Budapesti Közlöny, 1920. október (54. évfolyam, 225-251. szám)

1920-10-20 / 241. szám

Budapest, 1920. 241. szám. Szerda, október 20. BUDAPE­STI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: YTL kerület, Rákóczi-út 54. száma. Telefon : József 20—21. Kiadóhivatal: VII., Rá­róczi-út 54. Ath­enapura-épület. Telefon: József 13—91. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 1 — 80 f., minden további 10 vagy kevesebb szóért 00 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány ára, egyenként a K. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos nonpareille sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K 60 f. Kétszer vagy többször beiktatva 10 l/c engedmény. Előfizetési árak. Egész évre dlló korona. Félévre........ 180 sorona. Negyedévre ............... 00 korona. Egyes szám ára 2 korona. HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a m. kir. minisztérium 7.666/1920. M. E. számú rendeletének 1. §. 3. bekezdése alapján az úgy­nevezett tanácsköztársaság idejében »Színházakat szocializáló bizottság«, majd »Szocializált szín­házak és mulatók biztossága« néven működött intézmény s a hatáskörébe vont intézményeknek felszámolására alakult bizottság elnökévé ifj. dr. báró Wlassics Gyula vallás- és közoktatás­­ügyi miniszteri tanácsost, tagjaivá a vallás- és közoktatásügyi minisztérium részéről dr. Walter Ernő miniszteri segédfogalmazót és dr. Nyakó Ferenc miniszteri számellenőrt, a pénzügy­minisztérium részéről dr. Háczky Andor pénz­ügyminiszteri titkárt, a kincstári jogügyi igaz­gatóság részéről dr. Stesser János minszteri tanácsost és a Pénzintézeti Központ részéről Pásztor Miksa igazgatót nevezte ki. Az m. kir. minisztériumiak 1920. évi 8.900. M. E. számú rendelete a polgári állami nyugdíjasok és nyugbéresek, va­lamint a polgári állami tisztviselők és egyéb alkalmazottak özvegyei és árvái anyagi helyze­tének javítása tárgyában. A minisztertanács, tekintettel a nehéz meg­élhetési viszonyokra, az 1920. évi október hó 13-án tartott ülésében elhatározta, hogy a pol­gári állami nyugdíjasok és nyugbéresek, vala­mint a polgári állami tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak ellátás élvezetében álló özve­gyei és árvái részére havi drágasági segélyek engedélyeztessenek, továbbá, hogy családi pót­lékban a polgári állami nyugdíjasok is része­süljenek és hogy a temetési járulékra igénynyel bírók részére e járulékon felül temetési segé­lyek engedélyeztessenek. A minisztertanácsnak e határozata alapján a m. kir. minisztérium a következőket rendeli: Havi drágasági segélyek. 1 1. Az 1912 : LXV., illetőleg az 1885 : XI. törvénycikk vagy az annak hatálybalépte előtt érvényben állott nyugdíjszabályok alapján nyuga­lomba helyezett állami tisztviselőknek, altisztek­nek és szolgáknak, továbbá az 1912 : LXV., illetőleg az 1885 : XI. törvénycikk vagy az annak hatálybalépte előtt érvényben állott nyug­díjszabályok hatálya alá tartozott állami tiszt­viselők, altisztek és szolgák özvegyeinek havi drágasági segélye az 1918. évi 6.495. M. E. számú rendelet szerint járó felemelt összegű nyugdíjnak, illetőleg özvegyeknél az 1918. évi 6.495. M. E. számú rendelet szerint járó felemelt összegű özvegyi nyugdíjnak alapul vétele mellett a következőképen állapíttatik meg: ha a nyugdíjnak, illetőleg özvegyi nyugdíjnak összege évi 2400 %-át nem halad meg, akkor a havi drágasági segélynek az összege havi 150 K, ha a nyugdíjnak, illetőleg özvegyi nyugdíjnak összege évi 2400 K-ánál több, de évi 3200 K-át nem halad meg, akkor a havi drágasági segély­nek az összege havi 200 K, ha a nyugdíjnak, illetőleg özvegyi nyugdíjnak összege évi 3200 K-ánál több, de évi 4000 K-át nem halad meg, akkor a havi drágasági segély­nek az összege havi 250 K, ha a nyugdíjnak, illetőleg özvegyi nyugdíjnak összege évi 4000 K-ánál több, de évi 5000 K-át nem halad meg, akkor a havi drágasági segély­nek az összege havi 300 K, ha a nyugdíjnak, illetőleg özvegyi nyugdíjnak összege évi 5000 K-ánál több, de évi 6000 K-t nem halad meg, akkor a havi drágasági segély­nek az összege havi 350 K, ha a nyugdíjnak, illetőleg özvegyi nyugdíjnak összege évi 6000 K-ánál több, de évi 8000 K-át nem halad meg, akkor a havi drágasági segély­nek az összege havi 400 K, ha a nyugdíjnak, illetőleg özvegyi nyugdíjnak összege évi 8000 K-ánál több, akkor a havi drágasági segélynek az összege havi 450 K. A havi drágasági segély összegének a fentiek szerint való megállapításánál a nyugdíjas, illető­leg özvegy által élvezett lakbérnyugdíjnak az összegét, valamint a törvényszerű (szabályszerű) nyugdíjon, illetőleg a törvényszerű (szabályszerű) özvegyi nyugdíjon felül esetleg élvezett kegyelmi ellátásnak az összegét számításon kívül kell hagyni. A kizárólag kegyelmi ellátásban részesülő állami tisztviselőknek, altiszteknek és szolgák­nak, valamint az állami tisztviselők, altisztek és szolgák kizárólag kegyelmi ellátásban része­sülő özvegyeinek havi drágasági segélyét is a fentiek szerint kell megállapítani, még­pedig az 1918. évi 6.495. M. E. sz. rendelet szerint járó felemelt összegű kegyelmi ellátásnak alapul vétele mellett. Az 1912 : LXV. törvénycikk 7. §-a alapján engedélyezett ellátás a havi drágasági segély szempontjából a kegyelmi ellátással esik egy tekintet alá. 2. A nyugellátásban vagy kegyelmi ellátásban részesülő volt állami díjnokoknak, valamint az állami díjnokok özvegyi nyugdíjban vagy kegyelmi ellátásban részesülő özvegyeinek havi drágasági segélye, tekintet nélkül az általuk élvezett nyug­díjnak, özvegyi nyudíjnak vagy kegyelmi ellátás­nak az összegére, havi 150 koronával állapít­­tatik meg. 3. Az állandóan alkalmazva volt és nyugbér­­ben vagy kegyelmi ellátásban részesülő állami napszámosoknak, munkásoknak és az ezekkel egy tekintet alá eső egyéb állami alkalmazot­tainak havi drágasági segélye, tekintet­ nélkül az általuk élvezett nyugbérnek vagy kegyelmi ellátásnak az összegére, havi 100 koronával állapíttatik meg. 4. Az 1. pont alatt említett állami tiszt­viselők, altisztek és szolgák, valamint a 2. pont alatt említett állami díjnokok nevelési járulék­ban, kegynevelési járulékban vagy életjáradékban részesülő atyátlan árváinak havi drágasági segélye egyenként egyötödében állapíttatik meg annak az összegnek, amely az árvák anyját az 1., illetőleg 2. pont szerint havi drágasági segély fejében megilleti Az 1. pont alatt említett állami tisztviselők,­­ altisztek és szolgák, valamint a 2. pont alatt említett állami díjnokok nevelési járulékban, kegynevelési járulékban vagy életjáradékban részesülő szülőtlen vagy a szülőtlenekkel egyen­lőknek tekintendő árváinak havi drágasági segélye egyenként az egy atyátlan árvát a fentiek szerint megillető havi drágasági segély­nek kétszeres összegével állapittatik meg. 5. Az a volt nőalkalmazott, aki a saját alkal­maztatása után őt megillető nyugellátáson felü­l férje után is részesül az 1912 :LXV., illetőleg az 1885: XI. törvénycikk vagy az annak hatálybalépte előtt érvényben állott nyugdíj­szabályok alapján nyugellátásban (özvegyi nyug­díjban, özvegyi kegyelmi ellátásban), kizárólag csak a saját alkalmaztatása után őt megillető nyugellátás után kaphat havi drágasági segélyt. 6. A havi drágasági segély azoknál, akik már 1920. évi augusztus hó 1-én is állami el­látás élvezetében állottak, 1920. évi augusztus hó 1-étől kezdve jár. 7. Azoknál, akik ellátást ezidőszerint már élveznek s akiknél most csak a havi drágasági segély megállapításáról van szó, a jelen ren­delet alapján járó havi drágasági segélyeket hivatalból — minden külön kérés nélkül — az az utalványozási joggal felruházott hatóság (hivatal) állapítja meg és utalványozza ki, amely az illető nyugdíjasnak, nyugbéresnek, özvegynek vagy árvának állandó állami ellátását a kifize­tést teljesítő állampénztárnál utalványozta. Azoknál, akik a jövőben fognak a jelen ren­delet szerint járó havi drágasági segélyben ré­szesülni, a havi drágasági segély odaítélése, illetőleg megállapítása az állandó ellátás meg­állapításához kapcsolódik. A havi drágasági segélyeket e célra nyitott külön alrovaton, előirányzat nélküli kiadásként, ugyanott kell elszámolni, ahol az illetőnek ellá­tása elszámolást nyer. 8. A Magyarországnak ez időszerint nem ma­gyar közigazgatás alatt álló területéről magyar közigazgatás alatt álló területre átjött és az ellátásuknak megfelelő összegű havi segély­ben részesülő nyugdíjasok, nyugbéresek, özvegyek és árvák a havi drágasági segély szempontjából egy tekintet alá esnek a jelen rendeletben em­lített nyugdíjasokkal, nyugbéresekkel, özvegyek­kel és árvákkal. 9. A havi drágasági segélyre való igényt nem lehet átruházni vagy elzálogosítani és a szóban levő segélyt nem lehet sem magán-, sem pedig állami követelések vagy tartozások fejében le­foglalni. A havi drágasági segély minden állami, tör­vényhatósági és községi adó alól mentes, tehát jövedelmi adó alá sem esik. H. Családi pótlékok. 10. Az 1912: XXXV. törvénycikknek, az 1917: IX. törvényeik 14. §-ának és az 1918. évi 6.700. M. E. számú rendelet XII., XIV., XV., XVI. és XVII. pontjainak a családi pótlékra vonatkozó rendelkezései, 1921. évi január hó 1-étől kezdődő hatálylyal az alábbi feltételek és módozatok mellett kiterjesztettek az 1912: LXV., illetőleg az 1­885: XV. tör­vénycikk vagy az annak hatálybalépte előtt érvényben állott nyugdíjszabályok alapján nyu­galomba helyezett állami tisztviselőkre, díjno­­kokra, altisztekre és szolgákra és az ezekkel egy tekintet alá eső egyéb állami alkalma­zottakra. 11. Abban a tekintetben, hogy a 10. pont alatt említett nyugalomba helyezett állami alkalma­zottak a családi pótlék szempontjából az 1917: IX. törvénycikk 14. §-ának II. pontjában fel­sorolt négy csoport közül melyikbe tartoznak, az alkalmazásnak az a minősége irányadó, amelyben a nyugdíjas a tényleges szolgálatban legutoljára állott. 12. A jelen rendelet alapján járó családi pótlékot, tekintet nélkül arra, hogy a nyugdíjas az 1917: IX. törvénycikk 14. §-ának II. pont­jában felsorolt négy csoport közül melyikbe tartozik, előzetes naptári negyedévi részletekben kell folyósítani. 13. A jelen rendelet alapján élvezett családi pótlék — az 1912: XXXV. törvénycikk 12. §-ában felsorolt megszűnési okokon kívül — akkor is megszűnik, ha a nyugdíjas meghal vagy ha a

Next