Budapesti Közlöny, 1920. október (54. évfolyam, 225-251. szám)

1920-10-19 / 240. szám

a szentgyörgyi Csőke Aladárt, az 1. volt honvéd huszárezrednél, őrnagyokká. 1920 szeptember 1-ei ranggal, a következő századosokat: szaplonczai Szaploncsay Lászlót, az 1., Demeter Lajost, a volt 3. honvéd, Wagner Gyulát, az 1. volt közös,­­Valérián Zsigmondot, a volt 3. honvéd, Sashalomi Háger Richárdot, a 2., Hartmann Brúnót, a 8., Wack Károlyt, a 15. volt közös, szmrecsányi Szmrecsányi Pált, az 5., nagyhaltói Kállay Frigyes Vilmost, az 1. volt honvéd, Malanotti Lajost, a 7. volt közös, Illésy Ferencet, az 1., Kereszty Ödönt, a 8., Kovács Albertet, a 15., Vadas Jenőt és Kovács Jenőt a 3., Fördös Gézát, a 8. volt honvéd, Szakonyi Lajost, a 8. volt közös huszár­ezrednél ; a tüzérségnél: alezredesekké. 1920. szeptember 1-ei ranggal, a következő őrnagyokat: lovag Wurmb Emilt, az 5., Londarevic Nándort, a 2. volt közös nehéz, Milosevic Dánielt, a 134. volt közös tábort, Borha Olivért, az 1., Schuff Pétert, a 10. volt közös lovas, Cserey Gedeont, a 34. volt közös tábori tüzér­ezrednél , őrnagyokká. 1920 szeptember 1-ei ranggal, a következő századosokat: Marton Gábort, a 27. volt közös, Hosszúl­ad­ussy Ákost, a 139. volt honvéd tábort, Göbölös Árpádot, a 16. volt közös nehéz, Győry Lajost, az 1., Takách Lajost, a 41. volt honvéd tábort, Tetzner Alfrédet, a 8. volt közös lovagló, Szabovits Ernőt, a 38. volt honvéd tábori tüzérezrednél, a hadihajózásnál, fregattkapitányokká. 1920 szeptember 1-ei ranggal, a következő korvettkapitányokat: galántai Hild Ferencet és Bessel Jánost. A Kormányzó Ur ő Főméltósága elrendelni méltóztatott: dr. Tannert Jakab, az esztergomi katonai kórház állományába tartozó alezredes-orvosnak, a megejtett felülvizsgálat alapján mint a rok­kant, népfölkelési fegyveres szolgálatra is alkal­matlanénak, a nyugállományba való helyezését; elrendelni méltóztatott: Königes Emil, a 33. volt közös gyalogezred­beli ezredesnek a nyugállományba való helye­zését. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter a Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság három alkal­mazottjának Zimmermann Adolf tördelőnek, Tréber György művezetőnek és T­hauer László gépmesternek a nyomdásziparban 50 éven át teljesített buzgó munkálkodásukért és munka­adójukkal szemben tanúsított példás hűségükért elismerését fejezte ki. A pécsi kir. ítélőtábla elnöke dr. Hitzelberger Sándor nagykanizsai lakost a pécsi kir. ítélő­tábla kerületébe ideiglenes minőségben díjas joggyakornokká kinevezte. A győri kir. ítélőtábla elnöke Lothringer Ferenc végzett joghallgatót a győri kir. ítélő­tábla kerületébe díjas joggyakornokká nevezte ki. a m. Mr. minisztériumnak 8.830/1920. M. E. számú rendelete az ország területén üzemben tartott saját hasz­nálatú vasúti mozdonyok, valamint az üzemben nem levő és nem közforgalmú vasút tulajdonában álló vasúti mozdonyok bejelentéséről. A magyar királyi minisztérium a bábom esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli: 1. §■ Az ország területén üzemben tartott saját használatú (ipar, gazdasági, erdei ipar stb.) vasúti mozdonyok, valamint az üzemben nem levő és nem közforgalmú vasút tulajdonában álló (raktáron levő, beraktározott, tárolt stb.) vasúti mozdonyok — tekintet nélkül a nyom­­távolságra — jelen rendelet kihirdetésétől szá­­mított 30 napon belül a magyar királyi vasúti és hajózási főfelügyelőséghez (Budapest, Lánchíd­­utca 2.) írásban bejelentendők. 2­ §• A bejelentésre kötelezett az üzemben levő mozdonyokra nézve annak a vasútnak az enge­délyese, amelyen a mozdony üzemben van, az üzemben nem levő mozdonyokra nézve pedig mind a mozdony tulajdonosa, mind pedig az, aki az illető mozdonyt birtokában vagy őrizetében tartja. A bejelentési kötelezettség az állami üzemek saját használatú vasútjainak mozdonyaira is kiterjed. 3. §­A bejelentésben a következő adatokat kell feltüntetni: a) a tulajdonos, illetőleg a,bejelentő neve és lakhelye, b) a mozdonyok darabszáma és nyomtávol­sága, c) a vasút megnevezése, amelyen a mozdony üzemben van, illetőleg az a hely, ahol a moz­dony található, d) a mozdonyokat gyártó cég neve és a gyár­tás éve, e) a kazánok gyári számai (amelyek a kazá­nok álló kazánjának tüzelő ajtófalán a tüzelő nyilas felett elhelyezett gyári tábláról olvasan­­dók le), f) a mozdonyok pályaszámai és esetleges nevük, g) amennyiben a bejelentett mozdony 1914. évi augusztus hó 1. napja óta került a tulajdo­nos birtokába, a mozdony legutóbbi tulajdonosá­nak neve és lakása és az a vasút, amelyen a mozdony üzemben volt. A bejelentéssel kapcsolatban a nevezett ható­sághoz az illető mozdonyok okmányait (a moz­donyok legutolsó kazánbizonyítványait és a moz­donyok műszakrendőri kipróbálásáról felvett jegyzőkönyveket) is fel kell terjeszteni. 4. §• Aki a jelen rendeletben megszabott bejelen­tési kötelezettségének az 1. §-ban megállapított határidőn belül nem tesz eleget, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással és két­ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bünte­tendő. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak, a magyar királyi államrendőrség működési terüle­tén pedig a magyar királyi államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. 5. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Kelt Budapesten, 1920. évi október hó 17-én. Gróf Tefeld Pál s. k. ill. kir. illim Exterdnyk. á­­m. Mr. belügyminiszter 68.800/1920 VII. a. száma rendelet a mozgófényképüzem­ekről alkotott S.454­/1920. IV5. E. számú rendelet végrehajtása tárgyában. Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének, valamennyi m. kir. állam­rendőrségi kerületi fő­kapitánynak és a székesfővárosi m. kir. állam­­rendőrség főkapitányának. A mozgófényképüzemekről alkotott S.454/1920 M. E. számú rendelet végrehajtása tárgyában a következőket rendelem : I. Fejezet: A mozgófényképüzem engedélyezése. 1. §• Minden üzemben levő mozgófényképvállalat engedélyese köteles 1920. évi november hó 2-áig bezárólag a mutatványengedély megújítása iránt hozzám írásban folyamodni. Az írásbeli kérelmet az illetékes elsőfokú rendőrhatósághoz kell a jelzett határidőn belül benyújtani. Az elsőfokú rendőrhatóság legkésőbb 8 nap alatt — a budapesti főkapitányság leg­később 15 nap alatt — a kérvényt véleményes jelentés kapcsán hozzám felterjeszteni köteles. Azok az engedélyesek, akik fentebb említett kérelmüket a kitűzött záros határidőn belül előterjesztették, üzemüket a kérelem érdemleges elintézéséig abban az esetben is folytathatják, ha az előző mutatványengedélyük időközben netán lejárt volna is. Az az engedélyes, aki engedélyének megújí­tását 1920. évi november hó 2-áig nem kéri, üzemét engedélye érvényességi határidejének lejáratakor megszüntetni köteles. E szakaszban foglalt rendelkezések nem érin­tik a rendőrhatóságoknak a mozgófényképüze­­mek ellenőrzéséből kifolyó jogkörét. 2­ §• Az engedély megújítása vagy új engedély ki­adása iránt előterjesztett kérvényeknek a követ­kező adatokat kell tartalmazniok : a) folyamodó nevét, jogi személyeknél az igaz­gatóság tagjainak és a felelős (szakértő) üzlet­vezetőnek nevét és mindezek lakhelyét; b) a mozgófényképhelyiség pontos megjelölését, a község (város) utca (út, tér) és házszám fel­tüntetésével és lehetőleg a helyiség felett a kérel­mező rendelkezési jogának igazolását; c) a kérelem részletes indokait. Valamely üzemben levő mozgófénykép vállalat helyiségét új engedély kérése esetében is meg lehet jelölni arra az esetre, ha annak jogosítványa nem fogna, megujjíttatni. 3. §• A 2. §-ban említett kérvényhez az alábbi okmányokat kell csatolni: a) születési bizonyítvány; b) az állampolgárságot (legalább 10 évre visszamenőleg) igazoló okmány; c) írásbeli bizonyítékot arról, hogy a kérel­mező a meglevő vállalatba már befektetett vagy az új üzem folytatásához szükséges tőke felett rendelkezik, továbbá a tőke nagyságát és eredetét igazoló okmányt; d) a kérelmező személyére vonatkozó külön­leges állapotok (rokkant, hadiözvegy stb.) iga­zoló hatósági bizonyítványt; e) engedélymegnyítás kérése esetén a régi engedélyokiratot. * 4. §. Az elsőfokú rendőrhatóság véleményes jelen­tésének magában kell foglalnia: a) a folyamodó (és felelős üzletvezető) sze­mélyi megbízhatóságára; b) a kérvényben megjelölt üzemhelyiségnek rendészeti szempontból alkalmas vagy alkalmat­lan voltára; c) a társas viszony esetén az eng­edélyes tár­sak közt fennálló érdekeltségi viszonyra vonat­kozó adatokat; d) az üzemben levő vállalat eddigi működé­­sére vonatkozó észleleteket és e)­z kérelem elbírálásánál figyelembe vehető egyéb körülményeket. A jelentés megtételénél arra is indokoltan ki kell terjeszkedni, nem forog-e fenn annak a gyanúja, hogy az üzemi hitel nyújtása a meg- Budapesti Közlöny 1920 október 19. Ifj. Krácsala István hévizgyörki születésű és illetőségű, ugyanottani lakos, gépszerelő csa­ládi nevének „Kalocsai” névre kért átváltozta­tása az 1920. évi 66.362/VIII. a. számú belügy­miniszteri rendelettel megengedtetett.

Next