Budapesti Közlöny, 1920. szeptember (54. évfolyam, 200-224. szám)

1920-09-17 / 213. szám

4 Ha 10 nap alatt bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnak­­nyilvánitás kérdésében határozni. Tata, 1920 augusztus 28-án. A tatai kir. járásbíróság. 8807 1—1 holtnaknyilvánitás. Pk. 3386/1920. sz. A gyöngyösi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Németh Mihályné szili. Szökő Mária ludasi lakos kérelme folytán az állítólag meghalt N­émeth Mihály volt ludasi lakos holtnak nyilvánitása iránt az eljárást a 28000/1919. I. M. számu­ rendelet értelmében a mai napon meg­indította. Az oltunk Vécs (Heves megye) községben 1880. évi október hó 2. napján született, szülei Németh Albert I.­nánás és Csomós Mária vócsi lakosok, gyermekeinek száma öt, utoljára állandóan Ludason lakott, foglalko­zása mezőgazdasági cseléd volt, vagyona nem volt, katonai rendfokozata kürtös, 1916. évi március hó 29. napján a fentnevezett állítólag Szabadkán a cs.­ás kir. tartalékkórházban halt meg, katonai szolgálatra 1914. évben a mozgósításkor vonult be Egerbe, onnan pedig eliskolczta a 10. honvédgyalogezredhez mint kürtös, ahonnan a m­. kir. 6. honvéd gyalogezredhez tétetett át, utoljára ezen ezredben a 2-ik századnál szolgált mint kürtös. A holtn­ak nyilvánítandó részére ügygondnokot a biróság vagyontalanságára tekintettel nem rendel. A biróság ennélfogva felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról,lenne tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn (1916 március 29-én) túl még életben volt, ezt a hirdet­ménynek ezen bíróságnál történt kifüggesztésétől szá­mított, 60 nap alatt jelentse be a bíróságnak. Ha az előbbi bekezdésben megjelölt időpontig beje­lentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a­dott­aknyilvánítás kérdésében határozni. A hirdetményt a biróság 1920. évi szetember hó 2. napján függesztette ki. Gyöngyös, 1920. évi június hó 30-án. A gyöngyösi kir. járásbiróság. 8837 1—1 Horínaknyitví,id.11at. 2675/1920. szám. A kalocsai kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Jakab Linót kalocsai lakos részéről a 4038/1919. számú kormányrendelet, illetve a 28000/1919. 1. M. számú igazságügyminiszteri rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állí­tólag eltűnt Jakab Lajos, született Kalocsán 1895. évben, szüleinek neve és pedig az atyjáé Jakab Sándor, az anyjáé Stalter Teréz, ingó és ingatlan vagyona van Kalocsán és aki mint katona 1914. évtől kezdve a 38. gyalogezredben teljesített szolgálatot mint önkéntes, utolsó tábori postaszáma Ill. volt és aki orosz fog­ságba jutván, 1915 október hó 9-én Toczkó táborban (Guberna Samara) hastífuszban elhalt volt kalocsai lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megindította és az eltű­nt részére ügygondnokul dr. Euszenoeker János ügyvéd kalocsai lakost rendelte ki. Felhívja a bíróság az eltüntet­és mindazokat, akik­nek az eltűnt életbenlétéről tudomásuk van, hogy a bíróságot vagy az ügygondnokot az eltűnt ésetbenlété­­ről értesítsék, egyszersmind közöljék azokat az ada­tokat, amelyekből az eltűntnek életbenléte megállapít­ható, mert ellenkező esetben a bíróság az eltüntet a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt beiktatását követő naptól számított 10 nap letelte után biróilag holtnak fogja nyilvánítani. Kalocsa, 1920. évi augusztus hó 25. napján. A kalocsai kir. járásbiróság. * 8­41­1—1 Holt Mkn­ysitlánitás. 2803/1920. sz. A magyaróvári királyi járásbiróság közhírré teszi, hogy Kriegier Paine szül. Rohonszki Anna lébényi lakos részéről a 28000/1919. 1. M. számú rendelet 6. §-a alapján elő­terjesztett kérelem folytán az állítólag az orosz harc­téren 1914 október 27-én eltűnt és Kriegier Pál és Thutmner Teréz szülőktől 1881. évben született és a háború tartama alatt katonai szolgálatra 1914. évben a 13. számú honvéd gyalogezredhez Pozsonyba bevonult Kriegier Pál volt lébényi lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Szalay János magyar­óvári lakos ügyvédet rendelte ki. A kir. járásbíróság felhívja mindazokat, akiknek az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak­­nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomásuk, hogy az eltű­nt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentsék be a bíróságnak, mert ha a megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kidorított tények alapján fog a holm­aknyilvánitás kérdésében határozni. Magyaróvár,­­1920. évi szeptember hó 1. napján. A magyaróvári kir. járásbiróság. 8843 1—1 * 1 • Horm­aknyilvánitás. Pk. 686/1920. szám. A móri kir. járásbiróság közbirró teszi, hogy Boros Györgyné sz. Weisz Julianna magyaralmási lakos által a 28000/1919. 1. M. sz. rendelet alapján előterjesztett kérelem foly­tán férjének, Boros György volt magyaralmási lakos­nak holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította. Az eltűnt neve Boros György, született Magyar­almáson 1884. évi február hó 18. napján, házastársá­nak neve Weisz Julianna, ennek lakhelye Magyaralmás, házasságra lépésük ideje 1912 január 30., házasságuk­ból két fiúgyermek született, az eltűnt foglalkozása földmives, Magyaralmáson ingatlan vagyona maradt, az eltűnt szüleinek neve Boros István és Hinner Julianna. Az eltűnt eltűnése előtt katonai szolgálatot teljesí­tett, bevonult mint tizedes a volt m. kir. 17. honvéd gyalogezredhez 1914. évi julius hó 27-én, ezredével, melynek 4. század 2. szakaszában szolgált, az olasz harctérre vonult, ahol állítólag 1915. évi október hó 20—22. napja közötti ütközetben a Doberdón elesett és azóta nem adott magáról életjelt, tábori postaszáma a4 volt. Felhívja a biróság mindazokat, akik az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holt­aknyilvánítás szem­pontjából fontos egyéb körülményekről. Így külö­nösen arról lenne tudomásuk, hogy az eltűnt a hirdet­ményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a hir­detménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől szá­mított 60 nap alatt jelentsék be a bíróságnak. Amennyiben az előbbi bekezdésben megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a biróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holt­aknyilvánitás kérdésében határozni. Mór, 1920. évi május hó 25-én. A móri kir. járásbiróság. 8845 1—1 Holm­aknyilvánitás. Pk. 1783/2. 1920. szám. A zirczi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy özv. gróf Nádasdy Tamásné nádasludányi lakos a 28000/1919.1. M. számú rendelet 1. §-a alapján holtnak nyilvánitani kérte Stark Károly felsőperepusztai lakost. Az eltűntnek adatai a következők: neve és foglal­kozása Stark Károly népiskolai tanító, születési helye és ideje Felsőperepuszta (Bakonynána) 1888.,­­utolsó rendes lakhelye Felsőperepuszta (Bakonynána), szülei néhai Stark Károly és Vészi Mária (Felsőpere), házas­társa Dnolszki Sarolta (Felsőpere), gyermekei Stark Mária 10 éves, Sári 8 éves, Károly 6 éves, ingó, ingat­lan vagyona nincs. Katonai szolgálatára vonatkozó adatok: bevonult 1914 augusztus 1-én a 31. honvéd gyalogezredhez, tábori postaszáma 102., katonai rend­fokozata póttartalékos közlegény. Eltűnésére vonatkozó adatok: utolsó levele Lancrudból kelt 1914 szeptember 7-én, Galíciában 1914 október 17-én vívott ütközetben eltűnt. Ezek alapján a bíróság felhív mindenkit, hogy az esetben, ha­­ az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holt­aknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltű­nt ezen hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be a bíróságnak, mert ha a fenti időpontig bejelentés a bírósághoz nem érkezik, a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtiaknyilvánitás kér­désében határozni. Zircz, 1920. évi szeptember hó 6. A zirczi kir. járásbiróság. 8846 1—1 Hellnak?nílvánitát. Pk. 463/2. 1920. sz. A szekszárdi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Kenyeres Sándorné decsi lakos kérelme folytán az alább nevezett eltűnt egyénre nézve a holtnaknyilvánitási eljárást a 28000. 1919. I. M. sz. rendelet értelmében megindította s az eltűnt részére ügygondnokul B­esz­edits Ödön szekszárdi ügyvédet rendelte ki. Az eltűnt neve Kenyeres István, aki Őcsényben 1875 december 25-én született, foglalkozása v'Arrives, utolsó lakhelye Őcsény volt, atyja Kenyeres István, anyja Molnár Sára őcsényi lakosok, gyermekei első nejétől Kenyeres Sándor decsi és Kenyeres Éva férj. Asztalos Dánielné sárpilisi, második neje Prantner Erzse szekszárdi lakás, ingó és ingatlan vagyonnal Őcsényben bírt, 1914 decemberben mint szakaszvezető s székesfehérvári 17. népfelkelő gyalogezredhez a harctérre ment , a Vöröskereszt nemzetközi bizottsá­gának értesítése szerint a romániai Lipotei fogoly­táborban meghalt, életbenlétéről azonban már 1916. év végétől hír nem érkezett. A járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban­ az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyé­ről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről vagy a holm­aknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körül­ményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltű­nt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüg­gesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be a bíró­ságnak. 1 Ha ez idő alatt bejelentés nem érkeznék, a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holm­aknyilvánitás kérdésében határozni. Szekszárd, 1920. évi augusztus hó 19. napján. A szekszárdi kir. járásbiróság. 8847 1—1 Holm­aknyilvánitás. 1620/1920. szám. A törökszent­miklósi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Jámbor István holtnak nyilvánitása iránt Jámbor Istvánné Végh Borbála kérelmére az eljárást a 28000/1919. I. M. sz. rendelet alapján megindította s az eltűnt részére ügy­gondnokul dr. dálnoki Teleky Endre törökszentmiklósi ügyvédet nevezte ki. Az eltűnt neve Jámbor István, születési helye Törökszentmiklós, születési ideje 1877 április 9., val­lása református, foglalkozása földmives, házastársának neve Végh Borbála, gyermeke nem volt, szüleinek neve Jámbor János és Gőz , Zsuzsanna, utolsó rendes lakhelye Törökszentmiklós, Árpád-u. 19. sz., vagyona a nejével közös Árpád-u. 19. sz. ingatlan. Eltünése előtt katonai szolgálatot teljesített, 1914 szeptember 30-án bevonult a m. kir. 29. népfelkeló gyalogezredhez s a harctéren ugyanezen kötelék 3. századában szolgált, utolsó ismert tábori postaszáma 313., áll­ólag 1914 december 10-én a szerbiai vissza­vonuláskor eltűnt s azóta róla semmi hír nincsen. A biróság felhiv mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halá­lának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holt­­naknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülmé­nyekről, így különben arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüg­gesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be a bíró­ságnak. Ha az előbbi időpontig bejelentés nem érkez­nék,­ a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a­dott­aknyilvánítás kérdésében határozni. Török­­szentmiklós, 1920 szeptember 2. A törökszentmiklósi kir. járásbiróság, 8851 1—1 Idézések. idézés: 258/1919. hagy. szám. Néhai Máté Illés volt erdőcsokonyai lakos hagyatékának tárgyalására a tár­gyalási határnapot tözvő évi december hó 15. napjának délelőtti 9 órájára Nagyatádra Széchenyi-tér 409. szám alatti hivatalos helyiségembe ezennel kitűzöm és arre a megszállt területen, Szigetváron lévő Kiss Arank* férj. Novottny Gyulánét, ki a nagyatádi kir. járásbiró­ság mint hagyatéki bíróságnak 1919. Pk. 633/4. számú végzése szerint külföldinek tekintendő s hirdetményileg idézendő, azzal a megjegyzéssel idézam meg, hogy abban az esetben, ha a tárgyaláson személyesen vagy meghatalmazott által meg nem jelenne, a részére a gyámhatóság által kinevezett gondnokkal lesz a tár­gyalás megtartva és hogy perre utasítás esetében is, amennyiben képviseletéről nem gondoskodna, a gyámhatóság által kinevezett gondnok által lesz képvi­­selve. Nagyatád, 1920. évi szeptember hó 3. Dr. Mike­símre, kir. közjegyző, kiről megbízott. 8800 1—1 Idézés: 139/1920. hagy. ss. Néhai Knobloch Vencel kisbéri volt lakos hagyatékának tárgyalására a végső határnapot 1920. évi december hó 15. napjának dél­előtti 9 órájára Nagyigmándon levő hivatalos helyisé­gembe ezennel kitűzöm és erre a megszállott területen (Kamocsa) lakó Csaplovics Kornélné született Knobloch Gizella örököst azzal a megjegyzéssel idézem, hogy abban az esetben, ha a tárgyaláson személyesen vagy meghatalmazott által meg nem jelenne, a­ részére a gyámhatóság által kinevezett gondnokkal fog a tár­gyalás megtartatni és hogy perre utasítás esetén is, amennyiben képviseletéről nem gondoskodna, a gyám­hatóság által kinevezett gondnok által fog képvisel­tetni. Nagyigmánd, 1920. évi szeptember hó 11. napján. Dr. Konkoly Türge Sándor, király közjegyző, birói megbízott. 8801 1—1 Idézés: 321/1920. hagy. szám. Néhai özv. Nacsa Jánosné Köblös Klára volt makói lakos hagyatékának tárgyalására határnapul 1920. évi december hó 17. napjának délelőtt 9 óráját kitűzöm s erre Makóra, közjegyzői hivatalos helyiségembe ismeretlen tartóz­kodási­, illetve megszállott területen levő Kacsa János és Nacsa István örökösöket azzal idézem meg, hogy amennyiben a tárgyaláson személyesen vagy meg­hatalmazott által m­eg nem jelennének, részükre a gyámhatóság által kinevezett gondnokkal fog a tár­gyalás megtartatni és perre utasitás esetében is a gyámhatóság által kinevezett gondnok által fognak képviseltetni. Makó, 1920 szeptember 10. napján. Dr. Domkó Pál, kir. közjegyző, bírói megbízott. 8740 1—1 Idézés: 323/1920. hagy. szám. Néhai özvegy Szekeres Istvánné Német Anna volt makói lakos hagyatékának tárgyalására határnapul 1920. évi december hó 16. napjának délelőtti 9 óráját kitűzöm és erre Makóra, közjegyzői hivatalos helyiségembe ismeretlen tartóz­kodása (megszállott területen levő) Szekeres Jánost, Szekeres Rózát Szirovicza Józsefné, Szekeres Mária Tyityán Lászlóné örökösöket azzal idézem meg, hogy amennyiben a tárgyaláson személyesen vagy meg­hatalmazott által meg nem jelennének, részükre a gyám­hatóság által kinevezett gondnokkal fog a tárgyalás megtartatni és perre utasítás esetében is a gyámható­ság által kinevezett gondnok által fognak képviseltetni. Makó, 1920. évi szeptember hó 7. napján. Dr. Demkó Pál, kir. közjegyző, bírói m­egbizott. 8741 1—1 Idézés: 178/1920. kih. szám. A mezőtúri kir. járás­bíróság Pk. 472/2. 1920. számú végzésével néhai Molnár Mihály végrendelet hátrahagyása nélkül Bécsben 1919. évi október hó 24. napján elhalt volt mezőtúri lakos örökhagyó hagyatékának a letárgyalásával megbizat­­ván, minthogy abban a fogságban távollevő ifj. Molnár József — örökhagyó fivére —■ örökösként van érde­kelve, nevezettel az 1894. évi XVI. t.-o. 54. §-a alap­ján a jelen hirdetmény közzétételét követő naptól számított három hónap alatt nálam leendő jelentke­zésre azzal hívom fel, hogy ha a hirdetményi határ­idő lejárta utáni időre általam kitűzendő tárgyaláson sem személyesen, sem a ptr. 94. §-a szerint igazolandó megbízottja útján meg nem jelennék, a tárgyalás a gyámhatóság által részére kinevezett gondnokkal fog megtartatni és hogy perrá utasítás esetében is, ameny­­nyiben képviseletéről nem gondoskodnék, ugyanazon gondnok által fog képviseltetni. Mezőtúr, 1920. évi szeptember hó 10. napján. Dr. Hajdú József, kir. közjegyző. 8796 1—1 Idézés: 193/1920. kih. szám. A mezőtúri kir. járás­biróság Pk. 721/2. 1920. sz. végzésével néhai Orbán József végrendelet hátrahagyása nélkül Mezőtúron 1919. évi december hó 6. napján elhalt volt mezőtúri lakos örökhagyó hagyatékának a letárgyalásával megbizatván, minthogy abban az ismeretlen helyen távollevő Orbán Borbála Dögei Sándorné — örökhagyó testvére — örökösként van érdekelve, nevezettet az 1894. évi XVI. t.­e. 54. §-a alapján a jelen hirdetmény közzétételét követő naptól számított három hónap alatt ■ nálam leendő jelentkezésre azzal hívom­ fel, hogy ha a hirdetményi határidő lejárta utáni időre általam kitűzendő tárgyaláson sem személyesen, sem a ptr. 94. §-a szerint igazolandó megbízottja utján meg nem jelennék, a tárgyalás a gyámhatóság által részére kinevezett gondnokkal fog megtartatni és hogy perre utasítás esetében is, amennyiben képviseletéről nem gondoskodnék, ugyanazon gondnok által fog képvisel­tetni. — Kelt Mezőtúron, 1920. évi szeptember hó 10. napján. Dr. Hajdú József, kir. közjegyző. 8797 1—1 Idézés: 227/1920. kih. szám. A mezőtúri kir. járás­biróság Pk. 677/3. 1920. számú végzésével néhai Antalicz János végrendelet hátrahagyása nélkül Mező­túron 1920. évi március hó 26. napján elhalt volt mező­túri lakos örökhagyó hagyatékának a letárgyalásával megbizatván, minthogy abban az ellenség által meg­szállott helyen távollevő Antalicz Etel Gáspár Béláné­­ örökhagyó gyermeke és Antalicz János örökhagyó, Budapesti Közlöny 1920 szeptember 17.

Next