Budapesti Közlöny, 1920. szeptember (54. évfolyam, 200-224. szám)
1920-09-17 / 213. szám
1920 szeptember 17. Budapesti Közlöny Felhívások. Felhívás. P. 2220/1920. szám. Az egri kir. törvényszék dr. Dallos Iván és dr. Pataky István egri ügyvédek által képviselt Tóth Albertné szül. Vig Erzsébet egri lakos napszámos folyamodó kérelme folytán az 1894 : XXXI. t.-p. 77. §-ának b) pontja alapján felhívja az ismeretlen helyen tartózkodó Tóth Albert földmíves volt egri lakost, hogy feleségével Tóth Albertné szül. Vig Erzsébet egri lakossal az 1911. évi májra hó 6. napján az egri m. kir. állami anyakönyvvezető előtt kötött házasságon alapuló életközösséget a jelen hirdetménynek a hivatalos lapban történt másodszori beiktatását követő naptól számított egy év alatt állítsa vissza, mert ellenkező esetben a folyamodó keresete következtében a bíróság a házasság felbontása felől fog határozni Felhívja továbbá, hogy tartózkodó helyéről a bíróságot értesítse, mert ellenkező esetben a megindítandó bontóperben uj hirdetményi idézés mellőzésével dr. Eriach Sándor ügyvéd, egri lakos, most kinevezett ügygondnok fogja őt képviselni. Eger, 1920. évi augusztus hó 28-án. Az egri kir. törvényszék. 8792 2—2 ?elítirás. P. 2772/1920. szám. A győri kir. törvényszék dr. Barcza Dezső győri ügyvéd által képviselt Podráska Ferencné győri lakos folyamodó kérelme folytán az 1894. évi XXXI. t.-c. 77. §-ának b) pontja alapján felhívja az ismeretlen helyen tartózkodó Podráska Ferenc szegedi születésű volt győri lakost, hogy feleségével, Podráska Ferencné sz. Farkas Máriával az 1892. évi május hó 5. napján a györsövényházai róm. kath. egyház lelkésze előtt kötött házasságon alapuló életközösséget a jelen hirdetménynek a hivatalos hírlapban történt másodszori beiktatását követő naptól számított egy év alatt állítsa vissza, mert ellenkező esetben a folyamodó keresete következtében a bíróság a házasság felbontása felől fog határozni. Felhívja továbbá, hogy tartózkodó helyéről a bíróságot értesítse, mert ellenkező esetben a megindítandó bontóperben uj hirdetményi idézés mellőzésével dr. Szalay József ügyvéd, győri lakos, most kinevezett ügygondnok fogja őt képviselni. Győr, 1920. évi szeptember hó 2-án. A győri kir. törvényszék. *14102—2 Fölhívás. 2. szám. A kereskedelemügyi magyar kir. miniszter úr a volt úgynevezett szociális termelés népbiztosságának kő- és ipari bányászati osztálya (kő-, kőzét- és ásványbányászati szakosztálya) által létrehozott ügyleteknek az 5193/1919. M. E. számú kormányrendelet alapján való felszámolását 1920. évi augusztus 6-án 58783. sz. a. kelt rendeletével elrendelvén, a felszámolási eljárással és az említett bányászati osztály ügyleteinek lebonyolításával a volt n. n. népgazdasági tanács 111. főosztályának bányászati szakcsoportját felszámoló bizottságot bizta meg. A felszámoló bizottság alulírott elnöke az 5193/1919. M. E. rendeletének 9. §-a értelmében felhívja mindazokat, akik ezzel a felszámoló tömeggel szemben igényeket kívánnak támasztani, hogy ezeket a jelen hirdetés közzététele napjától számított 30 nap alatt a bizottság elnökének (Budapest, V. ker. Zoltán u. 2—4. 1/20.) írásban jelentsék be, mert különben a tömeg felosztása alkalmával csak azokat az igényeket fogjuk figyelembe venni, amelyeknek fennállása és összege a felszámoló bizottság rendelkezésére álló könyvekből minden kétséget kizáró módon megállapítható. Amennyiben egyes hitelezők igényeiket az alulírott felszámoló bizottság 1919 szeptember 29-én közzétett hirdetésére már bejelentették volna, a bejelentést megismételni nem tartoznak. Felhívom továbbá mindazokat, akik a felszámoló gazdasági szervvel való összeköttetésből kifolyólag jogtalanul gazdagodtak volna, az így szerzett vagyoni előnyt a tömegbe haladók nélkül szolgáltassák vissza. Az egyes felszámoló tömeget a hivatkozott rendelet 6. §-ánál fogva az eljárás befejeztéig fizetési halasztás (moratórium) illeti meg. A felszámoló tömeggel szemben támasztható igények érvényesítése a rendes bírói útra nem tartozik, hanem fennállásuk tekintetében az elsőfokon alulírott felszámoló bizottság dönt. Egyben felhívom mindazokat a pénzintézeteket, amelyeknél a fentemlított bányászati osztálynak folyószámlája van, hogy ezt a körülményt a bizottságnál lehetőleg minél előbb jelentsék be. Budapest, 1920. évi szeptember hó 2-án. Papanek Ernő, pénzügyminiszteri tanácsos, elnök. * 14143—2 felhívás. 22596/IV—b. 1920. szám. Felhívom Mészáros Ödön m. kir. állami gyermekmenhelyi gondnokot, hogy a vezetésem alatt álló minisztérium gyermekvédelmi főosztályának főnökénél (Vár, Királyi palota, II. emelet 66. sz.) nyolc (8) napon belül jelentkezzék, különben a pénzügyi szolgálati szabályzat 254. §-a alapján állásáról lemondottnak fogom tekinteni. Budapest, 1920 augusztus 26-án. A miniszter rendeletéből dr. Bánóczy Kálmán, miniszteri tanácsos. *1417 3-1 Gondnokságok. Gondnokság. 36. P. 37541/6. 1920. A budapesti kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Quittner Gyula budaesti lakost, aki 1897 november 12-én szüleit és izraelita vallású, az 1920 julius 20-án kelt 36. P. 37541/4. 1920. szám alatti jogerős ítélettel az 1877. évi XX.-c. 28. §-ának b) pontja alapján gondnokság alá helyezte. Budapest, 1920. évi szeptember hó 15. napján. A budapesti kir. törvényszék. 8826 1—1 Gondnokság. P. I. 1023/4. 1920. szám. A zalaegerszegi kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Cselló Sándor söjtöri lakost az 1920. évi augusztus hó 27. napján jogerőre emelkedett P. I. 1023/3. 1920. számú ítélettel az 1877: XX.-c. 28. §-ának b) pontja alapján gondnokság alá helyezte. Zalaegerszeg, 1920. augusztus 31. A zalaegerszegi kir. törvényszék. 8853 1—1 Gondnokság. P. I. 731/6. 1920. szám. A zalaegerszegi kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Sági Ernő zalaszentlászlói lakost az 1920. évi augusztus hó 23. napján jogerőre emelkedett P. I. 731/5. 1920. számú itélettel az 1677. évi XX. t.-c. 28. §-ának b) pontja alapján gondnokság alá helyezte. Zalaegerszeg, 1920. évi augusztus hó 24-én. A zalaegerszegi kir. törvényszék. 8854 1—1 Hirdetmények Hirdetmény. Pk- 440/3. 1920. szám. A balatonfüredi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy özvegy Weisz Elekné szül. Weisz Malvin, Weisz Ernő, dr. Antal Artúr, Antal Dezső és Kubolla Ferdinándné szül. Weisz Katinka veszprémi lakosok a Balatonfüred községben 1920. évi május hó 14. napján végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt Weisz Elek volt balatonfüredi lakos után maradt örökség tárgyára, jelesül: a veszprémi 115. számú tjkvben A 4- 4. sorsz. 355. hrsz., a balatonfüredi 1237. sz. tjkvben A 4- 1—2. sorsz. 1445/5. és 1445/6. hrsz. és a borhidai 720. sz. tjkvben A 4- 1—4. sorsz. 20., 105., 966. és 972. hrsz. ingatlanok, továbbá 433 darab névre szóló már kibocsátott és 100 darab kibocsátás alatt levő Veszprémi takarékpénztári részvény, 80 darab Zirczvidéki takarékpénztári részvény, 20 darab Veszprémi gőzmalom részvény, 6 darab Veszprémi kötött- és szövöttárugyári részvény és végül 1 darab Balatonfürdői részvényre örökösödési bizonyítvány kiadását kérték. A kir. járásbiróság az 1894: XVI.-c. 100. §-a értelmében felhívja mindazokat, akik a fent megjelölt hagyatékra mint örökösök, kötelesrészre jogosítottak vagy utóörökösök igényt támasztanak, hogy igényeiket a hirdetménynek a hirdetési táblán kifüggesztése — a Budapesti Közlönyben közzététele — követő naptól számított 45 nap alatt a kir. járásbíróságnál jelentsék be, mert ellenkező esetben a királyi járásbíróság az örökösödési bizonyítvány kiadását a kérvény alapján fogja elrendelni. Balatonfüred, 1920. évi szeptember hó 2-án. A balatonfüredi kir. járásbiróság. 8852 1—1 Hirdetmény: 10/1920. biz. szám. Bátaapáti és Palatincze községek telekkönyvi betéteinek szerkesztésére kirendelt bizottság közhírré teszi, hogy az 1886. évi XXIX., 1889. évi XXXVIII. és az 1891. évi XVI. törvénycikkekben előirt helyszíni eljárás végett és pedig egyelőre csupán az azonosító 1920. évi október hó 12. napján az azonosítás befejezte után pedig a bizottság a községben megjelenik. Ennélfogva felszólittatnak: 1. mindazok, akik a telekkönyvi jegyzőkönyvben előforduló bejegyzésre nézve okadatolt előterjesztést kívánnak tenni, hogy a bizottság előtt a kitűzött határnapon megkezdendő eljárás alatt jelenjenek meg és előterjesztéseiket igazoló okirataikat mutassák fel; 2. mindazok, akik valamely ingatlanhoz tulajdonjogot tartanak, hogy a tulajdonjog telekkönyvi bekebelezését a kitűzött határidőig a telekkönyvi hatósághoz intézendő szabályszerű beadvány útján kieszközöljék, vagy a telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okiratok alapján a telekkönyvi bejegyzés iránti kérelmeik előterjesztése végett a bizottság előtt jelenjenek meg, ha pedig telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okirataik nincsenek, az átírásra az 1886. évi XXIX törvényeik 15—18. és az 1889. évi XXXVIII. törvénycikk 5., 6., 7. és 9. §-ai értelmében szükséges adatokat megszerezni iparkodjanak és azokkal igényeiket a kiküldött bizottság előtt igazolják vagy odahassanak, hogy az átruházó telekkönyvi tulajdonos az átruházás létrejöttét a bizottság előtt szóval elismerje és a tulajdonjog bekebelezésére engedélyét nyilvánítsa, mert különben jogaikat ezúton nem érvényesíthetik és a bélyeg- és illetékelengedés kedvezményétől is elesnek; 3. azok, akiknek javára tényleg már megszűnt követelésre vonatkozó zálogjog vagy megszűnt egyéb jog van nyilván könyvileg bejegyezve, úgyszintén az ilyen bejegyzésekkel terhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését kérelmezzék, illetve hogy törlési engedély nyilvánítása végett a kiküldött bizottság előtt jelenjenek meg, mert ellen esetben a bélyegmentesség kedvezményitől elesnek. Bonyhád, 1920. évi szeptember hó 9. napján. A betétszerkesztő bizottság. *14193—1 Hirdetmény Pk. 2597/1919. zsam. A kisvárdai kir. járásbiróság az 1894: XVI. t.-c. 115. §-a alapján felhívja mindazokat, akik Kisvárda községben 1919. évi május hó 1. napján végrendelet és tudvalevő törvényes örökösök hátrahagyása nőlül elhalt Dedrár Vilmosnak, kinek születési helye, utolsó rendes lakhelye és községi illetősége ismeretlen, a hagyatéki leltár szerint 1429 korona 40 fillér értékű készpénz hagyatékára öröklési igényt tartanak, hogy e hirdetménynek a »Budapesti Közlönyében közzététele napját követő naptól számított egy évi határidő alatt ennél a kir. járásbíróságnál jelentkezzenek vagy igényeiket jelentsék be, mert ellenkező esetben a kir. járásbiróság a hagyatékot az 1894: XVI. t.-c. 116. §-ának második bekezdése értelmében a m. kir. államkincstárnak fogja átadni. Kisvárda, 1920 augusztus hó 18-án. A kisvárdai kir. járásbiróság. *1420 1—1 van, hogy a bíróságot vagy az ügygondnokot az eltűnt életbenlétéről értesítsék, egyszersmind közöljék azokat az adatokat, amelyekből az eltűntnek életbenléte megállapítható, mert ellenkező esetben a bíróság az eltüntet a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadszori beiktatását követő naptól számított egy év letelte után biróilag holtnak fogja nyilvánítani. Budapest, 1920. évi augusztus hó 16. napján. A budapesti kir. törvényszék. 8768 3—3 Holtnaknyilváni Vi. Pk. 480/1920. sz. A sziráki kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Tapolcsányi Jánosné részéről előterjesztett holtnaknyilvánitási kérelem folytán a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján az eljárást megindította. Az állítólag elhalt egyén neve Tapolcsányi János, született Bokorban 1889. évben, utolsó lakhelye Kutassó, atyjának neve néhai Tapolcsányi János, anyjának neve Krátki Terézia, házastársának neve Krizsanyik Terézia, gyermeke Tapolcsányi János 6 éves, laknak Bokorban, foglalkozása cseléd, vagyona nincs, bevonult 1911. évi augusztus1-én a volt cs. és kir. 60. gyalogezredhez, rangfokozata póttartalékos, tábori postaszárnd 92. 1914 augusztus 23-án írt utoljára, 1916. évi április vagy május havában a buják községházára érkezett levél szerint állítólag Oroszországban meghalt, részére a bíróság dr. Vajda Mór ügyvéd sziráki lakost ügygondnokul rendelte ki. A bíróság felhív mindenkit, hogy az esetben, ha az illető egyén életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről és így különösen arról lenne tudomása, hogy az illető egyén a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a sziráki járásbíróságnál e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be, mert ellenesetben a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Szirák, 1920 április 14. A sziráki kir. járásbiróság. * 87911—1 holtnaknyilvánitás. Pk. 794/2, 1920. sz. A csepregi kir. járásbiróság a nála előterjesztett holtnaknyilvánitási kérelem folytán felhívja mindazokat, akik Gegioh János horvátzsidányi volt lakos életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, így különösen arról lenne tudomásuk, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentsék be a bíróságnak. Ha ezen időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. A holtnaknyilvánítandó egyén személyi adatai a következők: Gergich János Peresznye községben 1880 évi május hó 19. napján született, szülei Gergich Pál és Szlávit Mária peresznyei lakosok, házastársa Lenk Mária, gyermekei nincsenek, az eltűnt utoljára földmives volt és Horvátzsidány községben lakott, 1914. évi augusztus hó 1. napján mint a cs. és kir. 76. gyalogezred (Bécs) kötelékébe tartozó katona hadbavonult és a 82. sz. veszteségi lajstrom szerint hősi halált halt 1914. október 22—26. között és azóta életjelt nem adott magáról, tábori postaszáma 59 vott. Csepreg, 1920. évi julius hó 13-án. A csepregi kir. járásbiróság. 8794 fel Holtanknyiltaltás. Pk. 159/1920. szám. A rétsági kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Kusnyár Jánosné sz. Bujdos Mária nótincsi lakos részéről ~ a 28000/1919. I. M. számú rendelet 2. §-a alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Kusnyár János volt nőtincsi lakos holtnak nyilvánitása iránt az eljárást a mai napon meginditotta s az eltűnt részére ügygondnokul dr. Lukács János rétsági ügyvédet kirendeli. Az eltűnt 1887 március 10-én" született Nőtincsen, atyja Kusnyár János, anyja néhai Rakonczai Térén nőtincsi lakosok, egy gyermek maradt utána, kiskorú János. Eltűnt Nyíregyházára a 14. huszárezredhez vonult be, állítólag 1916 december 22-én a román fronton esett el a klabukói országút mellett levő 1304-es magaslaton. Felhívja a kir. járásbíróság az eltüntetés mindazokat, akiknek az eltűnt életbenlétéről tudomásuk van, hogy a bíróságot vagy az ügygondnokot az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett határidőn túl még életben volt, értesítsék s egyszersmind közöljék azokat az adatokat, amelyekből az eltűntnek életbenléte megállapítható, mert ellenkező esetben a bíróság az eltüntet a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt egyszeri beiktatását követő naptól számított 60 nap letelte után biróilag holtnak fogja nyilvánítani. Rétság, 1920. évi áprils hó 6. A rétsági kir. járásbiróság. 8803 1—1 Moltnak nyilvánlttt. H. 2793/2. 1920. szám. Szmertnik Ferenc, aki a komárommegyei Tata községben Szmertnik János és Krarapi Mária szülőktől 1876 február 5-én született, utoljára Tata községben lakott, hol mint cipész dolgozott. 1914 augusztus 1-én Veszprémbe az I/H. népfelkelő gyalogzászlóaljhoz bevonult, onnan az olasz harctérre került és ott a magyar szent korona országainak Vöröskereszt Egylete budapesti tudósító irodájának értesítése szerint 1917 augusztus 29-én a San- Gabriellen hősi halált halt. özv. Szmertnik Jánosné szül. Krampf Mária és, Szmertnik Rudolf kérelmére a holtnaknyilvánítási eljárás megindíttatik, egyszersmind az eltűnt részére ügygondnokul dr. Bertha Imre tatai ügyvéd kirendeltetik. Felhivatik mindenki, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt 1917 december 31-én túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be a bíróságnak. Holtaknyilvánitások. Holmatnyilvánitás. 2. Pk. 37480/2. 1920. szám. A budapesti kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Albeker Mátyás budapesti lakos részéről az 1911:1. t.e. 733. §-ának 1. pontja alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Albeker Gergely volt budapesti lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Földi Rezső budapesti ügyvédet rendelte ki. Felhívja a kir. törvényszék az eltüntetés mindazokat, akiknek az eltűnt életbenlétéről tudomások