Budapesti Közlöny, 1920. szeptember (54. évfolyam, 200-224. szám)
1920-09-26 / 221. szám
t Budapest, Közlöny 1920 szeptember 26. zási főfelügyelőség személyzeti létszámába vasúti és hajózási biztossá kinevezte. A budapesti kir. ítélőtábla elnöke dr. Máthé László karosai és dr. Tóth Béla győrszemerei lakosokat végleges minőségben. Tamás Jenő, dr. Bézay Jenő, ujfalusy Némethy Imre, Hatvany László budapesti és nagyidai Berzsenyi Géza nagykörűi lakosokat pedig ideiglenes minőségben a budapesti kir. ítélőtábla kerületébe díjas joggyakornokokká kinevezte. A m. kir. ramisztériumok 8.223/1920. E E. számú rendelete a megszállás következtében menekült és kamarájuktól elszakított ügyvédekről. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli: 1. §• A megszállás következtében menekült ügyvédek felett az ügyvédi rendtartásról szóló törvényekben gyökerező felügyeleti és fegyelmi hatóságot ideiglenesen a menekült ügyvéd tartózkodó helye szerint illetékes ügyvédi kamara gyakorolja. Ha a tartózkodó helyre nézve illetékes ügyvédi kamara székhelye megszállott területen van, a felügyeleti és fegyelmi hatóság gyakorlására a meg nem szállott területen fekvő az az ügyvédi kamara illetékes, amelynek székhelye legközelebb esik a megszállott kamarai székhelyhez. Kétség esetében az illetékes ügyvédi kamarát az igazságügyminiszter jelöli ki. Az előbbi bekezdés rendelkezései állanak azokra az ügyvédekre is, akik meg nem szállott területen levő állandó lakhelyük szerint olyan ügyvédi kamarához tartoznak, amelynek székhelye, megszállott területen van. 2 §• Az 1. §. szerint illetékes ügyvédi kamarának a menekült ügyvédekről névjegyzéket kell vezetnie. E névjegyzékbe fel kell venni minden menekült ügyvédet, aki ebből a célból a kamaránál jelentkezik, ott hitelt érdemlően igazolja, hogy az ügyvédség gyakorlására jogosult és ünnepélyesen kijelenti, hogy más államhatalomnak hűséget nem fogadott. A felvétel kérdésében hozott határozatról a kamara a jelentkező ügyvédet értesíti. A felvételt elrendelő határozat a bíróságok és hatóságok előtt az ügyvéd igazolására szolgál. 3. §• A kamarának a felvételt megtagadó határozata ellen, kézbesítésétől számított 8 nap alatt, a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsához felebbezésnek van helye. A m. kir. Kúria ügyvédi tanácsa az idegen államnak fogadott hűség ellenére is (2. §.) elrendelheti a jelentkező ügyvédnek a névjegyzékbe felvételét, ha ezt a kényszerítő körülmények figyelembe vételével helyénvalónak találja. §• A menekült ügyvéd új tartózkodó helyén rendszeres ügyvédi gyakorlatot csak a névjegyzékbe felvételét elrendelő határozat alapján folytathat. Azok a menekült ügyvédek, akik tartózkodó helyükön már e rendelet életbelépése előtt megkezdték ügyvédi gyakorlatukat, kötelesek az illetékes kamaránál e rendelet életbelépésétől számított 15 nap alatt a névjegyzékbe felvételüket kérni. A 10.700/1920. I. M. számú (Igazságügyi Közlöny XXIX. évfolyam 271. lap) rendelet 3. §-ában megszabott esküt a menekült ügyvéd is köteles letenni. 5. §. A menekült ügyvédek névjegyzékébe felvett ügyvédre a kamara mérsékelt összegű tagdíjjárulékot róhat ki. Az ilyen ügyvéd a kamara közgyűlésén csak a menekült ügyvédekre vonatkozó kérdésekben szólalhat fel és szavazhat, kamarai kirendeléseknél azonban a rendes tagokkal egyenlő elbánás alá esik; nyugdíjjárulékát a felvevő kamaránál lefizetheti s a kamara köteles a nyugdíjjárulékot az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetnek beszolgáltatni. 6. §. Ha a menekült ügyvéd a 2. §-ban megszabott előfeltételeken felül hitelt érdemlően igazolja, hogy tartózkodó helyén állandóan megtelepedett, kérelmére a kamara őt rendes tagjainak lajstromába felveheti. Az 1874: XXXIV. t.-c. 8. §-ában meghatározott kitörlés céljából azt a kamarát, amelynek a menekült ügyvéd tagja volt, értesíteni kell, mihelyt az érintkezés ezzel a kamarával lehetővé válik. 7. §• Az 1. §. harmadik bekezdésében említett ügyvédekről az illetékes ügyvédi kamara (1. §. második bekezdése) külön névjegyzéket vezet. E kamaránál az említett ügyvédek a névjegyzékbe való felvételük végett e rendelet életbelépésétől számított 15 nap alatt írásban jelentkezni kötelesek. Az 5. §. rendelkezései ezekre az ügyvédekre is irányadók. 8. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1920. évi szeptember hó 22-én. Gráf Teleki Pál s. k., m. Mr. miniszterelnök. A m. kr. földmivelésügyi miniszternek 108.509/1820. sz. rendelete a paprikaminőségek, a minősítési eljárás és a minősítési díj megállapítása tárgyában. A m. kir. minisztérium 4.810/1920. M. E. sz. rendeletének 3. §-ában kapott felhatalmazás alapján a 105.100/1920. F. M. sz. rendelet 6. §-a értelmében az alábbiakat rendelem: 1. §• Az őrölt paprika háromféle minőségben, úgymint: elsőrendű, másodrendű és harmadrendű minőségben hozható forgalomba. Az elsőrendű (erste Qualität, premier qualité, first quality) paprika alatt az eddigi édes nemes (edelsüss, redeux deux, noble sweet) elsőrendű csipedett, csuma-, szár- és csészementes, kierezett hüvelyből és mosott magból őrölt élénk tüzes-piros színű, édes zamatos ízű, továbbá a félédes gulyás (halbsüss, demi doux, half sweet) elsőrendű, csuma-, szár- és csészementes, csipedett és döngölt hüvelyből és mosott magból készült élénk tüzes-piros szinü, végül a rózsapaprika (Rosenpaprika, rose, rose) néven ismert elsőrendű, csuma-, szár- és csészementes, portól megtisztított, paprikahüvelyből készült, élénk tüzes-piros szinü paprikaőrlemény értendő. Az elsőrendű paprika forgalma alá tartozó minőség több magot nem tartalmazhat, mint amennyi természetszerűleg benne volt; homoktartalma 0,6%-nál, hamutartalma pedig 6 5%-nál nagyobb nem lehet. A másodrendű (secunda Qualität, secondo qualité, second quality) paprika alatt oly paprikaőrlemény értendő, mely másodrendű teljes paprikahüvelyből készült szármentes, legalább téglavörös szinű s legfeljebb 15% homokot és 7% hamut tartalmaz. Harmadrendű (terzsa Qualität mercantila qualité, mercantile quality) paprika alatt oly paprika őrlemény értendő, mely hüvelyből, hüvelyhulladékokból, szárból és csumából természetes arányban készült; téglapiros, esetleg pirosas-barna színű s legfeljebb 3% homokot tartalmaz. Az elsőrendű minőségű fajokat »édes-nemes«, »félédes gulyás« vagy »rózsapaprika« elnevezéssél csakis abban az esetben szabad forgalomba hozni, ha az őrleménynek azt a minőségét az illetékes vegyvizsgáló állomás a fél kérelmére külön megállapította. E külön megállapítással okozott költségtöbbletet az érdekelt fél a 3 §-ban említett díjakon felül külön tartozik megtéríteni. , 2. §. A minősítést az illetékes vegyvizsgáló állomás rendszerint a malomban végzi. A malmoknak a kész őrleményeket oly helyiségben kell megőrizniök, hol a mintavétellel, zsákvarrással, ólomzárolással járó munkálatok az eljáró közegek veszélyeztetése nélkül elvégezhetők. 3. §. A megállapított minőségű osztályokba be nem sorolható őrleményekért métermázsánként 20 korona, szitaporért métermázsánként 10 korona minősítési díj fizetendő. A malomsöpredék térítés nélkül a Gyógy- és Ipari Növényforgalmi Iroda rendelkezésére bocsátandó. A minősítési eljárásért a paprika tulajdonosa minősítési díjat tartozik fizetni, melynek nagysága a paprika kereskedelmi ára szerint időrőlidőre fog megállapítást nyerni. A minősítési díjat, melyben a mintavételi díj is bennfoglaltatik, további intézkedésemig mindegyik minőségre métermázsánként egyelőre 100 koronában állapítom meg. A minősítési díj Szegeden a Gyógy- és Ipari Növényforgalmi Iroda telepénél, másutt abban a malomban fizetendő, ahol a minősítés történik, mégpedig a minősítésről szóló bizonylat kiadása alkalmával. A malom a beszedett minősítési díjakat az őrlési tanúsítványokkal együtt köteles az illetékes vegykisérleti állomásnak hetenként részletes elszámolás kíséretében beküldeni. A minősítési díjak lefizetése és a minősítési bizonylat átvétele előtt a malom az őrleményt a félnek ki nem adhatja és azt a fél el nem szállíthatja. Budapest, 1920 szeptember 24-én. Magyar kir. földmivelésügyi miniszter helyett: Szomjas Lajos s. k., államtitkár. A m. fels. fzeresfeeelemügyi miniszter 68.914/1929. számú rendelete s vasúti fuvarlevélűrlapok kiállításáról és kezeléséről, a kincstári bélyegzett űrlapokon a m. kir. állami nyomdában előállított vasúti fuvarlevelek kötelező használatáról szóló 27.587/1917. KM. számú szabályrendelet 7 és 9. pontjainak módosítása tárgyában. A vasúti fuvarlevélárlapok előállítási költségének drágulása folytán a m. kir. pénzügyminiszter úrral egyetértőleg a vasúti fuvarlevélűrlapok kiállításáról és kezeléséről, a kincstári bélyegzett űrlapokon a m. kir. államnyomdában előállított vasúti fuvarlevelek kötelező használatáról szóló 27.587/1917. K. M. sz. *Szabályrendelet«-et következőleg módosítom: 1. a 7. d) pont szövege a következő lesz: »Ha a rányomási munkadíjak, amelyeket időszakonként a m. kir. államnyomda igazgatósága állapít meg és tesz közzé, a megrendelés átadásakor az illető hivatalnál előre befizettetnek « 2. A 9. pont eddigi szövege helyett a következő új szöveg lesz: »A fuvarlevelek ára mindenféle űrlapnál egyformán (a nemzetközi gyors- és teheráru űrlapoknál a másodpéldányok űrlapjaival együtt) — 1000 darabonként 500 K, 100 darabonként 50 K — kicsinyben való eladásnál darabonként 50 fillér. Ezekben az árakban a kincstári bélyegilletékek és a 7. pontban jelzett rányomatási munkadíjak benn nem foglaltatnak.« 3. A 11. pont első bekezdésének új szövege a következő lesz: »Az elrontott fuvarlevélárlapok darabonként 50 fillér ráfizetése mellett cseréltetnek ki.« 4. A 12. pont első bekezdésének utolsóelőtti sorában »2 fillér« helyett »50 fillér« teendő Ezek a módosítások jelen rendelet hatályba léptétől 1920. évi október hó 1-től érvényesek. Budapest, 1920. évi szeptember hó 22-én. A m. str. kereskedelemügyi miniszter rendeletéből: jezseffy s. k. min. tanácsos. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 66.999/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Kaposvár—Mocsoládi h. é. r. r.-t. budapesti bej. cég az 1919. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűléseit 1920. évi december 31-ig elhalaszthassa.