalt korlátozások nem állnak fenn, ha oly községben laknak, amelyben leányközépiskola nincsen. 19. A menekült és a megszállt területekről magyar középiskolába vizsgázni átjövő magántanulók tandíjmentességét illetőleg semmiféle korlátozást nem állítok fel s igy reájuk nézve a 12.222/1913. és az alábbi 20. pontban foglalt korlátozások sem érvényesitendők. Ezek tandíjmentességének adományozásánál a tanker. kir. főigazgatók a szociális és a nemzeti szempontok teljes figyelembe vételével járjanak el. 20. A nem rendes időben vizsgázó magántanulók 50°/%-kal magasabb tandíjat fizetnek. A nem rendes időben vizsgázó magántanulóknak, a fenti 19. pontban említett tanulók kivételével csakis a miniszter adhat tandíjkedvezményt. Budapest» Közlöny 1920 szeptember 22.