Budapesti Közlöny, 1920. szeptember (54. évfolyam, 200-224. szám)

1920-09-26 / 221. szám

t Budapest, Közlöny 1920 szeptember 26. zási főfelügyelőség személyzeti létszámába vasúti és hajózási biztossá kinevezte. A budapesti kir. ítélőtábla elnöke dr. Máthé László karosai és dr. Tóth Béla győrszemerei lakosokat végleges minőségben. Tamás Jenő, dr. Bézay Jenő, ujfalusy Némethy Imre, Hat­vany László budapesti és nagyidai Berzsenyi Géza nagykörűi lakosokat pedig ideiglenes minő­ségben a budapesti kir. ítélőtábla kerületébe díjas joggyakornokokká kinevezte. A m. kir. ramisztériu­mok 8.223/1920. E E. számú rendelete a megszállás következtében menekült és kamará­juktól elszakított ügyvédekről. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes ren­delkezések alapján a következőket rendeli: 1. §• A megszállás következtében menekült ügy­védek felett az ügyvédi rendtartásról szóló tör­vényekben gyökerező felügyeleti és fegyelmi hatóságot ideiglenesen a menekült ügyvéd tar­tózkodó helye szerint illetékes ügyvédi kamara gyakorolja. Ha a tartózkodó helyre nézve illetékes ügyvédi kamara székhelye megszállott területen van, a felügyeleti és fegyelmi hatóság gyakorlására a meg nem szállott területen fekvő az az ügyvédi kamara illetékes, amelynek székhelye legközelebb esik a megszállott kamarai székhelyhez. Kétség esetében az illetékes ügyvédi kamarát az igazság­ügyminiszter jelöli ki. Az előbbi bekezdés rendelkezései állanak azokra az ügyvédekre is, akik meg nem szállott területen levő állandó lakhelyük szerint olyan ügyvédi kamarához tartoznak, amelynek szék­helye, megszállott területen van. 2­ §• Az 1. §. szerint illetékes ügyvédi kamarának a menekült ügyvédekről névjegyzéket kell vezetnie. E névjegyzékbe fel kell venni minden mene­kült ügyvédet, aki ebből a célból a kamaránál jelentkezik, ott hitelt érdemlően igazolja, hogy az ügyvédség gyakorlására jogosult és ünnepé­lyesen kijelenti, hogy más államhatalomnak hűsé­get nem fogadott. A felvétel kérdésében hozott határozatról a kamara a jelentkező ügyvédet értesíti. A fel­vételt elrendelő határozat a bíróságok és ható­ságok előtt az ügyvéd igazolására szolgál. 3. §• A kamarának a felvételt megtagadó határo­zata ellen, kézbesítésétől számított 8 nap alatt, a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsához felebbezés­­nek van helye. A m. kir. Kúria ügyvédi tanácsa az idegen államnak fogadott hűség ellenére is (2. §.) elrendelheti a jelentkező ügyvédnek a névjegy­zékbe felvételét, ha ezt a kényszerítő körül­mények figyelembe vételével helyén­valónak találja.­ ­ §• A menekült ügyvéd új tartózkodó helyén rend­szeres ügyvédi gyakorlatot csak a névjegyzékbe felvételét elrendelő határozat alapján folytathat. Azok a menekült ügyvédek, akik tartózkodó helyükön már e rendelet életbelépése előtt meg­kezdték ügyvédi gyakorlatukat, kötelesek az ille­tékes kamaránál e rendelet életbelépésétől szá­mított 15 nap alatt a névjegyzékbe felvételüket kérni. A 10.700/1920. I. M. számú (Igazságügyi Közlöny XXIX. évfolyam 271. lap) rendelet 3. §-ában megszabott esküt a menekült ügyvéd is köteles letenni. 5. §. A menekült ügyvédek névjegyzékébe felvett ügyvédre a kamara mérsékelt összegű tagdíj­járulékot róhat ki. Az ilyen ügyvéd a kamara közgyűlésén csak a menekült ügyvédekre vonatkozó kérdésekben szólalhat fel és szavazhat, kamarai kirendelé­seknél azonban a rendes tagokkal egyenlő el­bánás alá esik; nyugdíjjárulékát a felvevő kamará­nál lefizetheti s a kamara köteles a nyugdíj­járulékot az országos ügyvédi gyám- és nyugdíj­­intézetnek beszolgáltatni. 6. §. Ha a menekült ügyvéd a 2. §-ban megszabott előfeltételeken felül hitelt érdemlően igazolja, hogy tartózkodó helyén állandóan megtelepedett, kérelmére a kamara őt rendes tagjainak laj­stromába felveheti. Az 1874: XXXIV. t.-c. 8. §-ában meghatá­rozott kitörlés céljából azt a kamarát, amely­nek a menekült ügyvéd tagja volt, értesíteni kell, mihelyt az érintkezés ezzel a kamarával lehetővé válik. 7. §• Az 1. §. harmadik bekezdésében említett ügy­védekről az illetékes ügyvédi kamara (1. §. máso­dik bekezdése) külön névjegyzéket vezet. E kamaránál az említett ügyvédek a névjegy­zékbe való felvételük végett e rendelet életbe­lépésétől számított 15 nap alatt írásban jelent­kezni kötelesek. Az 5. §. rendelkezései ezekre az ügyvédekre is irányadók. 8. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1920. évi szeptember hó 22-én. Gráf Teleki Pál s. k., m. Mr. miniszterelnök. A m. k­r. földmivelésügyi miniszternek 108.509/1820. sz. rendelete a paprikaminőségek, a minősítési eljárás és a minősítési díj megállapítása tárgyában. A m. kir. minisztérium 4.810/1920. M. E. sz. rendeletének 3. §-ában kapott felhatalmazás alapján a 105.100/1920. F. M. sz. rendelet 6. §-a értelmében az alábbiakat rendelem: 1. §• Az őrölt paprika háromféle minőségben, úgy­mint: elsőrendű, másodrendű és harmadrendű minőségben hozható forgalomba. Az elsőrendű (erste Qualität, premier qualité, first quality) paprika alatt az eddigi édes­ nemes (edelsüss, red­eux deux, noble sweet) elsőrendű csipedett, csuma-, szár- és csészementes, kiere­zett hüvelyből és mosott magból őrölt élénk tüzes-piros színű, édes zamatos ízű, továbbá a félédes gulyás (halbsüss, demi doux, half sweet) elsőrendű, csuma-, szár- és csészementes, csipedett és döngölt hüvelyből és mosott mag­ból készült élénk tüzes-piros szinü, végül a rózsapaprika (Rosenpaprika, rose, rose) néven ismert elsőrendű, csuma-, szár- és csészementes, portól megtisztított, paprikahüvelyből készült, élénk tüzes-piros szinü paprikaőrlemény értendő. Az elsőrendű paprika forgalma alá tartozó minőség több magot nem tartalmazhat, mint amennyi természetszerűleg benne volt; homok­tartalma 0,6%-nál, hamutartalma pedig 6­ 5%-nál nagyobb nem lehet. A másodrendű (secunda Qualität, secondo qualité, second quality) paprika alatt oly paprika­őrlemény értendő, mely másodrendű teljes pap­­rikahüvelyből készült szármentes, legalább tégla­vörös szinű s legfeljebb 15% homokot és 7% hamut tartalmaz. Harmadrendű (terzsa Qualität mercantila qualité, mercantile quality) paprika alatt oly paprika őrlemény értendő, mely hüvelyből, hüvelyhulladékokból, szárból és csumából ter­mészetes arányban készült; téglapiros, esetleg pirosas-barna színű s legfeljebb 3% homokot tartalmaz. Az elsőrendű minőségű fajokat »édes-nemes«, »félédes gulyás« vagy »rózsapaprika« elnevezés­sél csakis abban az esetben szabad forgalomba hozni, ha az őrleménynek azt a minőségét az illetékes vegyvizsgáló állomás a fél kérelmére külön megállapította. E külön megállapítással okozott költségtöbbletet az érdekelt fél a 3 §-ban említett díjakon felül külön tartozik megtéríteni. , 2. §. A minősítést az illetékes vegyvizsgáló állomás rendszerint a malomban végzi. A malmoknak a kész őrleményeket oly helyi­ségben kell megőrizniök, hol a mintavétellel, zsákvarrással, ólomzárolással járó munkálatok az eljáró közegek veszélyeztetése nélkül elvégez­hetők. 3. §. A megállapított minőségű osztályokba be nem sorolható őrleményekért métermázsánként 20 korona, szitaporért métermázsánként 10 korona minősítési díj fizetendő. A malomsöpredék térí­tés nélkül a Gyógy- és Ipari Növényforgalmi Iroda rendelkezésére bocsátandó. A minősítési eljárásért a paprika tulajdonosa minősítési díjat tartozik fizetni, melynek nagy­sága a paprika kereskedelmi ára szerint időről­­időre fog megállapítást nyerni. A minősítési díjat, melyben a mintavételi díj is bennfoglalta­­tik, további intézkedésemig mindegyik minő­ségre métermázsánként egyelőre 100 koronában állapítom meg. A minősítési díj Szegeden a Gyógy- és Ipari Növényforgalmi Iroda telepénél, másutt abban a malomban fizetendő, ahol a minősítés történik, még­pedig a minősítésről szóló bizonylat kiadása alkalmával. A malom a beszedett minősítési díjakat az őrlési tanúsítványokkal együtt köteles az illetékes vegykisérleti állomásnak hetenként részletes elszámolás kíséretében beküldeni. A minősítési díjak lefizetése és a minősítési bizonylat átvétele előtt a malom az őrleményt a félnek ki nem adhatja és azt a fél el nem szállíthatja. Budapest, 1920 szeptember 24-én. Magyar kir. földmivelésügyi miniszter helyett: Szomjas Lajos s. k., államtitkár. A m. fels. fzeresfee­elemügyi miniszter 68.914/1929. számú rendelete­ s vasúti fuvarlevélűrlapok kiállításáról és keze­léséről, a kincstári bélyegzett űrlapokon a m. kir. állami nyomdában előállított vasúti fuvarlevelek kötelező használatáról szóló 27.587/1917. K­M. számú szabályrendelet 7 és 9. pontjainak módo­sítása tárgyában. A vasúti fuvarlevélárlapok előállítási költségé­nek drágulása folytán a m. kir. pénzügyminisz­ter úrral egyetértőleg a vasúti fuvarlevélűrlapok kiállításáról és kezeléséről, a kincstári bélyegzett űrlapokon a m. kir. államnyomdában előállított vasúti fuvarlevelek kötelező használatáról szóló 27.587/1917. K. M. sz. *Szabályrendelet«-et következőleg módosítom: 1. a 7. d) pont szövege a következő lesz: »Ha a rányomási munkadíjak, amelyeket idő­szakonként a m. kir. államnyomda igazgatósága állapít meg és tesz közzé, a megrendelés átadása­kor az illető hivatalnál előre befizettetnek « 2. A 9. pont eddigi szövege helyett a követ­kező új szöveg lesz: »A fuvarlevelek ára mindenféle űrlapnál egy­formán (a nemzetközi gyors- és teh­eráru űrlapok­nál a másodpéldányok űrlapjaival együtt) — 1000 darabonként 500 K, 100 darabonként 50 K — kicsinyben való eladásnál darabonként 50 fillér. Ezekben az árakban a kincstári bélyegilleté­kek és a 7. pontban jelzett rányomatási munka­díjak benn nem foglaltatnak.« 3. A 11. pont első bekezdésének új szövege a következő lesz: »Az elrontott fuvarlevélárlapok darabonként 50 fillér ráfizetése mellett cseréltetnek ki.« 4. A 12. pont első bekezdésének utolsóelőtti sorában »2 fillér« helyett »50 fillér« teendő­ Ezek a módosítások jelen rendelet hatályba léptétől 1920. évi október hó 1-től érvényesek. Budapest, 1920. évi szeptember hó 22-én. A m. str. kereskedelemügyi miniszter rendeletéből: j­ezse­ffy s. k. min. tanácsos. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 66.999/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján meg­engedte, hogy a Kaposvár—Mocsoládi h. é. r. r.-t. budapesti bej. cég az 1919. üzletévre vonat­kozó évi rendes közgyűléseit 1920. évi december 31-ig elhalaszthassa.

Next