Budapesti Közlöny, 1920. október (54. évfolyam, 225-251. szám)
1920-10-01 / 225. szám
/ 1920. ÉVI XXVIII. TÖRVÉNYCIKK az állami számvitelről szóló 1897: XX. törvénycikk némely rendelkezésének módosításáról éskiegészítéséről. (Kihirdettetett az Országos Törvénytárban 1920. évi október hó 1. napján.) Emlékezetül adom ezennel mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország nemzetgyűlése a következő törvénycikket alkotta: 1. §• Az állami számvitelről szóló 1897: XX. t.-c. 85. §-a szerint az egyes miniszterek számvevőségi teendőit ellátó számvevőségek, valamint a törvény 86. §-a szerint az állami vagyon és jövedelmek kezelésének igazgatásával megbízott, valamint az utalványozási joggal felruházott hatóságok és hivatalok mellé rendelt számvevőségek a pénzügyminiszter alá rendeltetnek. Ez a rendelkezés kiterjed egyes minisztériumok és hatóságok azon osztályaira is, amelyek az 1897. évi XX. t.cikkben szabályozott számvevőségi teendőket teljesítenek. Az ennek folytán szükséges szervezeti változtatások sürgősen végrehajtandók. 2. §. A jelentéstétel és a közigazgatási segédszolgálat (1897. XX. t.-c. 95. §. a) és b) pont) Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Telefon : József 20-21. Kiadóhivatal I VI., Rákóczi-út 54. Athenaeum-épület. Telefon : József 13-91. 225. szám. Budapest, 1920. Péntek, október 1 BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Hivatalos hirdetések: „ , 1M1 Az alsó 10 szóért i K 80 f, minden további 10 vagy kevesebb szóért 60 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány ára, egyenkint 2 K. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos nonpareille sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatja 1 í Mr. Kétszer vagy többször beiktatva 10®/* engedmény. Előfizetési árak: Egész évre .....00 korona. Félévre.................................180 korona. Negyedévre ............ 00 korona. Egyes szám ára ............. 2 korona. HIVATALOS RÉSZ. 1920. ÉVI XXVII. TÖRVÉNYCIKK az 1920 21. költségvetési év első három hónapjában vizetendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1920: XIV. tc. hatályának 1920. évi december hó végéig való kiterjesztése tárgyában. (Kihirdettetett az Országos Törvénytárban 1920. évi október hó 1. napján.) Emlékezetül adom ezennel mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország nemzetgyűlése a következő törvénycikket alkotta: 1. §• Az 1920/21. költségvetési év első három hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1920: XIV. t.-c. 1. és 2. §-aiban foglalt rendelkezések hatálya az 1920. évi december hó végéig kiterjesztetik. § 2. §. A vármegye a háztartás költségvetésébe beállított és a belügyminiszter által megállapított kiadásoknak azt arészét, amelyre állami javadalmazást nem kap, vármegyei pótadóból fedezi. A belügyminiszter a vármegye költségvetésébe vármegyei pótadó terhére hivatalból beállíthat olyan dologi szükségleteket, amelyeket a közigazgatás érdekében indokoltnak talál. A belügyminiszter e tekintetben a pénzügyminiszterrel egyetért£leg jár el. A vármegyei pótadóból fedezendő összeget számszerűit a vármegye háztartási költségvetésének jóváhagyása alkalmával a belügyminiszter állapítja meg. A kivetési százalékot ennek alapján a törvényhatósági bizottság határozza meg. Az alispán gondoskodik arról, hogy az 1920. és 1921. évi háztartási kiadásokra szükséges vármegyei pótadó azonnal kivettessék és legkésőbb 1921. év első felében beszedessék. A hátartási költségek fedezése céljából szükséges vármegyei pótadó százalékának magassága nem esik korlátozás alá és az 1883 : XV. t.-c. 9. §., illetőleg 13. §-a alapján kivethető összesen 5%-os vármegyei pótadóba bele nem számítható. 3. §. A törvényhatósági, községi közlekedési és községi közutak jókarba helyezésének és kellő karbantartásának biztosítása érdekében — 1920. évi január hó 1-éig visszamenőleg — az 1890:1. t.-cikknek a közúti adózásra vonatkozó rendelkezései az alábbiak szerint módosulnak: 1. Az útadó az 1890 : I. t.-c. 23. §-ában felsorolt folyó egyenes állami adók után csak százalékban vetendő ki. Az Útadó százaléka a szükséglet arányában állapítandó meg. 2. A községi közmunka az 1890:1. t.-c. 49. §-ában megállapított mértékben vetendő ki. Ez a kötelezettség kiterjesztetik a géperejű járművekre, ideértve a gőz- és motorekeket és cséplőgépeket is. A községi közmunkaváltság árát, valamint a kötelező megváltás mértékét is a törvényhatósági bizottsági közgyűlés állapítja meg. 3. Budapest székesfőváros közúti hálózatának az 1890: I. t.-c. 10. §-ában előirt megállapítása után a megállapított szükséglet mértékéig az 1. pontban jelzett útadót szintén kivetheti, beszedheti és felhasználhatja. Az 1890: I. t.-c. 1 55. §-ának rendelkezéseit ez az intézkedés nem érinti. 4. Az 1—3. pontokban jelzett ügyekben hozott közgyűlési határozatok elbírálás és jóváhagyás végett a kereskedelemügyi m. kir. miniszterhez terjesztendők fel, ki a főváros ügyeiben a belügyi m. kir. miniszterrel egyetértőleg határoz. 5. Az útadó és községi közmunkajövedelmek felhasználásánál — az állami közutakat kizárva — a közutak forgalmi fontossága s nem azok jellege az irányadó. Ehhez képest az azokból várható jövedelem felosztását és felhasználását az érdekelt törvényhatóságok meghallgatásával a kereskedelemügyi m. kir. miniszter állapítja meg. 6. Az 1890: I. t.-c. ezzel ellenkező rendelkezései hatályon kívül helyeztetnek. 4. §." Felhatalmaztatik a földmivelésügyi miniszter, hogy az állami kezelésbe eddig jogérvényesen átvett községi s némely más erdők és kopár területek állami kezeléséért az erdőbirtokosokat terhelő kezelési költségeket az 1920—1924. évi ötéves időszakra az állami kezelésbe eddig már átvett területek birtokosai terhére, az 1898: XIX. t.-c. 19—21. §-aiban megállapított eljárás mellőzésével, az 1910—1914. évi III-ik ötéves időszakra törvényhatóságonként megállapított évi kezelési átalányok alapulvételével, az egyes erdőbirtokosokra eddig jogérvényesen kivetett erdőkezelési járulékok tízszeres összegével írassa elő és hajtassa be; továbbá, hogy az ezentúl állami kezelésbe veendő területek birtokosait erdőbirtokuk egyes részeinek jövedelmezőségére való tekintettel az 1910—1914. évi ötéves időszakra jövedelmezőségi osztályonként megállapított kezelési költséghányadok tízszerese arányában terheltesse meg. A földmivelésügyi miniszter felhatalmaztatik, hogy az 1898. évi XIX. t.-c. 13. §-a alapján megállapított költségösszegek megfelelő felemelése iránt az illető erdőbirtokosokkal egyezségre lépjen. 5. §. Állami kiadások idegen értékben csak a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával teljesíthetők. Külföldi fizetési eszközöket csak a pénzügyminiszter szerezhet be. Ő bocsátja azokat az érdekelt miniszterek rendelkezésére. A felmerülő árfolyamkülönbözetek átmeneti kiadásként annál a számadási ágazatnál számolandók el, mely a külföldi fizetési eszközöket igénybe vette. 6. §. Az 1916/17., 1917/18., 1918/19. és 1919/20. költségvetési évekre vonatkozólag az 1897. évi XX. t.-c. értelmében összeállítandó állami zárszámadások helyett az 1916/17. és 1917/18. költségvetési évekre, továbbá az 1918. évi július hó 1-től 1918. évi október 31-ig, az 1918. évi november hó 1-től 1919. évi március hó 20-ig, az 1919. évi március hó 21-től 1919. évi augusztus hó 6-ig és végül az 1919. évi augusztus hó 7-étől 1920. évi junius hó végéig terjedő időszakokra a m. kir. minisztérium és a m. kir. legfőbb állami számvevőszék elnöke által egyetértőleg megállapítandó alaki berendezéssel és az ugyanezek részéről megállapítandó záros határidőig a történt utalványozásokat és az előírt bevételeket feltüntető oly kimutatások terjesztendők a m. kir. legfőbb állami számvevőszék elnöke által a miniszterelnök útján a törvényhozás elé, melyekből az egyes fent említett időszakokra nézve az államháztartás vitele elbírálható legyen. Az említett számadási évekre vonatkozólag az 1915: XII. t.-cikknek a hitelátvitelre vonatkozó rendelkezései hatályon kívül helyeztetnek. Az 1897. évi XX. t.-c. 18. §-ának az 1915. évi XII. t.-c. 4. §-a által módosított azon rendelkezése, hogy a legfőbb állami számvevőszék a számadási év folyamán előfordult túlkiadásokról, előirányzat nélküli kiadásokról és hitelátruházásokról félévenként a minisztertanács útján az országgyűlésnek jelentést tenni tartozik, az 1916/17., 1917/18., 1918/19. és 1919/20. számadási évekre alkalmazást nem nyer. 7. §• Ezen törvény 1920. évi október hó 1-én lép életbe és 1. §-ának hatálya az 1920/21. évre megalkotandó állami költségvetésről szóló törvény életbeléptével megszűnik. A törvény végrehajtásával az 1., 5. és 6. §-t illetőleg a pénzügyminiszter, a 2. §-t illetőleg abelügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg, a 3. §-t illetőleg a kereskedelemügyi miniszter, a 4. §-t illetőleg a földmivelésügyi miniszter bízatnak meg. E törvénycikk kihirdetését ezennel elrendelem, e törvénycikket, mint a nemzet akaratát mind magam megtartom, mind másokkal is megtartatom. Kelt Budapesten, ezerkiencszázhuszadik évi szeptember hó harmincadik napján. Horthy Miklós s. k., Magyarország kormányzója. Gróf Teleki Pál t. k. m. kir. ainisztifilmek. (P. H.)