Budapesti Közlöny, 1920. szeptember (54. évfolyam, 200-224. szám)

1920-09-16 / 212. szám

a nyereségeket azonban a tömegtől nem követel­hetik. Ha a felszámoló gazdasági szervvel való összeköttetésükből kifolyólag jogtalanul gazda­godtak, az így szerzett vagyoni előnyt a tömegbe kötelesek beszolgáltatni és ezzel szemben nem számíthatják be más esetekben szenvedett káru­kat. Ha az intézmény tulajdonában az úgy­nevezett tanácsköztársaság idejét követőleg vál­tozás állott be, az új tulajdonosok azért a vagyoni előnyért, amelylyel az intézmény jog­talanul gazdagodott, az előbbi tulajdonossal egyetemlegesen felelősek. 7. §: A már teljesített ügyletek általában meg nem támadhatók. A felszámoló bizottság azonban felülvizsgálja a felosztó szerv vagy az úgynevezett tanács­­köztársaság egyéb szerve részéről a felszámoló szerv kezelésében működött intézményeknél adott megbízásokat. A felülvizsgálat eredményéhez képest a fel­számoló bizottság javaslata alapján a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a m. kir. pénzügyminiszterrel egyetértőleg a bírói út kizárá­sával végérvényesen dönt abban a kérdésben, váljon a megbízás tárgyában és a megbízás alapján a megbízottnak egészen vagy részben benyújtott szolgáltatással mi történjék. Ha a megbízás tárgya vagy teljesítésének módja jogszabályba vagy a jó erkölcsökbe ütközik, vagy a kulturá­lis célokkal össze nem egyeztethető, a nyújtott szolgáltatást minden esetben vissza kell téríteni. A miniszter határozata alapján a végrehajtást a felszámoló bizottság megkeresésére a kerületi gazdasági bíróság elnöke rendeli el. 8­ §•­­ A felosztó szerv kezelésében volt intézmények­nél működött egyének kötelesek a tömegnek a részükre az 1919. évi augusztus hó 1. napját követő időre a felszámoló tömeghez tartozó va­gyonból előleg vagy segély címén vagy más címen nyújtott összegeket és pedig teljes név­értékükben visszatéríteni, a felszámoló bizottság javaslata alapján indokolt esetben a magyar kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a magyar kir. pénzügyminiszterrel egyetértőleg eltérően is határozhat. 9. §. A felszámoló bizottság az államkincstár kö­vetelését hivatalból is megállapíthatja. 10. §. A felszámoló bizottság a tömeget harmadik személyekkel szemben megillető igények érvé­nyesítése céljából a tömeg képviseletében fel­peresként jár el. Ily igények iránt indított kere­setek a budapesti kir. törvényszéknek mint kerületi gazdasági bíróságnak hatáskörébe tar­toznak. Másodfokon a központi gazdasági bíró­ság jár el. A gazdasági bíróságok szervezetét és eljárását külön rendelet szabályozza. A kerületi gazdasági bíróság elnöke a fel­számoló bizottság megkeresésére kellően indokolt kivételes esetben perindítás előtt is a vita tár­gyának vagy a tömeg jogos érdekének biztosí­tása végett a veszély kimutatása és az igénynek okirattal igazolása nélkül is biztosítási végre­hajtást vagy zárlatot rendelhet el, ha valamely kétségtelen igény érvényesítését vagy kielégítését fenyegető akadály vagy változás elhárítására sür­gős intézkedés szükséges. A felszámoló bizottságot a perben vagy a végrehajtási eljárásban a m. kir. kincstári jog­ügyi igazgatóság vagy általa választott más jogi képviselő képviseli. 11. §• A felszámoló tömeghez tartozó vagyontárgy őrzési, megóvási, karbantartási, beraktározási, kezelési vagy eltartási költségét a tömegtől csak az 1919. évi augusztus hó 6. napja óta eltelt időre lehet követelni; a felszámoló tömeg­gel szemben ily követelés fejében visszatartási jog nem gyakorolható. Az említett költséget a felszámoló eljárással kapcsolatos költségnek kell tekinteni. A felszámoló bizottságnak azonban indokolt esetben jogában áll az ily vagyon­tárgyat a felmerült költségek és beruházások ellenében a tényleges birtokosnak rendelkezésére bocsátani. A megőrzésre stb. használt helyiség tulajdonosát vagy a helyiséggel rendelkezésre jogosultat a tömeghez tartozó ily vagyontárgy tekintetében törvényes zálogjog és visszatartási jog meg nem illeti. 12. §. A felszámoló bizottságot hatóságnak, elnökét és tagjait ebben a minőségükben teljesített el­járásukban közhivatalnokoknak kell tekinteni. 13. §. A felszámoló bizottság ügyrendjét a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg, ugyanő nevezi ki a kerületi és központi gazda­sági bírósághoz a jelen rendeletben szabályozott ügyekben bíráskodásra hivatott ülnököket is. A felosztó szervet »szocializált színházak és mulatók biztossága lebonyolítás alatt« címmel a felszámoló bizottság elnöke és egy tagja jegyzi. A felszámoló bizottság véghatározatát hármas tanácsban hozza meg. A felszámoló bizottság a felmerült kérdést eldöntő véghatározatáról az érdekelteket vétiv mellett kézbesítendő indokolt határozattal értesíti. Jogerős határozata végrehajtható közokirat, amelynek alapján a végrehajtást a budapesti kir. törvényszéknek mint kerületi gazdasági bíróságnak elnöke rendeli el. 14. §: A felszámoló bizottság az ellene érvényesített követelések tárgyában hozott véghatározata ellen felebbezésnek van helye a központi gazda­sági bírósághoz. A felebbezést a véghatározat kézbesítésétől számított 15 nap alatt a felszámoló bizottság elnökénél kell benyújtani. 15. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. A végrehajtásához esetleg szükséges szabályo­kat a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a m. kir. igazságügyminiszterrel egyetértve álla­pítja meg. Budapest, 1920. évi szeptember hó 7. napján. Rubinek Gyula s. k., a miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátásával megbízott m. kir. keres­kedelemügyi miniszter. Budapest, Közlöny 1920 szeptember 16. A m. Mr. pénzügym mnisztéri­mi 63.434. szám. Az ezidőszerint Sopronban működő magyar kir. bányászati és erdészeti főiskola bányászati, vas és fémkohászati szakosztályainak I. félévre a beiratás és felvétel az 1920/21. tanévben elő­zetes jelentkezés mellett történik. A felvételre jelentkezőknek előjegyzésüket, illetve felvételüket 1920. évi szeptember hó 30-ig a főiskola taná­csánál írásban kell kérniök. A kérvényhez csa­tolandó : a) születési anyakönyvi kivonat; b) gimnáziumi vagy reáliskolai érettségi bizo­nyítvány; c) orvosi bizonyítvány jó látó-, halló- és beszélőképességről és egészséges szervezetről; d) hatósági bizonyítvány a szülők foglalkozá­sáról (állásáról) és vagyoni helyzetéről; e) azok, akik nem a folyó évben tettek érett­ségi vizsgát, polgári vagy katonai hatósági bizo­­nyítványnyal tartoznak igazolni, hogy az érett­ségi vizsgálat óta eltelt időt hol töltötték, ez alatt az idő alatt mivel foglalkoztak és erkölcsi tekintetben feddhetien életmódot folytattak-e. A főiskola tanácsa a megállapított létszám és a bányászati, illetve kohászati pályára való rá­termettség figyelembevétele mellett folyó évi október hó 10-ig értesíti a folyamodókat a fel­vételre történt előjegyzésről, esetleg elutasításról. A végleges felvétel folyó évi október hó 18. és 19-én személyes jelentkezés és megfelelő igazolás mellett történik. Fizetendő díjak: beiktatási díj 50 korona, tandíj félévenként 200 korona, mely utóbbi alól igazolt szegénység esetében írásban beadott kérvényre részben vagy egészben felmentésnek van helye. Egyebekben az érdeklődőknek a főiskola rektora ad fel­világosí­tást. Budapest, 1920 szeptember hó 11-én. M. kir. pénzügyminiszter, 1920. II. 37/5. szám. A lakásügyek miniszteri biztosa közhírré teszi, hogy az 1.552/1920. M. E. számú rendelet 17. §-ában nyert felhatalmazás alapján — az egyes esetekben megadott engedélyeken kívül — a Budapesti Közlöny folyó évi augusztus hó 27-iki számában megjelent hirdetmény közzé­tétele óta a következő lakásügyi hatóságoknak adott általános igénybevételi felhatalmazást az említett rendelet 16. §-ának korlátai között: úgy helyiségek, mint helyiségrészek igénybe­vételére a biai, kaposvári, körmendi és vámosmikolai járáshoz tartozó községek, továbbá Alsónána, Alsókismartonhegy, Ádánd, Diszel, Fadd, Kővigóörs, Nagydorog, Nagykáta, Orosz­vár, Pilisszántó, Rákosszentmihály, Szarrkő, Szegvár és Tótszerdahely községek lakásügyi hatóságainak; kizárólag helyiségek igénybevételére Ruszt város lakásügyi hatóságának; kizárólag helyiségrészek igénybevételére Czegléd, Hatvan, Jászberény és Mezőkövesd városok, illetőleg községek lakásügyi hatóságának. Budapest, 1920 szeptember hó 13. A lakásügyek miniszteri biztosa. A kecskeméti ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Deák Ferenc kecskeméti ügyvédet Kecskemét székhelylyel az ügyvédek lajstromába bejegyezte. _______ A­­kecskeméti ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Halász László ügyvédet Czegléd szék­helylyel az ügyvédek lajstromába bejegyezte. Hirdetmény. A magyar királyi postatakarékpénztár köz­hírré teszi, hogy 1920. évi szeptember hó 15-én 1.397.837.000'— korona (+ ................K) értékű postatakarékpénztári jegy volt forgalomban. Budapest, 1920. évi szeptember hó 15-én. Magyar királyi postatakarékpénztár. 75.112/1920. XI/a. szám. Pályázat. A néhai gróf Csáky Petronella által a Schreiber, Trefort, Kollárszky és Baróthy családok javára tett alapítványnál az 1920—1921. tanévtől kez­­dődőleg üresedésben levő két évi 1000—1000 koronával javadalmazott ösztöndíj állomásra ezennel pályázat hirdettetik. 1. Ezen ösztöndíj élvezetére jogosítva vannak: a Schreiber Gusztávtól, Trefort Ágostontól, Kollárszky Istvántól, Baróthy Páltól és Schrei­ber Frigyestől fi- vagy leányágon leszármazó újon fiúgyermekek, kik valamely közép vagy felső tanintézet növendékei, 14. életévüket be­töltötték és még nem 24 évesek. 2. Az ugyanazon családból származó pályá­zók közül az orvosnövendékek, ilyenek nem létében pedig a gazdasági tanintézetek növen­dékei elsőbbséggel bírnak. 3. Az ösztöndíj az 1920—1921. tanévtől kezdődőleg hat egymásután következő tanévre fog adományoztatni. 4. A folyamodványokhoz a következő okiratok csatolandók : a) születési bizonyítvány, b) az 1919—1920. tanévről szóló iskolai bizonyítvány vagy leckekönyv, c) az 1. pontban említett családfőktől való leszármazást igazoló anyakönyvi kivonatok. A folyamodványok 1920 november 1-ig a vallás- és közoktatásügyi magyar királyi minisz­tériumhoz küldendők. Budapest, 1920. évi augusztus hó 30-án. A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter. Felelős szerkesztő: BÁRSONY ISTVÁN. NEM HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Mahunka Imre budapesti lakos, bútorgyárosnak az albertfalvai iparostanonciskola tanulói javára 1000 korona tőkével tett alapítványáért köszönetét nyilvánította.

Next